A Magyar Kézilabda Szövetség új versenykiírása: részletes áttekintés
A Magyar Kézilabda Szövetség illetékes bizottsága május 9-én elfogadta a következő szezonra érvényes versenykiírást. A versenykiírás, mint minden évben, ezúttal is nagyobbrészt olyan pontokat tartalmaz, amik az egyszerű szurkolót aligha érdeklik, és, egyebek mellett azért is, elég nehéz olvasmány. Hogy Önnek se kelljen elolvasnia, kigyűjtöttük belőle a legfontosabb változásokat és tudnivalókat.
Az élvonal (NB I)
Az élvonalban érdemi változás a versenyek lebonyolításában nincs. A férfiaknál és a nőknél is 14 csapat versenyez, a szokásos módon, mindenki mindenki ellen, oda-vissza.
A bajnoki döntő és a Magyar Kupa
A 26 forduló után a nőknél kialakul a végeredmény, a férfiaknál még következik a bajnoki döntő - ahogy évek óta. A férfi döntő a korábban megszokott oda-visszavágós lebonyolítás helyett két győzelemig megy. Szintén változatlan a Magyar Kupa lebonyolítása is. Az egyes fordulók időpontjai a nőknél több héttel korábbra kerültek, és a négyes döntő is március 9-10-re került (a 2023-ban alkalmazott áprilisi dátum ütközne az olimpiai selejtezővel).
Játékosok mezén feltüntetett nevek
Az idei évre is jön egy változás a játékosok mezen feltüntetett nevére vonatkozóan. Tavaly engedélyezték, hogy a név a mezszám alatt legyen. Idén pedig enyhül a korábbi szigorúság a névre vonatkozóan is.
A másodosztály (NB I/B)
Több évnyi folyamatos változás után a másodosztály lebonyolítása az előző évivel azonos lesz, azaz 16 csapat, egy csoportban. Az első osztályba továbbra is a bajnok és a 2. helyezett jut fel. Viszont, az ideitől eltérően, a szezon végén nem három, hanem négy csapat esik ki.
A harmadosztály (NB II)
Itt viszont gyökeresen megújul a versenyrendszer. A korábbi hat helyett nyolc csoportban rendezik a bajnokságot, egyaránt 8-8 csapattal. Ez egy kisebb létszámcsökkenést is jelent, 72 helyett csak 64 csapat szerepel a harmadosztályban.
A rájátszás rendszere
Természetesen a 8 csapatos csoportok, a mindössze 14 fordulóval, túl rövid bajnokságot eredményeznének. Ezért, a körmérkőzés befejezése után rájátszás következik. A rájátszásba minden csapat bejut, két-két szomszédos csoportból az 1-4. helyezettek a felső-, míg az 5-8. helyezettek az alsóházba. A négy felsőházi csoport (ahová az alapszakasz 1-4. helyezettjei jutottak) győztese szerez bajnoki címet, tehát a korábbi 6 helyett 4 harmadosztályú bajnok lesz.
Létszámcsökkenés az alacsonyabb osztályokban
A versenykiírási változások egyértelműen a létszám racionalizálására és a színvonal emelésére irányulnak az alacsonyabb osztályokban. Néhány éve az NB I/B-ben 28, az NB II-ben 72 csapat versenyzett, a következő szezonban már csak 16 és 64, azaz összesen húsz klubbal kevesebb - már legalábbis papíron, mert azért az NB II-t nem minden szezonban sikerült feltölteni.
| Osztály | Néhány éve | Következő szezonban | Változás |
|---|---|---|---|
| NB I/B (Másodosztály) | 28 csapat | 16 csapat | -12 csapat |
| NB II (Harmadosztály) | 72 csapat | 64 csapat | -8 csapat |
| Összesen | 100 csapat | 80 csapat | -20 csapat |
Utánpótlás-korosztályok
Az utánpótlás-korosztályok nem változnak, a következő szezonban is a férfiaknál U20, U18 és U16, a nőknél pedig U19 és U17 bajnokságokat rendeznek. Az U17-U20 bajnokságok lebonyolítása az ideivel megegyezik.
Létszámcsökkentés az I. osztályokban
Azonban ebben a négy korosztályban az I. osztályban a szezon végén létszámcsökkentést hajtanak végre. Most férfiaknál és nőknél is 28 csapat vesz részt mind a négy korosztály első osztályában, keleti és nyugati csoportban (egy-egy csoportban tehát 14 csapattal). A létszámcsökkentés indokolt lehet, túl nagy a tudásbéli különbség az osztály legjobb és leggyengébb csapatai közt. Ha a megyekettőben, ahonnét nincs hová kiesni, van harminc gól két csapat közt, az sajnálatos. A korosztályos bajnokság legmagasabb osztályában ez arra utal, hogy nem optimális a struktúra.
Az egységesítés kihívásai
Ezeknek a bajnokságoknak a létszámát néhány éve azért emelték fel csoportonként 14 csapatra, hogy így igazodjanak a (felnőtt) NB I-hez, ahol szintén 14 csapat versenyez. Az elképzelés az volt, hogy egységesítik a játéknapokat, így az NB I előtt-után, ugyanott, játszhatna az utánpótlás. Ez azonban a sok időpont-módosítás miatt csak ritkán volt tényleg így, enélkül pedig a 28 csapatot az I. osztályokban nem indokolja igazán semmi.
Az U16-U18 bajnokságokban évek óta csak a labdát birtokló csapat cserélhet (bizonyos kivételekkel).
Összegzés és jövőbeli tendenciák
Ahogy láthatjuk, forradalmi változásokra nem számíthatunk, a lebonyolításban érdemi változások csak az alacsonyabb osztályokban várhatóak. Lezárult a másodosztály létszámcsökkentése, most összébb húzzák az NB II mezőnyét is, egy évvel később pedig majd a korosztályos I. osztályok következnek. A legtöbb érdeklődőt vonzó versenyeknél pedig minden ugyanúgy zajlik majd, mint az idei szezonban.
Kiegészítő információk és dokumentumok
A versenykiírás mellett számos további, a szabályozáshoz kapcsolódó dokumentum is elérhető:
- U12-es és U14-es bajnokságok rendező vármegyéi, 2025/2026.
- NB-s besorolások, rendező vármegyei szövetségek, jegyzőkönyvek beküldési címei, 2025/2026.
- Nyilatkozat Pest vármegyei felnőttbajnokságokhoz, 2025/2026.
- Országos Gyermekbajnokság, versenyengedélykérő-lap, 2025/2026.
- Pest vármegyei felnőttbajnokságok Versenykiírása, 2025/2026.
- Versenyengedélykérő-lap, Pest vármegyei felnőttbajnokságok, 2025/2026.
- Mérkőzés Rendezési Előírások, Pest vármegyei felnőttbajnokságok, 2025-2026.
- Korosztályi besorolások U16-U21-ig, 2024/2025.
- Korosztályi besorolások U12-U15-ig, 2024/2025.
tags: #osb #kezilabda #versenykiiras
