Oross Tibor és a Győri ETO Kézilabda: Egy Korszak Fénykora
Győr legnépszerűbb és legsikeresebb kézilabda csapatát 1904-ben alakították a Magyar Vagon- és Gépgyár tagjai, Egyetértés néven. A név hamarosan ETO-vá, azaz Egyetértés Torna Osztállyá változott. A kézilabda az 1940-es évek második feléig szinte ismeretlen volt hazánkban. A sportág először Budapesten eresztett gyökeret, majd a lelkes fővárosi kézilabdázók kezdték járni az ország nagyobb városait, hogy vidéken is csapatokat szervezzenek. Győrbe Földesi Károly jutott el, és néhány hónap múlva az ETO már a híres budapesti Tattersaalban játszott „kézifoci” mérkőzést.
Az úttörők (Duck Oszkár, Duck Liviusz, Sponga Károly, Mozdény Mihály, Vermes Károly, Szőke István, Drobina Ferenc) a kezdeti időben igazi amatőrökként hódoltak szenvedélyüknek: a focisták levetett mezeiben, maguk vásárolta nyersgumi talpú, magas szárú bőrcipőkben, munka után tartották edzéseiket a régi gyárvárosi OVIRT-sporttelepen, vagy az akkori futball-stadion salakos edzőpályáján.
Az ETO első sikerei és a Joósz Attila-éra kezdete
A Győri Vasas ETO 1949 tavaszán már az NB II-ben szerepelt. 1950-ben harmadik lett az ETO, 1951-ben pedig már aranyéremnek örülhetett a Gaál Lajos edző irányította keret. 1958-ban sikerült a bravúr: az ETO először jutott fel az NB I-be. Élvonalbeli bemutatkozó mérkőzését Miskolcon 7:4-re nyerte meg a gárda, mely végül a 6. helyen végzett 1959-ben.
Ezekben az években óriási népszerűségnek örvendett a kézilabda Győrben: 1960. május 1-én a Textiles-pályán ötezren szurkoltak a két városi rivális, az ETO és a Textiles összecsapásán, melyet 17:5 arányban nyert meg az ETO. 1961-ben előre lépett a csapat, az előző évi bronz után Győrbe került az ezüstérem! 1962-ben az ETO a szorosan vett élmezőny tagjaként az ötödik helyen végzett, a következő esztendő (1963) aztán ismét dobogós helyet hozott, harmadik lett a csapat. Az 1966-os szezon végén az ETO a tabella 5. helyén végzett, a szoros középmezőny élcsapataként. Az idény legnagyobb sikere kétségkívül a későbbi bajnok Honvéd legyőzése volt (15:14).
1969 több szempontból is fontos esztendő a csapat életében. Új edzővel, Joósz Attilával, új néven, Rába Vasas ETO-ként kezdte a szezont az együttes. 1970 nyugodtabb év volt, a csapat a 10. helyen végzett. Ebben az esztendőben az ETO letette névjegyét a Magyar Népköztársasági Kupában (MNK), a mai Magyar Kupa elődjében is, ahol döntőbe jutottak. Az 1971-es idény tavaszi fordulói során a rangadókon remekelt az ETO, legyőzte a későbbi dobogós Honvédot és Spartacust, sőt, leiskolázta a későbbi bajnokot is (ETO-Elektromos 18:10).
Joósz Attila 1973-ban csúcsra vezette a gárdát: a bajnokságban megszerzett második hely mellett a Rába ETO megszerezve a szakág első aranyérmét, megnyerte a Magyar Népköztársasági Kupát. Ez a Horváth József, Böröczki Gyula, Visi Károly, Balogh Imre, Cséka Lajos, Samodai László, Pálmai József, Horváth Lajos, Szórádi György, Pelikán László, Kristofori András, Gyömörei György összetételű csapat történelmet írt! Az 1973. augusztus 22-i fináléban 18:14-re győzték le a Debreceni Dózsát.
Oross Tibor, a válogatott kapus
Oross Tibor, aki Győrben született 1959. június 7-én, és Örkényben hunyt el 1998. május 22-én, kézilabdázóként és edzőként egyaránt jelentős alakja volt a magyar kézilabdasportnak. A győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd 1982-ben a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán végzett. Edzői oklevelét 1986-ban szerezte a TFTI-n.
1971-től 1990-ig a Rába ETO meghatározó kézilabdázója, kapusa volt, a csapat sikerkorszakának egyik kulcsfigurája. Karrierje során jelentős eredményeket ért el, és számos díjat nyert el. 1979-től 1990-ig 120 alkalommal képviselte Magyarországot a válogatottban. Később, 1991-től a WAT Margareten Wien férficsapatának ifjúsági edzőjeként tevékenykedett.
A felemelkedés évei és a dicsőséges 80-as évek
A csapat 1976-ban megkezdte éveken át tartó mélyrepülését, de Joósz Attila nyolc év után, 1982-ben visszatért trénerként, és vezetésével egy nyugodt esztendő következett, a csapat a 8. helyen végzett, messze megelőzve a kiesőket. 1983-tól már egyértelműen mutatkoztak a felemelkedés jelei, az ETO negyedikként végzett a bajnokságban.
