Rab Tibor: A Ferencváros Hűséges Védője és Pályafutásának Fordulói

Rab Tibor, a magyar labdarúgás kiemelkedő alakja, 1955. október másodikán született Gödöllőn. Pályafutásának nagy részét a Ferencvárosi Torna Clubnál töltötte, ahol már tizenkét évesen a csapat játékosa lett. Tizennyolc évet, egészen 1986-ig, töltött el zöld-fehérben, meghatározó tagja volt a klub aranykorszakának. Tagja volt a Dalnoki Jenő által irányított, KEK-döntőig menetelő gárdának, majd 1975-1976-ban és 1980-1981-ben is bajnoki címet nyert, kétszeres MNK-győztes (1976, 1978) lett. Húszszoros válogatottként két világbajnokságon is részt vett. Élvonalbeli karrierje viszonylag hamar lezárult, harmincévesen, 1986-ban a Monori SE-be igazolt, majd később egy merőben más területen, a közgazdaságban is elmélyedt.

A Labdarúgás Szeretete a Családban és a Grundon

Rab Tibor életében a labdarúgás szeretete már gyermekkorában gyökeret vert, családi hagyományként adódott át. „Talán kitagadták volna a családból nálunk azt, aki nem labdarúgó akar lenni. Apám, két idősebb testvérem is kergette a labdát, én sem tehettem mást, bevallom, nem is akartam” - emlékezett vissza. A fivéreit követve jelentkezett toborzóra a Ferencvárosba, ahol leigazolták. (A két báty, Péter és János közül Péter az MTK színeiben szintén játszott az élvonalban.)

A gödöllői gyermekévek meghatározó helyszíne a grund volt, ahol a testvéreivel állandóan futballoztak. „Nekünk mindent a grund adott. Barátságokat, kapcsolatokat, sok gyerekkel és gyerek ellen játszottam, akik mind jók voltak valamiben, és mi egymástól lestük el a cseleket, a passzokat, rengeteget trükköztünk, rúgtunk, megtanultunk alkalmazkodni a gyakran mostoha talajhoz. Folyamatosan fejlődtünk, mert egy nap ezerszer értünk labdához, ami csiszolta a technikánkat.” Már egészen fiatalon megmutatkozott tehetsége: „Én mindössze négyéves voltam, de mesélik, hogy az egyik gólt én lőttem úgy, hogy kötényt adtam, a leghangosabbnak. Az egész strand minket nézett.”

A Zöld-Fehér Pályafutás Kezdetei és a KEK-menetelés

Végigjárta a különböző korosztályos csapatokat a Ferencvárosnál, és a fiatal, tehetséges generáció tagjaként hamar a felnőtt csapat kapujába került. „Hetvennégy nyarán került fel a felnőttcsapathoz, még nem volt tizenkilenc éves sem.” Nem volt nehéz a beilleszkedés, hiszen „az ifibajnokságot megnyert csapatból kilencen lettünk a felnőtt keret tagjai, mint például Nyilasi, Onhausz, Takács, Kelemen és én, nagyon jó felkészítést kaptunk Rákosi Gyulától.”

Rab Tibor felnőtt csapatbeli bemutatkozása különlegesre sikeredett. „A média előbb tette felnőtt futballistává, mint a valóság” - mesélte, felidézve egy esetet a Cardiff elleni KEK-mérkőzésről, ahol a rádió közvetítésében tévedésből őt nevezték a pályán lévő Onhausz Tibi helyett. A valóságos debütálásra egy hónappal később került sor. „Egy hónappal később Liverpoolban, az Anfield Roadon” lépett először pályára Fradi mezben, ami a legtöbb játékostársával ellentétben külföldön, ráadásul kupamérkőzésen történt. Ez 1974 őszén, a Liverpool FC elleni, október 23-i KEK-találkozón volt. A Népsport tudósítója szerint „Nem okozott csalódást”. Dalnoki Jenő, a vezetőedző, egy váratlan taktikai húzással tette be a csapatba: „engem pedig a magasságom miatt betett beállósnak, holott addig még sohasem játszottam azon a poszton. Úgy emlékszem, annyit voltam levegőben, hogy a cipőm alig ért a gyephez, de egy-egy lett a vége, nem ment rosszul a játék, bennragadtam a csapatban, és attól fogva beállós voltam Bálint Laci mellett.”

