Kovács Patrícia osztrák válogatott és a magyar kézilabda legendája, Kovács Péter pályafutása

A kézilabdavilágban több Kovács is kiemelkedőt alkotott, közülük is az Osztrák Nemzeti Kézilabda Válogatott irányító-átlövője, Kovács Patrícia az, akinek pályafutása a magyarországi kézilabdaéletbe is begyűrűzik, emellett pedig a magyar kézilabdasport egyik legnagyobb alakja, Kovács Péter is fontos meglátásokkal szolgál a sportág aktuális helyzetéről.

Kovács Patrícia: Az Osztrák Válogatott Irányító-Átlövője

A magyarországi Motherson-Mosonmagyaróvár élvonalbeli női kézilabdacsapatához csatlakozik nyáron Kovács Patrícia irányító-átlövő, az Osztrák Nemzeti Kézilabda Válogatott játékosa. Az irányító-átlövő poszton játszó, 23 éves kézilabdázó szülei a nyolcvanas évek közepén költöztek Ausztriába, ahol az édesapja, Kovács Ferenc, előbb a Vorarlberg, majd 1999-től, a Hypo csapatánál dolgozott.

Kovács Patrícia a Hypo-Niederösterreichben kezdte pályafutását, ahol édesapja volt az edzője. A südstadti csapattal háromszor nyert osztrák bajnoki címet. 2017-ben az év legjobb női kézilabdázójának választották Ausztriában. 2017 nyarán a magyarországi Vác játékosa lett.

Kovács Péter: A Magyar Kézilabdázás Évszázad Játékosa

Meglehetős visszavonultságban él Kovács Péter, akit az Évszázad játékosának választottak 2000-ben és a 2021-ben lebonyolított, hasonló szavazáson is a sportág legjobbjának ítéltek meg a szavazók. A méltatlanul sokat mellőzött Kovács - ötször ígérték meg neki, hogy a férfi-, majd a női válogatott kapitánya lesz, de végül egyszer sem kapott lehetőséget - mára már beletörődött abba, hogy a magyar kézilabdázásban nem volt igazán nagy igény az ő szaktudására. Nyugdíjas léte azonban nem töri meg szeretett sportága iránt érdeklődését: mindmáig végignézi az összes, a tévében elérhető kézilabda mérkőzést, így a magyar női válogatott vb-meccseit is.

Pályafutásának Kezdete és Korai Sikerek

Már gyerekkorában kézilabdameccsekre járt Kovács Péter Budapesten, a Dózsa György úti Honvéd-telep mellett lakott és nőtt fel, rendszeresen szurkolt a szomszédban a férfi kézilabdacsapat meccsein, amely tele volt ismert játékosokkal, igazi példaképekkel, így nem csoda, hogy maga is ezt a sportágat választotta. Az igazsághoz hozzátartozik, ebben szerepet játszott az is, hogy a futballpályáról elküldték, mondván, nem elég ügyes. Nem bánta volna, hogy így alakult, igaz, sokáig a klub korosztályos kézilabdacsapatai sem tartottak rá igényt, pedig rengeteget dolgozott az edzéseken, és kikönyörögte, hadd maradjon, majd amikor gimnazista korában egy év alatt húsz centit nőtt, és az edzők rájöttek, hogy a hirtelen megnyúlt srác a labdával is ügyes, többé nem volt kérdés, hol és mit fog sportolni. Sőt, 1973-ban felkerült a felnőtt csapathoz.

A hetvenes évek végére meghatározó játékosa lett a Budapesti Honvédnak, és egy évvel azután, hogy először behívták a magyar válogatottba, már a nemzeti csapattal tartott az 1974-es világbajnokságra a Német Demokratikus Köztársaságba, majd négy év múlva, a dániai vb-n a torna gólkirálya lett 47 találattal, bár az együttes nem szerepelt olyan jól, igaz, leginkább egy, a románok elleni erősen kétes játékvezetői ítélet miatt.

