Rákosi Mátyás Válogatott Beszédek és Cikkek: Egy korszak politikai iránytűje

Rákosi Mátyás Válogatott beszédek és cikkek című gyűjteménye, mely a Szikra Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1951-ben Budapesten, átfogó képet ad a magyar történelem egyik legmeghatározóbb időszakának politikai gondolkodásáról és eseményeiről. A kommunista pártok politikáját az az elmélet vezeti, amelyet Marx dolgozott ki, Lenin és Sztálin pedig az imperializmus, a proletárforradalmak és a szocializmus építésének korszakára alkalmazott, elmélyített és továbbfejlesztett. Ez az elmélet, mint Sztálin mondja, megköveteli, hogy: „Minden adott pillanatban meg kell találni a folyamatok láncolatában éppen azt a láncszemet, amelynek megragadásával az egész láncot kézben tartjuk és előkészíthetjük a stratégiai siker eléréséhez szükséges feltételeket.” Ez a kötet pontosan ebben a szellemben gyűjti össze a korszakra jellemző beszédeket és cikkeket, a háború előtti és alatti magyarországi helyzettől a népi demokrácia építéséig.

Rákosi Mátyás Válogatott beszédek és cikkek című gyűjteménye a következő fontosabb témaköröket öleli fel:

Magyarország a fasiszta Németország hűbérese

A második világháborúba való belépés elemzésekor Rákosi Mátyás munkái élesen bírálják a Horthy-rendszer politikáját. A fasiszta Németország valamennyi bérencét és hűbéresét a Szovjetunió szabad népei elleni háborúba hajtotta. Hitler táborában összeverődött az emberi szabadság minden esküdt ellensége és csak természetes, hogy ott Horthy sem hiányozhatott. Horthy véres bandája mindenkor ott található, ahol remény van arra, hogy valamit rabolni lehet. Most, amikor Európa vérszomjas tigrise, a német fasizmus a Szovjetunióra támad, a sakálok között, akik utána kullognak, a német fasiszták bérence, Horthy is ott van. A magyar népnek semmi közössége sincs Horthyval. A magyar nép története szinte szakadatlan harc a német elnyomás ellen, a németek ama kísérlete ellen, hogy megsemmisítsék a magyarokat! A magyar nép legnagyobb tragédiája, hogy gazdáinak, akik húsz évvel ezelőtt a hatalmat magukhoz ragadták, sikerült most Magyarországot háborúba vinni. A fasiszta banditák mint a pókok hálózták be a magyar népet. De hogyan történt, hogy Magyarország Hitler hűbérese lett? Lassan, majdnem észrevétlenül fecskendezték a fasiszta mérget a magyar nép életereibe mindaddig, amíg Magyarország át nem változott a fasiszta Németország alázatos, kizsákmányolható gyarmatává. A magyar nép egész életét alárendelik a fasiszta banditák érdekeinek.

A gazdasági és politikai függőség súlyos volt. Berlin adja ki a parancsot arra, mennyi kenyeret, mennyi gabonát, húst, zsírt, cukrot kell szállítani Németországba, mennyit kell a magyar parasztnak termelnie egyik vagy másik termékből. Német fasiszták állapítják meg, milyen adagot kapjon fejenként Magyarország lakossága, ők rendelik el, a kukoricának és burgonyának hány százalékát kell keverni a liszthez, amellyel a magyar nép táplálkozik. A német fasiszták állítják meg, hogy az aratásból mennyit kell a magyar parasztnak a németek rendelkezésére bocsátani. Az egész magyar ipar lényegében Németország kezén van. Német hadiszakértők ellenőrzik a magyar gyárakat. A fasiszták kezén van valamennyi magyar vasút. A legfontosabb csomópontokat, a legnagyobb állomásokat és vasúti hidakat német katonák szállták meg. A magyar állami vasutak igazgatóságának budapesti központi épülete a németek kezében van és a német parancsnok engedélye nélkül magyar vasutasoknak nincs joguk az épületbe bemenni. Ugyanezen kép tárul elénk a magyar folyamhajózás igazgatóságában is. Itt is minden a fasiszták kezén van. A Magyar Nemzeti Banknak meg kell térítenie a magyarországi német fasiszta hadsereg kiadásait. A sajtó, a törvényhozás minden alá van rendelve a német fasizmus érdekeinek. Magyarország „nemzeti” hadseregéhez már régen hitleri „tanácsosokat” vezényeltek. És amióta Magyarország részt vesz a háborúban, likvidálták a magyar „függetlenség” utolsó maradványait is és most a magyar hadsereg teljesen a német vezérkar ellenőrzése alatt áll.

