A Puskás Ferenc Stadion Fejlesztése és Költségvetésének Története

Alig telt egy nap azóta, hogy a háttérből Orbán Viktor lefújta az olimpia pályázatot az ellenzéket árulózva, máris kiderült, hogyan is nézett volna ki nálunk az olimpiai építkezés. Lázár János pókerarccal mondta be a kormányinfón, hogy az új Puskás Stadion bruttó 190 milliárd forintba kerül majd. Huszonnégy óra sem telt el az után, hogy Orbán Viktor visszavonta a 2024-es budapesti olimpiai pályázatot, és Lázár János a múlt csütörtöki kormányinfón máris újabb sportügyi bejelentéssel sokkolt. A kancelláriaminiszter elmondta, hogy lezárult az új Puskás Ferenc Stadion - az egykori Népstadion - kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás, és a kormány úgy döntött, hogy bruttó 190 milliárd forintot fordít az építkezésre annak érdekében, hogy a 2020-as futball-Európa-bajnokság négy meccsét megrendezhessük benne. A hatalmas összegre - mely 90 százalékkal haladja meg az eddig kalkulált százmilliárdos összeget - mindenki felkapta a fejét.

Több mint zavarba ejtő, hogy szinte csak órákkal az után jelentették be a tetemes költségnövekedést, hogy a népszavazásra összegyűlt 266 ezer aláírás láttán Orbán Viktor teljes hátraarcot vezényelt a 2024-es olimpiai pályázatból. Az első híradások szerint több hete ismert volt, hogy az új Puskás lényegesen többe kerülhet a beharangozott összegnél (100 milliárd), de a kormány a népszavazási aláírásgyűjtés miatt vonakodott igent mondani rá. Az olimpiai álom „legyilkolását” követően viszont egyből jöhetett a méregdrága új építmény. Megjegyzendő, hogy eredetileg nem is új stadionról, hanem rekonstrukcióról volt szó.

Igaz, Orbán Viktor reflexeit ismerve legalább ennyire életszerű a másik lehetőség is: ha Budapest elvette tőle az olimpiát (meg a nagy üzletek lehetőségét), akkor kerüljön a duplájába az új stadion fölépítése. Hogy is mondta egy hasonló helyzetben Orbán? Ha támadják a felcsúti kisvasutat, akkor nemcsak Bicskéig, de Lovasberényig is meg fogják hosszabbítani.

A beruházás története és a költségek alakulása

Ez az az új nemzeti stadion, amit egy 2011-es kormányhatározat alapozott meg. A stadion költségvetése 2011-ben 35 milliárd forintról indult. Eleinte 70-90 milliárdot emlegetettek költségként. Aztán a 2014-es, hivatalosan bejelentett tervek már 90-100 milliárdról szóltak. A beruházás - és persze a folyamatos drágulás - hátteréről és folyamatáról a legújabb Magyar Narancsban olvashatnak elemzést, amelyből az is kiderül, hogy a most bejelentett plusz 90 milliárddal az Orbán-kormány stadionfejlesztési programjának költsége egy csapásra a másfélszeresére kúszott.

Tervek és funkciók módosulása

A cél az volt, hogy ezzel pályázzunk a 2020-es Európa-bajnokságra, amit több ország közösen rendez, addig is egy Európa-liga vagy Bajnokok Ligája-döntőt rendeztek volna benne. Csak a tervek 2,65 milliárdba kerültek. Aztán nem ez lett, átszabták a terveket, a 20 sportágat kipaterolták a tervezett stadionból, csak a focinak terveztették át 2015-ben. Fürjes Balázs, minden nagy budapesti beruházás kormánybiztosa ezt azzal indokolta, hogy túlzásba estek a tervezők. 2015 tavaszán vette át a projektet. A 100 milliárd a kormánybiztos szerint legfeljebb a létesítmény kétharmadára lett volna elég. - mondta Fürjes 2015-ben, ezért lenyesegette a terveket, lehámoztak róla mindent, ami nem foci.

