Az ETO FC Győr története és sikerei

Az ETO FC Győr magyar labdarúgócsapat Győrött. 1904-ben alapították Győri Vagongyár ETO néven.

1960-tól 2015-ig megszakítás nélkül az élvonal tagja volt, ki sosem esett, a klub akkori tulajdonosa körüli káosz okozta a csapat visszasorolását a harmadosztályba. Négy bajnoki címmel, két ezüst és hat bronzéremmel a második legsikeresebb vidéki klub Magyarországon. Ehhez a statisztikához hozzá tartozik a négy kupagyőzelem, valamint egy szuperkupa-győzelem is.

A csapat először az 1936/37-es idénytől szerepelt az első osztályban, nagyobb sikerek nélkül. 1960-as feljutásuk után, három évre rá, már bajnoki címet ünnepelhettek, 1963-ban. A BEK-ben is az elődöntőig jutottak a következő szezonban. A 60-as évek igen sikeres volt tehát a klub számára, hiszen szereztek még egy bronzérmet, és három kupagyőzelmet is ez időszakban. A következő évtizedben mindössze egy bronzérmet sikerült elérnie a csapatnak a bajnokságban, viszont egy kupagyőzelmet szereztek. Az 1980-as években a klub újra felülhetett a magyar bajnokság trónjára, ráadásul két egymást követő szezonban. Ezenkívül kétszer végeztek másodikként, és egyszer harmadikként. A nemzetközi porondon, viszont nem tudott említésre méltó eredményt felmutatni a csapat.

A győri Magyar Vagon- és Gépgyár az 1960-as évek közepén kezdett el területet keresni az NB1-ben szereplő csapata számára, mivel annak elöregedett stadionja a gyártelep bővítésének útjába esett. A vállalat egy 30 000 szurkoló befogadására alkalmas stadion felépítése mellett döntött, amelynek helyét Győr keleti elővárosában jelölték ki. A létesítmény terveit a Győri Tervező Vállalat munkatársai társadalmi munkában készítették el. A következő 10 év során egy vegyes szerkezetű stadion épült meg Győrben. A létesítmény lelátóinak alsó része a labdarúgópálya köré épített töltés rézsűjén, felső része a töltésre épített vasbeton tartószerkezeten nyugodott. A befogadóképesség némileg elmaradt a tervezettől, 25 ezer győri foglalhatott helyet a 22 szektorra osztott lelátókon. Az átadásakor az ország legkorszerűbb stadionjának számító létesítményt 1977-ben adták át.

A magyar labdarúgás történetének több jelentős mérkőzését rendezték meg a Rába ETO Stadionban. A Rába ETO vendégeként játszott a pályáján Juventus, a Manchester United és Dinama Minszk. 1998-ban megfelelő saját stadion híján ez volt az európai kupákban induló Dunaferr, majd 2002-ben a Zalaegerszeg otthoni pályája.

Az ezredfordulóra a Rába ETO Stadion magyarországi mértékkel mérve nagy és elfogadható színvonalú létesítménynek számított, ám elmaradt a hasonló méretű nyugat-európai városok stadionjainak felszereltségétől. Az ezredforduló után az ETO FC és a stadion tulajdonjogát az ingatlanbefektetéssel is foglalkozó Quaestor Rt. szerezte meg. A vállalat nagy reményeket fűzött az ország EB-pályázataihoz, illetve egy ahhoz kapcsolódó modern stadion kialakításához. A régi stadion bontása 2005 nyarán, a keleti lelátó helyén kezdődött el. Az ETO a munkálatok ideje alatt is használta a pályát, de a nyugati lelátó bontása után, a 2006/07-es idényben pályaválasztóként hat meccsen az Integrál-DAC, 2-2 meccsen a Tatabánya és a Gyirmót stadionjában fogadták ellenfeleiket. A keleti lelátó 2007 októberére készült el.

Az új stadion jelenlegi befogadóképessége, 16 000 fő. A nézőcsúcs, jelenleg 13 700 fő. A 2012/13-as szezon huszonhetedik fordulójában, a Ferencváros elleni mérkőzésre voltak kíváncsiak ennyien, melyen 1-0-s győri győzelem született, s ezáltal biztossá vált a klub 4. helyezése.

A Quaestor Csoport 2015. évi botrányának kitörése után a kormány rendeletet adott ki a csődeljárás alatt levő Győri ETO FC Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft. 2019. november 8-án hozott határozatával a kormány a Győr belterület 2907/4 hrsz. ingatlant ingyenesen a város tulajdonába adta.

