A Paksi FC története: A Tiszta Játék Útja a Csúcsra
Paks városának labdarúgóélete gazdag múltra tekint vissza, egészen a 20. század elejéig nyúlik vissza, mielőtt a modern klubstruktúra kialakult volna.
A kezdetek és a Paksi Sportegyesület megalakulása
Az első írásos emlék 1912. augusztus 4-ről maradt fenn, amikor a paksi diákcsapat játszott a bölcskei diákokkal. A Paksi Sportegyesület 1952-es megalakulásáig folyamatosan megyei vagy nemzeti szintű bajnokságban játszottak városunk csapatai. Az 1952-es év jelentős fordulópontot hozott, hiszen 1952. november 28-án megalakult a Paksi Kinizsi Sportkört. Ennek alapítói: Rödlmeier János, Bán Péter, Bohner István, Judi János és Ambrus Ödön.
A klub a történelem során többször is nevet változtatott, igazodva az adott kor viszonyaihoz. A PSE nevet többször is használták, de az akkori „viharos időkben" ez többször változott: PSE, Paksi Munkás Sport Club, Biritói Á.G., Paksi Á.G., Paksi Traktor. Az 1954-1964 közötti években labdarúgóink a megyei bajnokság élmezőnyében szerepeltek, ezzel megalapozva a jövőbeni sikereket. A 1960-as években már foglalkoztak helyi utánpótlással is, amely a későbbiekben megalapozta az 1970-es évek felnőtt csapatát.
A megyei bajnokságtól az NB III-ig és az NB II kapujában
Az 1970-es évek hozták meg az első jelentős áttöréseket. 1970 tavaszán egyfordulós bajnokságot rendeztek az őszi-tavaszi rendszerre való átállás miatt, és ekkor megszületett a várva várt siker. Csapatunk megnyerte a bajnoki címet, majd ezt az eredményt megismételték az első őszi-tavaszi menetelés során is, így felkerültek az NB III-as mezőny középcsoportjába. Ez a siker egyben lehetőséget teremtett egy emlékezetes kupamérkőzésre is: július 25-én a Ferencváros elleni, 5000 néző előtt lejátszott MNK mérkőzésen 7-2-es arányban kikaptak a paksi fiúk.
A klub töretlenül fejlődött, és az 1976-os évben ismét megyei bajnokságot nyertünk, méghozzá elég imponáló gólkülönbséggel (119-21), ezzel újra jogot szerezve az NB III-as szereplésre. 1984-ben ismét egy hosszabb NB III-as széria következett, amely során a csapat stabilizálódott a harmadik vonalban.
Holender rácsúszott Waltnerre – hatalmas balhéval zárult a Vasas–Paks
Az 1987/88-as szezon különösen emlékezetes maradt Paks sporttörténelmében, hiszen egy csoportba került a két paksi gárda, a PSE és az ASE. Megkezdődött a városi rangadók sora, amely váltakozó sikerekkel számtalan nagy csatát hozott. Az ebben a szezonban elért harmadik hely arra jogosította a PSE-t, hogy osztályozót játszhassanak az NB II-be való feljutásért, ám ez sajnos nem sikerült. A „Ami késik, nem múlik" jelszóval azonban az 1989/90-es bajnokság alatt színvonalas versenyben, jó ellenfelek előtt tudták megnyerni az NB III-as bajnokságot. A két paksi egyesület vezetői 1993. július 1-jén aláírták a közös labdarúgó-szakosztály működtetéséről szóló megállapodást, ami a városi futballerők egyesítését jelentette.
Az élmezőny felé: Az NB II és az NBI debütálás
A 2000-es évek eleje a feljebb lépésről szólt. 2001/02-ben Klement István irányításával a hetedik helyen végeztünk a Dráva-csoportban, de a következő évben - már a Duna-csoportban - bronzérmet vehettek át játékosaink. A vezetés benyújtotta a nevezést az NB II-es bajnokságba, amit a szövetség elfogadott, és a magasabb osztályban rögtön harmadik helyezést értünk el. Ez a lendület a legmagasabb osztályba, az NBI-be vezette a csapatot.
Klement Istvánt 2004-ben Lengyel Ferenc váltotta a kispadon, aki vezetésével csapatunk első szezonja a magyar élvonalban a 2006/07-es volt. A vezetőedző maradt Lengyel Ferenc a következő idényre is. A 2007/08-as szezon előtt sok új játékos érkezett, például Tököli Attila, a magyar bajnokság korábbi gólkirálya, illetve a Debrecen korábbi bajnok labdarúgója, Éger László is. Az első kilenc forduló után hét ponttal csak a tizenkettedik helyen álltunk, ami változtatásra késztette a vezetést. 2007. szeptember 22-én Gellei Imre, korábbi szövetségi kapitány lett a vezetőedző. A 2008/09-es szezonra maradt Gellei Imre a csapat vezetőedzője, azonban nagy erősítés nem történt a nyáron. Az őszi szezont tizennegyedik, azaz utolsó bennmaradó helyen fejeztük be. A 2009/10-es szezon előtt sikerült megszereznünk Lisztes Krisztiánt, korábbi válogatott labdarúgót. Az őszt végül kilencedikként fejeztük be, de a huszonkettedik fordulóban viszont már a tizennegyedik helyen álltunk. Gellei Imre ezután bejelentette lemondását a klubnak, amit a vezetőség el is fogadott. Az új edző, a korábbi pályaedző, Kis Károly lett.