Késések és a végső költség

Az építkezés azonban így sem indult el 2015-ben, sőt 2016-ban sem, csak elbontották a régit, 4 milliárdért. Közben az Európa-bajnokság társrendezői lettünk, a papíron létező, de már leegyszerűsített stadionnal. Hivatalosan nem mondtak semmit, ezért is volt meglepő, hogy tavaly decemberben egyszercsak megjelent az építésre kiírt közbeszerzés pályázat módosítása, amiben a még ki sem választott kivitelezőnek 32 hónap helyett 35 hónap alatt kell majd befejeznie az építkezést. Csányi Sándor MLSZ-elnök aztán elismerte, hogy késésben van az építkezés, 2019 tavasza helyett talán novemberben lesz az első meccs a Puskásba. Vagyis BL- és El-döntő sem lesz ott az Európa-bajnokság előtt. A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot 13 ország egy-egy stadionjában rendezik. Az új Puskás Ferenc Stadion egyike lesz ezeknek, három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont.

A korábbi Népstadion hatvan esztendő alatt elöregedett, az állapota leromlott, az elmúlt években a tribün felső karéját már meg sem nyitották, mert balesetveszélyessé vált, ezért mindenképpen szükséges volt egy új aréna megépítése. A bontás 2016-ban kezdődött el, s mostanra a toronyépület kivételével teljesen eltűnt a régi legendás létesítmény. Az építkezés is hamarosan beindul, hiszen a 2020-as labdarúgó-Eb-n a tervek szerint 67 ezer főt befogadni képes arénában rendezhetnek három csoportmérkőzést és egy negyeddöntőt.

„Olyan világszínvonalú infrastruktúrát építünk ki, amely új lendületet ad a magyar versenysport számára, egyszersmind alkalmassá teszi hazánkat a legrangosabb nemzetközi sportesemények befogadására - fejtette ki korábban Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. A stadion költségvetése 2011-ben 35 milliárd forintról indult, mára ez 190 milliárd forintra nőtt.

Aztán jött Lázár, és bejelentette, hogy 190 milliárd lesz a stadion. Innétől pedig - akárcsak a vizes vébé uszodájánál - az lesz a hivatkozási alap, hogy benne maradtak a keretben, nem lesz több 190 milliárdnál. Ott az uszodát először 8 milliárdra ígérték, több mint 40 milliárd lett. Itt 70-90-ről indultak, 190-nél álltak meg. Hogy mi indokolja a brutális áremelkedést, arról senki nem mondott semmit.

Nemzetközi összehasonlítás

Nem épült mostanában sok ilyen méretű stadion a világban. Az új Puskás Stadion 67 ezer férőhelyes aréna nemzetközi összehasonlításban is drága. Nehéz leegyszerűsítve válaszolni arra a kérdésre, hogy drágának számít-e az új Puskás Stadion nettó 142,85 milliárd forintért. Az alábbiakban szigorú szabályokat alkalmazva, próbálunk mérvadó összevetést bemutatni.

Stadionok Európában és a világban

A Puskás Stadion jelenlegi tudásunk szerint 638 millió euróba kerül. Releváns összehasonlítási alap lehet az Arsenal pályája, a 2006-ban épült londoni Emirates stadion. Ez ugyanis közmegegyezés szerint a világ egyik legkorszerűbb focipályája, méretileg bő hatvanezres, vagyis csak tizedével kisebb a 67 ezresre tervezett ÚPS-nál, viszont egy összehasonlíthatalanul drágább városban, magasabb telekárak mellett, sokkal drágább munkaerő felhasználásával épült. Az Arsenal körülbelül ugyanekkora stadionja 461 millió euróba került.

Európa egyik legismertebb focipályája a látványos dizájnjáról is híres lisszaboni Luz stadion, a Benfica otthona, ami a 65 ezres befogadóképességével majdnem pontosan akkora, mint a tervezett ÚPS. Bár 2003-ban, vagyis 14 éve készült el, az infláció nem lehetett akkora, hogy ne tűnjön fel az árkülönbség, a Luz ugyanis 118,7 millió euróba került, szemben az ÚPS most elfogadott 618 millió eurós költségvetésével.

