A Pápai Labdarúgás Gazdag Története: Gyökerektől a Jelenig
Pápa város sporttörténetének kezdeteit vizsgálva, száz évet is meghaladóan kell visszalépnünk az időben. Amikor a futball-láz terjedni kezdett az egész világon, csak idő kérdése volt, hogy mikor éri el Pápát is. Már 1900-ból lehet találni írásos emlékeket egyesületbe tömörülő sportkedvelők tevékenységéről, de itt született az a Blum Zoltán, aki 1911-től 1927-ig a Ferencváros játékosa volt, később a gárda edzője. Az ő nevéhez fűződik a legendás 1931/32-es bajnoki cím, amit a zöld-fehérek 100%-os mérleggel nyertek meg.
A Kezdetek és az Első Csapatok
Az 1920-as évek közepe táján a labdarúgás kedvelői is hallatni kezdtek magukról. A kezdeti lépéseket szervezettebb, csapatformáló törekvések követték. Ebben az időben már a fővárosban, az Üllői úton focizott Pápa szülötte, a híres fedezet Blum Zoltán. Ugyanakkor ahhoz, hogy Pápán létrejöjjön egy futballcsapat, szponzort kellett találni.
A mecénást a Perutz testvérek személyében találták meg a focizni vágyó pápai polgárok. A századfordulón komoly iparosítás volt a városban. 1899-ben a magyar kormány és a Perutz-Testvérek cég között megkezdődtek a tárgyalások egy pápai textilgyár alapításáról. A Perutz-Testvérek a textilgyártásban főként az Osztrák-Magyar Monarchia cseh területein több évtizedes sikeres múltra tekinthettek már vissza. A gyáralapítást 1901. március 10-én jegyezték be a veszprémi királyi Törvényszéknél. A textilgyár működése ugyan az I. világháború után teljesen leállt, de a '20-as évekre újra fellendült és 1927-re felvirágzott.
1928-ban PFC néven alakult labdarúgócsapat a textilgyáriak között. 1930-ban létrejött a Perutz-gyár sportegyesülete és a futballcsapata is. A Perutz néven játszó csapat 1935-re már a Dunántúli I. osztályban szerepelt.
A Pápai Perutz SC Aranykora és Kulcsfigurái
Az 1940-es évek második felében volt népszerűsége csúcspontján a Pápai Perutz SC labdarúgó csapata. A negyvenes években egyértelműen Beschoner Alajos volt a gárda legnagyobb alakja, a kiváló kvalitású labdarúgó, akinek a vezetésével 1946-ban a Perutz 4:2 arányban győzte le Magyarország B válogatottját. 1947-ben Beschonert meghívták a magyar főiskolai válogatottba, amellyel részt vett a párizsi főiskolai világbajnokságon és utána is a csapat oszlopos tagja maradt. Ugyanebben az évben Beschoner B válogatott lett és Bécsben gólt is fejelt az osztrák válogatottnak. Az egykori csatárt 1950 elején katonai szolgálatra hívták be és így lett a Honvéd játékosa, de onnan - bajnoki címmel a zsebében - fél év után visszaigazolt Pápára.
Ezt követően a csapat neve többször is változott. A teljesség igénye nélkül: Vörös Lobogó, Pápai Textiles SE, Pápai Sportegyesület. A sikerek és a pápai labdarúgás szeretete okán a szurkolók sokasága vonult vasárnaponként a pályára, ünnepelni kedvenc csapatát.
A Megújulás és a PELC Korszaka
A kilencvenes évekre a pápai labdarúgás a megyei szintig süllyedt. 1995 tavaszán Mészáros Ferenc kezdeményezésére az Önkormányzat támogatásával a Pápai SE labdarúgó-szakosztályából megalakult a Pápai Egyesített Labdarúgó Club (PELC). Célként a megyei bajnokságot állapították meg, hosszabbtávon pedig a NB III-as tagság stabilizálását, majd a másodosztály elérését célozták meg. Az első bajnoki évadban a csapat - sportszerű Pápa-Veszprém küzdelemben - megnyerte a megyei bajnokságot.
Ezzel egyidejűleg elkezdődött az erősen megkopott, korszerűtlen sportlétesítmény felújítása, átalakították az öltözőépületet és a fedett lelátót. A megyei bajnok PELC, első NB/III-as évadában a 2. helyen végzett. A következő, 1999/2000-es bajnoki idényben Hannich Péter és Csertői Aurél vezérletével a Bakony-csoport bajnoka lett. 2000 őszétől - az akkori Profi Nemzeti Bajnokság alatti osztályban - az NB/I B-ben szerepelt az együttes.