A Legnagyobb Klub- és Válogatott Sikerek

Közben itthon a Honvéddal sorra aratták a hazai sikereket, 1976 és 1983 között hatszor nyerték meg a magyar bajnokságot, a balátlövő Kovács Péter ebből négyszer volt az NB I gólkirálya és ötször választották meg Magyarországon az év legjobb kézilabdázójának. A szurkolók érmet reméltek a válogatottól már az 1982-es vilgbajnokságon is, a gárda azonban nem jutott a legjobb nyolc közé sem, pedig Kovács hét meccsen 57 gólt szerzett.

Azonban abban az évben azonban pályafutása egyik legnagyobb sikerét érte el a Honvéddal, mellyel két elveszített elődöntő után végre megnyerték a legrangosabb európai kupasorozatot, a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, amely azóta sem sikerült más magyar férfi kézilabdacsapatnak. Az 1984-es olimpiára a szocialista országok bojkottja miatt nem utazhatott ki az éremesélyesnek tartott válogatottunk, de két év múlva a világbajnokságon mindenkit kárpótoltak, természetesen Kovács Péter főszereplésével, akit végül a torna álomcsapatába is beválasztottak.

Pedig az Algéria elleni középdöntőben súlyos sérülést szenvedett, két helyen is eltört a lövő kezén a kézközépcsontja, a svájci orvosok pedig azt mondták, így biztosan nem játszhat tovább, számára véget ért a világbajnokság. Az akkor 27 éves játékos azonban nem így gondolta, a szállodában levágta a gipszet a kezéről, és a hátralévő négy mérkőzésen nemcsak pályára lépett, hanem 24 gólt szerzett, a Mocsai Lajos irányította magyar válogatott pedig a nemzeti csapat történetének legjobb vb-eredményét elérve második lett a svájci tornán.

Nemzetközi Karrier és Edzői Pálya

Ekkor Kovács Péter már Nyugat-Németországban játszott, ahol Dortmundban kezdett, amellyel feljutott az első osztályba, majd a TV Grosswallstadt csapatával megnyerte a Bundesligát és a Német Kupát is, amit 35 évesen, az Essen mezében még egyszer a magasba emelhetett. A válogatottban a búcsúmeccsének kikiáltott felkészülési mérkőzésen olyan jó teljesítményt nyújtott, hogy Kaló Sándor szövetségi kapitány megkérte, negyvenévesen is utazzon a csapattal az 1995-ös izlandi világbajnokságra. Igent mondott, amit aztán meg is bánt, mert nehezen viselte, hogy a csapat nem jutott a tizenhat közé sem, és mint kiderült, a neki megígért szövetségi kapitányi posztot is emiatt nem kapta meg.

A válogatottól úgy vonult vissza, hogy 323 mérkőzésen 1797 gólt szerzett, mindegyikkel első az örökranglistán, 1978 és 1985 között négyszer szerepelt a világválogatottban. Hosszú és eredményes edzői pályafutása során itthon és külföldön is dolgozott, 1998 és 2003 között a női junior-válogatottat irányította, amellyel 2001-ben és 2003-ban a korosztályos világbajnokságon, 2002-ben pedig az Európa-bajnokságon is ezüstérmet szerzett. Ezután három évig a Pick Szeged férficsapatának edzője volt, három bajnoki ezüst mellett 2006-ban megnyerte a Magyar Kupát a rivális Veszprém ellen, amelynek megtörte az itthoni egyeduralmát. Játékospályafutása elismeréseként Magyarországon a huszadik század legjobb férfi kézilabdázójának választották.

Kovács Péter Hozzászólásai a Kortárs Kézilabda Világáról

Kovács Péter továbbra is figyelemmel kíséri a kézilabda eseményeit és elemzi a mérkőzéseket. - Természetesen ezt az erőpróbát is megnéztem - állítja Kovács a magyar női válogatott mérkőzésére utalva. - Nem csupán drukkoltam, de konkrétan számítottam is a Montenegró elleni magyar győzelemre. - Sajnos az első félidei vezetés ellenére sima vesztés lett a vége. Szerintem két dolog hiányzik válogatottunkban: egy igazi vezéregyéniség és a komolyabb átlövőerő. Ezzel be is zártuk a nők dossziéját és a férfiakéra váltottunk. Azon belül is kiemelten a német Bundesliga meccseiről kérdeztem Pétert.