A napjainkban kevésbé aktív Ultra Csoporton Kívüliek, a Zöld Stílus baráti társaság fölött, a nyugati lelátón foglal helyet. Velük szemben szurkol a Green White Ultras, Detonator, UBAS, főként fiatalokat tömörítő trió. U.Cs.K. G.W.U. ez sírig tartó szenvedély.

A klubnak a 2000/01-es idénytől női csapata is szerepel a hivatalos bajnokságban. Jelenleg az NBI-ben szerepel a csapat, a 2007/08-as bajnokságban 5. helyen végzett. Korábbi legjobb helyezése egy 4. hely volt a 2005/06-os bajnokságban.

Gólkirályok és említésre méltó játékosok

A csapat színeiben ketten lettek gólkirályok a magyar bajnokságban. Elsőként, Hannich Péter érdemelte ki a díjat, aki az 1981-82-es szezonban huszonkét találatot jegyzett a Rába ETO játékosaként. Több mint húsz évet kellett várni arra, hogy újra győri játékosé legyen a trófea. Ez végül a 2006-07-es idényben történt meg, amikor is Bajzát Péter tizennyolc gólt szerezve lett gólkirály. Két év múlva újra ő bizonyult az első osztály legjobb góllövőjének, akkor húsz gólt ért el.

A Rába ETO mexikói túrája

A nyolcvanas években kétszer bajnoki címet szerző Rába ETO 1984 július végén háromhetes mexikói túrára utazhatott. A zöld-fehérek Zürichen át New Yorkon keresztül érkeztek meg Mexikóvárosba. Csillag Imre menedzser szervezte az utat és sajtóinformációk szerint a győri klub huszonötezer dollárt kapott a részvételért. A csapatvezető Szániel János ügyvezető elnökön kívül Verebes József vezetőedző, Győrfi László edző, dr. Povázsán József orvos és 19 futballista kapott helyet az utazó keretben: Mészáros Ferenc, Kovács László, Csonka Gyula, Hlagyvik Gábor, Mile Sándor, Magyar Lajos, Szijártó László, Kurucz Ádám, Szepesi László, Vági János, Turbék István, Lakatos Ferenc, Judik Péter, Szabó Ottó, Szentes Lázár és Stark Csaba. Válogatottbeli elfoglaltsága miatt Mexikóvárosban csatlakozott a csapathoz a klub három játékosa, Hannich Péter, Hajszán Gyula és Preszeller Tamás.

Ketten különböző okok miatt hiányoztak a küldöttségből. Burcsa Győző a hivatalos indoklás szerint az esetleges külföldi szerződése miatt nem utazott el a csapattal, végül távozott, de három évnyi szünet után a Videotonba tért vissza. Az azon a nyáron a Rábával készülő Kardos József helyett pedig csak a hátvéd ETO-mezes fotója érkezett meg Mexikóba a csapatról szóló műsorfüzetbe. Az Újpesti Dózsa válogatott játékosát ugyanis a szocialista sportirányítás nem engedte Győrbe igazolni, a lila-fehéreknél kellett folytatnia a pályafutását.

Győrfi László masszőr is volt. Józsa Zoli bácsi, a csapatunk régi gyúrója akkoriban ment nyugdíjba, az újat, Búza Misit pedig nem hozták ki Mexikóba. Verebes mester kérésére inkább még egy futballista, Lakatos Feri utazott velünk, aki aztán a betegsége miatt nem tudott játszani. Masszőr híján így minden játékost Győrfi Laci bácsinak kellett legyúrni. Mi, játékosok persze kaptunk az alkalmon és rendszeresen ott feküdtünk nála a gyúrópadon... Többen ugratták is, ha fiatalabb korában kezdi a masszőrködést, többre vihette volna, mint edzőként. Őt sem kellett félteni, Mexikóból hazatérve az itthoni edzéseken alaposan megtorolta rajtunk a zrikákat - mesélte annak idején Szepessy László, a csapat csatára.

Az első meccs helyszíne Tampico volt - a fociőrült város több dalszerzőt is megihletett, közülük Gene Roland 1945-ben komponált nótája vált világhírűvé. Nagy kánikula, igen magas páratartalom fogadta a győrieket, akik a 40 fokos melegben a szünetben még 1-0-ra vezettek, ám a második félidőre nagyon visszaestek és a Tampico 2-1-re győzött. Szániel János anno így emlékezett: - Délben, rekkenő hőségben játszottunk, a körülmények számunkra nem voltak kedvezőek. Salakos volt a pálya, a játékosok el is voltak keseredve. Az volt a megállapodás, hogy az ellenfelek mindig meccs előtt kifizetik nekünk a túra előtt kialkudott összeget. Itt közölték velünk, hogy csak a játék után kapjuk meg a pénzünket. Mondtam, ez nem lesz jó, ameddig nem fizettek, melegíteni sem engedtem ki a csapatot. A későbbi meccseink közül csak a mexikói válogatott ellen és Guadalajarában futballoztunk este, a többin mindig a legnagyobb melegben léptünk pályára.

