A Popmeccs Gála és a Magyar Popzene Aranykora
A Popmeccs gála a nyolcvanas évek magyar könnyűzenei életének egyik legfontosabb eseménysorozata volt, amely platformot biztosított a feltörekvő tehetségeknek és a már befutott sztároknak egyaránt. Az Első Emelet az egyik olyan zenekar volt, amely kiemelkedő szerepet játszott ebben a korszakban, a közönség szavazatainak köszönhetően. A Popmeccs közönségszavazásain rendre elvitték a fontosabb díjakat, ezzel is megerősítve helyüket a magyar popzene élvonalában.
Az Első Emelet: A Tinipop Zenekar Felemelkedése
Azt pedig már mindenki tudja, hogy nagy együtt nevetés lett a dologból, hiszen az Első Emelet a nyolcvanas évek legsikeresebb tinipopzenekara lett. Gitárosuk az a Bogdán Csaba volt, akit addigra már a fél ország megismert a punkos Beatricéből, később pedig a progresszív rockot játszó Solarist erősítette, és az sem szegte kedvét, hogy az Első Emeletben a gitárját jórészt díszítgetésre használta. Az Emelet tagjai legalább annyira akarták a sikert, mint az R-GO, a Dolly Roll és az akkor szólóban próbálkozó Fenyő Miklós. Az Első Emelet együttes, balról jobbra Tereh István, Patkó Béla Kiki, Bogdán Csaba, Berkes Gábor.
Az 1982-ben alakult Első Emelet a zenéjét új hullámos szintipopként határozta meg. Nálunk valamiért a német új hullám szintipopos ága honosodott meg. Ilyenek voltak az Első Emelet korai felvételei is, a Töröm a fejem például izgalmas, new wave hatású szintipopkísérlet, de a Hol kapható? már afféle poszt punk felvétel, a híres bontott csirkés reklámra adott ironikus választ. Az Amerika kislemezen, majd a debütáló albumon is helyet kapott felvétele szintén a fogyasztói világ kritikája és még new wave zakatolású kísérlet volt. A bemutatkozó album talán legizgalmasabb felvétele az egyik első magyar rap/break dal, a Dadogós break, amit alig néhány hónappal előzött meg Fenyő Miklós breakkoncepciója. Viszont az Első Emelet dala rosszul öregedett, hiszen manapság a dadogást már nem parodizálnánk ki, nem neveznénk „szerencsétlen figurának” azt, aki beszédhibás. A lemez bizonyára legnagyobb slágere a Nézelődünk, amely a tankönyvi szintipop iskolapéldája, ma is élvezhető. Szintén érdemes meghallgatni a Vannak dolgokat is, ezt a jól sikerült szintipopzsánerű fantáziát, azzal a zavarba ejtő bölcsességgel, hogy „arra sosem emlékezünk, ami nem jut eszünkbe”. Szinte minden dalban van egy-egy máig izgalmas megoldás, különösen azokban, amelyekben Bogdán Csaba gitárját nem nyomják el Berkes Gábor néha infantilis szintitémái. A zenekar bemutatkozása frissességet, lendületet adott a magyar popnak, amelyet ekkor már alapvetően a „nagy öregek” uraltak. Ebben az időben az Első Emelet jelezte legmarkánsabban a generációváltás igényét.
Első Emelet: Vannak dolgok (Az Első Emelet legnagyobb slágerei)
A KEK Pop-meccs Gála és az Első Emelet
Az Első Emelet negyven éve megjelent debütáló lemezének emblematikus, a zenekart ábrázoló borítója a szocialista Magyarország legdrágább cukrászdájában, a Gerbeaud-ban készült. Ez azért elég falsul szólt, hiszen a bemutatkozó lemez borítóján a kor legdrágább pesti cukrászdájában ültek a srácok, olyan divatos popperruhában, amilyet csak olyanok engedhettek meg maguknak, akik bizonyára rajongtak a pénzért. 1982 késő őszén még jórészt egyetemi klubokban léptek fel, mint a kor tipikus, new wave zenekara, aztán 1983 nyarán a szintén frissen alakult R-GO elhívta őket előzenekarnak a nyári turnéjára, ahol rájöttek: nem a bölcsészklubokban szeretnének fellépni százhúsz fizető néző előtt, jobban áll nekik, ha sikító lányok között csinálnak néhány Kajagoogoo-ra és Duran Duranre emlékeztető figurát. A Sivatag című dalnál kavicsok is repültek feléjük, de ügyesen elhajoltak, és különben is, már tudták: be van készítve az első lemezük, pár hét múlva megjelenik, és hamarosan meghódítják az országot. Nem lett akkora sikerük, mint a korai Dolly Rollnak vagy 1985 körül az R-GO-nak, de masszív telt házakat csináltak a Petőfi Csarnokban, az Almássy téren, sikeres turnékat tudtak le, és minden lemezük arany lett. Az Első Emelet a Linda tévéfilmsorozat egyik epizódjának felvételén 1985-ben. Patkó Béla Kiki, az Első Emelet együttes tagja, a Kertészeti Egyetem Klubja (KEK) Pop-meccs gáláján 1986. február 8-án. Villányi út 29-43., a Kertészeti Egyetem Klubja (KEK), Pop-meccs gála 1986. február 8-án. Ezen az estén Koncz Zsuzsa is énekelt, mögötte Dolák-Saly Róbert gitározott.
