Puskás Aréna: Beléptetési és Fotózási Információk, Építészeti Örökség és Funkciók
A Puskás Aréna, Magyarország új nemzeti stadionja, a magyar labdarúgás egyik legfontosabb szimbóluma, mely a régi Népstadion helyén épült meg. Az avató mérkőzésre november 15-én került sor, amikor a magyar válogatott Uruguayt fogadta barátságos találkozón. Ez a monumentális beruházás nem csupán egy sportlétesítmény, hanem egy építészeti örökség megőrzése és továbbfejlesztése is.
A Népstadiontól a Puskás Arénáig: Történet és Rekonstrukció
Az új nemzeti stadion a régi Népstadion helyén épült meg. A Népstadiont, melyet a felső szektorok (az úgynevezett karéj) bezárása miatt 2001 óta már nem lehetett teljes kapacitásával használni, számos teltházas mérkőzés hiúsult meg. A létesítmény a korszak számos épületéhez hasonlóan lefedés nélkül készült, és fedetlen volta az átadás óta eltelt 6 évtized során nyomot hagyott az épület fizikai állapotán. Az éghajlatunkra jellemző időjárási viszonyok eredményeként a tehetségesen megtervezett szerkezet mára már oly mértékig leromlott, hogy több mint egy évtizede le kellett zárni a felső lelátó nézőtéri szektorait, így az utolsó években a közönség csak a földlelátók mintegy 28 000 helyét tölthette meg.
A már tarthatatlanná vált helyzet kezelésére 2013 áprilisában kormányhatározat született a Puskás Ferenc Stadion jövőjét illetően. A kormány 2013-ban döntött az új stadion megépítéséről, a munkák 2016-ban kezdődtek meg a régi stadion bontásával. A Puskás Ferenc Stadion nyár végére eltűnt helyéről, véget ért a bontási munkák nagy része, így megkezdődhetett az új építése.
A Skardelli György vezetésével készült tervek koncepciója az értékek - mind a jellegzetes elemek, mind a tér-tömegkapcsolat - továbbörökítése. Ennek értelmében a 60 éves épület építészettörténeti és városképi szempontból értékes karakterelemeinek - a lépcső pilonok, a toronyépület - megtartása, megújítása mellett, azok szerves beépítésével egy XXI. századi sportlétesítmény jött létre.
Építkezés és Tervezés: Magyar Projektszereplőkkel
Az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar építési beruházása teljes mértékben magyar projektszereplőkkel valósult meg. Ennek megfelelően a két generálkivitelező (a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt.) mellett a projektben a műszaki ellenőri feladatokat az Óbuda Group és a Főber Zrt. látta el, a tervezési munkákat a Közti Zrt. végezte el, a stadion vezető tervezője Skardelli György volt.
A kivitelezés során a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. készítette és szerelte az acélszerkezetet, míg a szerkezetépítés feladatait a West Hungária Bau Kft. és az Épkar Zrt. végezte. A kivitelezés során nagy hangsúlyt fektettek a biztonságra és a hatékonyságra. A helyszínen két betongyár is működik, ami gyorsítja az építkezést. Nem meglepő, hogy az ezer munkást foglalkoztató építkezés úgy halad, ahogy az a leadott tervekben meg van írva, csúszásnak nyoma sincs. Úgy hírlik, a kéthavonta felbukkanó UEFA-elöljárók is rendre elismerő szavak kíséretében zárják látogatásukat.
A Stadion Főbb Jellemzői és Funkciói
A Puskás Aréna egy háromkaréjos, 67 155 férőhelyes létesítmény. Belülről már most félelmetes(en jó) látványt nyújt a háromkaréjos aréna, hiába a sok betontömb, kellőképpen szellős. A lelátón négy piros, azon belül is meggypiros széket szereltek fel. A maximális székszám 67 155, amely rugalmasan változik az AKM nézők, illetve a sajtó érdeklődésétől függően. A létesítményben a sportesemények mellett más rendezvények (pl. prózai és zenei előadások) is helyet kaphatnak, akár a küzdőtér teljes elfoglalásával. A küzdőtéri nézők elhelyezését tekintve 12 000 nézővel számoltak.
A létesítmény kiürítése rendkívül gyors: nyolc perc alatt még telt ház esetén is kiüríthető. A felső töltésű Alsó és az aréna töltésű Középső lelátó között folyamatos körüljáró szint húzódik, a megérkezés szintje, ahonnan akadálytalan belátás nyílik az aréna térbe. A Középső és a Felső lelátó rész között fut körbe az aréna térben a Sky boxok sora, külön szintről megközelíthető módon, saját, a páholyok előtti nézőtéri sorokkal. A sport és egyéb eseményeket szolgáló helyiségek - öltözők, vizes csoportok, sajtó központ, karbantartó funkciók, raktározás - a küzdőtér közelében találhatóak.