Sok magyar szurkoló ismerhette meg a foci-EB-n a legendás marseille-i Vélodrome stadiont. Ez pont akkora befogadóképességű - 67371 néző - mint a tervezett Puskás. A nagyobb müncheni Allianz Arena 340 millióba került. Egyetlen stadiont találtunk, ami hasonló méretű és hasonló összegbe került. A 68 ezres bakui Olimpiai Stadiont az elképesztő költekezése miatt hirhedtté vált 2015-ös Európa Játékokra építették, nagyjából 600 millió eurós költséggel.

A Nemzetközi Olimpiai bizottság által kitalált Európa Játékok a dermesztő azeri példa miatt majdnem meg is szűnt az első esemény után. A bevételre hajtó NOB végül azt találta ki, hogy 500 millió dollárban maximálta a Játékok lehetséges költségvetését. De ezek után is csak egyetlen jelentkező akadt a 2019-es eseményre, az Azerbajdzsánhoz hasonlóan diktatórikus Fehéroroszország. Úgy tűnik, az ekkora stadionok ára csak a híresen korrupt keleti országokban tud Puskás-közeli szintre nőni.

A kijevi olimpiai stadion helyére felújítás címén gyakorlatilag teljesen új pályát építettek, teljesen új alsó karéjjal, egy teljes új lelátóval és nagy tetőszerkezettel a 2012-es foci Eb-re, 548 millió euróért. Ez azonban egy a budapestinél nagyobb, atlétikai pályát is magába foglaló stadion.

Érdemes körülnézni a környéken. A románok már megépítették az új stadionjukat, 2011-ben adták át. Kisebb, mint az új Puskás, 55 634 fős, de a még nálunk is nagyobb korrupciósszorzó ellenére is arányaiban sokkal olcsóbb volt, 234,5 millió euró (70 milliárd forint). Itt is lesz Európa-bajnoki meccs 2020-ban, de rendeztek már Európa-liga döntőt is, 2012-ben.

Pozsonyban most épül az új nemzeti stadion, de sokkal kisebb. Az építkezést tavaly szeptemberben kezdték. Robert Fico kormányfő azt mondta: „Nem kezdünk megalomán építkezésbe, a korábban emlegetett 40 vagy 50 ezer nézős befogadóképesség túlzás volt. Elég nekünk egy 20 ezer fős stadion, amelyik minőségi és biztonságos lesz.” Ráadásul ez sem tisztán állami pénzből épül, hanem csak kiegészítő támogatást ad a kormány a Slovan Bratislava tulajdonosának. Az új nemzeti stadion ugyanis a Slovan stadionja lesz. A Strabag bruttó 59,77 millió euróért építi fel másfél év alatt építi fel a stadiont.

Horvátországban Eszéken tervez új nemzeti stadiont a klub egyik tulajdonosa, Ivan Mestrovic. A Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő klub elnöke azt nyilatkozta, hogy ők maguknak 12 ezer fős stadiont terveznek, amit felépítenek Mészárosék (szemben a magyarországi stadionépítésekkel, amik állami támogatásból mennek), de ha létrejön a megállapodás a futballszövetséggel és a kormánnyal, hogy itt legyen az új nemzeti stadion, akkor 25-30 ezres stadiont építenek. Az eszéki klub a költségek felét, sőt, esetleg kétharmadát is állná, ha létrejön az egyezség. Annak ugyan kicsi a valószínűsége, hogy Zágráb helyett Eszéken legyen a horvát nemzeti stadion, de éredekes, hogy a határon kívül Mészáros Lőrinc a zsebébe nyúlna, ha stadiont kell építeni.

Észak-Amerikai példák

Talán még plasztikusabban rajzolódik ki a Puskás elképesztő túlárazása, ha a költségeit néhány amerikaifoci-stadion árával hasonlítjuk össze. Az Indianapolis Colts pályája, a 2008-ban átadott Lucas Oil Stadium pont 67 ezres, mint a Puskás lesz, de ez teljesen fedett, ugyanakkor elhúzható tetőszerkezettel ellátott létesítmény. Olyan, focipályákon nem létező kényelmi szolgáltatásokkal, mint 25 lift, 2 mozgójárda, a 2 óriáskivetítőn és a teljes stadionon végighúzódó 360 fokos szalagkijelzőn kívől több, mint ezer óriási monitor. Ez került 720 millió dollárba.

