Pintér Andrea – Egy röplabdázó kitartó életútja és kihívásai

A sportvilág számos ismert és kevésbé ismert személyiségét kérjük fel arra, merüljenek el választott sportáguk rejtelmeibe, engedjenek betekintést mindennapjaikba. Ezúttal Pintér Andrea, a magyar női röplabda Extraliga meghatározó alakja avat be a részletekbe, aki a 2021/2022-es szezonban a rájátszás során az 5. helyen végzett a Fatum-Nyíregyháza csapatával.

A röplabda iránti szenvedély és a jászberényi kezdetek

Pintér Andrea 11 éves korában kezdett el röplabdázni, és eddigi játékos-pályafutása nagy részét egy klubban, a Jászberényben töltötte. Egy szezont leszámítva kizárólag az alföldi klubban játszott, ahol tizennégy idényt töltött, és a jászberényi csapatot második családjaként említi. A sportágba való szerelme mélyről fakad: „Megtanított sok mindenre életem során, amióta játszom. Elsősorban kitartásra és küzdelemre, hogy a nehéz időkben sem szabad feladni. Alázatra, hogy még többet tudjak tanulni.”

A röplabda sok lemondással is járt számára, mint ahogy azt ő maga is elmondta: barátokat veszített el, nem élt olyan társasági életet, nem szórakozott, mert inkább edzésekre járt, és sokan nem értették meg ezt. Ennek ellenére a csapatsport adta kötelék rendkívül fontos számára: „Csapatsportként számíthatunk egymásra a társakkal mind a pályán és azon kívül, olyan, mint egy nagy körforgás.”

Sikerek és meghatározó pillanatok a pályafutásban

Pintér Andrea hamar meghívót kapott a korosztályos válogatottba. Bár a felnőtt első osztályú bajnokságban a Jászberénnyel sohasem sikerült érmet nyernie, 2016-ban bronzérmes lett a csapattal a Magyar Kupában. Ugyanebben az évben a felnőttválogatottban is bemutatkozott. 2017-ben nem volt ott az Európa-bajnokságon, 2018-ban viszont a magyar válogatott tagjaként az Európa-ligában szerzett ezüstérmet.

A Fatum-Nyíregyháza csapatával tizenöt év után sikerült Magyar Kupa- és magyar bajnoki aranyérmeket nyerni, ezzel egy nagy álma teljesült. Két eredményes szezont töltött Békéscsabán is, ahol tagja volt a 2023-ban MEVZA Kupát megnyerő csapatnak, és számos baráti kapcsolatot ápol ebből az időből. A csabai egyesület kiemelte, hogy a röplabdázó ismeri a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló infrastruktúrát és eszközparkot, valamint a békéscsabai szakembereket, mindezek garanciát jelentettek számára, hogy a legjobb kezekben van.

Pintér Andrea jelentősebb eredményei és csapatai

Példaképek és támogató közeg

Pintér Andrea pályafutása során számos olyan személlyel találkozott, akiktől sokat tanulhatott és akik inspirálták. „Mindig jó, ha az embernek van példaképe vagy olyan személy, akitől sokat tud tanulni.” Bajáriné Pesti Anikót 2009-ben ismerte meg, amikor a Gödöllői RC csapatkapitánya volt. „Nagy szívvel fogadott és sokat segített a pályán, ha rontottam, biztatott, a következő majd sikerül és csináljam tovább.” Feladóposzton Dragana Brkovicot említi, aki tényleg bármilyen szituációból, akár ülve vagy fekve a pályán is adta a labdákat, és sosem felejti el, mindig csak annyit mondott: „indulj, bármi van”.

Örül, hogy Nyíregyházán megismerhette Erdősné Balogh Erikát, Pampuch Csabát, Veres Pétert, de eddigi edzőinek is sokat köszönhet, mert nélkülük nem jutott volna ide, ahol most tart. A csapattársak közül Lékó Lillával a mai napig tartja a kapcsolatot, nagyon sok közös élmény fűzi hozzá, és átéltek sok mindent közösen Jászberényben.