Az Örökség Megőrzése: Pilonok és Toronyépület
Az épület meghatározó karakterelemei - amelyek minden laikus odalátogató szemét azonnal megfogják - a nyugati oldalon található lépcsőtornyok kőcsipkés, enyhén kifelé dőlő tömegei, a köztük lévő, az alsó körüljáróra felvezető lépcsősorral. A keleti oldalon a kor politikai szellemének megfelelően, szocialista realista stílusban megépítve - a bejárata fölött az olimpiai öt karika megjelenítésével utalva az egykori nagy álmokra - áll az un. Toronyépület. A meglévő lépcső pilonokon az elmúlt 6 évtized nyomot hagyott, így a koncepció megtartása mellett szükségszerűen újjáépültek. A pilon alapterületi mérete racionálisan igazodik az új igényekhez (közönségforgalom, kiürítés). Felületük látszódó beton, 300 cm magas Century Gothic bold karakterű, a felületre homokszórással felhordott hatalmas számokkal.
A lépcsőtornyok az egykori és az új kompozíció meghatározó elemei, eredeti funkciójuk megtartásával, az eredeti tervek felhasználásával újjáépültek. A lépcsőtornyok, eddigi rendeltetésüknek megfelelően, továbbra is a középső és a felső lelátórészek nézőkkel való feltöltését, illetve az onnan való menekítést szolgálják. A Toronyépület ráépítéssel kiegészített tömege múzeumi funkciót kap, amely egyúttal a jelentős, külföldi stadionokban már jól ismert és kedvelt stadion túrák kiindulási és befejezési pontja lesz a jövőben.
Egész Évben Működő Funkciók
Számos egész évben működő funkció készült a stadionban. Az egy szinttel megmagasított Toronyépületbe múzeum költözött. A múzeum a magyar labdarúgás, az Aranycsapat történetét és a világhírű névadó, Puskás Ferenc pályafutását mutatja be eredeti relikviák, dokumentumok, tablók és mozgóképes anyagok révén. A múzeumi rendeltetéshez jól kapcsolódik a világszerte jól ismert stadiontúra funkció, amely kiinduló és visszaérkező pontja lesz ez az épület.
A stadion keleti oldala mentén, közvetlenül a múzeum közelében egy vendéglátó rész és egy sportbolt, az épület déli oldala mentén egy 0-24 órás működésű rendőrőrs kapott helyet, önálló bejárattal, tárgyalóteremmel, kihallgató szobával, konzuli helyiséggel, őrizetes cellákkal.
Beléptetési Szabályok és Gyakorlati Tanácsok
A beléptetéssel foglalkozó praktikus tanácsok között pontatlan, sőt egyenesen ellentmondásos információk jelentek meg, különösen a fényképezőgépekkel és táskákkal kapcsolatban. A sportról szóló 2004. évi I. törvény, illetve a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004 (III.31.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó labdarúgómérkőzések során a jegyértékesítést névre szólóan kell végrehajtani.
A Fényképezőgépek és Táskák Behozatala: Ellentmondások és Hiányzó Információk
A Puskás Aréna nyitásakor komoly ellentmondások merültek fel a hivatalos kommunikációban a fényképezőgépek bevitelét illetően. Míg a Puskás Aréna azt állítja, hogy be lehet vinni a fényképezőgépet, addig az MLSZ tájékoztatója azt állítja, hogy nem lehet. A probléma gyökere a "professzionális" fényképezőgép fogalmának hiányzó egyértelmű definíciójában rejlik. A Groupama Aréna szabályzata például "professzionális kép- vagy hangfelvétel készítésére, vagy ezek továbbítására alkalmas eszközt" nem enged be. De mit jelent ez valójában?
A biztonsági őrök nyilván nem minden létező fényképezőgépet ismernek, és médiatechnikai megalapozottsággal nem tudják eldönteni, hogy broadcast minőségű kamera vagy játékszer van-e valakinél. Elég egyértelmű, hogy egyéb támpont híján a kapuban álló biztonsági őr méret alapján fogja eldönteni, hogy szerinte profi-e egy fényképezőgép vagy sem. Miért nem lehet azokat a méreteket központilag megadni, hogy A x B x C cm-nél nagyobb fényképezőgép számít profinak, ennél kisebb meg amatőrnek?
