A Rájátszás, a mélységből feltörő versek és a két hajó metaforája
A Rájátszás-sorozatot itt a Recorderen is élénk figyelemmel követjük. A 2011 áprilisában tartott első esemény után az augusztusi másodikat már beharangoztuk és utána meg is mutattuk.
A Rájátszás története és szereplői
A hatalmas sikerű sorozat azóta folyamatosan újabb szereplőkkel bővült. Az első alkalmakon Beck Zoltán (30Y), Bérczesi Róbert (Hiperkarma, Biorobot), Kollár-Klemencz László (Kistehén) énekelte Erdős Virág, Karafiáth Orsolya, Háy János és Borbély Szilárd szövegeit. Később zenészek részéről például Másik János és Szűcs Krisztián, a költők oldaláról pedig Szálinger Balázs, Kemény István és Grecsó Krisztián csatlakozott a projekthez.
A Rájátszás mindig hozott valami újat, a költők megjelentek a színpadon hangszerekkel, a bevált zenész-költő párokat megkavarták, karácsonyi dalt prezentáltak Beck Zoltán és Erdős Virág közreműködésével.
Versek a föld alatti tűzpróbáról
A Rájátszás projekt keretében nem csupán a modern magyar költészet és zene találkozott, hanem olyan mély, gondolatébresztő alkotások is életre keltek, amelyek az emberi lét alapvető kérdéseit feszegetik. Ilyenek például a "TŰZPRÓBA" című versek.
TŰZPRÓBA I.
A háborúra is azt mondják,
csak tűzpróba volt.
Tűzpróba a föld alatt,
hogy szétrobbanhat a golyó,
na és, mit nekünk az,
minek odáig lenni?
Tűzpróbák az égig érő fa körül.
És az artériákban, a honban, a bőrben,
tűzpróba a szexben, a szomorúságban,
a nevetésben, az ágyban, a párnán,
tűzpróba mindenütt.
Ez a verssorozat, melyből az első rész a 2003-as "Első közlés" kiadványban jelent meg, a "tűzpróba" motívumát járja körül. A költő a háborútól kezdve az intim emberi élményekig mindenhol felfedezi a próbatételt, kiemelve a "tűzpróba a föld alatt" kifejezést, amely a rejtett, talán tudatalatti küzdelmekre utalhat.
TŰZPRÓBA II.
De mire kellett felcserélni a Földet?
Valami aknára, valami önkioltó atomra vagy mire?
Tűzpróba a lélegzetben...
A szuszogásban, a levegőégben,
mert felcserélték fehér köpenyes felcserek...
Felcserélték a Földgolyónkat,
és hiába palástolnak fellegek...
De hányig bírsz számolni, amíg még elélsz?
Mert a Fej tűzpróbája
ész nélkül:
csak levegőt venni,
és aztán lebukni,
mert ilyen ez,
TŰZPRÓBA A FÖLD ALATT...
De meddig élhetsz,
meddig így?
A második rész tovább boncolgatja a "föld" felcserélésének gondolatát, és a tűzpróbát már a légzés és a tudat szintjére emeli, rávilágítva az élet alapvető bizonytalanságára és az "ész nélküli" létezés paradoxonára. A "TŰZPRÓBA A FÖLD ALATT" itt is kulcsfontosságú, megerősítve a rejtett, nehéz kihívások jelenlétét.
Jónás, kínzás és a rájátszás
A versek soraiban felsejlik a Rájátszás folyamatának belső, akár kínzó természete is, ahogyan azt a "JÓNÁS, KÍNZÁS" című szöveg is érzékelteti:
Gyermeked őrületbe esik belé,
te magad hallgatod, mert közvetítik,
ó, mennyi minden, áram a péniszbe,
skorpiókölykök a szakállba, és hogy prédikálj,
azért? ki tudná? magasfeszültség,
elzárattatás, agyszétdaráló, bevetítő sugár,
s hogy egy sorral több legyen a rahát,
még mondhatnánk hozzá valamit, de miért?
s kinek? egyszóval Jónás
körtefára mászik, hogy egyék,
s együnk mi is valamit gyomorfekély közben,
rájátszás végső soron,
szembevakít a nap,
soseleszvége mesék,
háborút részemről
nincs más megoldás...
...szia,
Apád.
Ez a vers a kínzás, a magasfeszültség és az őrület képeivel, valamint a Jónás-motívummal egyfajta belső, lélektani próbatételt fest le, ahol "rájátszás végső soron" a valóság feldolgozásának egy formája lesz. A versben megjelenő apa-gyermek viszony, a "szia, Apád" zárás mélységesen személyes, mégis univerzális képet fest az emberi szenvedésről és a kommunikáció nehézségeiről.