A PELC fejlődését tovább lendítette az a döntés, amely szerint a stadion-rekonstrukciós program részeként a Sporttelep felújításához a polgári kormány 200 millió Ft-ot, míg Pápa Város Önkormányzata 100 millió Ft-ot biztosított (2002). A munkálatok idején a labdarúgócsapat átmenetileg - az Elekthermax SE segítő közreműködésével - az NB/I B középcsapataként, a Vasas pályán játszotta mérkőzéseit. Az együttes fél év után, a Százhalombatta legyőzésével búcsúzott a szomszédos pályától. A csapat stadionja korszerű klubházzal, kiszolgáló létesítménnyel, fedett lelátóval rendelkezett.
A Lombard Éra: Élvonal és Nemzetközi Szereplés
A 2003/2004-es bajnokságban a Lombard FC Pápára költözött Szombathelyről, Bíró Péter tulajdonossal az élen. Ezáltal a város első osztályú indulási jogot szerzett. Igaz, hogy Pápán korábban is volt labdarúgás, a Pápai ELC csapata az NB I/B-ben is játszott, ám azzal az új egylet semmiféle jogfolytonosságban nincs, így nincs sok értelme ennek múltja után kutakodni. Pápa városa nagyon szeretett volna élvonalbeli labdarúgóklubot. Eredetileg a Balaton FC költözött volna Pápára, azonban az utolsó pillanatban Diósgyőrben kötött ki a siófoki csapat. Helyettük érkezett a Bíró Péter által fémjelzett Lombard Kft. Az anyagi háttér megváltoztatta a pápai futball lehetőségeit - írja a magyarfutball.hu.
Az új befektető Szombathelyről nem csak a tőkét, de az elsőosztályú indulási jogosultságot is hozta magával, ami azt jelentette, hogy a Pápa a Lombard Pápa TFC névre vált és az élvonalra hangolódhat 2004 nyarától. A csapat kerete részben a szombathelyi Haladás, részben a Siófoki Balaton FC volt játékosaiból állt össze. Az edző is a Haladástól jött, a Vasas egykori támadója, Tóth Bálint. Az első bajnokin pont a Diósgyőri Balaton FC ellen játszották, s az idegenbeli összecsapáson, 8.000 néző előtt győztek a pápaiak 3:1-re. Évközben edzőt cseréltek, a korábban a DVSC-vel az UEFA Kupában menetelő Szentes Lázár érkezett. A csapat legemlékezetesebb győzelmét a Fáy utcában aratta, a Vasast 6:0-ra verték. A szezon végén az utolsó bennmaradó helyet csípték meg, a 14. helyen végeztek.
A pápai csapat meghatározó szerepet töltött be a magyar labdarúgásban. 2005 nyarán a nemzetközi porondra is kiléptek, hiszen vállalták a részvételt az Intertotó Kupában, ahol az első körben a grúz WIT Tbilisit ki is ejtették kettős győzelemmel. A következő körben a svéd Göteborg ellen úgy kaptak ki 3:2-re, hogy a nyolcvanadik percig még 2:1-re vezettek Szabó, és a Honvédtól leigazolt Herczeg Miklós góljával. A svédek végül, az akkor még fiataloknak számító Markus Berg és Oscar Wendt góljával megtudták fordítani a mérkőzést. Érdekesség, hogy mindkét játékos később a svéd válogatottig is eljutott. A visszavágót a Göteborg, Berg utolsó percben szerzett góljával végül megnyerte, ami a svédeknek továbbjutást (a következő körben a Wolfsburg kiejtette őket), a pápaiaknak pedig az eddigi utolsó európai szereplésüket jelentette. Azonban a szezon végére nem csak Európától, de az élvonaltól is búcsúzhattak.
Három év kellett ahhoz, hogy a Pápa visszajusson az élvonalba. A három másodosztályú szezonjuk alatt Zsivóczky Gyula, Zoran Kuntic, Kiprich József, Urbán Flórián és Kovács László egymásnak adta át a kispadot, végül Véber György kinevezése, és a tavaszi menetelés - amelyen 15 meccsből 14-et megnyertek - is kevésnek tűnt, mert a Gyirmót egy ponttal megelőzte a csapatot, de mivel licencet nem kaptak, így a pápaiak visszajutottak az élvonalba. Véber 2011. októberében távozott, de ő utána a régi edzők - Zsivóczky Gyula, Kovács László és Tóth Bálint - újra leülhettek a kispadra. A 2009/2010-es évadban Lombard Pápa Termál FC ismét az NB/I-ben szerzett indulási jogot. Előbb egy 11., majd egy 14. helyezés következett. A Fradi, aki a Pápával egyidejűleg köszönt el, igaz nem saját jogán, hanem az MLSZ jogszerűtlen döntésének következtében az élvonaltól és aki ugyanúgy három évig ette a másodosztály keserű kenyerét. Idén, a mai kiegyenlített mezőnyben rangadót vív a két csapat, hiszen a Lombard a Fraditól mindössze három ponttal van lemaradva.