A fejlődés iránti vágy és a klubváltás

A Jászberénytől való távozásról Pintér Andrea így nyilatkozott: „Már tavaly is gondolkodtam ezen, csak akkor még úgy voltam vele, maradok még egy évet. Lékó Lillával sokat beszélgettünk erről az egészről. Mindenféleképpen fejlődni szerettem volna, és úgy éreztem, hogy Jászberényben erre már nincs lehetőségem. Olyan csapatba akartam igazolni, amelynek merész célkitűzései vannak, és amelyben igazán küzdeni kell.” A Nyíregyháza mellett az szólt, hogy csak innen keresték meg. Ez a döntés a sajátja volt, de előtte a szüleivel is átrágták a dolgot. Jan De Brandttel, a szövetségi kapitánnyal is beszélt erről.

Elmondása szerint nem tartja túl későnek a váltást, hiszen más azoknak a játékosoknak a helyzete, akik a fővárosban kezdtek el röplabdázni, mert sokkal több a lehetőségük. „Amikor én elkezdtem a röplabdát, minden téren fel kellett építenem magamat, és én abban a korban még nem tartottam ott, mint a pesti játékosok, ezért is maradtam Jászberényben. Tudtam, hogy sok mindenben kell még fejlődnöm, hogy más csapathoz tudjak szerződni.” A beilleszkedéssel kapcsolatban is optimista volt, a válogatottból ismerte Fruzsit és Elizát, és a szakmai stábbal is könnyen megtalálta a közös hangot. A nyíregyházi csapatban posztján lévő erős konkurenciától, mint például a szerb Sanja Kalicanin, sem tartott, sőt.

Sérülések árnyékában: a kihívások és a rehabilitáció

A sportoló életében a sérülések gyakran jelentenek komoly akadályt. Pintér Andreát sem kímélték a megpróbáltatások. A magyar női röplabda-válogatottnál számításba vett játékosoknak nem sokáig pihenhettek, hamarosan munkába álltak a keret tagjai, hogy kellőképp felkészüljenek az Európa-bajnoki selejtezőkre. Pintér Andrea legutoljára június 1-jén lépett pályára a válogatottban a franciák elleni, idegenbeli Európa-liga mérkőzésen.

Az Ausztria elleni kaposvári mérkőzést megelőző nap kiment a bokája, de szerencsére nem volt komoly a sérülés. Akkor kezeléseket kapott és gyógytornára járt. Az Európa-bajnokság kapcsán bizakodó volt: „Más lesz, mert nagyobb a tét, mint az Európa-liga sorozatban, és a tétet az is emeli, hogy itthoni környezetben játszunk. Bizakodó vagyok, mert a csapat nagyjából összeállt, s bár vannak még hiányosságaink, nem hiszem, hogy nagy gondjaink lesznek.”

Sajnos, később súlyosabb sérülés árnyékolta be a pályafutását. Az egyik felkészülési mérkőzésen térdsérülést szenvedett. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a keresztszalagjával vannak gondok. Kezdetben mindenki abban bízott, hogy elkerülhető az operáció, és térdrögzítő segítségével játékra alkalmas lesz a lába, különösen, mivel fájdalmai nem voltak. Azonban terhelésnél az oldalirányú mozgások esetén továbbra sem volt stabil a térde, ezért végül elkerülhetetlenné vált a műtét. Keresztszalagot és meniscust kellett pótolni, a beavatkozásra rövidesen sor került. Mivel a rehabilitáció több hónapot vesz igénybe, Pintér Andrea számára ezzel véget ért a szezon. A nyíregyházi klub közleménye szerint mindenben támogatta a játékost mind a műtét, mind a rehabilitáció során, és nem bontotta fel a kontraktust, sőt, a rehabilitáció idejére ajánlatot tett, azzal a feltétellel, hogy májusban - ha a sérülés után a játékos teljes értékű munkát végezhet - újabb szerződést kötnek a felek a következő idényre.

A pályán kívül: sütés, főzés és új ízek

Amit eddig még nem tudtak róla a rajongók: Pintér Andrea a pályán kívül is szeret kísérletezni. Szeret sütni és főzni, új dolgokat elkészíteni, de emellett imád enni is. Ez a hobbija is a kreativitás és az új felfedezések örömét rejti, akárcsak a röplabda, ahol folyamatosan fejlődni és új szituációkhoz alkalmazkodni kell.

tags: #pinter #andrea #roplabda

Népszerű bejegyzések:

• Minőségi Puma labdák
• Almatolvajoktól a Sárkányölőkig
• Útmutatók kézilabda játékvezetőknek
• Hadtáborok
• Szórakoztató angoltanulási módszerek