A sikertörténet indulása: Ligakupa győzelem és NBI ezüstérem
A 2009/10-es szezonban csapatunknak sikerült bejutnia a Ligakupa döntőjébe, ahol a Debrecennel játszottunk Kecskeméten, de sajnos 2-1-es vereséget szenvedtünk. Azonban ez csak egy előfutára volt a jövőbeni sikereknek. A 2010/11-es szezonban az 5. fordulóban szereztük meg első győzelmünket: Szombathelyen, 2010. augusztus 29-én a Haladást 2-1-re megvertük, ezzel megszakadt egy hosszú idegenbeli sorozat. Itt indult el egy igazi sikertörténet, aminek eredményeképpen, 56 megszerzett ponttal a bajnokság második helyén végeztünk, ami Európa-liga indulási jogot jelent. Ráadásul, megnyertük a Ligakupát a Debrecen ellen, ezzel megszerezve a klub történetének első jelentős trófeáját.
A Bognár György-éra és a kupagyőzelmek korszaka
A 2019/20-as idény igazi próbatétel volt számunkra. A tizedik helyen zártunk az NBI-ben, és csak az utolsó fordulós, Debrecenben kiharcolt bennmaradás biztosította, hogy csapatunk élvonalbeli pályája ne szakadjon meg. A koronavírus-járvány miatti bizonytalanságok közepette minden mérkőzés extra terhet jelentett, és éreztük, hogy változtatásokra van szükség. A fordulatot Bognár György érkezése hozta el. Keze alatt csapatunk nem csupán eredményes, de látványos és gólgazdag futballt játszott, amely gyorsan az ország egyik legnépszerűbb csapatává tette együttesünket.
A Bognár-éra kiemelkedő eredményei az alábbi táblázatban láthatóak:
| Szezon | NBI Helyezés | Gólkirály a csapatból | MOL Magyar Kupa |
|---|---|---|---|
| 2020/21 | 4. | Hahn János (22 gól) | Negyeddöntő |
| 2021/22 | 6. | Ádám Martin (31 gól) | Elődöntő |
| 2022/23 | 5. | Varga Barnabás (26 gól) | Nyolcaddöntő |
| 2023/24 | 2. | Győztes (vs Ferencváros) | |
| 2024/25 | 3. | Győztes (vs Ferencváros, tizenegyesekkel) |
A 2020/21-es szezonban a csapat már pontokban és helyezésekben is előrelépett: az idényt a negyedik helyen zártuk, és mi adtuk a bajnokságnak a gólkirályt is: Hahn János 22 góljával lett a liga legeredményesebbje. A 2021/22-es szezonban újabb előrelépést értünk el. Csapatunk támadójátéka remek volt, a tabellán a hatodik helyen végeztünk, és ismét büszkék lehettünk, hogy újabb csatárunk került ki gólkirályként: Ádám Martin 31 találattal lett a liga legeredményesebbje. A 2022/23-as idényben az ötödik helyen zártunk, a bajnoki teljesítményünk stabil maradt, és a korábbi évekhez hasonlóan újra mi adtuk a gólkirályt: Varga Barnabás 26 góljával az élmezőnybe segítette csapatunkat.
A 2023/24-es szezon történelmi jelentőségű volt. A bajnokságban végig a tabella élmezőnyében küzdöttünk, ahol végül a Ferencváros mögött második helyen zártunk, de a csúcspontot a MOL Magyar Kupa döntője jelentette. Az ország legnagyobb stadionjában, a Puskás Arénában hosszabbítás után 2-0-ra győztünk a Ferencváros ellen, ezzel megszerezve első MOL Magyar Kupa győzelmünket, továbbá ezzel kivívva a nemzetközi indulás jogát.
A 2024/25-ös idényben közelsem tört meg a lendület. A bajnokságban a végsőkig küzdöttünk, és a szezon végén ismét a dobogón állhattunk: a harmadik helyen zártunk. Ez már önmagában is történelmi teljesítmény, hiszen egymást követő két idényben is a legjobb három között végeztünk. A szezon csúcsa azonban ismét a MOL Magyar Kupához volt köthető: újra a döntőben találkoztunk a Ferencvárossal. Ezúttal a rendes játékidő és a hosszabbítás 1-1-es állása után a tizenegyespárbaj döntött: a higgadtan értékesített a mindent eldöntő büntető után csapatunk zsinórban másodszor kupagyőztes lett.
