A Puskás Ferenc Stadion Krisztina körút története és a Puskás Aréna felemelkedése
A Népstadion, azaz a Puskás Ferenc Stadion története hosszú és kanyargós utat járt be, tele tervekkel, álmokkal, majd végül a megvalósulással és egy lenyűgöző újjászületéssel. Az ikonikus épület eltüntetésétől 2019 novemberéig majdnem két stadion is épült belőle, mire végül a modern Puskás Aréna 67000 nézővel, 500 parkolóhellyel és megőrzött szocreál toronyépülettel várta a látogatókat.
A kezdetektől a Népstadion átadásáig
Nemzeti stadionról már 1896-tól álmodozott a második világháborúig Hajós Alfrédtól Maróti Gézán, Borbíró Virgilen és Árkay Aladáron át Rimanóczy Gyuláig, és stadion tervek tucatjai előzték meg az 1953-ban átadott Népstadion felépítését. A Budapesten létesítendő stadion ügyéhez már 1913-ban elnyerte Ferenc József király elvi jóváhagyását a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori két elnöke, gróf Andrássy Gyula és Muzsa Gyula, de a megvalósítást az első világháború meghiúsította.
A stadion terveivel az első magyar olimpiai bajnok, az építész Hajós Alfréd 1924-ben a párizsi szellemi olimpián ezüstérmet nyert (úgy, hogy aranyérmet nem adtak ki), de elképzelései papíron maradtak több évtizeden keresztül, bár 1921-ben törvény is született a nemzeti stadion felépítéséről. Végül csak a kommunista hatalomátvételt követően indult be a tényleges építkezés.
A második világháború után, 1945-ben az Országgyűlés megszavazta a stadion költségeit, majd elkészültek az első vázlattervek, amelyek a létesítményt a XIV. kerületi Régi Lóversenytér területére álmodták meg. Az építész Dávid Károly, a statikus Gilyén Jenő volt. Az első kapavágást 1948. június 12-én tették meg, a munkálatok öt évig folytak részben a sportolók és a lakosság társadalmi munkájának igénybe vételével, végül az avatásra - többször módosított befejezési határidők után - 1953. augusztus 20-án került sor.
A Népstadion építése során a helyszínen készült, előre gyártott elemekkel dolgoztak, 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 45 ezer köbméter betont, két és félezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el és 150 ezer folyóméter vezetéket fektettek le. A költségek akkori áron 160 millió forintot tettek ki. A lelátókon 78 ezer néző foglalhatott helyet, a tervek szerint százezerre bővítették volna a befogadóképességet, de erre nem került sor. A létesítmény összterülete 192 916 négyzetméter, a küzdőtér 17 513 négyzetméter.
A stadionhoz vezető bevonulási útvonalon, a Magyar Ifjúság Útján 1958-ig 16, többségében a sportból vett jeleneteket ábrázoló szobrot is elhelyeztek. A szocialista realista stílusú szoborcsoportok a szocialista népköztársaság dicséretét hirdették, a sport mellett a mindennapi életet is bemutatták.
Az avatásra 1953. augusztus 20-án került sor, a pompás külsőségek voltak hivatottak feledtetni, hogy hátra volt még 24 szektor, azaz mintegy 22 ezer ülőhely kiépítése, s a pályavilágítás sem volt készen. Az eseményen - melyre a Szent István napjából az alkotmány ünnepévé változott augusztus 20-án került sor - jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, bár egy kínos félreértés folytán nem jutott hely számára a díszpáholyban: a városi legenda szerint ennek nem kis szerepe volt abban, hogy az 1960-as olimpia rendezési jogát nem Budapest, hanem Róma kapta.
Az ünnepség fénypontja a Budapesti Honvéd és a Szpartak Moszkva közötti barátságos labdarúgó mérkőzés volt, amely a magyar csapat 3-2-es győzelmével végződött.
A Népstadion fénykora és hanyatlása
A Népstadion hat évtizede számos felejthetetlen pillanatot hozott. Ilyen volt a hosszútávfutó Kovács József, "Bütyök" legendás győzelme 1953-ban ötezer méteren a későbbi olimpiai bajnok szovjet Vlagyimir Kuc ellen, ugyanő a következő évben a közönség tombolása közepette a világon elsőként győzte le tízezer méteren a csehszlovák hosszútávfutó Emil Zatopeket. Itt győzött 1954-ben a labdarúgó aranycsapat 7-1-re az angolok elleni legendás 6-3 visszavágóján, rendeztek itt atlétikai Európa-bajnokságot, kosárlabda Európa-bajnokságot. Itt játszották a labdarúgó-bajnokság kettős rangadóit is négy nagy fővárosi csapat részvételével.
