A magyar labdarúgó akadémiák és a kulcsjátékosok, mint Sallai Roland és a Rába-parti tehetségek adatai
A magyar futballakadémiai rendszer hatékonysága és működése évek óta vita tárgyát képezi, különösen a 2020-as kormányzati bejelentés óta, amely az államilag elismert sportakadémiák listáját hirdette ki. A rendszer, amelyet 2020 óta rengeteg kritika ért, folyamatosan elemzés alatt áll, hogy valóban jól működik-e, és mennyire képes a tehetségek felkutatására és fejlesztésére.
Az MLSZ képzési struktúrája úgy épül fel, hogy ideális esetben a gyerekek a grassrootsból, a körzetközponton, majd a tehetségközponton át jutnak be valamelyik akadémiára. Azonban a földrajzi elhelyezkedés komoly kihívásokat rejt. A 2024. január 1-jei adatok alapján a Debrecen-Budapest-Szombathely tengely alatt nincs akadémia, ami azt jelenti, hogy a 157 ezer fős Szegedről vagy a 140 ezres Pécsről is elég nehezen megközelíthetők a hazai utánpótlás csúcsintézményei. Például a baranyai megyeszékhelyről a leggyorsabban a kispesti Magyar Futball Akadémiát lehet elérni, a Google térképe szerint mintegy 2 óra 18 perc alatt teljesíthető a táv.
A Produktivitási Index - Labdarúgó adatok mérőszáma
Az MLSZ néhány évvel ezelőtt létrehozta a produktivitási indexet, amely azt mutatja meg, hogy mennyi időt - és milyen szinten - töltenek pályán azok a labdarúgók, akik az adott klub utánpótlásában nevelkedtek. Ez a mérőszám kulcsfontosságú a magyar futballakadémiák teljesítményének értékelésében, és segít azonosítani, mely intézmények termelik a leginkább sikeres felnőtt játékosokat.
A legsikeresebb akadémiák és tehetségek
A produktivitási index alapján több kiemelkedő akadémia is az élmezőnyben található, és számos ismert labdarúgó pályafutása köthető hozzájuk. A felcsúti Puskás Akadémiának az isztambuli Galatasarayban szereplő Sallai Roland gyűjtötte a legtöbb pontot, aki 6,7 évet játszott a klubban, ezzel is bizonyítva a felcsúti képzés hatékonyságát.
A második helyen, alig lemaradva a Győri ETO áll, amely a Rába-parton található, és a régió tehetségeinek fellegvára. Leginkább a Premier League-es Bournemouth-ban remeklő Kerkez Milos, a török Rizesporban légióskodó Mocsi Attila, valamint a Puskás Akadémia kapusa, Pécsi Ármin képzése volt kifizetődő a Győri ETO számára. Ezek a játékosok a Rába-parti csapatból indultak, és mára nemzetközi szinten is megállják a helyüket, hozzájárulva az akadémia magas produktivitási pontszámához.
A harmadik helyen az MTK áll, a kék-fehérek Kata Mihály, Schäfer András, Bolla Bendegúz és Balogh Botond után kapják a pontok zömét. Mindenképpen érdekesség, hogy a negyedik helyen a Szoboszlai Dominikot - és Bollát - nevelő székesfehérvári Főnix-Gold áll, ami mutatja, hogy nem csupán a nagy múltú akadémiák képesek a sztárjátékosok kinevelésére.
