A Puskás Aréna: A Népstadion bontásától az új létesítmény milliárdos költségeiig

Több mint 10 év huzavona, több százezer tonnányi építőipari anyagfelhasználás, sok milliárd forint és több tízezer néző tapasztalhatta meg, hogy milyen lett az ország egyik legdrágább és legnagyobb épülete, a nemzet stadionja, a 2019-ben elkészült Puskás Aréna. A Népstadion ikonikus épületének eltüntetésétől hosszú volt az út 2019 novemberéig, és közben majdnem két stadion lett belőle.

Az 1953-ban átadott Népstadion felépítését stadion tervek tucatjai előzték meg. Végül csak a kommunista hatalomátvételt követően indult be a tényleges építkezés, és 1953-ra felépült a Népstadion.

A Népstadion állapota és a bontás szükségessége

Az 1953-ban átadott stadion állapota az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben leromlott. A gyenge anyagok, a kapkodó építkezés és a több évtizedes elhanyagoltság azonban megbosszulta magát. A felső lelátót 2002-ben le is kellett zárni. Az egyik legfőbb gond az volt a Népstadionnal, hogy a lelátók nem elég meredek, és a füves pályán kívül még egy futópálya is volt - így a fentebb ülő nézők már nagyon messze voltak a sportolóktól. Ez nem csak nem volt praktikus, de a FIFA előírásainak sem felelt meg. Új lelátóra tehát mindenképpen szükség volt, ha már hozzányúlnak a stadionhoz.

Műemlékvédelmi szempontból leginkább a - csonkán megépült, de így is a szocialista realizmus egyik "iskolapéldájának" tekinthető - toronyépületet és a jellegzetes pilonokat javasolták megőrizni. A 2011-ben bemutatott Új Széchenyi Tervben még a stadion felújítását tervezték. Ez a "stadion a stadionban" elve alapján úgy épült volna fel, hogy bent új lelátó épül, de kívül megmaradnak a régi pilonok.

2012 márciusában még az volt a terv, hogy a régi Népstadiont felújítják és atlétikai stadionként használják, az új Puskást pedig mellette építik fel. A 2012 nyarán kiírt ötletpályázatra adta be Skardelli György a "stadion a stadionban" koncepciójú tervét, azaz a régi stadiont megtartják, sőt kiegészítik az örökre tervben maradó másik karéjjal, majd beleépítik az új stadiont, ami futópálya nélkül, és meredekebb lelátóival szépen elfér a régi épületen belül. Bár Skardellit előbb formai okokra hivatkozva kizárták, később mégis az ő megoldása lett a befutó. A Kormány 1207/2013. (IV. 15.) Korm. határozatával döntött a Puskás Ferenc Stadion teljes újjáépítéséről, a régi Népstadion lebontásáról.

Azonban aztán jött Fürjes Balázs 2015-ben, és egyszerre kiderült, hogy a "stadion a stadionban" koncepció lényegében kivitelezhetetlen, az edzőtermeket vagy a hotelt pedig elhibázott dolog lenne belepréselni. A bontás végére az is nyilvánvalóvá vált, hogy már szó sincs "stadion a stadionban" elvről. A szocreál toronyépületen kívül semmi nem maradt állva 2017 elejére.

A bontási munkálatok és költségei

A bontás majdnem egy évet csúszott, az építkezést ezért csak 2016-ban kezdték meg. A pályázatot a ZÁÉV Zrt. - Föld-Trans 2001 Kft. konzorciuma nyerte, a szerződést 2016 elején kötötték meg, nettó 3,9 milliárd forint értékben. A Puskás-stadion bontását 3,9 milliárd forintért végezte a ZÁÉV - Föld-Trans 2001 konzorcium. A munkálatokat a ZÁÉV Zrt. és a Föld-Trans 2001 Kft. alkotta konzorcium 3 988 996 178 forintért végezte el. A bontást a kiírás szerint nyolc hónap alatt kell elvégezni, a Nemzeti Sportközpontok korábbi közlése szerint október 5. a határidő.