Más magyar stadionprojektek

Újabb 90 milliárd forint jut az eddigi 100 milliárd mellé a Puskás Stadion beruházására. Az összes fölépült és tervezett stadionra fordított vagy fordítandó közpénz összege 315 milliárdnál tart. A Magyar Nemzet arról ír, hogy nem csak felépíteni lesz kiemelkedően drága a Puskás-stadiont, hanem üzemeltetni is.

Az állam 33 projektbe szállt be összesen 160 milliárd forintnyi támogatással, 2018-ig pedig további 6 milliárdot fordít erre a célra. A kormány két dolgot hajlandó támogatni, ha futballról van szó. A fiatalokat, vagyis az utánpótlást, valamint a nézőket, azaz a létesítményeket. Az MLSZ készített egy létesítményfejlesztési programot, amelyet a kormány jóváhagyott. Cserébe azt várjuk el, hogy a profi klubok befizessék az adót, és a lelátókon ne hangozhasson el olyasmi, amiért a szülők a gyerekeket inkább otthon hagyják. Az szeretnénk, ha a stadionok a családok időtöltésének kedvelt helyei lennének. A projekt gőzerővel dübörög, azonban a kluboknak és a futballistáknak is tenniük kell azért, hogy sikeres legyen. A legnagyobb volumenű projekt kétségkívül az új Puskás Ferenc stadion.

Elkészült stadionok

• A Ferencváros 23 700 fős Groupama Arénáját - amelyben a válogatott is játssza mérkőzéseit - 2014-ben adták át, ez 14,735 milliárd forintba került.
• A debreceni Nagyerdei stadiont szintén 2014-ben nyitották meg, ebben 20 340 néző fér el, és 12,5 milliárdba került.
• A jelenleg NB II-es Puskás Akadémia Pancho Arénáját is 2014-ben avatták, ez 3,8 milliárdba került, és 3500 drukkernek ad helyet.

Folyamatban lévő fejlesztések

Ezek közül néhány már elkészült, például a Ferencváros, a Debrecen és a Puskás Akadémia arénája, több átépítése folyamatban van: a DVTK, a Haladás, a Vasas és a Videoton. A nagy hírű Sóstói stadion is újjászületik. A Videoton új otthona egy szintén UEFA IV-es besorolású, azaz nemzetközi meccsek rendezésére is alkalmas aréna lesz. A bontási munkálatok után már az építkezés zajlik, ez nem is csoda, hiszen a tervek szerint, s ha nem lesz késés, az őszi szezonrajtra állnia kell a 14 201 néző befogadására képes, 17 méter magas és 17 ezer négyzetméter alapterületű épületnek, amelynek acél vázszerkezete 1600 tonnát nyom. Konferenciaterem, ökológiai látogatóközpont, kiállítótér és oktatóterem is lesz benne. A közeli természetvédelmi területre egy 30 méter magas kilátóból lehet majd rálátni. A Rohonci úti beruházást eredetileg 9,6 milliárd forintra tervezték, azonban a költségvetést előbb 13,1, majd 15,2 milliárdra emelték.

A 9000 fős befogadó képességű, UEFA IV-es besorolású, teljesen fedett lelátóval rendelkező futballpályát, s mellette többek között a multifunkcionális sportcsarnokot a tervek szerint idén nyáron adják majd át. Hasonló szerkezeti elemekből készül, mint a már átadott ferencvárosi Groupama Aréna, de értelemszerűen kisebb lesz nála. A nyugati bázisnak szánt létesítmény a Haladás mérkőzéseinek ad otthont elsősorban.

Az angyalföldi klub legendájáról elnevezett Illovszky stadiont is megtépázta már az idő vasfoga, ráfért a felújítás. A közönség a gyengébb szezonokban elpártolt, a sikeresebbekben, mint a legutóbb ősszel, viszont a csapat mellé állt, s jelentős számban látogatott ki a meccsekre. A piros-kékek új otthonát eredetileg 5000 fősre tervezték, azonban a Vasas szeretné elérni, hogy 8000 főt befogadni képes létesítménye legyen. Ebben az esetben ugyanis megkaphatná az UEFA IV-es minősítést, s adott esetben a nemzetközi mérkőzéseken sem kellene máshová költözni.

