Puskás Ferenc és az 1952-es Helsinkiben szerzett olimpiai aranyérem

Az olimpiák történetében először nyert Magyarország futballcsapata. Mágikus nap volt 1952. augusztus másodika: Gyenge Valéria győzelme után a vízilabdázók is a csúcsra értek, és a futballstadionban is lehetett ünnepelni, majd jött Papp László. Bár minden aranyérem dicsőséget hozott a magyar névnek Helsinkiben, a labdarúgó-válogatott sikere lett igazán történelmi, emlékezetes tett, egy olyan út kezdete, amelyről csillogó vagy fátyolos szemmel, de világszerte sokat beszéltek a későbbi évtizedekben a szétszóratott magyarság fiai.

A Helsinkiben rendezett nyári játékok után már szerte a Földön ismerték azoknak a magyar futballistáknak a névsorát, amelyet később ezen a sártekén Aranycsapatként emlegettek Mexikótól Ausztráliáig. 1952 nyarán elvarázsolta a világot, olyan futballt bemutatva, amelyet addig még soha egyetlen klub, avagy nemzeti együttes sem produkált. Vincze András remekül foglalta össze, amit érezhetünk ezzel kapcsolatban, amikor így írt: „Hogy a dac, a forradalmiság szülte, nem tudni, de tény: a kommunista elnyomás évtizedei alatt a labdarúgás oly erővel törte át a vasfüggönyt, hogy a tettek híre eljutott mindenhová a világban. Hogy mást ne is említsünk, 1952-ben mindenki dicsőségére olimpiai bajnok lett a magyar válogatott.”

Puskás Ferenc - A legenda születése és első sikerek

Minden idők legjobb magyar labdarúgója, a világszerte legnépszerűbb, legismertebb magyar sportember, a Nemzet Sportolója a kispesti grundon kezdte kergetni a rongylabdát. Puskás Ferenc Purczeld Ferenc néven született Budapesten 1927. április 1-jén. Évtizedeken keresztül más, egy nappal későbbi dátum volt ismert - mint kiderült, édesanyja, Bíró Margit így akarta elkerülni, hogy a fiát gúnyolják azért, mert a „Bolondok napján” született.

Edző édesapja, Purczeld Ferenc maga is focizott korábban, és már tizenöt évesen beállította fiát az általa irányított csapatba. A szinte mindenki által Öcsinek hívott fia mindössze tíz és fél évesen került be a Kispesti AC kölyökcsapatába miután kikönyörögte a csapat intézőjénél, hogy hamis igazolással, Kovács Miklós néven bár, de hadd játsszon. Tizenhat évesen, 1943. december 5-én bemutatkozott az első osztályban. Egy héttel később belőtte első „felnőttgólját” is.

A magyar sport erőszakolt átszervezése idején Kispesti Atlétikai Clubból Bp. Honvéd, Puskás Öcsiből "Száguldó Őrnagy" lett, aki ötletes játékával és pompás góljaival öt bajnoki címhez segítette a katonacsapatot. Hazai pályafutása során 349 bajnoki mérkőzésen 358 gólt szerzett. Tizennyolc évesen mutatkozott be a nemzeti tizenegyben, s 84 válogatott mérkőzésen 83 gólt lőtt, amivel világrekorder. Puskás Ferenc 1945. augusztus 20-án góllal mutatkozott be a válogatottban, 1956. október 14-én Bécsben játszott utoljára, a mai számítás szerint 85 mérkőzésen 84 gólt szerzett.

Az Aranycsapat olimpiai útja Helsinkiben

A labdarúgó olimpia július 15-én kezdődött, és augusztus másodikán ért véget. Sebes Gusztáv legjobb játékosait küldhette pályára, az Aranycsapat mítosza ekkor alakult ki. Puskásék a 16-os döntőbe jutásért először Romániát győzték le, majd a negyeddöntőben Törökországot múlták felül.

A selejtező és negyeddöntő

Románia - Magyarország 1-2

A románok négy magyarral a soraikban álltak fel, és a 86. percben szépítettek tudtak a szoros és nagy küzdelmet hozó meccsen. A Népsport másnapi értékelésében azt írta: az olyan kemény védelem ellen, mint amilyen a román volt, a jövőben a mi csatárainknak is több keménységgel, több eréllyel kell játszaniuk. Azt senki sem vitatta, hogy a technikásabb csapat nyert. Budai az első meccsen kezdett, Dalnoki is, őket kihagyta, és Czibort ugyan dicsérték a beszámolókban, de ő sem került be a második meccsre. Megállapították, hogy különösen az első félidőben volt jobb a magyarok játéka, és a nagyobb tudásuk mellett érezhetően jobb volt a csapat erőnléte is.

