A Rájátszás: Amikor a Költészet és a Zene Együtt Mesél

A Rájátszás egy rendhagyó együttműködés, amiben költők és zenészek dolgoznak együtt, oldják fel a határokat, és még közben jól is érzik magukat. Ez a produkció merőben eltér a hagyományos alkotói folyamatoktól, új utakat nyitva az irodalom és a zene fúziójában.

A Margó Irodalmi Fesztiválon 2011-ben költőket és zenészeket hoztak össze a szervezők egy Rájátszás címen futó eseményhez. A projekt egyedi hangulatát és kötetlenségét jól mutatja, hogy a kezdetektől fogva nemcsak a művészet, hanem a személyes élmények is szerves részét képezik. Tizennyolc éves lány ácsorog kissé zavarban, a Képzőre felvételizik, rakja a combját, Háy János festékes ujjal írja a nadrágjára: “Bazmeg, de jó festőnek leni”, a második n már nem fér ki a sortra, de mindegy is, szerencsét hoz neki, felveszik. Mások egy zacskó nátrium-benzoátot dedikáltatnak az öröklét végett.

Az Alkotói Folyamat: A Versek Talált Szövegként

A 30y énekes-dalszerzője, Beck Zoltán, aki a produkció kezdetétől alaptag az írók és zenészek közös munkájából születő kortárs irodalmi produkcióban, rávilágít az alkotói munka sajátosságaira. „Nekünk, zenészeknek evidens létezési módunk, a napi közlekedésünk része az, hogy közösen hozunk létre valamit. Számunkra az alkotás folyamata nem egy szobába zárt egyszemélyes történet, az íróknál viszont az egyedül alkotás a természetes. Szerinte éppen ezért az íróknak volt sokkal nehezebb a Rájátszás indulásakor, ők tanultak sokkal többet. „A Rájátszásban az írók a mi igazi hőseink” - teszi hozzá Beck, aki az alkotói folyamat során valóban teszteli az írók tűréshatárát.

A kiindulási alap az volt a Rájátszásnál, hogy a zenészek dalokat, zenéket hoznak, a költők, írók szövegeket, és ezek összetalálkoznak, ilyen egyszerű az egész. „Ezzel új térbe kerül az irodalom, és ettől olyan baromi izgalmas az egész” - mondja a József Attila-díjas Grecsó Krisztián. Fontos viszont, hogy itt dalok készülnek ezekből a szövegekből, ezért néha hozzá kell nyúlni a szöveghez, hogy az jobban énekelhető, zenében könnyebben kommunikálható legyen. "A vers ettől még megmarad versnek, csak a dalban kicsit átalakul" - teszi hozzá az album zenei rendezője, Egyedi Péter. Beck ezt az idézőjeles tiszteletlenséget így magyarázza: „Jobban szeretjük a verseket, mint amennyire tiszteljük a versszöveg érintetlenségét. A Rájátszásban nem megzenésített verseket csinálunk, hanem dalokat, amelyek talált szövegeiként tekintünk a versekre.

A "Pont oda" dal születése

Az október közepén megjelenő második Rájátszás-albumon szereplő Pont oda című dal tökéletes példa erre: Egyedi Péterrel (Óriás) kezdték egy éjszaka csonkolni Grecsó Krisztián 45 soros versét, mire felkelt a Nap, nagyjából 6 sor maradt érintetlen, egy nagyon fontos dallá változott az egész Rájátszás-közösség számára. „A Pont oda egy nagyon hosszú versszöveg volt, és mikor az Egyedi Petivel leültünk, éreztük, hogy ebben a versben egy dal lakik. De az lehetetlennek tűnt, hogy egy ilyen hosszú dalszöveg hangozzon el. Megpróbáltuk azokat a sorokat eldobálni a versből, amelyeket szerintünk elbeszélünk azzal, ahogyan elénekeljük, és amilyen zenét írunk hozzá.”