- Jómagam elég komoly tapasztalatokkal rendelkezem - közölte a Grosswallstadtnál német bajnoki címben is részvényes, egykor rettegett kezű átlövő. - Akkor is elől járt a német bajnokság a többiekhez képest, ráadásul azóta óriási a fejlődés és a németek mindennek ellenére tartani tudják a lépéselőnyüket. Én 1984 és 1994 között játszottam idegenben, azóta a külföldi felkéréseimet (három év Törökország, 10 hónap Románia) leszámítva itthon élek.

- Nem csak a hatalmas iram, a sok, gól, a látványos megoldások, hanem az a tény is, hogy a tizennyolcas mezőny többsége képes akár a tabellát vezető klubot is legyőzni. Csak így történhetett meg, hogy a 2021/22-es szezonban Bajnokok Ligája győztes, 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban bajnok Kiel gárdája 15 forduló után 10 győzelemmel és 5 vereséggel csak az 5. helyet tudja elfoglalni. - Ezek általános érvényű megállapítások.

- Nekem a Magdeburg edzőjének, Wiegertnek a munkája tetszik leginkább. Jelenleg ez a csapat a kedvencem. - Igen, úgy is mondhatnám, hogy a német bajnokság felkészít a Bajnokok Ligája győzelemre. A BEK, majd BL sorozata 1956 óta zajlik, s azóta éppen húsz alkalommal tudott német csapat nyerni, magyar viszont csak egyszer: 1982-ben, az én csapatom, a Honvéd. A Veszprém már négyszer eljutott a győzelem kapuját jelentő BL-döntőbe, de egyszer sem sikerült kicsikarnia a végső sikert. - Ez is tény. A sok, valóban kitűnő mester közül nekem leginkább a Dujsebajev által képviselt edzésmunka imponál, mert ő szerintem ragyogó munkát végez a Kielce csapatánál.

Dán ellenfél elemzése

A szakértői szemmel megfigyelt dán válogatott mérkőzés kapcsán Kovács Péter így summázott: - Különösen az első félidő egyes részeiben alakult bíztatóan az összkép és az eredmény is. - A dánok ekkor már megtalálták a védekezésünk gyengébb pontjait és könnyebben szereztek gólokat, mint az első 30 percben. Ami pedig a mieink támadásait illeti, Bodó már nem tudott úgy lőni, mint a szünet előtt, Bánhidit pedig ketten-hárman is igyekeztek semlegesíteni.

- Miklert mindenképpen - én nem is gondoltam, hogy éppen ezen a találkozón kap játéklehetőséget. - Egyértelműen igen a válaszom. Elsősorban a Veszprémben éveken keresztül szerepelt Laugéra gondolok, akinek beállása azonnal minőségi változást hozott ellenfelünknél, méghozzá védekezésben és támadásban egyaránt. Az egyik gólgyárosuk, Gidsel elsősorban a második 30 percben élt nagyon, különösen akkor, amikor a mieink 5+1-es védekezésre álltak át. A visszavonulóban lévő kapus klasszisuk, Landin is megtette a magáét; mindez elég volt a végső sikerükhöz.

- A mi védekezésünk csak a hatosfallal lehet eredményes, 5+1 esetén Dika Mem egyedül szétszedné a védőfalunkat, s ebben Fabregas is komoly segítőtársa lenne.

Kovács Péter Díjai és Elismerései

tags: #osztrak #valogatott #kezilabdazo #kovacs

Népszerű bejegyzések:

• Ismerje meg a modern pozsonyi sportkomplexumot
• a negyedik vonal részletes bemutatása
• Gaál Gyöngyi bírói pályafutása
• Gyakori kérdések a floorballról
• Az Olasz Szuperkupa története