A stadion kulturális rendezvényeknek is otthont adott. Fellépett többek között a szovjet Mojszejev-együttes, az amerikai dzsessz-trombitás Louis Armstrong, olyan világhírű együttesek szerepeltek a több tízezer néző előtt, mint a Queen, a Rolling Stones és a U2, a hazaiak közül az Omega, az Illés és a Hungária. Első magyarországi látogatása alkalmával 1991-ben itt találkozott a magyar fiatalokkal II. János Pál pápa.
Hungária koncert Népstadion 1995 - Multimilliomos Jazzdobos -
A létesítmény, amely 2002. április 2. óta viseli Puskás Ferenc, az Aranycsapat csatárának nevét, hosszú ideje rossz állapotban volt. A gyenge anyagok, a kapkodó építkezés és a több évtizedes elhanyagoltság azonban megbosszulta magát. A felső lelátót 2002-ben le is kellett zárni, és némi túlzással úgy drótozták össze a betonelemeket, hogy ne potyogjanak le. Magyarország tehát egy normális nemzeti stadion nélkül maradt.
Újjáépítési tervek és viták
A 2011-ben bemutatott Új Széchenyi Tervben még a stadion felújítását tervezték. Ez a "stadion a stadionban" elve alapján úgy épült volna fel, hogy bent új lelátó épül, de kívül megmaradnak a régi pilonok. Az egyik legfőbb gond az volt a Népstadionnal, hogy a lelátók nem elég meredekek, és a füves pályán kívül még egy futópálya is volt - így a fentebb ülő nézők már nagyon messze voltak a sportolóktól. Ez nemcsak nem volt praktikus, de a FIFA előírásainak sem felelt meg. Új lelátóra tehát mindenképpen szükség volt, ha már hozzányúlnak a stadionhoz. Műemlékvédelmi szempontból leginkább a - csonkán megépült, de így is a szocialista realizmus egyik "iskolapéldájának" tekinthető - toronyépületet és a jellegzetes pilonokat javasolták megőrizni.
Először is azt kellett eldönteni, hogy mi is épüljön: stadion a stadionban, mint ahogy először felmerült? Vagy egy teljesen új stadion? Többfunkciós aréna vagy futball stadion legyen? Épüljön-e valami a lelátók alá, és ha igen, akkor mi: VIP részleg? Üzletek? Irodák? Az első becslések így 40-50 milliárdtól 80-120 milliárdig szóródtak, hisz nem lehetett tudni, hogy mi is épül majd fel pontosan.
Novemberben döntöttek az újjáépítésről: eszerint futball aréna épül fel 2015-re, 42-45 ezer férőhelyes lelátóval. Az is eldőlt, hogy a régi arénát teljesen elbontják. A költségeket "több, mint 40 milliárd" forintra becsülték. Ezt november elején úgy pontosította a kormányszóvivő, hogy "egy 40 ezer férőhelyes - igény esetén 55 ezer férőhelyesre bővíthető -, UEFA ötös kategóriájú sportlétesítmény épül összesen 35 milliárd forintból".
A két stadion terve és az ellenállás
2012 februárjára szintet lépett az álmodozás: Bánki Erik sportpolitikus már arról értekezett, hogy épüljön rögtön két stadion: egy a régi átépítésével, és mellé egy teljesen új. A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara tiltakozott az ellen, hogy a hazai építészeti szervezeteket teljesen kihagyják a tervezésből, minden a minisztériumokban dől el.
"...a részletes szakmai anyagokat a két szervezet képviselői nem láthatták; sem sportszakmai-, sem gazdaság-, sem városrendezési fejlesztési koncepció nem állt rendelkezésre, de hiányoztak a közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos részletes elképzelések, és az örökségvédelmi tanulmányok is" - írta a hg.hu.
A két stadion felhúzásával volt azonban egy kis bibi: a Népstadion (Puskás stadion) körül már mindenhol áll valami, így egy második stadion felépítéséhez el kellett volna bontani a Dromoszt, a SYMA csarnokot és valószínűleg a Körcsarnokot is. Az új stadion lett volna a Puskásról elnevezett futball aréna, a régi helyén épülő pedig atlétikai célokat szolgált volna. A kérdés eldöntésére ötletpályázatot írtak ki, amire 23 pályamű érkezett be. Első díjat nem osztottak ki, de sikerült feltárni a második stadion elhelyezésének lehetséges megoldásait, problémáit.