Grecsó Krisztián pedig tényleg nem vette zokon a változtatásokat. „A Pont oda egy nagy, központozás nélküli, ömlő szöveg, amelynek van ugyan egy ritmusa, de valóban nem alkalmas prozódiának. Beck Zoli és Egyedi Peti megihletődött tőle, és csináltak belőle egy dalt, amelynek tulajdonképpen minden sorát én írtam, csak ők egy puzzle-ként kezdték el kezelni, összeválogatták a szókapcsolatokat, ahogy a ritmus szerette. De akár film alá, akár színháznak dolgozol, ezt meg kell szokni, egy kukta vagy, alapanyagokat szolgáltatsz, amelyből létrejöhet a végtermék.”

A Rájátszás Fejlődése: Duóktól a Zenekarig

A kezdetben duóban dolgozó párokból viszont egyre jobban összecsiszolódó zenekar formálódik, és a költők sem riadnak vissza az énekléstől, hangszerektől, de a zeneszerzéstől sem. Az írók közül Grecsó Krisztián a legúttörőbb, de ez nem annyira meglepő, hiszen a The Toors frontembereként már a gimnáziumban rocksztár volt, és olyan slágereket jegyzett, mint a Tini nindzsa harci turtles. Hogy mit szólna ifjúkori énje a Rájátszáshoz? Attól függ, melyik korszakában kérdeznénk. „Az első korszakban még hitt benne, hogy belőle rocksztár lesz, úgyhogy meglepődne ezen az egészen, a kései korszakban pedig már annak is nagyon örülne, hogy egyáltalán fogok még hangszert a kezembe.”

„Csak akkor jön létre egy dal, ha a zene és a szöveg között egy valódi dialógus alakul ki, ez a hitelesség a tétje minden egyes megszólalásnak. Ezért folyamatosan kommunikálunk egymással, szöveg- és zenerészleteket mutogatunk egymásnak, hogy azok nyitogassák az utakat az alkotói folyamatban. A második lemezt élmény volt végighallgatni, mert sokkal több zenekari együttműködést tartalmaz, a felvétel és az előadások alkalmával is érezhető volt ez a tendencia.

Grecsó is úgy látja, a mostani lesz az első igazi lemeze lesz a Rájátszásnak. „Az első egy hangolódó, duókból álló lemez volt. Most volt először csapatmunka a lemez és a koncertek szintjén is. Mostantól lesz érdekes, hogy ez a banda önálló entitásként életképes lesz-e. Én Kollár Lacival kezdtem a Rájátszást, vele alkottunk egy párt. Korábban ha a páros egyik tagja hiányzott, a másik is kiesett. Nekem a zenekarosodási folyamatban azok a pillanatok a legfontosabbak, mikor az összecsengés létrejön, megszületik. Eltűnik az, hogy ki írta a szöveget, már nem fontos. Bemondjuk a mikrofonba, vagy már nem is. Nagyon nagy élmény volt megtanulni, mennyit tudok vállalni ebből, mint egy focicsapatnál, mikor megyek előre futni, és mikor nem. Nagyon szép dolog, hogy ez működik. Nem akarunk egymás elé menni, hagyjuk, hogy a másik tolja, menjen.”

Grecsó Krisztián, a Költő és a Zenész Szerepében

Grecsó Krisztián mindemellett azt érzi, nem igazi színpadi ember. „Háy Janó fogalmazta meg pontosan, hogy mi a legnagyobb különbség a színpadi lét és az írás között. Az íráshoz egy nagyon befelé forduló attitűd kell, az egy szivacsállapot, te hívod befelé a világot. Amikor pedig a színpadon vagy, te áradsz kifelé, mint egy hősugárzó. Nekem az a problémám ezzel, hogy mindkettőhöz teljesen kellek: nem tudok félig a színpadon lenni, majd utána írni úgy, hogy ne tegyem magam oda teljesen. Ez egy elég meghasonlott állapot. Attól függetlenül, hogy szívesen vagyok a színpadon, nem vagyok egy színpadi ember. De persze vannak olyan színpadi emberek, akiknek megterhelő a színpadi lét, a stressz, a drukk.”

