A Puskás Aréna: Magyarország Monumentális Sportlétesítményének Magassága és Méretei
Az új stadiont minden idők legnagyobb magyar focistájáról, Puskás Ferencről nevezték el. A Puskás Aréna Magyarország legnagyobb befogadóképességű, sport- illetve zenei rendezvények lebonyolítására egyaránt alkalmas létesítménye, a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája. Az új stadion az 1953-ban épült stadion helyére épült, amely eredetileg közel 100 000 néző számára kínált ülőhelyet, és több sporttörténeti eseménynek adott helyszínt.
A Puskás Aréna Skardelli György építészmérnök tervei alapján készült. Ez a legnagyobb épület, amelyet Magyarországon az elmúlt száz évben emeltek.
A Puskás Aréna Lenyűgöző Dimenziói
Az aréna a régihez hasonlóan ovális alaprajzú, alapterületét 60.703 négyzetméterre növelték meg. Legmagasabb pontja 50,7 méterrel van a talajszint felett, legszélesebb része 261,3, legnagyobb hossza 316,5 méter. A teljes terület monumentális 208 010 négyzetméteren terül el. Az épület beépített alapterülete 60 703 m², maximális befogadóképessége 67 155 fő.
A háromszintes lelátó 67 155 ülőhellyel rendelkezik, területe pedig összesen 36 374 négyzetméter. A stadiont 57.142 négyzetméter alapterületű tető fedi. A maximális befogadóképessége 67 215 fő. Minden ülőhely fedett lesz.
A stadion pontos méreteit az alábbi táblázat foglalja össze:
| Dimenzió | Érték |
|---|---|
| Magasság | 50,7 méter (talajszint felett) |
| Szélesség | 261,3 méter (legszélesebb rész) |
| Hosszúság | 316,5 méter (legnagyobb hossz) |
| Alapterület | 60 703 négyzetméter |
| Teljes terület | 208 010 négyzetméter |
| Befogadóképesség | 67 155 ülőhely |
Fontos kiemelni, hogy a küzdőtér mérete 11 000 m2. Az épület szélessége 205 m, hosszúsága 316 m, magassága pedig több, mint 52 m. Más források 54 méter magasságot is említenek. A stadion tetejére álmodott futókör végül kikerült a tervek közül.
Az Építkezés Története és Kihívásai
A Népstadion Öröksége
Az 1953-ban átadott Népstadion felépítését stadion tervek tucatjai előzték meg. Nemzeti stadionról álmodozott 1896-tól a második világháborúig Hajós Alfrédtól Maróti Gézán, Borbíró Virgilen és Árkay Aladáron át Rimanóczy Gyuláig. Végül csak a kommunista hatalomátvételt követően indult be a tényleges építkezés, és 1953-ra felépült a Népstadion. A Népstadion egyébként nemcsak kinézete miatt számított a világ legmodernebb sportlétesítményének a megnyitáskor, hanem azért is, mert előregyártott vasbeton szerkezetből korábban hidakat építettek, stadiont soha.
A gyenge anyagok, a kapkodó építkezés és a több évtizedes elhanyagoltság azonban megbosszulta magát. Az első válogatott-találkozón, az 1953. november 15-én tartott magyar-svéden 80 ezres publikumot jegyeztek. A felső lelátót 2002-ben le is kellett zárni. A Népstadion 61 éven át nemcsak a magyar válogatott, de az egész magyar labdarúgás otthona volt, ahol több mint 1200 futballmeccset rendeztek. A Népstadionban 2014. július 24-én játszották az utolsó mérkőzést.
Az Új Aréna Koncepciója és Építése
A 2011-ben bemutatott Új Széchenyi Tervben még a stadion felújítását tervezték. Ez a "stadion a stadionban" elve alapján úgy épült volna fel, hogy bent új lelátó épül, de kívül megmaradnak a régi pilonok. Az egyik legfőbb gond az volt a Népstadionnal, hogy a lelátók nem elég meredek, és a füves pályán kívül még egy futópálya is volt - így a fentebb ülő nézők már nagyon messze voltak a sportolóktól. Ez nem csak nem volt praktikus, de a FIFA előírásainak sem felelt meg. Új lelátóra tehát mindenképpen szükség volt, ha már hozzányúlnak a stadionhoz.
Műemlékvédelmi szempontból leginkább a - csonkán megépült, de így is a szocialista realizmus egyik "iskolapéldájának" tekinthető - toronyépületet és a jellegzetes pilonokat javasolták megőrizni. 2013. április 15-én az a kormányzati döntés született, hogy a két stadionos változatot elvetik. Ehelyett visszatérnek ahhoz, hogy új lelátó épüljön a régi pilonsor ölelésében az egykori Népstadionban. Ez egy legmagasabb UEFA kategóriájú, 65 ezer fős, multifunkcionális sportközpont lesz, továbbá a lelátók alá új edzőtermek, éttermek, kereskedelmi egységek épülnek, miközben számos környező épületet is felújítanak.
