Puskás Ferenc, az Aranycsapat és az Európa-kupa diadala a stadionok történetében
Az Aranycsapat történelmi sikerei és Puskás öröksége
A magyar labdarúgás történetében kiemelkedő helyet foglal el az Aranycsapat és annak legendás kapitánya, Puskás Ferenc. A közelmúltban, az Európa-kupa-győzelem 70. évfordulója alkalmából, Mátészalkán megnyílt a Puskás Intézet új Aranycsapat kiállítása. A megnyitón Cservenyák László, a Szatmári Múzeum igazgatója üdvözölte a résztvevőket, akik között ott voltak a helyi focicsapat fiatal futball-palántái is.
Torma Tamás, Mátészalka alpolgármestere és a Mátészalkai MTK elnöke megtisztelőnek tartja, hogy olyan világvárosok után, mint Barcelona vagy Madrid, Mátészalkán tekinthető meg a Puskás Intézet tárlata. Az alpolgármester hozzátette: a fiatalok most testközelből élhetik át Puskás Ferencék sikereit, amelyek inspirálják őket. Az MMTK elnöke elmesélte, hogy néhány hónappal a legendás londoni 6-3-as meccs előtt az Aranycsapat Nyíregyházán játszott felkészülési mérkőzést a szabolcs-szatmári megyeválogatott ellen, amelyben szerepelt Szép Ferenc mátészalkai játékos is. Torma Tamás szerint az Aranycsapat 17-1-es nyíregyházi győzelme is hozzájárulhatott a Wembley Stadionban aratott világraszóló sikerhez.
Balogh Balázs, a Puskás Intézet igazgatója elmondta, Öcsi bácsi mindig azt mondta: „Tanítsátok focizni a gyerekeket”. Biztos, hogy nagyon boldog lenne, ha látná, milyen sok fiatal jött most el a kiállításra. Az igazgató felidézte a történelmi Európa-kupa-győzelem részleteit. 1953. május 17-én győzte le 3-0-ra a magyar labdarúgó-válogatott Olaszországot az új római Olimpiai Stadion megnyitóján, s ezzel megnyerte az 1948-1953-as Európa-kupát. A siker 70. évfordulóját ünnepelték.
Ferenc Puskás "Pancho" --Best goals & skills--
A magyar stadionok és a labdarúgás hőskora
Mielőtt Puskás Ferenc és az Aranycsapat berobbant volna a köztudatba, a magyar labdarúgás már évtizedekkel korábban elkezdte építeni alapjait és saját stadionkultúráját. A XIX. század legvégén, a boldog békeidők idején, Budapesten a Petőfi téri parkban olyan tehetségek bontakoztak ki, mint a nyolcéves Schlosser Imre, aki társaival együtt igyekezett minél jobb barátságba kerülni a rongylabdával, és elsajátítani a labdarúgás alapjait.
A budai oldalon, az akkori Hadik laktanya mellett, a mai Bartók Béla út szomszédságában találtak egy célra megfelelőnek tűnő grundot, majd tették rendbe, és próbálták minél hasonlatosabbá tenni egy valódi futballpályához. Itt már egyletet alakítottak, amelynek az évtized sokszoros angol bajnokcsapata, az Aston Villa nevét adták. Egy idő után viszont ezt a játékteret is kinőtték, ezért megkezdték a „zöldrét” kiépítését, ami már egy szabványméretű füves pálya paramétereivel rendelkezett.
Az addig inkább csak baráti összetartáson alapuló „egyesület” helyett 1901-ben létrehozták a Remény Futball Klubot, amiben már komolyabb alapokra helyezték működésüket. Mindehhez új szerelés is szükségeltetett, aminek költségét abból fedezték, hogy felváltva ministrálni kezdtek járni a belvárosi görögkatolikus templomba, és az így kapott aprópénzből hónapok alatt összespórolták a mezrevalót. Schlosser Imre első teljes szezonjában már kezdőként számoltak vele, melynek végén, az 1906/1907-es bajnokság befejeztével I. osztályú bajnoki címet szereztek. Gólérzékenységét a válogatottban is kamatoztatta, a Svájc elleni 1911-es hazai mérkőzésen (9:0) egymaga hat gólt vágott. Ő rúgta az 1911-ben átadott Üllői úti Fradi-pálya első gólját.
Mivel akkoriban még nem rendeztek labdarúgó világ- és Európa-bajnokságot, illetve nemzetközi kupasorozatot sem voltak a klubcsapatok számára, így a válogatott szinte kizárólag barátságos meccseket vívott, az FTC pedig a téli-nyári holtszezonban külföldi túrákra, úgynevezett portyákra ment, vagy fogadott otthon híres ellenfeleket. Kivételt jelentett az olimpiai torna, ami 1912-ben Stockholmban zajlott, ahol az ötödik helyet sikerült elérniük.