Magyarország - Törökország 7-1

A törökök a sorsolás szeszélyének köszönhetően keveredtek a legjobb nyolc közé - kimaradtak a selejtezőből, majd a Holland Antillákat kapták. Az első pillanattól az volt csak a kérdés, mennyit lőnek nekik a magyarok. Palotás már a 18. percben gólt szerzett. A magyar csapat hét gólt rúgva és egyet sem kapva, magabiztosan jutott tovább.

Az elődöntő: Svédország - Magyarország 0-6

A svédek jöttek az elődöntőben, akik a legjobb nyolc között óriási hajrával 3-1-re verték az osztrákokat, és mindhárom góljukat a 80. perc után szerezték. Az elődöntőben Puskás az első percben megszerezte a vezetést, Palotás az első negyedóra végén a második gólt, és volt még egy öngól is, így a meccs pedig már az első félidőben eldőlt. Ettől még a mieink nem tartalékoltak, hanem berámoltak még hármat, így 6-0 lett a vége. Már az is meglepő volt sokak számára, hogy a Svédország elleni 6-0-ás elődöntőt 40 ezren látták, hiszen ennyien korábban még soha nem voltak kíváncsiak Finnországban labdarúgó-mérkőzésre.

Az olimpiai döntő: Magyarország - Jugoszlávia 2-0

Jöhetett a jugoszlávok elleni döntő. Sebes annak a csapatnak szavazott bizalmat, amelyik átgázolt a svédeken. Ahol újabb közönségrekord született, 60 ezer (másutt 70 ezret említenek) néző előtt a Grosics, Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Hidegkuti, Kocsis, Palotás, Puskás és Czibor összetételű magyar válogatott futott ki a pályára.

Az első félidő izgalmas, változatos játékos hozott, és a 36. percben a kiugró Kocsist csak szabálytalanság árán tudták megfékezni a védők. Puskás állt a labda mögé, de nem erős, és gyengén helyezett labdáját Beara másodikra megfogta. Puskást megviselte a hiba, Csajkovszki gúnyosan megveregette a vállát. Otthon a Népsport így értékelte Puskás teljesítményét: „Gyengén kezdett, eleinte jóval kisebb területen játszott, mint ahogyan azt megszoktuk tőle. Cselei sem sikerültek, több ízben szerelték. Egy 11-est kihagyott, ez láthatóan kedvezőtlenül befolyásolta őt a játékban.”

Sebes Gusztáv szövetségi kapitány a félidőben így igazította el az öltözőben: „Ne szomorkodj, Öcsi, azzal nem segítesz! Menj be középre, és javítsd ki a hibát!” Megtette. A második félidőben ő és Czibor is gólt lőtt, a magyar csapat így állította be a 2-0-ás végeredményt és szerezte meg a magyar nemzeti küldöttség újabb olimpiai győzelmét. Ahol aztán a magyar csapatkapitány a 70. percben a kapuba továbbított, miután elvitte a védők és a kapus mellett is a labdát. A második gólt Czibor szerezte két perccel a lefújás előtt. A győzelmet Czibor Zoltán gólja döntötte el a hajrában, ezzel a magyar csapat 2-0-ra diadalmaskodott és megnyerte hazánk labdarúgásának első olimpiai aranyérmét. Puskás Ferenc a dobogó tetején Helsinkiben, 1952-ben.

A következő években játszott az Aranycsapat leghíresebb mérkőzésein - a svájci világbajnokság a brazilok és az uruguayiak elleni találkozóját leszámítva. Akkor sérülését kúrálta, miután a nyugatnémetek elleni első találkozón Liebrich csúnyán lerúgta. Még mindig ez a sérülés, illetve Puskás a finálé előtti gyors felgyógyulása a magyar futball egyik nagy polémiája. Akadtak, akik Sebes Gusztávot hibáztatták, mondván, miért állította be a döntőre még nem teljesen egészséges kedvencét. De vajon mit kellett volna még Puskásnak csinálnia Bernben azon kívül, hogy lőtt két szabályos (egy megadott, s egy meg nem adott) gólt?

Az Aranycsapat kerete az 1952-es helsinki olimpián

• Kapusok: Gellér Sándor (MTK Budapest, akkori nevén Bp. Bástya), Grosics Gyula (Bp. Honvéd), Henni Géza (Ferencváros, akkori nevén Bp. Kinizsi)
• Mezőnyjátékosok: Buzánszky Jenő (Dorogi Bányász), Börzsei János (MTK Budapest, akkori nevén Bp. Bástya), Dalnoki Jenő (Ferencvárosi TC, akkori nevén Bp. Kinizsi), Lantos Mihály (MTK Budapest, akkori nevén Bp. Bástya), Lóránt Gyula (Bp. Honvéd), Bozsik József (Bp. Honvéd), Kovács I Imre (MTK Budapest, akkori nevén Bp. Bástya), Szojka Ferenc (Salgótarjáni BTC), Zakariás József (MTK Budapest, akkori nevén Bp. Bástya), Budai II László (Bp. Honvéd), Csordás Lajos (Vasas SC), Czibor Zoltán (Csepel SC), Hidegkuti Nándor (MTK Budapest, akkori nevén Bp. Bástya), Kocsis Sándor (Bp. Honvéd), Palotás Péter (MTK Budapest, akkori nevén Bp. Bástya), Puskás Ferenc (Bp. Honvéd)