Tisztes helytállás a mexikói válogatott ellen

A túra legrangosabb meccsét a hazai válogatott ellen játszotta az ETO és a televízió is közvetítette. Mexikóvárosban az Azték-stadionban a nemzeti csapat 4-3-ra nyert, a szünetben 3-3 volt az állás. Különösen az első félidő hozott színvonalas, élvezetes, gólokban gazdag játékot. Az ETO közönségsikert aratott, de több szerencsével eredményesebben zárhatta volna a találkozót - három gólt ugyanis pontrúgásból kapott a csapat. Tomas Boy, a mexikói válogatott legjobbja volt.

Szepessy László így emlékezett a meccsre: - A mexikói válogatott házigazdaként már a két évvel későbbi világbajnokságra készült. Nagyon jó csapatuk volt. Azért is hívták meg a minket, hogy ismerkedjenek a közép-európai játékstílussal. A túrán ezen az összecsapáson futballoztunk a legjobban, két góllal is vezettünk. Kovács Laci, a kapusunk aztán két bal oldali beadást elnézett, valószínű, megtréfálta a ritka levegőben szálló labda. Ebből kaptunk kettőt. A helyére később Mészáros Bubu állt be a kapuba. Sajnos kikaptunk, ám a meccs után a hazai kapitány, Bora Milutinovic így is gratulált a játékunkhoz.

A mexikói válogatott erejére jellemző, hogy 1984 augusztusában a Népstadionban a magyar csapatot 2-0-ra győzte le, a győriek közül Hannich és Hajszán ezen a meccsen is játszott.

Két súlyos és egy kevésbé vészes vereség következett utána a túrán. Érdekesség, hogy a Mexikói junior válogatott elleni meccset Irapuatóban játszották, ahol két évvel később a világbajnokságon esett meg a magyarokkal a Szovjetunió elleni csúfos 6-0. Guadalajarában győzött a hazai csapat, itt mégis dicséret illette a zöld-fehéreket, mert jól játszottak. A szünetig 0-0 volt az eredmény, de Judikot a 43. percben kiállította a játékvezető. Ettől kezdve tíz emberrel küzdött az ETO és a végén ki is kapott. A hatodik, záró összecsapáson a Nezka ellen 3-3 született.

Kirándulás a piramisoknál

A mexikói válogatott elleni mérkőzés után a csapat ellátogatott a Nap piramisához, amely Teotihuacanban a Holtak útján található és a harmadik legnagyobb piramis a világon. A mexikói piramisok gyakran szolgáltak emberáldozatok helyszínéül, például a tenochtitlani piramis 1487-es felszentelése alkalmával az aztékok a fennmaradt források szerint négy nap alatt mintegy 80.400 embert gyilkoltak le.

Szepessy László: - Mindenkit lenyűgözött a Nap piramis és Verebes mester mondása is, mi úgy fénylünk a magyar futball egén, mint a nap...

2015 májusában az ETO Futsal csapata és Győr városa mentette meg a megszűnéstől a klubot és így vált csak lehetővé a harmadik osztályban való folytatás. A teljesen új alapokra helyezett ETO a nyáron radikális változásokon ment keresztül és többnyire saját nevelésű, győri kötődésű játékosokkal, ETO FC Győr néven indult az első osztályba visszakerülésért folytatott harcba. A következő szezonban NB I-et megjárt játékosokkal és edzővel, Bekő Balázzsal kezdte a bajnokságot a csapat. A győri csapat könnyedén jutott fel az idény végén a másodosztályba. Az NBII nem indult jól az ETO-nak, ezért menesztették Bekő Balázst. A csapatot Szentes Lázár, korábbi győri kiválóság vette át. Az ETO a bajnokságban a 7. helyen végzett. Ezzel nem volt megelégedve a vezetőség, ezért menesztették Szentes Lázárt is.

tags: #raba #eto #focicsapat #orvosa

Népszerű bejegyzések:

• Labdarúgás fogalmai
• Információk NBA replika mezekről
• Fedezd fel a tökéletes kapuskesztyű méretet
• Az Emil Alexandrescu Stadion Fejlődése
• Játékvezetői álmok és válogatott mérkőzések