Ez a KEK-menetelés az 1974-75-ös szezon egyik legemlékezetesebb eseménye volt. „A Liverpool és a Malmö kiverése után a KEK-elődöntőben a Crvena zvezdával játszottak. A hazai kettő egyes győzelem után a zsúfolt belgrádi Marakanában Bálint Lászlót a 70. percben kiállította a játékvezető, ön remekül helyettesítette, s a továbbjutást jelentő tizenegyest értékesítő Megyesi István mellett a meccs hőse lett.” Rab Tibor még ma is beleborzong, ha felidézi ezt a meccset a száztízezer szurkolóval a lelátón.

Bajnoki Címek és Dalnoki Jenő Hatása

Bemutatkozása után Rab Tibor hamar felvette a tempót, rövid időn belül kihagyhatatlanná vált a Ferencváros védelméből. Dalnoki Jenő, a Ferencváros edzője így értékelte teljesítményét 1975 év végén: „A játékkal törődik és a játéknak él. Nem játszik kisasszony futballt, de a sportszerűség keretein túl még nem lépett.” Dalnoki Jenőnek kulcsszerepe volt pályafutásában: „Nagyon keménynek, és én rengeteget köszönhetek neki. Nála lettem élvonalbeli futballista, igaz, nyolcvanhatban is ő volt az edző, amikor kiderült, hogy már nincs rám szükség. Ezzel együtt nála tanultam meg a Fradi-indulót, azt, hogy mit jelent igazán ehhez a klubhoz tartozni.”

Dalnoki irányításával a Ferencváros számos sikert aratott. Rab Tibor tagja volt a bajnoki arannyal záró szezonokban diadalmaskodó csapatnak 1975-1976-ban és 1980-1981-ben, emellett kétszeres MNK-győztes (1976, 1978) is lett. A ’76-os bajnokcsapat sikerét a tökéletes összetételnek és szerkezetnek köszönhették. „Fejben lejátszottuk, majd átvittük a gyakorlatba, és így akár csukott szemmel is passzolhattunk, tudtuk, hol vannak éppen a társak.”

Pályafutása során 274 bajnoki találkozón lépett pályára a Ferencváros színeiben, és védő létére 13 gólt is szerzett. Legtöbb gólját az 1980/81-es idényben szerezte, mikor a Fradi bajnok lett. „Egyik gólja 1980 őszén, öt kaposvári védő szálija meg a saját kapujuk előterét, labdája mégis megtalálja a rést a lábak között a kapu felé.” 1978-ban megkapta a klub szezonbeli legjobb játékosának felajánlott Toldi-vándordíjat.

Emlékezetes Mérkőzések és Játékstílus

A bajnoki évek során több emlékezetes mérkőzés is született. Az egyik ilyen volt az Újpest elleni 8-3-as vereség, amely „három-háromig együtt mentünk, de Viczkó Tomi nem tudta tartani Fazekas Lacit, akinek minden sikerült azon a napon. Van ilyen meccs minden csapat életében.” Egy másik, sok vitát kiváltó összecsapás a Videoton elleni döntő volt, amikor „a Fradi nagy nehezen egyenlített, Müncz György játékvezető kiállította az ellenféltől Májer Lajost. A fehérváriak nyíltan mondják, hogy a mérkőzést elcsalták, a Fradi pedig megvett meccsekkel lett bajnok.” Rab Tibor szerint: „Megértem, hogy fáj nekik, mi mást mondanának… Tudom, hogy a mai napig nem tudták feldolgozni azt a tényt, hogy nem ők, hanem mi lettünk akkor a bajnokok.”