Szentpéteri Nagy Richard - interjú a választás éjszakáján
A két hajó metaforája: múlt és jelen
A mélyreható tematikájú versek között különös figyelmet érdemelnek azok, amelyek a "két hajó" motívumát hordozzák, mint a "IN VARADINUM EST RARES CONTROLES" és az "IN CHINE" című alkotások.
IN VARADINUM EST RARES CONTROLES
Ha mondjuk egy rakpart, vagy mondjuk, egy hajó,
CSUPA POTYAUTASSAL: ha néma, jó;
és létrejön a saját relatívja,
hogy, aki jegyet venne, annak híja,
bámulják sokan, hogy letartóztatják
a rakpartot vagy a hajót, HA HAGYJÁK,
mert karanténba ment át, s vesztegzárba,
belefarolt valami járványba,
s a biztos élni ott! - felkiáltást hallat
minden régi káder, aki vallat,
OTT vallatott, két kézzel darálva
a mákot, majd mind-mind felzabálva,
Jónás is csak csendben int a parton,
kifingva bár, de jóakarattól tartón,
felnégyelt állat lett a tenger, s a karja
elér Varadinumba, ha éppen akarja,
nos, OTT ÁLLOK ÉN, egyedül a parton,
ennyi baromnak a főmet lehajtom,
s csak egyetlen kérdés vasa rozsdázik el,
MIÉRT, HOGY ENNYI ÁLLAT A FÖLD PÚPJÁN ÉL? -
S akármeddig is cseng még ki a csendje,
ez az Úr vallatódala s remekje...
Ez a vers egy "rakpart, vagy mondjuk, egy hajó, CSUPA POTYAUTASSAL" képét tárja elénk, amely karanténba kerül egy járvány miatt. A hajó, mint zárt közösség és a benne rejlő potyautasok metaforája, a társadalmi felelősségvállalás, az elzárás és a múlt feldolgozatlan terheinek súlyos kérdéseit veti fel. Jónás alakja itt is felbukkan, mint csendes szemlélő, míg a vers a "MIÉRT, HOGY ENNYI ÁLLAT A FÖLD PÚPJÁN ÉL?" kérdésével a kollektív emberi sors iránti kétségbeesést fejezi ki.
IN CHINE
Sajtot árul egy melós Pekingben,
ott áll egy szál gatyában és egy ingben,
látszik innen, de mire volt ez jó? -
ha, mondjuk, a múlt egy elsüllyedt hajó?... -
S amerre vért látsz, mert megnyílik a Szív,
bálnavadász járkál, körbevakít,
itt nyelte le a kést s az összes kardot,
aki felszínre tört és azután kavargott,
de mondd, mire volt jó? Bálnavadász élet,
jobb talán mint te magad s egy merénylet?
Az "IN CHINE" című vers egy másik hajó-képet hoz be: "a múlt egy elsüllyedt hajó". Ez a metafora tökéletesen megragadja az elfeledett, eltemetett emlékek és események súlyát, amelyek mégis hatással vannak a jelenre. A bálnavadász és a megnyíló Szív képe a belső küzdelmekre és a múlt elengedésének vagy feldolgozásának nehézségeire utal. Mindkét versben a hajó egy-egy sűrített szimbóluma a múltnak, a rejtett dolgoknak és az emberi sors kollektív vagy egyéni terheinek.
A versek zenei adaptációja
A Rájátszás projekt egyik legizgalmasabb része, hogy ezek a komplex és gondolatébresztő szövegek kaptak zenei értelmezést. A versekből készült átdolgozások a koncerteken elhangzottakhoz hasonló megszólalásban kerültek lemezre, de a stúdióverziók persze kidolgozottabbak, dúsabb megszólalásúak.
Akad köztük hagyományos dalszerző-előadó vonalat továbbvivő daltípus, de akad egészen fülbemászó slágerszám is, ilyen a Szűcs Krisztián által énekelt Szálinger-szöveg, a Vigasztalós. Beck Zoltán két remekbeszabott Háy-verset is énekel, a Nátriumbenzonát meglehetősen tanulságos. Kollár-Klemencz László szerepel a legtöbb dalban, és ő dolgoz fel a legtöbb költőtől is egyben; Grecsó Vérző seb című szövege nagyon erős dalban kelt ismét életre.
Közreműködők és alkotásaik
| Zenész | Költő | Példa dal/vers |
|---|---|---|
| Beck Zoltán (30Y) | Háy János | Nátriumbenzonát |
| Szűcs Krisztián | Szálinger Balázs | Vigasztalós |
| Kollár-Klemencz László (Kistehén) | Grecsó Krisztián | Vérző seb |
| Bérczesi Róbert (Hiperkarma, Biorobot) | Erdős Virág, Karafiáth Orsolya, Borbély Szilárd | |
| Másik János |
tags: #rajatszas #varos #alatt #ket #hajo