A stadionban 50 ezer köbméter beton és vasbeton vár bontásra, amivel 13 úszómedencét lehetne megtölteni. Ezenfelül az építkezés ideje alatt közel 170 ezer köbméter földet - 5 városligeti Királydombbal megegyező mennyiséget - mozgatnak meg. Ebből 40 ezer köbmétert visszatöltenek az építkezés során, 60 ezer köbmétert újrahasznosítanak más helyszínen és közel 70 ezer köbméter kerül lerakóhelyre. Az NSK pedig közleményében kiemelte, hogy a régi stadion - hasonlóan a Groupama Arénához - tovább él majd az új épületben. A törmelékek jelentős részét ugyanis beépítik és újrahasznosítják majd a megépülő stadionban.

Környezetvédelmi aggodalmak és a kivitelező álláspontja

Az összegen nemcsak a szakma, de a laikus közvélemény is felhördült - az általunk összegyűjtött bizonyítékok alapján viszont az látszik, hogy a kivitelező a bontásból származó hulladék egy részét illegálisan dolgozta fel, illetve rakta le a Határ út ferencvárosi oldalán, egy használaton kívüli ipari területen. A beszerzett dokumentumokból kiderül, hogy a környezetvédelmi hatóságnak tudomása van a dologról: szankcióként figyelmeztették a Föld-Trans Kft-t, egyben felszólították, hogy intézkedjen a hulladék elszállításáról. A határozat nem jogerős, mivel a Föld-Trans fellebbezett.

A hivatal válaszából egyrészt az derül ki, hogy a IX. kerület Határ út 38230/45. helyrajzi számú ingatlan használatára semmilyen környezetvédelmi hatósági engedély nincs. Hozott viszont a hatóság két határozatot a területtel kapcsolatban: az egyikben kötelezik a Föld-Trans 2001 Kft-t, hogy a vonatkozó szabályozás alapján azonosítsa be a területen található hulladékot, és azt "hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljára adja át érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szervezetnek." Egy másik határozat pedig büntet: a hatóság az ingatlanon "engedély nélkül végzett hulladékgazdálkodási tevékenység miatt (…) bírság kiszabása helyett figyelmeztette a Kft-t."

A Föld-Trans 2001 Kft. a híradásokra reagálva megjegyezte, hogy "Egyes híradásokban szerepelt, hogy az elbontott Puskás-stadion egy része illegális lerakóba került, melyről a IX. kerületi önkormányzatnak nem volt tudomása." Ezzel szemben a valóság az, hogy az ipartelepet bérlő cég, jogszabályi kötelezettségének eleget téve, tevékenységéről értesítette a IX. kerületi önkormányzatot, mely a tevékenységet nyilvántartásba vette. A híradásokban megjelent, hogy a Határ úti ingatlanon hulladékot, elsősorban aszfaltot, földet és vegyes építési törmeléket tárolnak. A bérlő az ingatlanon a hulladékstátuszból kivett, átminősített építőanyagot tárol, melyet a jövőben felhasznál. Téves az a megjelent információ is, mely szerint a Határ úti ingatlanon törmeléket daráltak. A környezetvédelmi hatóság két határozatot is hozott az ingatlannal kapcsolatban. A kivitelező azonban fellebbezett ezek ellen, mert annak tartalmával nem ért egyet. Az általa adott tájékoztatás szerint építőanyagot tárol az általa jogszerűen bérelt ingatlanon, a megfelelő engedély birtokában.

Az új Puskás Aréna tervezése és építési költségei

A költségeket 2011-ben 35 milliárd forintra saccolták, igaz, akkor még egy kisebb stadion felépítését tervezték. 2014-ben már 100 milliárd forintos költséggel számoltak, és egy olyan multifunkcionális sportközpont felépítését ígérték, ami a focin kívül 6-7 más sportágnak is otthont tud adni. Egy újabb újratervezés után a Puskás Aréna végül egy jóval fapadosabb verzióban épült meg, ez azonban az árán nem látszott: 150 milliárd forintba került.