Védőként Bálint Lászlóval alkotott meg bonthatatlan párost: „Én tartottam szemmel az ellenfél középcsatárát, ő pedig söprögetett. Ha laposan jött a csatár felé a labda, akkor próbáltam megelőzve szerelni, ami az erősségem volt, ha felívelve, akkor ütköztem vele, kicsit kibillentettem, Laci pedig mögöttem összeszedte a labdát.” Játékát a sportszerűség jellemezte: „Többnyire igyekeztem sportszerűen megszerezni a labdát, persze odatettem magam, de ha lehetett, kerültem a durva belépőket. A Martos Győző, Bálint, Rab, Megyesi négyes egyik erőssége éppen az összeszokott védőmunka volt.”

Az alábbi táblázat Rab Tibor ferencvárosi pályafutásának főbb statisztikáit és eredményeit foglalja össze:

A Magyar Válogatott Mezeében

Rab Tibor a KEK-döntőt követő, bajnoki arannyal zárt szezonban állandó helyet vívott ki magának az A-válogatottban. „Nem töltötte még be a huszadik évét, amikor a válogatottban is bemutatkozott.” Első válogatottsága 1975 szeptemberében az osztrákok elleni 2:1-re megnyert EB-selejtezőn volt, Baróti Lajos kapitány az osztrákok elleni EB-selejtezőn (1975. szeptember 24., Magyarország - Ausztria 2:1) azonnal a kezdőcsapatba állította. Az elsőt további 19 követte az 1982-es világbajnokságig.

Összesen húszszor öltötte magára a címeres mezt, amelyről így nyilatkozott: „Kevés, de mégis sok. Sok, mert voltunk négyen vagy öten erre a posztra, akik közül bárki játszhatott volna.” Részt vett az 1978-as argentínai világbajnokságon, de pályára nem lépett: „Ott eleinte úgy volt, hogy az utolsó, franciák elleni meccsen én játszom, ám akkor még élt a szabály, hogy aki pályára lépett világbajnokságon, az nem szerepelhet olimpián, és Lajos bácsiék úgy döntöttek, engem megtartanak az olimpiára.”

Az 1982-es spanyolországi világbajnokságon azonban lehetőséget kapott az argentinok elleni mérkőzésen. „Ott volt egy meccsem, az argentinok elleni. Sallai Sanyi fogta Maradonát, és Mészöly Kálmán, a szövetségi kapitány úgy döntött, betesz engem előszűrőnek. Nem jött be, Maradona hihetetlenül gyors volt, mindig úgy mozgott el, ahogy nem számítottunk rá, nem volt jó ellene játszani.” Vele egyébként már korábban is találkozott dél-amerikai túrákon, és elismerte, „tényleg zseni volt.” Maradona mellett Kevin Keegant és itthon Törőcsik Andrást tartotta a legnehezebb ellenfelének.

Pálya Végén, Új Utakon: Edzői Ambíciók és a Kereskedelem Világa

Élvonalbeli karrierje viszonylag hamar lezárult, harmincévesen, 1986-ban a Monori SE-be igazolt, ahol játékos-edzőként folytatta. Még játékos korában elvégezte a Testnevelési Főiskolát, ahol megszerezte a szakedzői képesítést. „Nagyon szerettem olvasni, könnyen tanultam, és fel akartam készülni a futballista lét utáni időszakra. Úgy terveztem, hogy majd a Fradi utánpótlásában kezdek el dolgozni, fejlődöm, tanulok, és majd meglátjuk, meddig jutok el akár a felnőttek között is.” A Monorhoz való igazolás is egyfajta lehetőség volt: „hívtak több élvonalbeli klubhoz, de nekem kicsit már elegem volt az élvonalból tizenkét év után, szerettem volna a magam ura lenni, és kapóra jött, hogy hívtak Monorra játékos-edzőnek.” Monoron nagy sikerrel fogadták: „Gyorsan elterjedt, hogy Rab Tibor az új edző, legközelebb már huszonhatan voltak. Nagyon jólesett, remek másfél évet töltöttem el ott.”

