Az Országos Tantervi Adatbank és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja: Irányelvek és Gyakorlat
A magyar közoktatásban, azon belül is az óvodai nevelés területén, jelentős mérföldkőnek számított az Országos Tantervi Adatbank létrehozása és az Óvodai nevelés országos alapprogramjának bevezetése. Ezek az eszközök és szabályozások egyaránt a pedagógiai munka megújítását, a helyi sajátosságok figyelembevételét és a gyermekek harmonikus fejlődésének elősegítését célozták.
Az Országos Tantervi Adatbank Megjelenése és Jelentősége
1996 végén megkezdte működését az Országos Közoktatási Intézet tantervi adatbankja azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az iskolák helyi tanterveinek készítésében. Az adatbankba több mint hatszáz tantárgyi, illetve teljes iskolai tanterv került be, ami az iskolák tekintélyes hányada számára jelentett szakmai segítséget. A tantervi adatbankot annak idején azért hozta létre az oktatásügyi kormányzat, mert segítséget akart adni a közoktatási intézményeknek a Nemzeti Alaptantervhez (NAT) illeszkedő helyi tantervek készítésében.
Trencsényi László, az OKI Program- és Tantervfejlesztési Központjának igazgatóhelyettese szerint az adatbank sokkal több volt ennél, hiszen jelentős nemzeti kincset raktározott el benne a magyar pedagógiai szakma. Az adatbank szinte mindazokat a törekvéseket magában foglalta, amelyek a magyar közoktatás tartalmi megújítását szolgálták. A NAT implementáció annyiban jelentett e felhalmozott kincs szempontjából egyfajta lökést, hogy arra késztette a szerzőket, hogy a tanterveket az alaptanterv formai és tartalmi elvárásaihoz igazítsák.
Környei László, az Oktatási Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára kiugróan sikeres implementációs eszköznek tartotta az elektronikus tantervi adatbankot. A tanterveket CD-ROM-on is megjelentették, és az Interneten keresztül is elérhetővé tették, ami minden más információs csatornához képest a legsikeresebb volt. Ezzel az elektronikus eszköz vitte el az elektronikus kommunikáció üzenetét a magyar iskola, a magyar pedagógusok számára, megmutatva, hogy az információs társadalom milyen közlési csatornákat jelent, és miként illeszthető be a pedagógus, az iskola fejlesztő tevékenységébe.
A helyi tantervkészítés időszakában mintegy százezer tantervet töltöttek le az adatbankból. Az adatbank sikeréhez sok más tényező mellett az is hozzájárult, hogy informatikai szempontból jól megkonstruált, könnyen kezelhető eszköznek bizonyult, amely a pedagógusok, a felhasználók részéről nem igényelt speciális szaktudást. Hosszú időn át az óvodai alapprogramhoz készült programok vezették a letöltések gyakorisági listáját.
Riedlné Péter Etelka, a Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet igazgatója megerősítette, hogy a szolgáltató pontok felől szemlélve is sikeres volt a tantervi adatbank, nagy segítséget jelentett könnyű hozzáférhetőségével és térítésmentességével. A tantervi adatbank segítette a tantervi sokféleség megismertetését, aminek óriási jelentősége van a magyar pedagógiai kultúra fejlődése szempontjából.
A tantervi adatbank fejlesztési kihívásai
Az adatbank létrehozása irdatlanul nehéz, sok buktatót magában foglaló folyamat volt. A "Profil" szoftver fejlesztése, amely arra készült, hogy rendszerbe szervezze a tantervírást, sok esetben meghaladta a szoftverkészítők kompetenciáját. A szoftver arra volt hivatott, hogy NAT-konformmá tegye az adatbankba bekerülő tanterveket, de a tantervkészítőket is meg kellett tanítani a Profil használatára, ami sokáig megnehezítette az adatbank feltöltését. Környei László szerint a Profil fejlesztői kaptak ugyan megrendelést arra, hogy a szoftver modulárisan összerakhassa a helyi iskolai tanterveket, de senki sem használta erre a célra, mivel a pedagógusok inkább kész tanterveket kerestek.
Trencsényi László rámutatott, hogy a fejlesztésre sem jutott elég idő, mivel egy nemzeti alaptanterv jellegű dokumentum megírásához és az implementációs fázishoz eleve egy évtizedre van szükség. Az OKI Program- és Tantervfejlesztési Központja sem volt igazán felkészülve a tantervfejlesztési feladatokra, és a kollégáknak nagy önkorlátozásra volt szükségük ahhoz, hogy a különböző felfogású tantervekkel szemben toleránsak legyenek.