Az utánpótlás bajnokságok éremtáblázata (2020 óta)
A produktivitási index mellett az utánpótlás bajnokságokban elért eredmények is fontos visszajelzést adnak az akadémiák munkájáról. A 2020 óta befejezett négy évad dobogósait gyűjtöttük össze három évjárat (U19, U17, U16) kiemelt csoportjából. Az összesen 36 dobogós helyből 34-et valamelyik államilag elismert akadémia együttese szerzett meg, ami egyértelműen jelzi az akadémiák dominanciáját az utánpótlás-nevelésben.
| Akadémia | Aranyérem | Ezüstérem | Bronzérem | Összes Dobogós Hely |
|---|---|---|---|---|
| Puskás Akadémia | 5 | 2 | 1 | 8 |
| Budapest Honvéd | 2 | 2 | 1 | 5 |
| Vasas | 2 | 1 | 1 | 4 |
| Debrecen | 1 | 0 | 4 | 5 |
| Ferencváros | - | - | - | 3 |
| Kisvárda | - | - | - | 3 |
| Illés Akadémia | - | - | - | 1 |
A legtöbb érmet a Puskás Akadémia fiataljai nyerték: öt aranyat, két ezüstöt és egy bronzot. Az éremtáblázat második helyén a Budapest Honvéd végzett két első, két második és egy harmadik hellyel, míg a Vasas két bajnoki címmel, egy ezüsttel és egy bronzzal a harmadik a rangsorban. A Debrecen négyszer állhatott dobogóra a vizsgált korosztályokban - egy arany, négy bronz -, a Ferencváros és a Kisvárda háromszor, az Illés Akadémia pedig egyszer.
Az akadémiák működési filozófiája és a játékosok átmenete
„Szerintem nem lehet egyetlen mutató alapján rangsort állítani. Eltérő felfogásban működnek az akadémiák, ezért gyakran nem szerencsés, csak egy aspektust figyelembe venni.” Fontos megjegyezni, hogy az akadémia önmagában nem tud csodát tenni, és a siker számos tényezőtől függ, beleértve a folytonosságot és a klubfilozófiát is. „Nagyon sok minden vezethetett ide, természetesen a képzés is ezek között van. Jelen pillanatban kevés a Honvéd-nevelés az első csapatban, van egy olyan helyzet, amely átírta vagy átírhatja a klub filozófiáját.” Valamint az sem segít, ha az adott klub vagy akadémia sűrűn vált irányt, és nincs folytonosság.
„Nagyon előremutatónak tartom, hogy kettőskarrier-programok működnek az akadémiákon, amelyek elsősorban azoknak fontosak, akik nem lesznek profi labdarúgók.” A húszfős korosztályos keretekből általában négy-hat játékos jut el arra a szintre, hogy felnőttként a futballból éljen. A többieknek is adni kell valamit, ezért akár egyetemekkel is együttműködve sportpszichológiai, dietetikai, erőnléti képzést biztosítanak az akadémiák, sokakat pedig később szakemberként alkalmaznak is a csapat körül.
A fiatal labdarúgók átmenete az utánpótlásból a felnőtt futballba rendkívül érzékeny időszak. „Az átmenet sok összetevőn múlik, ez az egyik legnehezebb kor: például egy családi tragédia vagy szakítás is visszavetheti a karriert.” A klub második csapatában már tizenhat éves kortól be tudnak mutatkozni a gyerekek, és tapasztalatot gyűjthetnek. Amint azt kinövik, sokan elmennek kölcsönbe - akár külföldre is - a minél több játéklehetőség és az új kihívások érdekében. Ha a klub nem jól menedzseli ezt az időszakot, akkor évekre megtorpanhat a fejlődés, megakadhat a pályafutás.
A Nemzeti Sportügynökség égisze alá tartozó Labdarúgó Módszertani Központ a felügyelő szerv, és az akadémiák nem kötelezettségként élik meg az együttműködést, hanem lehetőségnek tekintik a képzési és mentori programokat. Előszeretettel használják a különböző mérésekre, adatrögzítésekre alkalmas eszközöket, szoftvereket. A ma működő struktúrában már nem tudni elképzelni, hogy amiatt elkallódjon egy kiemelkedően ügyes gyerek, mert nem veszik észre. Sőt, „volt olyan kollégám, akit szerettem volna elhívni akadémiára dolgozni, de azt mondta, hogy inkább maradna a tehetségközpontban, mert olyan jók a körülmények ott is.”
tags: #raba #roland #labdarugo