Végül mégsem lett edző: „Úgy döntöttem, nem szeretnék infarktust kapni a kispadon, mert bár nyugodt ember vagyok, a meccseket nagy szenvedéllyel élem meg. Másrészt pedig nem vagyok nyomulós ember, márpedig ebben a szakmában kellett háttér, valaki segítsége és komoly önmenedzselés, mások fúrása, és ez nem az én világom.” Pályafutása befejezése után elvégezte a Kereskedelmi-, Idegenforgalmi-, és Vendéglátóipari főiskolát, ahol marketing-közgazdász szakon államvizsgázott. „Ugyanezt megtettem a Pénzügyi és Számviteli Főiskola közgazdász szakán is, majd mérlegképes könyvelő is lettem.” A rendszerváltás után vállalkozó lett, jelenleg pedig egy építőipari cég gazdasági igazgatója nyugdíjasként. „A könyvelésnek élvezem a logikáját, azt, ahogyan rendszereket kell logikusan összehangolni, és ebben ez bizony nagyon is hasonlít a futballra.”

Vádak és a Tisztázás: Az Ügynökügy

Rab Tibor pályafutását egy árnyék is beárnyékolta egy időre: egyes játékostársai azt hitték, ő a besúgó a csapatban. „Sokan Rab Tibort sejtették Novák "kollégájának". Miközben a Nemere-akták után nyomoztunk, több egykori ferencvárosi halkan megemlítette, hogy Rab Tiborra is gyanakodtak. A dokumentumokban tényleg rátaláltunk a nevére.” Az igazságra azonban várnia kellett. Egykori edzője, Novák Dezső ügynökmúltjának napvilágra kerülése óta végre kiderülhetett, nem ő volt a Fradi másik spiclije. „Tudom, hogy Novák Dezső egyik jelentésében szerepel a nevem, de nem érdekel. Mindig a társaim szemébe mondtam az igazságot, de úgy éreztem, mindenkivel jóban vagyok. Talán éppen ezért lettem gyanús.” Egy félreértelmezett eset, amikor egy spanyolországi torna előtt Rab Tibor és Pölöskei Gábor dollárral bukott le a határon, de gyorsan csatlakozhattak a csapathoz, táplálta a gyanakvást. Később kiderült, hogy az edző kérésére engedték szabadon őket. „Ahogy eddig, ezután is emelt fővel járok majd az Üllői útra, hiszen az én lelkiismeretem mindig tiszta volt” - szögezte le.

A Jelen: MLSZ Ellenőrként

A labdarúgástól való elszakadása soha nem volt teljes. Ma az MLSZ ellenőreként vesz részt a magyar futballéletben. „Én nagyon élvezem, és senki sem bánt miatta. Csak az zavar, ha a Fradi meccsével egy időben küldenek el ellenőrnek valahova, a múltam miatt pedig természetesen a Groupamába sohasem mehetek ebben a szerepkörben.” Az MLSZ keretében harmincnyolcan vannak, és első, másod- és harmadosztályú meccsekre járnak. „Havonta két, legfeljebb három mérkőzés jut rám. Nagyon sok régi baráttal és ismerőssel találkozom, és az a dolgom, hogy érvényesítsem a különböző szabályzatokat. Ez nagy felelősség, és minden adódó problémára megoldást kell találni. Engem még nem ért semmilyen atrocitás, pedig nyilván muszáj jelentenem, ha például rendbontás történik. Jó döntéseket kell hozni, ami kihívás, és ez nekem tetszik.”

tags: #rab #tibor #labdarugo

Népszerű bejegyzések:

• Nográdi György sportvezetői tevékenysége
• UVSE Vízilabda Sportegyesület: Sikerek, Hagyományok és Jövőkép
• Sikerek és kihívások a Győri Audi ETO KC életében
• Európai futballklubok fejlődése
• Kondor Beáta jelentősége a sportban