Puskás Ferenc nemzetközi hatása és legendája
Puskás Ferenc neve világszerte ismerősen csengett, és a magyar labdarúgás kiemelkedő alakjaként sokak számára hivatkozási pontot jelentett. Ezt jól illusztrálja Visnyei Gyula, az Amerikába disszidált focista története is, aki olaszországi próbajátéka során, amikor senki sem tudta, ki is ez a 19 éves gyerek, az egyetlen név, akinek a segítségével legalább azt el tudta hitetnie magáról, hogy labdarúgó, nem más volt, mint Puskás Ferenc.
Visnyei Gyula hol érte telefonvégen Puskás Öcsit, az egy újabb mesebeli elem. Az egyik „A” verzió szerint a bevándorlási hivatalban, ahol Gyula egy „gyűjtőhelyen” kötött ki, és egyetlen hivatkozási alapja az egyetlen név, amely a világon bárhol ugyanazzal a jelentéssel bír, Puskás Ferenc volt. A „B” verzió szerint az AS Roma által biztosított próbajáték alkalmával történt, ugyanis Puskás Ferenc lehetett az egyetlen, akinek a szava biztosíthatta az olaszokat, hogy nem lőnek zsákbamacskát. Ilyen volt Öcsi bácsi hatása és tekintélye a nemzetközi labdarúgásban.
| Dátum | Esemény | Helyszín |
|---|---|---|
| 1948-1953 | Európa-kupa sorozat | Több európai város |
| 1953. május 17. | Európa-kupa győzelem Olaszország ellen (3-0) | Új római Olimpiai Stadion |
| 1953. november 25. | A legendás 6-3-as győzelem Anglia ellen | Wembley Stadion, London |
| 1911 | Az Üllői úti Fradi-pálya átadása | Budapest |
A stadionok és a labdarúgás helyzete az Egyesült Államokban
Miközben Puskás Ferenc és az Aranycsapat Európában történelmet írt, a labdarúgás az Egyesült Államokban egészen más utat járt be. Ott, abban a fél kontinésnyi országban, ahol a labdarúgás sohasem tudta igazán megvetni a lábát, valahogy sosem volt elég a belső buzgalom vagy a külső, tengerentúli segítség. Egészen 1994-ig kellett várni ahhoz, hogy legalább néhány hétig az amerikai „nemzeti sportokkal” egy szinten kezeljék a „soccert”.
Pedig azt nem lehet mondani, hogy az amerikaiak ne próbálkoztak volna, és ne lettek volna meg azok a sporttörténelmi búvópatakok, amelyeken a labdarúgás vígan elhajózhatott volna. A nagy amerikai sportok, mint a baseball, az amerikai foci és a kosárlabda, esélyt sem adtak a labdarúgásnak, de még az olyan sportok is beelőzték a „rúgós focit”, mint az ökölvívás vagy a lóverseny. Az 1890-ben Kanadában feltalált kosárlabdában a húszas években már legalább 200 főiskola és egyetem delegált saját csapatot, a labdarúgás megmaradt a tehetős nagyvállalatok (pl. a Betlehem Steel) és az USA-ba emigrált jórészt közép-kelet európai közösségek (pl. a clevelandi magyarok) sportjának.
Az igazi áttörést majd csak a hatvanas és hetvenes évek hozták el, amikor 1961-ben az amerikai ABC tévétársaság első ízben küldött komplett stábot Angliába, a Wembley-ben rendezett FA-kupa döntőre. Pár hónappal George Best és a Manchester United New York-i vendégjátéka után, ahol alig 7 ezer néző volt kíváncsi az angolokra, Pelé és a Santos 1970-es összeröffenése a West Ham ellen - addigi csúcsot jelentő - 22 ezer 143 embert toborzott össze a 90 perc erejéig.
A hetvenes évek végére a New York Cosmos (a liga csúcscsapata) a labdarúgó mérkőzésekre is alkalmazni kezdte a „cheerleadereket” és a Warner Brothers-mesefiguráknak öltözött kabalaembereket, Seattle-ben pedig a szurkolók megtippelhették, hogy milyen magasra pattan a labda, ha a klub stadionjának, a Kingdome-nak a tetejéről ledobják azt. Ugyanebben az évtizedben helyeztek el 40 ezer dollárnyi papírpénzt a pályán egy dallasi mérkőzésen, a szerencsés szurkolóknak pedig 99 másodpercük volt a legtöbbet összegyűjteni a meccs félidejében. Nem nehéz kitalálni, hogy az egész cirkuszt a foci iránti érdeklődés hiánya szülte. Amíg a Cosmos mérkőzéseire viszonylag szép számmal látogattak ki a szurkolók, a többi stadionban nem volt ritka, hogy inkább valamilyen zenét játszottak be a mérkőzések alatt, hogy fenntartsanak egy bizonyos zajszintet.
tags: #puskas #ferenc #stadion #europai #kupa #kapus