Puskás Ferenc kiemelkedő eredményei és rekordjai

Puskás Ferenc lenyűgöző eredménysora, melyet klubjaiban és a válogatottban egyaránt elért, a futballtörténelem egyik legfényesebb lapjára került.

Az Aranycsapat kapitányaként olimpiai bajnoknak, világbajnoki ezüstérmesnek, az Európa-kupa, másképpen a Gerő-Svehla-kupa győztesének mondhatta magát. Részese volt - az előbbieken kívül - olyan fényes és visszhangos győzelmeknek, mint a londoni 6-3 (az Évszázad mérkőzése) és a budapesti 7-1 az angolok ellen. Talán a helsinki döntőt leszámítva akkor játszott a legjobban, amikor a legjobban kellett, a római stadionavatón és a londoni „Évszázad mérkőzésén” különösen pazar teljesítményt nyújtott.

A Real Madridban töltött évek

Ötvenhat október végén BEK-mérkőzésre indult a csapattal. Majd a hivatalos engedély lejártával a dél-amerikai túrán is részt vett. Ezt követően részben a szövetség egyes vezetői által ellene indított kampány miatt nem tért haza. A világhírű Real Madrid csapatában folytatta, ahol hat bajnokság, három BEK-győzelem főszereplője lett. A királyi klub mezében játszott 372 mérkőzésen 324 gólt szerzett.

Puskás Bécsben a Wiener Sportclubnál edzett, sőt, előszerződést is aláírt, miközben a magyarokból alakult csapattal játszott néhány gálamérkőzést. Akkoriban a Puskás család már többnyire Olaszországban töltötte a napjait. A milánói Internazionale tett neki először ajánlatot, ott edzett egy darabig. Tizennyolc kilónyi súlyfelesleggel. Ám mégsem emiatt nem szerződtette őt a fekete-kék klub, hanem mert adminisztrációs nehézségek támadtak: az átigazolási határidő lejártakor Puskás még az eltiltás hatálya alatt állt. 1958 tavaszán az az év februárjában - a müncheni repülőgép-katasztrófában - szinte a teljes első csapatát elvesztő Manchester United arra kérte a FIFA-t, engedélyezze, hogy a három eltiltott magyar világklasszist, Puskást, Kocsist és Czibort kölcsönbe vehesse. Az ügy az MLSZ, vagy inkább a magyar politikai vezetés makacsságán bukott el. A külföldön maradt magyar játékosok közül Puskás Ferenc és Czibor Zoltán kényszerült a leghosszabb kihagyásra.

Puskás Öcsiből Madridban Pancho Puskas lett, de ez csak arra értendő: ott is a legnagyobb sztárok közé, a legnagyobb kedvencek közé emelkedett. A 33. évében járt már, mire befejezte első „légiós” idényét - varázslatosan játszott ő, akiről már 1956 elején azt mondták itthon, hogy közeli a pályafutása vége, elhízott, nem tud megújulni, kiégett. A 34. évében járt már, amikor négy gólt szerzett az Eintracht Frankfurt elleni BEK-döntőben (ez máig rekord a legrangosabb európai kupasorozat történetében!), és amikor a France Football Aranylabda-szavazásán második lett. A Real Madrid történetében társrekorder az egy bajnoki mérkőzésen szerzett legtöbb gólt tekintve (ötöt rúgott az Elchének 1961. január 22-én), ugyancsak társrekorder az országos kupában egy mérkőzésen szerzett gólokat tekintve (1961. június 18-án hat a Betis ellen). Aztán a nemzetközi kupatalálkozókat tekintve (kétszer is négy gólt ért el, 1960-ban az Eintracht Frankfurt, valamint 1965 őszén a Feijenoord ellen), egyedüli rekorder a nemzetközi kupadöntőkben egy találkozón elért legtöbb gólt tekintve (az a bizonyos négyes az Eintracht elleni glasgow-i BEK-döntőben), s ő az egyedüli, aki két gólt is szerzett a „régi” Világkupadöntők valamelyikében (1960. szeptember 4-én, a Penarol ellen). S még valami: egyedül ő szerzett két BEK-döntőben is legalább három gólt (1960-ban négyet, 1962-ben, a Benfica ellen 5-3-ra elveszített fináléban hármat).

