Radnóti Miklós válogatott versei: Az emberség és művészet időtlen dokumentumai
Bevezetés
Radnóti Miklós a modern magyar líra meghatározó alakja volt, neve összeforrt azzal a fajta emberséggel, ami megmarad a legnagyobb szenvedések és a kitaszítottság közepette is.
Életművének esszenciáját számos gyűjtemény igyekszik bemutatni, melyek közül kiemelkedik az a válogatás, mely a költő legjelentősebb műveit foglalja magába.
Radnóti Miklós életművéből a legismertebb huszonöt verset tartalmazza ez a kötet.
Időrendben olvashatjuk a verseket, amik közül a legkorábbi 1930-ból való, míg a kötet utolsó verse 1944-ben íródott.
A költői pálya és az emberi hitvallás
Már pályája kezdetén tehetséges, érdekes költő volt, s eszközeinek tisztulásával, élményanyagának gazdagodásával kötetről kötetre nőtt művészi hitele, jelentősége.
De naggyá akkor vált, a magyar költészet kivételes személyiségei közé akkor emelkedett, amikor a kor iszonyú szorítása, amely annyi tehetséget összetört, belőle erőinek hallatlan koncentrálását váltotta ki, amikor eszményei: az európai műveltség, a humanista elkötelezettség, a szociális lelkiismeretesség, az írói felelősségérzés sokak által elkoptatott és gyakran üresnek bizonyuló fogalmai a halál árnyékában igazi életre keltek benne, s mélységesen átérzett, kristálytiszta és szárnyalóan nemes tartalommal teltek meg, amikor megszülettek utolsó korszakának versei, a kultúra, az emberség, a közösségi érzés és a személyes helytállás művészi dokumentumai.
Művelt humanistaként nem adta fel az írást akkor sem, amikor munkaszolgálatra ítélték.
Műfaji sokszínűség és a háború valósága
Radnóti Miklós a klasszikus, több ezer éves műfajokat is nagy kedvvel használta, alakította, amit remekül példáznak eclogái.
Ezekben legtöbbször nem a tiszta, idilli pásztorvilág jelenik meg, hanem a háborúk okozta szenvedés, valamint a munkatáborok zord világa.
Erőltetett menet című verse a mindenkori olvasó számára tűpontosan jeleníti meg a háború szörnyű valóságát.
Digitális magyaróra - Radnóti Miklós: Erőltetett menet és Razglednicák (8. osztály)
Nemzetközi visszhang: Radnóti olaszul
Edith Bruck magyar születésű, Rómában élő írónő válogatta és fordította Radnóti Miklós 55 versét, az olasz-magyar kötet végére pedig tanulmányt írt a költő életútjáról és munkásságáról - mondta el az írónő az MTI-nek.
A Donzelli könyvkiadó honlapján is olvasható a Római Magyar Akadémia meghívója a bemutatóra.
Edith Bruck legelőször 1972-ben fordított olaszra Radnóti-verseket, s ezek meg is jelentek az európai irodalmat bemutató folyóiratban.
Ezután döntött úgy a Donzelli Kiadó kérésére, hogy nekilát Radnóti Miklós verseinek átültetéséhez olaszra, mert "az nem létezhet, hogy Olaszországban ne ismerjék meg költészetét" - hangsúlyozta az írónő.
A munkával hét-nyolc hónap alatt végzett, nem volt könnyű dolga, mert a magyar nyelv szintetizáló, vagyis egy magyar szó jelentésének átadásához három olasz szó kell.
A kötetnyi verset Radnóti Miklós életútjához igazodva válogatta, mintegy áttekintést adva a verseken keresztül az életéről - mondta, hozzátéve, hogy azért választotta A majmok értenének címet a kötetnek, mert a költő ezzel utalt az 1941-es magyarországi harmadik zsidótörvényre, amely faji alapon határozta meg, hogy ki tekinthető zsidónak és ki kivel házasodhat.
Az esten Edith Bruck fölolvassa két nyelven Radnóti: Aludj, Tétova óda, Zsivajgó pálmafán - amelyből a kötet címadó sora származik - Töredék és az Erőltetett menet című verseket.
Edith Bruck megvallotta, hogy a vers mentette meg nála a magyar nyelvet, mert kisgyerek kora óta szavalta Petőfi, Arany, Ady és más költők verseit.
A "Válogatott versek" tartalma
A kötetben szereplő versek széles skálát ölelnek fel Radnóti életművéből, bemutatva fejlődését és a témák sokszínűségét. Az alábbi táblázat néhány kiemelt művet sorol fel a gyűjteményből:
| Vers címe | Oldalszám (példa) |
|---|---|
| A bujdosó | 176 |
| Alkonyi elégia | 38 |
| Erőltetett menet | 196 |
| Levél a hitveshez | 184 |
| Nem tudhatom... | 166 |
| Nyolcadik ecloga | 191 |
| Ó, régi börtönök | 171 |
| Tétova óda | 152 |
| Töredék | 179 |
| Zsivajgó pálmafán | 172 |
Ezek a versek, a kötetben található további alkotásokkal együtt, mélyreható betekintést nyújtanak Radnóti Miklós költészetébe és korának történelmi viharaiba.
Kritikai visszhang és olvasói fogadtatás
Radnóti Miklós vállalja a költői öntudat felelősségét.
S ezért van, hogy verseiben ugyanaz a zsongó fény, csicsergő árnyalat és álomközi lebegés, amely régebben csupán ékesség és báj volt, ma már jelentéssé mélyült; a rokonszenv szeretetté, az ösztönös megértés próféciává komolyodott...
Finoman és pontosan érzékel, mint a vadleső, időt kémlelő vadászok és pásztorok. Mohó örömmel és kitartással figyel, mint a gyerekek. Lepkeszárnyak hamva, porzó hímpora, szilva füstje nem kopik le keze-fogásáról.
Ezek a versek a költészetnek azokhoz a ritka remekműveihez tartoznak, melyek a művészi tökéletességet az erkölcsi tökéletességgel párosítják...
Az olvasók számára a kötet lehetőséget kínál a személyes felfedezésre.
Ki-ki megtalálhatja benne a kedvencét, vagy esetleg újra felfedezheti magának egyik-másik versét.
Akkor és most is a Két karodban című mű volt a legkedvesebb a szívemnek.
tags: #radnoti #valogatott #versek