A felhasználók körében a legnagyobb gyakorisággal a nagy könyvkiadók, illetve fejlesztő műhelyek ismert, hagyományos, teljes iskolai tanterveit vagy tantervcsaládjait hívták le az adatbankból. Ennek nagyon gyakorlatias oka volt: az iskolák sokszor az általuk már használt tankönyvekhez kerestek tanterveket. Ugyanakkor a NAT modernizációs elemeit jelentő műveltségtartalmak tantervei iránt is nagy volt az érdeklődés, például a mozgóképkultúra és médiaismeret, a tánc és dráma műveltségi részterületeket magukban foglaló tanterveket elég nagy számban kérték le.
Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (137/1996. Korm. rendelet)
Az Országos Óvoda Program zárórendezvénye Kunszentmiklóson zajlott le 2023. szeptember 10-én, ami az óvodai nevelés fontosságára hívja fel a figyelmet. Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet, majd a 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit határozza meg.
Az Alapprogram a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében született. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak.
Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző - köztük az innovatív - pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz.
Gyermekkép és Óvodakép az Alapprogramban
Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó.
Az óvoda funkciói óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciók. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.
Az Óvodai Nevelés Célja és Feladatai
Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is).
Az óvodai nevelésben alapelv:
- a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;
- a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;
- az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
Az alapelvek megvalósítása érdekében az óvoda gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékra. Emellett e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről és a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.
A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.
Az egészséges életmód alakítása
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése.
Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása
Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Az óvodának egyszerre kell segítenie a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és teret engednie önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.
Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.
A játék fontossága a kisgyermekkori nevelésben
Az Óvodai Élet Megszervezésének Elvei
Személyi feltételek
Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit.
Tárgyi feltételek
Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni.
Az óvodai élet megszervezése
A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített - nem kötelező - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják.
Az óvoda kapcsolatai
Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálatok, egészségügyi, közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében.
Az Óvodai Élet Tevékenységi Formái és az Óvodapedagógus Feladatai
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus.
A játék mellett az óvodai nevelésben kiemelt szerepet kap a vers, mese, az ének, zene, énekes játék, a rajzolás, mintázás, kézi munka, a mozgás, a külső világ tevékeny megismerése, a munka jellegű tevékenységek, és a tanulás is.
A Helyi Nevelési Programok Kialakítása: Történelmi Áttekintés és Kihívások
A különböző történelmi korszakok felfogásuknak megfelelően határozták meg az óvodai nevelés tartalmát. A század közepén (1953) az Óvodai foglalkozások című dokumentum, majd a Nevelőmunka az óvodában című kézikönyv (1957) fektette le az óvodai nevelés tartalmát. Ezután 1971-ben jelent meg Az óvodai nevelés programja című alapdokumentum, mely két évtizeden keresztül határozta meg az óvodai nevelés tartalmát. A felsorolt tartalmi szabályozók alapján kellett az ország minden pontján az óvónőknek nevelniük a kisgyermekeket. A központi tartalmi szabályozó merevsége megfelelt a stabil társadalmi struktúrának.
A 80-as években a változások megindultak az óvodai nevelésben, a program nevelésközpontú elveinek megtartása mellett az adott óvoda sajátos légköre, kiemelt speciális feladatai vették át a "hatalmat" az óvodákban. A 90-es évek elejétől kezdve a tartalmi megújulás folyamatai felgyorsultak, a differenciálódás az óvodák között jelentős méreteket öltött. Megjelentek sajátos arculat kialakításán fáradozó óvodák, melyek pályázatok megnyerésével, alapítványok létesítésével modernizálták felszerelésüket, és felkarolták az egyéni szakmai kezdeményezéseket.
A kilencvenes évek közepén a magyar óvodapedagógiát szélsőségek jellemezték. Egyes óvodákban a gyermekek életkorának nem megfelelő fejlesztés valósult meg, megnőtt a tanfolyam jellegű szolgáltatások száma. Az élet szülte változások hozzájárultak ahhoz, hogy az egyszintű központi tartalmi szabályozás megszűnjön.
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja megteremti az országban már kialakult differenciált óvodai nevelés törvényi alapját. A saját nevelési program életbelépésével a negatív tendenciák megszüntetésére és a pozitív tendenciák megerősítésére nyílik lehetőség. Az intézmények végre saját óvodásaik érdekében, saját nevelési programjuk alapján folytathatják nevelőmunkájukat 1999-től.
A Programkészítés Útjai
Az óvoda nevelőtestülete helyzetfeltáró és elemző tevékenysége alapján tudja eldönteni, hogy a programkészítés melyik útját válassza. Ez lehet:
- kész, választható óvodai nevelési program átvétele,
- óvodai nevelési program átvétele adaptálással, vagy
- saját óvodai nevelési program elkészítése.
