A Rába ETO Stadion: Győr Sporttörténelmének Jelentős Létesítménye
A Győri ETO (ETO: Egyetértés Torna Osztály) 1904-ben alakult, és 1907-ben indult el először - akkor a Vidéki bajnokság Nyugati kerületében. A klubnak voltak igen sikeres korszakai, hiszen négyszeres magyar bajnok, illetve kupagyőztes, sőt BEK-elődöntős is volt 1965-ben. A klub 1968-ban vette fel a Rába nevet (akkor Rába Vasas ETO névváltozatban), és ez hivatalosan egészen 1990-ig így is maradt.
Az új stadion szükségessége és a helyszín kiválasztása
A Rába ETO Sportegyesület régi sporttelepe a vagongyár üzemcsarnokai és az erőmű között helyezkedett el. A gyárkémények füstje, pernyéje miatt a levegő erősen szennyezett volt, és a sportolókat, valamint a közönséget kiszolgáló létesítmények korszerűtlenek voltak. A sporttelep akadályozta a gyártelep fejlesztését is.
A Magyar Vagon és Gépgyár bővítései igénye miatt már a hatvanas évekre eldőlt, hogy a korszerűtlen és kis befogadóképességű ETO sporttelep felszámolásra kerül. Mivel a Rába ETO jelentős sportegyesület volt, régi létesítményei nem tették lehetővé a korszerű edzéseket és a különböző szakosztályok fejlesztését, egy új, modern stadionra volt szükség.
Az új stadion helyét 1967-ben találták meg a város keleti felén, a gyártól messzebb, a Kiskúti liget nyugati oldalán jelölték ki. Erre a területre kerültek később Győr más, újonnan épült sportlétesítményei is, mint például a sportcsarnok és a jégpálya.
Az előkészületek és az építkezés 1968-ban kezdődött nyolc hektár területen.
Tervezés és építés
A beruházó a RÁBA Magyar Vagon és Gépgyár volt. A létesítmény terveit a Győri Tervező Vállalat munkatársai társadalmi munkában készítették el. Az építész, Lang János munkájáért 1978-ban Ybl-díjat kapott, elismerve az ország akkori egyik legkorszerűbb stadionjának megtervezését.
A város büszkesége az eredeti elképzelések szerint 30 ezer néző befogadására lett volna alkalmas, végül valamivel kisebb, 25 ezer férőhelyes létesítményként épült meg. Az eredeti terveknél valamivel kisebb, 25000 férőhelyes stadion lelátóinak nagy része földfeltöltésre épült, míg a kiemelt részek vasbeton szerkezettel készültek. Ezzel a megoldással a tervezők gazdaságos, de mégis attraktív szerkezetet tudtak létrehozni, amely ráadásul kellemesen simult bele a liget sík zöldjébe.
A stadion kialakításának érdekessége, hogy a hosszanti oldalakon a lelátók magasabbra épültek a kedvezőbb látási viszonyok miatt. A vasbeton szerkezetű lelátót acél csuklós acéloszlopok támasztják. A szektorok feljáratai monolit vasbetonból készültek. A földlelátó nézői 24 bejáraton, az épített lelátó nézői 12 lépcsőfeljárón közelíthetők meg a sétány szintjéről.
A középpontból szerkesztett, előregyártott vasbeton szerkezetű lelátók különböző nagyságúak voltak. A tájolási és látási szempontból a legkedvezőbb nyugati oldalon helyezkedett el a legnagyobb, a két végén a két kisebb lelátó. Ez a megoldás - a funkcionális előnyök mellett - a stadion markáns építészeti kialakítását eredményezte.
A stadion korszerű jellemzői és szolgáltatásai
A küzdőtér kialakítása modernnek számított akkor, hiszen alagcsövezése mind a fölös csapadékvíz elvezetését, mind pedig a gyep gyökérrel való öntözését is szolgálta. A játékteret hatsávos, nemzetközi versenyekre is alkalmas salakos futópálya övezte, amit ugró- és dobóhelyek egészítettek ki.
Érdekes volt még, hogy a nézőtér és a futópálya között vizesárkot alakítottak ki, ami a csapadékvíz elvezetésén túl a küzdőtér és a nézőtér elválasztását is szolgálta. A nézőtér nem volt ugyan fedett, ám a tervek szerint a lelátó alatti fedett sétány valamennyi néző számára védelmet szolgálhatott esős időben.