Koncz Zsuzsa Pályafutása és a Popmeccs Gála
Koncz Zsuzsa az egyik legjelentősebb előadója a magyar könnyűzenének, akinek karrierje szorosan összefonódik a zenei élet alakulásával, és aki szintén részt vett a Popmeccs gálán. A Heves megyei Pélyen született 1946-ban, apja tanár és kántor, anyja ápolónő volt. Gimnazistaként a Magyar Televízió által meghirdetett 1962-es Ki mit tud?-on indult osztálytársával, Gergely Ágival, és a Gézengúz című dallal második helyezést értek el. Istvánmezei út, Jégszínház, a Magyar Televízió Ki mit tud? 1962-es műsorának döntője. Koncz Zsuzsa és Gergely Ági. A tévészereplés után keresték meg az akkor legismertebb amatőr zenekarok, 1963-tól énekelt az Omegával, a Metróval és az Illéssel. Jogi egyetemi tanulmányait az éneklés miatt szakította félbe, első átütő sikerét 1966-ban a táncdalfesztiválon Szörényi Levente Rohan az idő című dalával aratta, ettől kezdve az Illés együttessel, majd a Fonográffal készítette lemezfelvételeit. Döbrentei tér, Szent Gellért-szobor alatti vízesés. Koncz Zsuzsa és a Metró együttes: Sztevanovity Dusán, Latzin Norbert, Bokány Ferenc, Sztevanovity Zorán, Brunner Győző. A hatvanas évek fiataljainak életérzését megörökítő Ezek a fiatalok című, Banovich Tamás rendezte filmben elhangzó Szőke Anni balladája, a Mr. Alkohol és az Ez az a ház című dalok már körvonalazták azt a művészeti és szakmai irányt, amely jellemzi Koncz Zsuzsa munkásságát. Szerepelt még a Szevasz, Vera! A következő évben adták ki Szerelem című albumát, ezt követte a Kis virág (1971) és az Élünk és meghalunk (1972). A betiltást követően Bródy Jánossal együtt kihívást jelentett számára, hogy a dalszövegek a gyanakvó cenzúra ellenére is az önkifejezés eszközei maradhassanak. Az 1974-ben megjelent Gyerekjátékok című album dalai egyértelműen utalnak a politikai környezet elhidegülésére. Számos dala a magyar könnyűzene klasszikusának számít, a Ha én rózsa volnék, a Sárga rózsa vagy a Jöjj, kedvesem… összeforrott a nevével.