„Avar kori temető semmisülhet meg az Olimpiai Központ és az annak részét képező Puskás Ferenc Stadion újjáépítését célzó rehabilitációs program következtében a Magyar Régész Szövetség szerint. A szervezet MTI-hez is eljuttatott közleménye kiemeli: az Országgyűlés által június 11-én megszavazott, a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról szóló törvény kimondja, hogy a projekt kivételt képez a jelenleg hatályos kulturális örökségvédelmi törvény alól.”
Ezt egy, a városépítészeti koncepcióra kiírt tervpályázat követte, amelyet a Pomsár és Társa építésziroda nyert meg. 2012 őszén még dúlt az optimizmus: "A jelenlegi Puskás Ferenc Stadion körüli területen több mint tíz új létesítmény és a hozzájuk kapcsolódó parkolóház épül fel a következő években. Ezek közé tartozik például az új nemzeti labdarúgó-stadion - ahogy erről már korábban döntés született -, egy úszó- és vízilabda komplexum, egy multifunkcionális sportcsarnok, egy edzőcsarnok a labdajátékok számára, valamint egy tornacsarnok, de megújul a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok és a Millenáris Velodrom is" - írta az mnsk.hu.
2013. április 15-én az a kormányzati döntés született, hogy a két stadionos változatot elvetik. Ehelyett visszatérnek ahhoz, hogy új lelátó épüljön a régi pilonsor ölelésében az egykori Népstadionban. Ez egy legmagasabb UEFA kategóriájú, 65 ezer fős, multifunkcionális sportközpont lesz, továbbá a lelátók alá új edzőtermek, éttermek, kereskedelmi egységek épülnek, miközben számos környező épületet is felújítanak.
A Puskás Aréna megvalósulása
Tervpályázat kiírása helyett az MNSK alkalmazásában álló tervezőket kívánták megbízni a tervezési munkával. A tervezéssel végül a Népstadiont tervező Középülettervező Vállalat jogutódját, a Közti Zrt-t bízták meg. Ezzel pont az a Skardelli György jutott megbízáshoz, akinek a korábbi ötletpályázatra beadott tervét formai hibára hivatkozva kizárták. Skardellinek van már stadionos tapasztalata: a BSA tervezését is ő vezette.
2014. június 7-én lejátszották a Népstadionban az utolsó mérkőzést. A bontás végére az is nyilvánvalóvá vált, hogy már szó sincs "stadion a stadionban" elvről. A szocreál toronyépületen kívül semmi nem maradt állva 2017 elejére. 2016 novemberében az új stadion kivitelezésére írtak ki tendert. Ebben már csak annyi szerepelt, hogy a toronyépületet, valamint a pilonok "karakterét" meg kell tartani. Az árat szándékosan 1 forintra becsülték, ezzel nem szabva határt a kivitelezési költségnek. A kivitelezés idejét viszont meglehetősen szorosra vették, hisz 2020-ban három labdarúgó Európa-bajnoki csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt terveztek megtartani.
2017 márciusában már azt írták, hogy nettó 142,85 milliárd forint (+40,5 milliárd forint ÁFA) a várható összköltség. A nyertes kivitelező konzorciummal alá is írták a megállapodást. 2017 februárjában kezdődött az új Puskás Aréna építése. „A beruházási központ összesítése szerint az építkezés során 170 ezer köbméter földet mozgatnak meg a munkagépek, ami öt városligeti Királydombbal megegyező mennyiség.”
Innen már a rohamtempójú építkezés "harci beszámolói" sorakoztak. 2018. szeptember 6-án érték el a legmagasabb pontot, ekkor tartották meg a bokrétaünnepséget. A mintegy 1250 tonnás acél tetőszerkezet elemeit több mint hatvan kamionnal szállították az építkezés helyszínére, összeszerelése önmagában három hétig tartott. A daru súlyát és mozgását ki kellett bírnia az építés helyszíne körül kialakított, több mint 30 méter széles organizációs útnak. Az acél tetőszerkezet vasbetonból készült kardelemekkel támaszkodik a pilonok tetejére.
A Puskás Aréna Közép-Európa legnagyobb befogadóképességű, legkorszerűbb multifunkcionális élményarénája, a nemzeti labdarúgó-válogatott méltó otthona lett. A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság társhelyszíneként (3 csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő) az UEFA IV-es kategória követelményeit is teljesítenie kell. A toronyépületben múzeum nyílik, a befogadóképesség futballmérkőzésen 67 ezer fős, koncerten 78 ezer fős lesz. 205 méter a szélessége, 316 méter a hosszúsága, magassága 54 méter. Minden ülőhely fedett lesz. Az épület alatt 1500 cölöp jelenti az alapozást, a felszínen 38 pilon emelkedik - formájában a Népstadiont idézve, de újonnan építve.