A földfeltöltés tetején körbefutó sétányt alakítottak ki. Ezen a sétányon helyezték el egyenletes elosztásban a WC-csoportokat, büféket és raktárakat. A földszintes belső udvaros kiszolgálóépületben voltak az irodák, öltözők, vendégszobák, edzőtermek és még szaunák is. Az öltözők és az említett egyéb helyiségek egy földszintes, belső udvaros épületben kaptak helyet, melyek nyaktaggal kapcsolódtak a stadion játékteréhez és több kijáraton az edzőpályákhoz. A stadion jellegzetességei közé tartoztak még a négy sarokban elhelyezkedő hatalmas tartóoszlopokon található lámpák, illetve a nagy méretű eredményjelző tábla.
Átadás és az Úttörőolimpia
1977 januárjában elsőként a kiszolgáló épület műszaki átadására került sor. Az ország akkori legkorszerűbb stadionját 1977. június 22-én, a XIII. nyári úttörő-olimpia megnyitóeseményével adták át és avatták fel.
A stadion felavatására telt ház előtt került sor. Az úttörő-olimpia megnyitására látványos bemutatóval készültek, megyék szerint vonultak fel az ifjú sportolók - a hagyományos olimpiák mintájára. Az olimpiai események négy napon keresztül követték egymást, a mintegy 2000 versenyző 9 sportágban mérte össze tudását.
A sporteseményeket a város különböző pontjain rendezték meg. A röplabda mérkőzéseket a Bercsényi szakközépiskolában, a kézilabdát a Rába ETO pályáján, a kosárlabda meccseket a műszaki főiskola tornatermében. A tornászok a városi sportcsarnokban, a tollaslabdázók a Móra iskolában, a labdarúgók a Rába ETO, valamint a műszaki főiskola sporttelepén találkoztak. Az úszók a városi uszodában, a tájfutók pedig a Bakonyban mérték össze tudásukat.
Fénykor és a bontás
Az aréna tanúja lehetett a Rába ETO aranykorszakának az 1980-as évek első felében. Ekkor több alkalommal is 25-28 ezer néző előtt játszhatott a győri klub, hazai és nemzetközi mérkőzéseken. Az ETO NB1-es csapatán kívül többször itt játszotta megfelelő hazai stadion híján több dunántúli csapat is „hazai” meccseit a nemzetközi kupákon (Dunaferr, Zalaegerszeg), de játszott a stadionban a Bayer München, a Manchester United és a Juventus is.
Az ezredfordulón tervbe vett magyarországi EB helyszínei között szerepelt, ám arra nemzetközi mércével mérve hiányos felszereltsége miatt nem volt alkalmas. Az 1977 nyarán átadott stadion közel három évtizedig állt, bontását 2005-ben kezdték meg.
2007-ben bontották “Európa legszebb stadionját”, miközben a háttérben már épült az új (egy kevésbé szép…).
A Rába ETO Stadion kronológiája
| Esemény | Dátum / Év |
|---|---|
| Győri ETO alapítása | 1904 |
| Rába név felvétele (Rába Vasas ETO) | 1968 |
| Döntés az új stadion építéséről | 1960-as évek |
| Új stadion helyének kijelölése | 1967 |
| Építkezés kezdete | 1968 |
| Kiszolgáló épület műszaki átadása | 1977 január |
| Stadion átadása és a XIII. nyári úttörőolimpia megnyitója | 1977. június 22. |
| Ybl-díj Lang János építésznek | 1978 |
| A stadion bontásának kezdete | 2005 |
| A stadion bontásának befejezése | 2007 |
Az új ETO Stadion
Az újjáépített ETO Stadion, Magyarország egyik legkorszerűbb stadionja, amely jelenleg 16.000 néző befogadására alkalmas, de szükség esetén további fejlesztésekkel a stadion lelátója akár 30.000 férőhelyesre bővíthető. Az ultramodern, fedett nézőteres stadiont úgy építették meg, hogy kulturális rendezvények lebonyolítására is kitűnő helyszínt biztosíthat, szerkezete és lefedése az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) szabványainak megfelelően készült el.
Az új stadion angol típusú, szabad sarkos kialakítású, nem öleli körbe a futballpályát atlétikai pálya, így a nézőtéri lelátó a lehető legközelebb helyezkedik el a partvonalhoz. Az esetleges bővítés az alapvonali lelátók többszintűsítésével, illetve az addig üresen álló sarkok beépítésével érhető el. Az alulról fűthető központi futballpályába csapadékelvezető és öntözőrendszer is beépítésre került. Az új stadiont - a klubépület főbb helyiségeihez hasonlóan - vezeték nélküli kommunikációs (WIFI) és modern közönségtájékoztatási rendszerrel látták el.
tags: #raba #eto #stadion #tortenete