Grecsó Krisztián a Rájátszásban a csapatjátékot értékeli talán a legjobban. „Az írás magányos műfaj minden szempontból: szereplés szempontjából is, de az alkotás szempontjából végképp. Csapatjátékosnak lenni egy áldott állapot, ezt a zenészek és sportolók tapasztalják meg leggyakrabban. Nekem nagyon izgalmas dolog, hogy egy irodalmi produkciót egy színházi-zenei térbe tehettünk. Mostanában előfordult az, hogy Sepsiszentgyörgyön a Mikes Kelemen Elméleti Líceumban Darvasi Lacival együtt kellett tartanunk egy rendhagyó irodalmi órát. Visszakérdeztünk, hogy az ottani tanárok szoktak-e közösen órát tartani. A Rájátszás arra jó, hogy a közös munka élményét és alázatát is megtanítja, része vagy a produkciónak, de a produkció fontosabb nálad.”

Grecsó életébe a zene hozta vissza a költészetet is. „Szintén Darvasi Lacival beszélgettünk, kérdeztem, ír-e még verset, mert mindketten lírikusként indultunk, azóta viszont többnyire prózát publikáltunk. Ő azt mondta, elvesztette a versnyelvet. Nekem pont a ritmus hozta vissza, a zene. Ez egy olyan játékos tér, amely talált újra nekem egy versnyelvet.”

Az „Én” Háttérbe Szorulása: A Produkció Ereje

Grecsó megfejtése szerint az, hogy a dal, a produkció a fontos, nem az én. „Nem kioltják egymást a dalok, hanem erősítik. A külön is nagyon izgalmas tételek hozzák egymást helyzetbe, rengeteg arca van a produkciónak. Nagyon szép dolog, hogy ez működik. A Rájátszás sok ember közös magánügye, egy pezsgő valami, amiben mindenki rohadt jól érzi magát, és amiben elmosódnak a zenészek és költők közti határok.”

Fordulópontok és Megújulás

A brigádot sokáig Bártfai Andrea Zsöme, Nyáry Krisztián felesége tartotta egyben, aki azonban tavaly novemberben meghalt, amitől a Rájátszás is megtorpant. “Ettől borzasztóan megfeküdtünk. Ebből a topogó állapotból végül a lemez elkészítésének a terve rántotta ki a csapatot. Az egri Bolyki pincészetnél, jó messzire elvonulva iszogattunk, és ott jött el a felismerés, hogy ez egy jó ügy, de így nem működhet tovább. Az is felmerült, hogy inkább hagyjuk az egészet a fenébe, hiszen akkor még párosok voltak, akik valamit szerencsétlenkedtek kettesben, de az egész inkább egy zenekari összhangzásért kiáltott, és szinte saját súlyánál fogva szeretett volna továbblépni. - mesélte Grecsó, aki azt is hozzátette, hogy ő inkább lazítani jár a próbákra, hiszen őt a Rájátszás egy olyan új szerepbe kényszerítette, amivel remekül ki tudja engedni a gőzt.

2015-ben a Magvető kiadónál jelenik meg a második kiadvány: a könyv és a CD-lemez ugyanis elválaszthatatlanok egymástól. Jövő hét szerdán a Müpában mutatja be második, Szívemhez szorítom című könyvcédéjét a műhely jelleggel működő Rájátszás projekt, amelyben a magyar irodalmi és könnyűzenei élet néhány emblematikus figurája állt össze egy csapattá.

A Második Album Dalai Részletesen

Egyedi Péter Grecsónál és Becknél később került be a Rájátszás csapatába, a második albumban azonban már nemcsak szövegíró-énekes-gitárosként, hanem mint zenei producer is részt vesz. Szerinte a Rájátszáson belül mindenkivel máshogy működik az alkotói folyamat, és bár ő maga is dalszerző, de ha más szövegére kell zenét írni, az egészen más kihívás. „Bártfai Andrea Zsöme javasolt engem a Rájátszásba, gondolom azért, mert úgy érezte, bele fogok illeni abba a közösségbe, amely addigra már kialakult. Ő találta ki, hogy menjek el egy-két koncertre, csináljak egy-két dalt, aztán legyen, ahogy lennie kell. Nemsokára már szerves része lettem a dolognak. Gyerekkoromban nagyon sok Kalákát hallgattam, amelynek nagy része versmegzenésítés, de ezen kívül nekem ez új dolog volt, én a kortárs magyar irodalommal sem voltam előtte naprakész” - mondja Egyedi. A második album az egyre jobban összecsiszolódó zenekar közös munkáját dicséri.