A Lombard Pápa Bukása és a Jelen
Éppen tíz éve annak, hogy a pápai klub mögött álló gazdasági társaság adósságai miatt megszűnt az élvonalbeli labdarúgás Pápán. A Lombard Pápa az NB I 2014/15-ös szezonjában utolsó, kieső helyen tűnt el a süllyesztőben. A pápai klub a Lombard Kézizálog Zrt. csődje miatt került nehéz, majd kilátástalan helyzetbe. A Lombard Pápa 2015. május 30-án a Budapest Honvéd ellen játszotta története utolsó mérkőzését, az addigra anyagilag, mentálisan szétesett együttes 2-0 arányban maradt alul.
Bíró Péter tulajdonos önfeljelentést tett, csődöt jelentett, így az addig is szűkös pénzcsap teljesen elapadt. - Életem egyik legborzalmasabb pillanata volt, amikor kiderült, hogy a tulajdonos milyen cselekményt követett el a cégeivel, ez pedig előrevetítette a pápai profi futball végét. Nem titok, annak ellenére, hogy a kis költségvetésű klubok közé tartoztunk, évek óta egyre nehezebb volt finanszírozni a csapatot. Azonban álmunkban sem gondoltunk arra, hogy szinte egyik napról a másikra bekövetkezik a csőd és mindennek vége szakad. Borzasztó volt ezt megélni. Becsülettel tettük a dolgunkat, irányítottuk a klubot, a játékosok a végsőkig kitartottak. Odáig jutottunk, hogy az utolsó csapatunkban játszók és a klub alkalmazottai egzisztenciális gondokkal küzdenek, miközben a város labdarúgása semmivé vált - vázolta a körülményeket 2015 nyarán Szemán György klubigazgató.
Bíró Péter cégét végül a Fővárosi Törvényszék jogerős végzésével törölte a hivatalos nyilvántartásból. A cégtulajdonos hamis, trombitarézből készült aranytömböket fedezetként felajánlva vett fel hazai bankoktól hitelt. Bíró végül egyre több pénzintézettől, vállalkozástól és magánszemélytől kért ily módon forrást, sőt, még hamis kötvénykibocsátással is megpróbálkozott. A bíróság öt évre ítélte.
Ennek ellenére a csapat évekig a legmagasabb osztályban játszott, mondhatni meghatározó szerepet töltött be a magyar labdarúgásban, ami mindenképpen sikernek számít - fogalmazott korábban lapunknak Szemán György klubigazgató, kiemelve, hogy például Gyömbér Gábor, Lovrencsics Gergő és Lipták Zoltán Pápáról indulva futott be komoly karriert.
A Pápai Labdarúgás Jelenlegi Helyzete és Jövője
A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény elfogadásával a 2010. május közepén megalakult új Országgyűlés megalapozta a magyar sportfinanszírozás rendszerének átalakítását, megnyitva ezzel új, az elmúlt évtizedekben kiaknázatlan források bevonásának lehetőségét a magyar sport fejlesztésébe. A sportfinanszírozás új rendszere nagy változásokat hozott a PELC számára is. Az utánpótlástámogatásoknak köszönhetően, a Lombard Pápa Termál FC 2015-ben bekövetkezett hirtelen megszűnése sem rendítette meg alapjaiban a pápai labdarúgást.
TAO Támogatások a Pápai Utánpótlásért
Az egyesület jelentős forrásokat kapott a TAO pályázatok révén, melyek a pápai labdarúgó utánpótlást támogató cégeknek köszönhetően valósultak meg:
| Időszak | Elnyert Forrás (millió Ft) |
|---|---|
| 2011/12 | 65 |
| 2012/13 | 110 |
| 2013/14 | 130 |
| 2014/15 | 70 |
| 2015/16 | 95 |
| 2016/17 | 130 |
| 2017/18 | 75 |
| 2018/19 | 180 |
| 2019/20 | 85 |
| 2020/21 | 70 |
| 2021/22 | 110 |
| 2022/23 | 85 |
| 2023/24 | 85 |
| 2024/25 | 85 |
A 2015 júliusában megalakult a nagy elődök nyomdokain haladni kívánó Pápai Perutz FC, az MLSZ döntése alapján - nagymértékben az PELC meglétének köszönhetően - a Veszprém megyei I. osztályban. Gyömbér Gábor és Lipták Zoltán egykori nevelőegyesülete, a megmaradt utánpótlásának hála, meg tudott újulni és az MLSZ döntése alapján el is indulhattak a megye 1-ben. Anyagi okok miatt a Pápai Perutz FC vezetősége úgy döntött, hogy a Veszprém megyei I. osztályba adja le a nevezését a 2022/23-as idényre. A gárda vezetőedzője, Weitner Ádám a Pécsi MFC edzője lett. Közben Pápa város önkormányzatának támogatásával a Pápai Perutz FC és a Pápai Egyesített Labdarúgó Club a pápai felnőtt labdarúgás újbóli felvirágoztatása érdekében, együttműködési megállapodást írt alá. A megyei bajnokságban induló csapat edzője Kun-Szabó Attila lett.