A minősített kész, választható nevelési programok olyan dokumentumok, amelyek egy sajátos pedagógiai elvet érvényesítenek, és megfelelnek az Alapprogramban megfogalmazott elvi megállapításoknak. Eddig 14 minősített kész, választható nevelési program adatbankba kerülése valósult meg. Ezekről termékismertetők jelentek meg az Új Pedagógiai Szemle, az Óvodai Nevelés és az Óvodai Élet szaklapok hasábjain. A saját, helyi nevelési program elkészítése minden nevelőtestület feladata.
A tartalmi szabályozás változása komoly többletmunkát igényel elsősorban az intézmények dolgozóitól, de a fenntartóktól is. Ehhez feltétlenül szükség van minden területen a segítségnyújtásra. Az óvodavezetés feladata megsokszorozódik, és a vezetői szerepkör megváltozása is elengedhetetlen. Az új tartalmi szabályozás életbelépése igényli a fenntartói szerepkör megváltoztatását is.
A Programok Terjesztése és Támogatása
Az OKI az 1996-os esztendőben 60 millió forinttal támogatta a NAT implementációs keretből a pedagógiai intézetek és szolgáltató irodák NAT-tal kapcsolatos felkészítéseit. A megyei pedagógiai intézetek - a Soros Alapítvány támogatásával - már 1995-től végeztek információs szolgáltató tevékenységet. Az OKI megállapodást kötött az Alapítvánnyal, hogy e rendszer bázisán működjenek a megyei pedagógiai intézetek Közoktatási Információs Irodái.
A közoktatási információs szolgáltató rendszeren belül folyamatosan módosult a tantervek továbbításának módja és formája. A Profil szoftverben történő továbbítás mellett az OKI honlapján egyszerű HTML fájlként is megjelentek az adatbank tantervei, amelyek lehetővé tették az internet hozzáféréssel rendelkezők számára, hogy a szolgáltató pontok felkeresése nélkül közvetlenül válogassanak a tantervek közül.
A Tantervi Adatbankban Elérhető Óvodai Programok és Letöltések (1998)
| Program típusa / Kategória | Letöltési tendencia / Jellemzők |
|---|---|
| Óvodai alapprogramok | Hosszú időn át vezették a letöltések gyakorisági listáját. |
| Hagyományos, teljes iskolai tantervek (nagy kiadók) | A legnagyobb gyakorisággal hívták le az adatbankból. |
| Modernizációs elemeket tartalmazó tantervek (pl. mozgóképkultúra, tánc és dráma) | Nagy volt irántuk az érdeklődés, de ritkábban keresték, mint a hagyományosakat. |
| Minősített kész, választható óvodai programok | Eddig 14 került be az adatbankba, számuk növekedett 1998-ban. |
Az Implementáció Tapasztalatai és Szükséges Fejlesztések
A Alapprogram bevezetési és használatbavételi fázisa több szakaszra bontható, és a rendelkezésre álló három év (1996 szeptemberétől 1999 szeptemberéig) elemző, összehasonlító, feltáró, szervező, ellenőrző, értékelő, tervező munkálatok sorozatát igényelte az óvodákban. Nagy a fogalmi tisztázatlanság az óvodapedagógusok körében az értékek megfogalmazása és értelmezése, a mit, a mikor, a mennyit és a hogyan terén. Korábban a pedagógus feladata a központilag meghatározott értékek, tartalmak közvetítése volt, most azonban a pedagógus az adott gyerekeknek megfelelő nevelőmunka kiválasztásának, megteremtésének fő alkotójává lép elő, ami másfajta szerepkör.
Az országban a programírói tanfolyamok sora áll az óvodapedagógusok rendelkezésére, melyek többsége hathatós segítséget ad az óvodáknak. Sajnos nincs minden megyében önálló óvodai szaktanácsadói munkakör, ami nehezíti az új tartalmi szabályozás bevezetését. Az alapképzés és továbbképzés tartalmi és szervezeti megújítása tudja csak segíteni a sokszínű óvodai nevelés megteremtését, kibontakoztatását. Szükséges a továbbképzés anyagi támogatásának és akkreditálásának megteremtése a pedagógusok számára. A közszolgálati média és a szakmai könyvek, folyóiratok is segítik a programkészítő munkálatokat.
A bevezetés meggyorsítása érdekében az óvodapedagógusokat, a szülőket, az óvodák egész társadalmi környezetét meg kell nyerni a kisgyermekek korszerű nevelése ügyének.
tags: #orszagos #tantervi #adatbank #ovoda