Pont oda (dal)

E. P.: Ennek a számnak már nagyon sokszor elmeséltük a sztoriját: hogy a Beck mennyire meghúzta Krisztián versét, annak érdekében, hogy dal lehessen belőle.

G. K.: Egy darabig persze hitelesen játszottam a sértett írót, akinek megcsonkították a szövegét, de aztán belefáradtunk ebbe a viccelődésbe.

Dezső

A második Rájátszás-albumon a Dezső című dal szövege és zenéje is Grecsóhoz kötődik. „Nagy Kassák-korszakomban írtam ezt a szöveget. Ez egy látomásos, antiklerikális szöveg, metaforikus, parabolikus és ironikus képekkel. Volt egy korábbi zenei témám, már nem a The Toors-ban, hanem később, a Vicaversában, de hát az ember próbálkozik. Egy régi dalkezdeményt és egy régi verset hoztam össze.”

E. P.: Ez a legrégebbi dal a lemezen, már vagy egy éve felvettük a Fonóban. Talán azóta sem volt ilyen: az összes „zenész” ott volt a stúdióban, közösen találtuk ki a hangszerelést, szólamokat.

Hogyan tudnék élni nélküled?

G. K.: A feleségem mindig el is mondja, hogy neki nagyon hiányzik belőle a csengő, ugyanis amikor Peti az első változatot feljátszotta, épp akkor érkezett meg hozzá a pizzafutár, és annak a felvételnek pont azzal lett a vége, hogy csöngetnek egyet, Petya meg felkiált, hogy: ez az, megjött a kaja! Azt hozzá kell tenni egyébként, hogy ez egy a feleségemhez szóló szerelmes vers - ami közben az oximoronjaival ki is gúnyolja a szerelmes versek közhelyeit -, és Peti, a kis hatásvadász, akkor küldte el nekünk ezt a bizonyos csengős változatot, amikor mi a nászutunkon voltunk Horvátországban.

E. P.: Amikor olvastam ezt a verset, egyből tudtam, hogy nagyjából ezt akarom majd kihozni belőle. Ez egyébként egy hasznos képesség így 35 körül, hogy úgy tudok megvalósítani dolgokat, ahogy az kialakult a fejemben. Egyből éreztem, hogy ez ilyen kis könnyed, humoros dal lehet, amiből lehet csinálni egy ilyen country-s hangulatú, Fonográfos dolgot is.

Lélegzet

E. P.: Ez nem egy zenekari dal, Krisztián a koncerteken eredetileg egyedül játszotta, aztán valahogy odakerültem mellé, hogy kapjon egy kis színezéket. Ezt szerettük volna megőrizni az albumverzión is, úgyhogy én alig vagyok benne észrevehető, mert szerettük volna, ha megmarad ilyen kis kamara-szerű valaminek, finom építkezéssel, és egy nagyon erős, szépen lüktető refrénnel.

Így akarod ezt végigcsinálni?

E. P.: Ez a legújabb, legkésőbb felvett dal, ami rákerült a lemezre. Sőt, egyben ez a második olyan szám az albumon, amiben szerepel elektromos gitár. Úgy éreztük, hogy ehhez a döngölős dobhoz passzolna valami döngölősebb gitár is a dal végkifejletében.

G. K.: Ennek is ugyanúgy készült a szövege, mint Kollár híres dalának, az Ezt is elviszemnek: Laci itt is bedobta, hogy van egy erős mondata, meg hogy van hozzá zene, és szeretné, ha mindenféle magánéleti szituációk lennének a szövegben, én pedig megírtam neki. Van is benne megcsalás, drogozás, meg még sokminden.

E. P.: Ennek a versnek borzasztóan megtetszett a tematikája: ugyebár több szereplőn keresztül foglalkozik a hűtlenséggel. Éppen emiatt lett az a koncepcióm a megzenésítésnél, hogy akkor lehetőleg minden énekes szólaljon meg benne.