Hasonlóan problémás a táskákra vonatkozó szabályozás is. Az MLSZ tájékoztatójában szereplő A4-es méretű táska definíciója sem túl egyértelmű, habár az ISO 216 műszaki szabvány szerint az A4-es papír méret egészen konkrét méret meghatározás (210 x 297 mm oldalú lapot határoz meg). Az MLSZ általános pályarendszabályában is a "nehezen kezelhető, a szék alatt el nem férő méretű tárgy" megfogalmazás szerepel, ami rendkívül szabadon értelmezhető. A Groupama Aréna pályarendszabályában például egyértelműen megadják, hogy a 20 x 20 x 30 cm-nél nagyobb táskákat nem lehet bevinni, ami még az A4-es méretmegadással is kapcsolatba hozható.
A Puskás Aréna házirendjét nem találni meg online, ami tovább nehezíti a tájékozódást. Összefoglalva, nézőként leginkább semmilyen nagyobb fényképezőgépet nem ajánlott bevinni a Puskás Stadionba a megnyitóra a hivatalos információk ellentmondásossága miatt.
| Téma | Állítás (Puskás Aréna/Híradások) | Állítás (MLSZ Tájékoztató) | Probléma/Hiányosság |
|---|---|---|---|
| Fényképezőgépek | Be lehet vinni | Nem lehet bevinni | Egyértelmű ellentmondás, bizonytalanság a nézők számára. |
| "Profi" gép fogalma | Nem specifikált | "Professzionális kép- vagy hangfelvétel készítésére, vagy ezek továbbítására alkalmas eszköz" (Groupama Aréna példa) | Nincs egyértelmű definíció, a biztonságiak méret alapján döntenek. Nincs megadva konkrét méret (A x B x C cm). |
| Táskaméret | "Nehezen kezelhető, a szék alatt el nem férő méretű tárgy" | "A4-es méretű táska" | Az A4 méret konkrét (210x297mm), de az "elfér a szék alatt" szubjektív. Hiányzik a cm-ben megadott, egyértelmű limit. |
Csomagmegőrzés és Beléptetés Folyamata
A megjelent tájékoztatók szerint lesznek ingyenes csomagmegőrzők a stadionon kívül, így akinek a csomagját esetleg nem engedik be, az ott viszonylagos biztonságba helyezheti. Fontos azonban megjegyezni, hogy egy ilyen ingyenes megőrzőben komolyabb értékeket nem érdemes hagyni.
Az eseményre érkező nézők 4 meghatározó irányból jönnek: az Istvánmezei út gyalogos sétányán nyugati irányból a hazai szurkolók, a Budapest Aréna felől szintén a hazaiak, a Stefánia út felől az emelt szintű téren a hazai ultrák, a Dózsa György út felől pedig kordonnal kísérve, majd az emelt szintű térre a vendég ultrák. A gépjármű beközlekedés a Stefánia út felől egy, a Dózsa György út felől két kapun keresztül biztosított, az események alatt is, a különböző beléptetési változatoktól függően elkülönített módon a közönség áramlásától. Az ideérkező taxik, mozgássérült kártyával rendelkezők a területre behajtva tehetik ki az utasaikat, hogy azok a megfelelő beléptetési pontokat felkeresve folytassák útjukat a lelátók felé.
Esemény során több lépcsőben szűrik meg a látogatókat. Az első kontrolpont a telekhatár menti kerítés vonalában van. Az események alkalmával a kerítésen belülre már csak a jeggyel érkezők jutnak. A második kontrollpont az épület közvetlen közelében van. Itt a jegyellenőrzés mellett személyes motozás és csomagellenőrzés történik. Az átlagos ülőhelyekre igyekvők a nyugati és a keleti oldalon lévő 144 forgókapunál jutnak fel az Alsó körüljáróra. A mozgássérült nézők az északi és a déli oldalon lévő páros AKM felvonók segítségével érik el az Alsó körüljáró szintet.
Urbanisztikai és Építészeti Jelentőség
Az épület az eltelt több mint hat évtized alatt minőségéből fakadóan szerves része lett a városképnek. A Stadion - Dromosz - Aréna tengely városszerkezeti jelentőségű képlet. Amikor érték továbbörökítésről beszélünk, akkor nem csak az építmény jellegzetes elemeinek új épületbe való szerves beépítéséről van szó, hanem annak a tér - tömegkapcsolat továbbviteléről, amely az Istvánmezőn túl a városkép fontos építészettörténeti lenyomata lett a több mint fél évszázad alatt.
A múzeum előtti téren, a Dromosz folytatásaként előregyártott, fagyálló, finombeton elemekkel burkolva jött létre a Dicsőség sétány a múlt és a jelen válogatott labdarúgóinak burkolati tábláiból felburkolva. A finom beton elemeken bevésve minden labdarúgó neve időrendi sorrendben jelenik meg, akit az a megtiszteltetés ért, hogy felléphetett a nemzeti együttesben.
tags: #puskas #stadion #bejaras #fotozas