Edzői pályafutása és hazatérése

A visszavonulása után sem szakított a futballal. Észak-Amerikában, az akkor alakuló profi bajnokságban, a Vancouver együttesénél ügyködött. Aztán visszatért Spanyolországba (Deportivo Alavés), majd onnan Görögországba szerződött. Ott élte meg edzői pályafutásának legnagyobb sikerét, óriási meglepetésre a BEK döntőjébe vezette az athéni Panathinaikoszt. Görögországból távozva szinte bebarangolta az egész golyóbist, dolgozott Dél-Amerikában, Ázsiában, Európában, Afrikában, s újra Európában, majd Ausztráliában is. Edzőként háromszoros görög bajnok (1969-1970, 1971-1972, 1978-1979), BEK-döntős (1971), ausztrál bajnok (1991) és kupagyőztes (1990).

Végleges hazatelepülése után 1993-ban, négy mérkőzésen, a magyar válogatottat is irányította.

Kispest díszpolgára lett, 1992-ben kinevezték a Magyar Labdarúgó Szövetség utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatójának. 1993-ban még a szövetségi kapitányi posztot is elvállalta, hogy segítsen a magyar futballon.

A Puskás-örökség és emlékezete

1994-ben FIFA Érdemrendet kapott, 1997-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az Olimpiai Érdemrend ezüstfokozatával tüntette ki, majd az Évszázad Labdarúgója Gálán a XX. század gólkirályaként ünnepelték, a következő esztendőben pedig bekerült a FIFA Hírességek Csarnokába. 1999-ben a magyar sport tiszteletbeli nagykövete lett.

2001-től egészségi állapota rohamosan romlott, Alzheimer-kórt diagnosztizáltak nála. 2002-ben az Aranycsapat játékosai közül harmadikként neveztek el róla stadiont: a korábbi Népstadion vette fel a nevét. (Amelyet azóta átépítettek, 2019-ben nyílt meg újra, Puskás Aréna néven.) 2004-ben a Nemzet Sportolói közé választották, Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el az akkor már évek óta az otthonául szolgáló Kútvölgyi Kórházban. December 9-én a nemzet halottjaként temették el a Szent István-bazilikában, temetése napjára nemzeti gyásznapot rendeltek el. Nevét viseli a FIFA az esztendő legszebb góljáért felajánlott díja. Ugyancsak nevét viseli a felcsúti labdarúgó-akadémia.

„Miután elhagytuk Prágát, a vonatunk hazafelé minden megállónál megállt, hogy a tömegek köszönteni tudjanak minket. Mikor megérkeztünk Budapestre, a látvány a Keleti pályaudvaron elképesztő volt. Nagyjából 100 ezer ember zsúfolódott össze a környező utcákban ünnepelni! Extázisban voltunk. Ez volt az első nagy sikerünk, és még fiatal volt a szívünk.”

Az Aranycsapat Alapítvány elnökének, Kű Lajosnak a kezdeményezésére rövidesen felavatják a székesfehérvári Bregyó közben lévő Olimpiai Parkban Melocco Miklós szobrászművész alkotását, amely az 1952-es, Helsinkiben rendezett olimpián részt vevő magyar sportolóknak állít emléket.

Vincze András kissé pátoszosan ugyan, de hibátlanul foglalta össze a lényeget: „Azok, akik emlékezetükbe vésték, vagy vésik eztán ezt az eredménysort, ha már tudják, vagy megjegyzik a nagy játékosok neveit, akkor máris részesei a magyar futball-legendának; már nem elveszett emberek a világban, és vesse bármerre is őket a sors, ha minderre hivatkoznak (vagy ha annyit mondanak csupán: Puskás), hát bizonyosak lehetnek abban, hogy tisztelet övezi majd a lépéseiket. Mert a futball e dicsőség felemlegetésével egyenlővé válik azzal, amit magyarságnak nevezünk, azok a játékosok, és edzők, akik a tudásuk, az emberi nagyságuk révén kiemelkedőt alkottak a szent gyepen értünk, nekünk írtak történelmet.”

Puskás Ferenc mellszobra Kispesten, egész alakos szobra Óbudán áll, s 2013. november 16. óta Szentesen is látható Puskás-szobor. A Real Madrid edzőközpontjában 2013. október 24-én avatták fel „Pancho” mellszobrát. Immár utca is őrzi az emlékét Madridban.

tags: #puskas #ferenc #olimpiai #bajnok #1952 #helsinki

Népszerű bejegyzések:

• A magyar bajnokság 1994-ben
• iskolára való felkészülés játékosan
• a Röki mágikus kalandjáték
• Magyar–olasz futballtörténelem
• az 1949-es Superga-hegyi katasztrófa