Az új Puskás Ferenc Stadion 2016-ban a közbeszerzési hatóságnál is leadott bruttó becsült értéke a hivatalos költségbecslés alapján 180,02 milliárd forint volt, a legkedvezőbb ajánlat ennél 5,8 százalékkal volt magasabb a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. közleménye szerint. Az olcsóbb ajánlat alapján a stadion ára 142,85 milliárd forint, az 5 százaléknyi tartalék 7,15 milliárd forint, az ÁFA összege 40,5 milliárd forint. A magyar közvélemény szinte megbénult, amikor kiderült, hogy 190 milliárd forintból épül fel az új Puskás Ferenc Stadion. Az új Puskás Stadion egy székre jutó költsége: 2,1 millió forint.

Az épületbe annyi acélt építettek be, amiből kétszer kijönne az Erzsébet-híd, és a Parlament után ez lett az ország második legnagyobb középülete. Az új Puskásban semmi olyan extra nem lesz továbbá, ami az igazán drága stadionoknál meg szokta emelni a költségeket. Nem lesz zárható tetőszerkezet, föld alól elővarázsolható atlétikai pálya vagy mozgatható gyep.

A külföldi cégek rohama is elmaradt, ami vagy azért történt, mert az európai építőipar dúskál a 600 millió eurós projektekben (nem), vagy azért, mert évtizedek alatt megtanulták, hogy egyetlen munkaórát se pazaroljanak magyar közbeszerzéseken való indulásra, mert nálunk csak a haverok nyerhetnek. A két nyertesről, a Magyar Építőről és ZÁÉV-ről nyílt titok, hogy nem teljesen függetlenek Mészáros Lőrinctől. Ami nem jelenti azt, hogy ne lennének alkalmasak a feladat tökéletes elvégzésére.

Az új Puskásban 2020 nyarán Európa-bajnoki meccseket kellett játszani, mivel Budapest 2014-ben sikeresen pályázott a sok (13) helyszínes Eb-n való közreműködésre. Főként annak köszönhetően, hogy beígértük az új stadiont. Igaz, akkor még egy eléggé másmilyent, viszont 2018 végi határidővel. Nem kell hozzá műszaki vagy közgazdasági végzettség, hogy érezzük, a határidő szűkülése és az Eb közeledése igen kedvezőtlen pozícióba hozta a megrendelőt a kivitelezőkkel való alkudozás során. Avagy az "olcsón, jót és gyorsan" nem létező kombináció az építőiparban sem. Minél több volt a csúszás, és minél fenyegetőbben közeledett 2020 nyara, annál inkább az építők diktáltak, hiszen a megrendelő nem volt alkupozícióban. Vagy fizet, vagy rendezheti az Eb-t a húszezres Groupama Arénában.

Az új stadion várhatóan 2019-re készült el, az azt követő évben pedig a földrész legjobb labdarúgó-válogatottjait látta vendégül, mivel Budapest volt az egyike annak a tizenhárom városnak, amely az Európai Labdarúgó-szövetség újításának köszönhetően otthont adhatott a 2020-as Európa-bajnokság mérkőzéseinek. Az új Puskás Ferenc Stadion egyike lett ezeknek, három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek adott otthont.

Az új Puskás Aréna 67000 néző befogadására alkalmas, emellett megőrzött szocreál toronyépülettel épült fel. A kiviteli tervben szereplő parkolók kizárólag a sportolóknak, VIP-vendégeknek és egyéb hivatalos személyeknek lesznek fenntartva. A tervmódosítás szövege szerint "a nézők parkolása várhatóan az istvánmezei területtől átellenben lévő vasúti terület felett kialakítandó parkoló lemezeken lesz biztosítva".

Költségtúllépések más nagyberuházásoknál

A kormány presztízsberuházásaira egyébként jellemzően sokkal több pénz megy el, mint eredetileg tervezték. A stadion- és sportcsarnok beruházások az Átlátszó összesítése szerint rendre többe kerültek az eredetileg tervezettnél.