Ahhoz, hogy az épület megfeleljen a követelményeknek, hibrid gyepet alkalmaztak: ez egy műanyagszálakkal megerősített természetes fű, amely jóval ellenállóbb, mint a hagyományos gyep (ilyet használnak a Barcelona, a Manchester United és a Juventus stadionjában is). A meccsek közvetítésében résztvevő média nyugodt munkakörülményeinek kiszolgálása érdekében a szurkolóktól és a VIP részlegtől különválasztott részt alakítottak ki, mely központi rálátást nyújt a játéktérre.
A Puskás Aréna avatására 2019. november 15-én került sor a Magyarország-Uruguay nyitómérkőzéssel, teltház előtt. Még nem készült el ugyan teljesen, de káprázatos pompával adták át.
A Puskás Aréna jellemzői és elvei
Fürjes Balázs, a tervezést és építést irányító kormánybiztos, Budapest-fejlesztési államtitkár így foglalta össze a Puskás Aréna felépítését meghatározó alapelveket:
- „A Puskás Aréna több mint stadion. Budapest egy világszínvonalú, nyolcvanezres koncerthelyszínnel gazdagodik, de emellett az aréna konferenciák, fogadások, zárt térben tartott előadások és üzleti események otthonaként is szolgál a jövőben. Adottak a gazdaságos működés feltételei.”
- „Az új Puskás száz százalékban magyar teljesítmény: magyarok tervezték, magyarok éptették. Fölépítése három éven át tizenötezer magyar embernek adott munkát, tizenötezer család megélhetését segítette. Büszkék lehetünk rá mindannyian.”
- „A múlt iránti tisztelet az építészeti megformálásában látható, hiszen felidézi a Népstadiont. A karakteres pilonoknak és az azokat borító betonrácsoknak köszönhetően az újban látjuk a régit - és a régi itt is van velünk: a Népstadion elbontott betonját beépítettük a Puskás Aréna alapszerkezetébe és falaiba. Az új aréna pontosan a régi helyén épült, középpontjuk milliméterre megegyezik. Ez egy minden ízében 21. századi, ultramodern aréna, ami mindent tud. Közönség- és felhasználóbarát: könnyű a megközelítés, a belépés, az ülőhelyek elérése a lelátón; az épületen belüli közlekedéshez van elegendő tér és egyértelmű tájékoztató táblák, elégendő büfé, mosdó, ajándékbolt áll rendelkezésre. A fény- és hangtechnika legmodernebb, legkorszerűbb igényeket is kiszolgálja.”
- „Cél volt, hogy legyen több mint stadion, hogy az év minél nagyobb részében legyen kihasznált. Az aréna otthont adhat koncerteknek, konferenciáknak, fogadásoknak, zárt térben tartott előadásoknak, üzleti eseményeknek is - adottak a gazdaságos működés feltételei.”
- „Mindemellett fontos elv volt a közepes bekerülési költség.”
A látványos terek mellett az öltözők milyensége is fontos elem volt: két nagyméretű, korszerű csapatöltöző az épület bejárati szintjén kapott helyet, közvetlenül megközelíthetők a csapatbuszokkal. Az egyedi öltözőterület, mely az eligazítások megtartásához is elegendő méretű, saját vizesblokkal egészül ki. Emellett a csapatokat egy-egy nagyméretű masszázs- és rehabilitációs terület is várja. Az edzői öltözők közvetlenül a csapatöltözőkhöz kapcsolódnak. Az épület pályaszintjén további négy öltözőblokk épült ki, melyek akár tornák megrendezését is lehetővé teszik. Két blokk a csapatöltözőkhöz hasonlító kialakítású, melyeket két kisebb csapatöltöző egészít ki.
Skardelli György tervei alapján megvalósult Arénával Budapest egyik szimbolikus épülete született újjá. Miközben megfelel korunk követelményeinek, megőrizte a magyarok számára ikonikus régi épület fontos részeit és stílusjegyeit. Azonos a helyszín, a lépcsőházak (ún. pilonok) karaktere, a toronyépület, és a Népstadion elbontott betonját beépítették az Aréna alapszerkezetébe és falaiba. Két Erzsébet hídnyi acél és 150000 köbméter vasbeton van a Puskás Arénában.
tags: #puskas #ferenc #stadion #krisztina #korut