2016 februárjában kezdték lebontani a régi stadiont, s augusztus 24-én már csak a főépület állt. A szocreál toronyépületen kívül semmi nem maradt állva 2017 elejére. A toronyépületet nem bontják le, oda múzeumot terveznek. A toronyépületben múzeum nyílik, a befogadóképesség futballmérkőzésen 67 ezer fős, koncerten 78 ezer fős lesz.
Az építkezés három éve alatt mintegy 15.000 ember dolgozott a kivitelezésen. Ennek során 19.000 tonna vasbetont, 150.000 tonna betont és 12.000 tonna acélszerkezetet használtak fel. A beruházási központ összesítése szerint az építkezés során 170 ezer köbméter földet mozgatnak meg a munkagépek, ami öt városligeti Királydombbal megegyező mennyiség.
A legnagyobb építészeti kihívást az acél tetőszerkezet megépítése jelentette. Ehhez egy speciális lánctalpas darut vettek igénybe, mely Peruból Antwerpenen keresztül 25 nap alatt érkezett meg Budapestre. Az összeszerelése önmagában két hétig zajlott, de a daru időben meg tudta kezdeni a munkát, és ez a daru emelte be a helyére a tetőszerkezet 125 illetve 85 tonnás acél tartószerkezeti elemeit. Összesen 15 toronydaru vett részt a projekt építkezésén.
Így épült fel a Puskás Aréna
Az Aréna építése során felhasznált anyagok mennyiségéről számos szám adat tanúskodik:
- 10 000 tonna acélszerkezet - 2 Erzsébet hídnak felel meg
- 12 000 m3 beépített vasbeton havonta
- 26 kilométer fúrt cölöp
- 1700 km kábelhossz
Naponta 1400-an dolgoztak az építkezésen. A munkálatokat 16 darab toronydaru és egy speciális emelődaru 130 méteres gémmel segítette. A stadion építése 2018 áprilisában indult, és 2018. szeptember 6-án érték el a legmagasabb pontot, ekkor tartották meg a bokrétaünnepséget.
Modern Felszereltség és Funkciók
A Puskás Aréna, mint modern sportlétesítmény, számos kényelmi és technológiai megoldást kínál. A nézőtérről a pályáig a maximális távolság 80 méter. Korszerű beléptetőrendszer és korszerű konferenciaterület áll rendelkezésre. Az épületben 38 lépcsőház és 27 lift biztosítja a látogatók mozgását. A tájékozódást 600 darab full HD kijelző segíti.
A szurkolókat 45 büfében szolgálják ki, amelyek pulthossza összesen közel 1 kilométer. Az arénában 27 felvonó, 712 mosdó és 974 toalett található. A lelátó háromszintes, és négy nagy kivetítőt szereltek fel a szurkolók feje fölé.
Elismerések és Fontos Események
Magyarország pályázott a 2004-es, a 2008-as és a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság rendezésére, ahol a Puskás Ferenc Stadion átépítése szerepelt. A magyar labdarúgó-szövetség az újonnan felépülő stadionnal megpályázta a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság egyik helyszínét. A labdarúgó Európa-bajnokság 60. évfordulója alkalmából a 2020-as bajnokságot nemcsak egy országnak, hanem a kontinens különböző helyszíneinek kellett megrendeznie. A Puskás Arénát az egyik helyszínnek szánták, amely el is készült időben. A COVID-19 járvány következtében azonban egy évvel elhalasztották a mérkőzéseket. Három csoportmeccset és egy nyolcaddöntőt játszanak itt jövőre (2021-ben).
A stadion nyitó mérkőzését a magyar válogatott játszotta Uruguay ellen. 2019. október 28-án az összes jegy két óra leforgása alatt elővételben elfogyott. A találkozót 2-1-re Uruguay nyerte meg, az új stadion első gólját Edinson Cavani, az első magyar gólját Szalai Ádám szerezte. Az 1:2-es végeredmény ellenére állótapssal ért véget a találkozó, mert a lelátón helyet foglaló 67 ezer ember mindegyike jól tudta, hogy az eredmény és maga a meccs is csak másodlagos volt ezen az estén.
A magyar futball-szentély nyerte meg a 2019-es Év stadionja versenyben a közönségi díjat. 19 ország létesítményei közül választhatták ki az öt legjobbat a szavazók. 2020-ban pedig a világ legjelentősebb kommunikációs dizájn versenyén lett első helyezett a Puskás Aréna. A „wayfinding”, azaz a látogatóirányító rendszer és arculat kategória díját nyerte el. Az épület belső tájékoztatási rendszere könnyen érthető és követhető jelekkel segíti a látogatót a tájékozódásban.
tags: #puskas #stadion #magasaga