A Duna partján készülő gigantikus épület már most Magyarország legdrágább sportlétesítménye. Az építkezésnek azonban még nincs vége. Az elmúlt évek hasonló beruházásait elnézve korántsem biztos, hogy ez a végleges összeg. 246 milliárd forint. A dolgok jelenlegi állása szerint ennyibe kerül majd az új budapesti atlétikai stadion. A 40 ezer fő befogadására képes stadion építését 2020-ban kezdték el. Akkor azt mondták, a beruházás a hozzá kapcsolódó fejlesztésekkel együtt 204 milliárd forintba fog kerülni - de a költségek azóta folyamatosan emelkednek. Az építkezésre a kormány tavaly októberben 35 milliárd forint pluszpénzt adott. Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára akkor fogadkozott, hogy ennél már nem lesz drágább, mert a szerkezetépítéssel készen vannak, a munkálatokat pedig részben korábban beszerzett alapanyagokból folytatják. "Azt gondoljuk, ennek a költségszintnek elegendőnek kell lennie" - mondta az államtitkár az RTL Híradónak. De nem így lett. A költségvetést decemberben újabb 8 milliárd forinttal toldották meg. És 246 milliárd forint csak a stadion jelenlegi ára.

"A modern világban nem a pénz a legfontosabb - bár vannak ilyen elméletek is - hanem a bizalom. Pénzt majd csinálunk valahogy" - ezt mondta Orbán Viktor, amikor lerakták a 2017-es vizes világbajnokságra épülő uszoda alapkövét. Végül szükség is volt a pénzcsinálásra: a rendezvény az eredetileg tervezett 25 milliárd forint helyett több mint 130 milliárd forintba került. A drágulásra vonatkozó kérdéseket a kormány azzal söpörte le, hogy a fejlesztések jelentős részét a vébé nélkül is végrehajtották volna. A vizes világbajnokság valószínűleg abban is különleges, hogy a költségei még azután is emelkedtek, hogy véget ért. A Császár-Komjádi és a Hajós uszoda felújításáról szóló szerződés összegét egy évvel a vébé után növelték meg 27 millió forinttal. A szegedi olimpiai központ fejlesztésére 5 milliárd forintot költöttek a tervezett 1,85 milliárd helyett.

További példák a költségnövekedésre

• Az új Bozsik Stadion például menet közben a duplájára drágult, 5 milliárd forint helyett 11,7 milliárd lett a végösszeg.
• A Vasas sportlétesítménye 5,2 milliárd forint helyett 9,1 milliárdba került.
• Több mint kétszeres volt a drágulás az UTE új jégcsarnoka esetében is: 2 milliárd forint helyett 4,6 milliárdból épült meg.
• Az új szegedi uszoda pedig négyszer annyiba került, mint tervezték.

A hasonló beruházásokhoz tartozó közbeszerzéseket jellemzően ugyanazok a kormányközeli üzletemberek érdekeltségeibe tartozó cégek nyerik.

A világ legjobb épületének választották tavaly a Városligetben megépült Magyar Zene Házát, amelyet egy japán sztárépítész tervezett. Ez meglátszott az árán is: az eredetileg tervezett 17 milliárd forint helyett csaknem duplájából, 30 milliárdból épült fel. Nem messze innen tavaly a miniszterelnök adta át a Néprajzi Múzeum új épületét. Arra a beruházásra csaknem 40 milliárd forintot költöttek. Az Átlátszó 2019-ben úgy számolt: a gigaberuházás várható költsége néhány év alatt az ötszörösére drágult. A végösszeget 2012-ben még 50-60 milliárd forintra becsülték, 2018-ban azonban már 250 milliárdot emlegettek.

Ahogy azt sem tudni, hogy mennyibe fog kerülni a kormányzati szervek Budai Várnegyedbe költöztetése. Az épület átépítésére a tervezett 13 milliárd forint helyett több mint 20 milliárd forintot költöttek. A Pénzügyminisztérium a Halászbástya közelébe, a Szentháromság térre költözik. Az épület felújításával a tervek szerint 2017-re kellett volna végezni, 26 milliárd forintból. A jelenlegi helyzet: a munka még folyik, és már 2020-ban is arról szóltak a hírek, hogy 55 milliárd forint lehet a végösszeg. Ez egy hosszú projekt, az építkezések folyamatosan zajlanak (és drágulnak), vagyis a pontos költségvetés nem ismert.

Összefoglaló táblázat kiemelt állami beruházásokról

tags: #puskas #stadion #bontasi #koltsege

Népszerű bejegyzések:

• Tarlórépa termesztés
• az agyfejlődés alapkövei
• The Development of Hungarian Water Polo
• A Seattle Seahawks múltja és jelene
• Fontos pillanatok a DVSC Shop életéből