1985-ben a csapat bronzérmet szerzett. Hazai pályán mindössze egy pontot vesztett az ETO, melynek húzóemberei Kádár Zoltán (150 gól), Vura József (132) és Iváncsik Mihály (114) voltak. A bajnokság befejezése után az év végén került sor az MNK küzdelmeire is, ahol az ETO megnyerte a Honvéd elleni, elképesztő izgalmakat hozó döntőt hétméteresekkel, miután az oda-visszavágón abszolút egyenlőség alakult ki.
Út a Győri ETO elleni kupameccsig - így meneteltünk a Magyar Kupában
1986 az IHF-kupa megnyerése miatt marad emlékezetes. A döntőben a spanyol Technisan Alicante volt az ellenfél, a hazai pályán megszerzett 6 gólos előnyt sikerült megőrizni a visszavágón (23:17, 20:24), így az ETO a magyar férfi kézilabda történetének második csapataként szerzett európai kupagyőzelmet. Mindmáig ez a klub történetének egyetlen, nagy tornán elért nemzetközi diadala.
A bajnokság is sok örömet tartogatott, végül második helyen végzett a csapat. Ugyanebben az évben az MNK-ban is diadalmaskodtak, a döntőben a bajnok Veszprémet gázolták el. A döntő két mérkőzésén Iváncsik Mihály 22 gólt szerzett!
1987-ben aztán valóra vált az álom, az ETO lett a bajnok! Magabiztosan, 6 pontos előnnyel végzett első helyen a csapat. Kádár Zoltán 167, Iváncsik Mihály 126 gólt szerzett. Három fordulóval a befejezés előtt Győrben a nagy rivális VÁÉV-Bramac 28:20 arányú legyőzésével biztosította be aranyérmét az együttes. Az első aranyérem megszerzésével Győr a triplázásra készült. Az MNK-ban sorrendben harmadszor nyerték meg a kupát Szaló Tibor tanítványai.
Az alábbiakban egy táblázatban tekinthető meg Oross Tibor részvétele a Győri ETO kiemelkedő kereteiben a dicsőséges évek során:
| Év | Csapattagok (Oross Tibor kiemelve) | Kluberedmény |
|---|---|---|
| 1985 | Balogh Imre, Cseh Béla, Csicsay Ottó, Deáki István, Domonkos Attila, Horváth Zsolt, Iváncsik Mihály, Kádár Zoltán, Oross Tibor, Polgár László, Tóth László, Vesztergom Zoltán, Vura József. | Bronzérem (NB I), MNK győzelem |
| 1986 | Balogh Imre, Csicsay Ottó, Deáki István, Domonkos Attila, Horváth Zsolt, Iváncsik Mihály, Kádár Zoltán, Menyhért Tamás, Oross Tibor, Polgár László, Tóth László, Vesztergom Zoltán. | IHF-kupa győzelem, Bajnoki ezüstérem, MNK győzelem |
| 1987 | Balogh Imre, Cseri Péter, Csicsay Ottó, Deáki István, Domonkos Attila, Fenyő Kálmán, Horváth Zsolt, Iváncsik Mihály, Kádár Zoltán, Menyhért Tamás, Oross Tibor, Polgár László, Szekér Attila, Tóth László, Vesztergom Zoltán. | Bajnoki cím, MNK győzelem |
| 1988-1989 | Balogh Imre, Cseri Péter, Csicsay Ottó, Deáki István, Domonkos Attila, Fenyő Kálmán, Felföldi Gábor, Horváth Zsolt, Iváncsik Mihály, Kádár Zoltán, Menyhért Tamás, Oross Tibor, Polgár László, Rádli Ferenc, Tóth László, Vesztergom Zoltán. | (Folytatódó élvonalbeli szereplés) |
A modern Győri ETO-UNI FKC
A Győri férfi kézilabda az elmúlt években is tartogatott sikereket, például a 2012-2013-as bajnoki év megnyerését. 2023-ban megalakult a Győri ETO-UNI FKC Kft., amely hivatalosan a 2023/24-es bajnoki idényben kezdi meg működését. Feladata a győri férfi kézilabda magasabb szintre való emelése (NB/I), párhuzamosan a Széchenyi István Egyetemmel a „Tanulj és Sportolj Győrben” elv alkalmazásával. Az első csapat az NB I/B osztályból a 2023/24-es idény megnyerésével újra feljutott az NB I-be, ahol 2024 szeptemberétől új célok és kihívások mentén igyekszik minél jobb eredmény elérésére.
A Győri ETO-UNI FKC Kft. célja, hogy a győri férfi kézilabda új, minőségi korszakába lépjen, magán viselje a „startup filozófiát”, az innovációs megoldások bevezetését, dinamikus megoldások alkalmazását a versenyképesség fokozása érdekében. A jövőképük középpontjában az eredményesség növelése áll, folytatva ezzel a klub gazdag történelmének és Oross Tibor, valamint társai által lefektetett alapoknak a szellemiségét.
tags: #oross #attila #kezilabda