A 70-es évek közepére sorra kapta a külföldi koncertfelkéréseket, eljutott Nyugat-Európába, az Egyesült Államokba, Kubába, Brazíliába és Japánba is. Magyarországi koncertjein a Fonográffal lépett fel. A 80-as évek elején, a Fonográf zenekar megszűnésével új korszak kezdődött pályáján. A dalszövegeket továbbra is Bródy János írta, de a felvételein közreműködő zenészek névsora bővült, többek között Bornai Tibor (KFT), majd Gerendás Péter, Bódi László Cipő (Republic), Závodi Gábor, valamint Lerch István csatlakozott hozzá. Változó összetételű zenei műhelyekben készült például a Fordul a világ című albuma (1988), később az Ég és föld között (1997), majd a nagy sikereket új zenei felfogásban összegyűjtő Miért hagytuk, hogy így legyen? 1992-től lép fel a Papp László Budapest Sportarénában, legutóbb 2025 októberében, rendszeresen telt házas koncertjeit több DVD-n örökítették meg. 2012-ben először lépett fel a Sziget Fesztiválon. 2013-ban Valahol egy lány címmel jelent meg válogatásalbuma, az év októberében pedig Tündérország című stúdióalbuma is megjelent, amely két hónap alatt platinalemez lett. 2023-ban, az eredeti lemez megjelenésének 50. Művészetének elismeréseként 1977-ben Liszt Ferenc-díjat, 1989-ben Érdemes Művész címet, 1992-ben Kazinczy-díjat, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1999-ben Huszka Jenő- és eMeRTon-díjat kapott. 2000-ben Maecenas-díjjal, majd a Hungaroton Records hanglemezkiadó Életműdíjával ismerték el, és az Arany Zsiráf díjkiosztó gálán ugyanilyen elismerést vehetett át. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki „a népszerű zene progresszív formáit a magyar és nemzetközi kultúra legjobb hagyományaival sikerrel ötvöző, maradandó értékeket létrehozó fáradhatatlan munkásságáért”. Ugyanabban az évben Pro Urbe Budapest díjat és Prima Primissima díjat is kapott. 2015-ben Radnóti Miklós antirasszista díjat kapott, és életművéért átvehette a Gundel Művészeti Díjat. 2020-ban Budapest, 2025-ben a főváros II.
Első Emelet: Vannak dolgok (Az Első Emelet legnagyobb slágerei)
A Nagy Budapesti Koncerthelyszínek Története
A Popmeccs gálák és a nagyszabású popzenei események megfelelő helyszínt igényeltek, amelyek közül kiemelkedett a Budapest Sportcsarnok, a mai Papp László Budapest Sportaréna elődje. A Sportaréna elődjét, a Kiss István tervezte Budapest Sportcsarnokot 1982. február 12-én avatták fel. Az épület a leningrádi Jubileumi Sportpalota mintájára épült, bár annál valamivel nagyobb lett. 12 500 nézőt tudott fogadni. A Budapest Sportcsarnok 1999. decemberében a karácsonyi vásár ideje alatt a tűz martalékává vált. A katasztrófa sokkolta a közvéleményt, mivel a BS volt az egyetlen több ezer ember befogadására alkalmas fedett épület, amely számos zenei koncertnek, kulturális eseménynek, sportrendezvénynek adott otthont. Az épület teljesen leégett, helyreállítására nem volt lehetőség, ezért kezdeményezték egy új sportcsarnok felépítését, melynek építése 2001. június 30-án kezdődött. Az ünnepélyes átadásra 2003. A megnyitásra március 14-én került sor, mely egy gigantikus komolyzenei koncerttel zárult. A Budapest Sportaréna 2004.
Feldolgozások és a Popzene Sokszínűsége
A magyar popzene világában számos dal élt több életet feldolgozások formájában, jelezve az egyes szerzemények időtállóságát és a művészek közötti kölcsönhatást. Az 1987-es Moziklip betétdalait tartalmazó dupla albumon is szerepelnek olyan felvételek, amelyeket korábban már mások előadásából ismerhettünk. Ács Enikő Kornél és Elvirája egy tizenkét évvel korábbi Koncz Zsuzsának írt dal feldolgozása, Varga Miklós Munkásszállásának első „lakója” pedig Cseh Tamás volt. Halász Judit már az 1971. január 26-án sugárzott Téli Rizi-bizi című tévéműsorban elénekelte a Micimackót, de az Alan Alexander Milne‒Karinthy Frigyes‒Bródy János trió „együttműködésének” eredményeként megszülető dal nem az ő előadásában került először lemezre. Koncz Zsuzsa 1971 áprilisának közepén kezdte meg a Kis Virág című albumának felvételét, és ezen a lemezen kapott helyet az „ő” Micimackója. Ennek a két lemezfelvételnek a kapcsán került szóba a „giccsadó” problémája, amelyről Koncz Zsuzsa nyilatkozott a Lobogóban, 1976. „A Pepita emblémás lemezeken megjelenő szórakoztató zeneszámokért giccsadót fizetünk. Még József Attila megzenésített versei után is. A Hungaroton védjegy társadalmilag értékes felvételeket tartalmaz. Adókulcsa természetesen alacsonyabb. Én a Micimackó című számot Pepita lemezre énekeltem, Halász Judit pedig Hungarotonra.