A Diósgyőr futballcsapata az egyik legnagyobb szurkolótáborral rendelkezik az élvonalbeli klubok közül, így vélhetően az új, 15 ezer férőhelyes otthonában is előfordulhat a legnagyobb rangadókon, hogy telt ház lesz. Amíg az építési munkálatok zajlanak, a gárda vendégségbe költözött, s Mezőkövesden játssza „albérletben” a hazai találkozóit. A régi helyére tervezték a fedett lelátójú arénát, amely az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) előírásainak megfelelő, nemzetközi mérkőzések megrendezésére is alkalmas lesz. Néhány klub már örülhet, mert vadonatúj otthonban fogadhatja ellenfeleit.

Részletes költségbontás és közbeszerzés

Az új Puskás Stadion egy székre jutó költsége: 2,1 millió forint, ami tartalmazza a nem stadion jellegű terek - például konferenciatermek, parkolók, hidak, sportmúzeum, rendőrőrs, étterem, szurkolói bolt - költségét is. Az új Puskás Ferenc Stadion 2016-ban a közbeszerzési hatóságnál is leadott bruttó becsült értéke a hivatalos költségbecslés alapján 180,02 milliárd forint volt, a legkedvezőbb ajánlat ennél 5,8 százalékkal volt magasabb a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. pénteki közleménye szerint.

Az olcsóbb ajánlat alapján a stadion ára 142,85 milliárd forint, az 5 százaléknyi tartalék 7,15 milliárd forint, az ÁFA összege 40,5 milliárd forint. Az olcsóbb ajánlat tartalmazza az építés költségét, a három hónapon keresztül történő üzemeltetést és a nyitórendezvény költségeit. Az ajánlat 5 százalék tartalékot is magában foglal váratlan eseményekre, amely csak indokolt esetben, kizárólag a megrendelő egyértelmű engedélye alapján használható fel, automatikusan nem része az árnak. Az ajánlatban szereplő összeg áfatartalma a beruházás során visszafizetésre kerül a költségvetésbe.

A KKBK leszögezi, lefolytatták a kivitelező kiválasztásához szükséges nyílt nemzetközi közbeszerzési eljárást, a felhívás pedig megjelent az Európai Unió hivatalos értesítőjében, valamint az unió összes hivatalos nyelvére lefordítva az EU hivatalos lapjában és annak internetes felületén, így bármelyik EU-s országból lehetett ajánlatot tenni. "Ezért ugyan az eljárás időigényes volt, de a legnagyobb versenyt biztosította, garantálva azt, hogy a lehető legmagasabb színvonalon készül el az új Puskás Stadion" - áll a közleményben, amelyből az is kiderül, hogy a magyar állam rendkívül szigorú szerződési feltételeket írt elő, ez alapján "a kivitelező napi 142 millió Ft + ÁFA kötbért fizet, ha késik, valamint a határidő és a minőség biztosítékaként a szerződéskötéskor az állam által egyoldalúan készpénzre váltható, összesen 32 milliárd forintos bankgaranciát ad".

A tájékoztatás szerint a nyílt nemzetközi közbeszerzési eljáráson két ajánlat érkezett: a Strabag Építő Kft., Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., Strabag AG közös ajánlattevők 3,3 százalékkal drágább ajánlatot adtak, mint a Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Építőipari Zrt. közös ajánlattevők. "A hétszintes, összesen bruttó 213 700 négyzetméter alapterületet kitevő épület tervei már elkészültek, továbbá a stadionnak jogerős és végrehajtható építési engedélye van" - írta a KKBK, amely azt is jelezte, hogy "az idei költségvetésben egyetlen fillér többletköltség rendelkezésre bocsátása sem szükséges" a 2019 végére felépülő, 67 ezer néző befogadására tervezett létesítménnyel kapcsolatban.

tags: #puskas #stadion #felujitasa #koltseg

Népszerű bejegyzések:

• A magyar downhill bajnokság története Eplényben
• A díj jelentősége a hazai designban
• A baszk labdarúgás filozófiája
• Könyvajánló Les Ferdinandról
• A Liverpool-Barcelona meccsek statisztikái