Szívemhez szorítom

E. P.: Ez a címadó dal, ami két Háy-versből lett összegyúrva. Ennek már, ugye, van egy 30y-os előélete, és azt a változatot játszotta a Petőfi is, a Rájátszásra pedig kapott egy új köntöst.

G. K.: Szerintem ne beszéljünk nagyon mellé: ez a dal szólt Zsöme temetésén is.

Ébredés

G. K.: A Rájátszásnak ugyebár van egy olyan része is, hogy már meglévő dalokra írunk teljesen új szövegeket - amolyan balassisan. E. P.: Egész konkrétan ez az egyetlen slágerátirat a lemezen.

G. K.: Peti meg teljesen áthangszerelte a dalt. Alig ismertem fel. Az eredeti verzióban az erő, ebben pedig a szépség dominál. Számomra egyébként baromi hízelgő, hogy a szöveg kedvéért szinte teljesen átgyúrta a dalt.

E. P.: Kemény egy hatalmas ikon ebben a sztoriban! Ebben a dalban egyébként közreműködik egy különleges vendég is Másik János személyében, aki egy különleges hangszeren, a bandoneónon játszik ezen a felvételen. Ez egy argentin hangszer, ami a tangó egyik alaphangszere volt. Az egyébként Kardos ötlete volt, hogy hívjuk el a másik Janót (Másik Janót), mert szerinte ez a hangszer illene a dalhoz, és rohadtul igaza volt. Eredetileg billentyűt szerettünk volna a dalba, de a bandoneón tökéletesen átveszi annak a szerepét.

Sajnálom, hogy így alakult

G. K.: Nagyon szeretem ezt a dalt - nagyon szép és szomorú -, de sokáig azt hittem, hogy ez egy szerelmes szám, közben meg egy anyasirató szöveg.

E. P.: Ez a dal lett a „belépőm” a Rájátszásba, Zsöméhez kapcsolódik, ő javasolta, hogy álljunk össze Závada Petivel, akivel már egyébként is szimpatizáltunk egymással. Engem amúgy az Ahol megszakad kötet sarkallt arra, hogy újra a kortárs költészet felé forduljak.

Jöhet a következő

E. P.: Krisztián és Balázs már rohadt régóta ismerik egymást, csak éppen kreatív módon nem dolgoztak együtt a Rájátszás előtt. Miután Krisztián befejezte a Heaven Street Sevent, és elbúcsúztak a parkos koncerttel, elment majdnem egy hónapra Olaszországba, de közben a lemez határideje meg egyre inkább szorított. Miután visszajött már csak pár nap volt hátra a felvételekből, ezt a honvédkar-jellegű férfikórust konkrétan az utolsó pillanatban találtuk ki, ami aztán a fel tette a dal i-jére a pontot.

G. K.: Balázs nagyon karakán volt, ő azt mondta, hogy remek a csapat, meg szereti a dalokat, de köszöni szépen, nem érzi jól magát a színpadon.

Van egy ország

E. P.: A nyár során ismertem meg a pomázi tűzoltózenekart, és egyből beugrott a Van egy ország másik verziója, amit Kollár a Legeslegesre, az Erdős Virággal közös verslemezre csinált. Ennek a verziónak tök menetelős a lüktetése, így jött az ötlet, hogy hozzuk össze ezt a két dolgot. G. K.: De ami a legjobb, hogy Kollár úgy énekel benne, mint egy igazi francia alkoholista: alig érteni, hogy mit mond, és közben teljesen szétbombázza a ritmust is, miközben ő pont az a fickó, aki egyébként a ritmus királya is egyben!

G. K.: Rosszul alakult a csajok sorsra a bandában, de szerencsére Virág dalai még felkerültek az albumra. Ő mostanában nem jön velünk, de később ki tudja, mit hoz majd az élet.

tags: #rajatszas #pont #oda #szoveg

Népszerű bejegyzések:

• NB III bajnoki állás
• fedezd fel Chelsea és Dreamtopia varázslatos világát
• Barcelona szurkolói felszerelések gyerekeknek
• török labdarúgó bajnokság
• Útmutató a FIFA 14 testreszabásához