A formális önállóság mögött valójában teljes alávetettség húzódott meg. Formálisan Magyarországnak önálló, saját kormánya van. Magyar zsandárok sajtolják ki a magyar parasztból az adót, magyar bírák küldenek börtönbe mindenkit, aki elégedetlenségének kifejezést mer adni az idegen fasiszták elnyomása ellen és magyar cenzorok gondoskodnak arról, hogy a magyar újságok csak azt írják, ami kellemes a német gazdának. Időről-időre Horthy vagy Magyarország miniszterelnöke Berlinbe utaznak, ahol őket „mint szuverén állam képviselőjét” fogadják. De mindez csak undorító és szánalmas komédia! Az ilyen ünnepélyes találkozások fölötte prózai módon végződnek. Horthy vagy miniszterelnöke meghatározott parancsot vagy ahogy ezt nevezik: „vezérelveket” kap, amelyeket kötelesek betartani. De Hitler csak kivételesen ad közvetlen parancsokat. Lényegében Magyarország igazi kormánya nem a magyarországi miniszterelnökségi palotában székel, hanem a budapesti német követségen. Magyarország igazi kormányzója a német követ. Hitler hatalomra jutása előtt a magyarországi német követség tizennégy emberből állott. De a követség személyzete abban a mértékben kezdett nőni, amelyben a fasiszták behatoltak Magyarországra és ez év áprilisában már a német követség személyzetének száma ötszáznegyven emberre rúgott, ami igen tekintélyes szám. A követség ellenőrzi az egész országot, megvannak ugyanazok az ügyosztályai, mint a magyar minisztériumoknak. Ott a kémkedés központja is. Ezenkívül magyar területen egész sor kereskedelmi kamara, „kultúr”-szervezet, jegyiroda, mozi stb. működik, amelyek mind a fasiszta befolyás közvetítői, a német fasizmus előőrsei Magyarországon.

Még undorítóbb a német fasizmus magyar bérenceinek szerepe, a megvesztegethető, telhetetlen keselyűk, a feudális mágnások, a nagy földbirtokosok szerepe. A magyar feudális nemesség e bandája századokon át arról volt ismert, hogy eladta a magyar népet minden ellenségnek, ha ebből anyagi haszna volt. A magyar nép története egyúttal az árulások története, melyekkel feudális gazdái és kizsákmányolói eladták. A német fasisztáknak nem volt elég, hogy a feudális mágnások személyében már képviseletük van Magyarországon, megkíséreltek egy fasiszta párt megteremtését is a szűklátókörű, reakciós tisztviselők, a kispolgárság és a gyülevész proletariátus salakjából. A „nyilaskeresztesek” pártja fekély a magyar nép testén. Mint a dühödt vérebek vetik magukat a német fasizmus parancsára a magyar tömegekre. Nincs az a követelése Hitlernek, legyen az bármilyen aljas és káros, amelyet ezek nem volnának hajlandók készséggel teljesíteni. Ezek azok az elemek, amelyek Magyarországot a Szovjetunió elleni háborúba hajtották.

A háború igazi céljai: Rablás és elnyomás

A Rákosi-féle elemzések rávilágítanak a háború propagandisztikus és valós céljaira. A magyar reakció alaposan begyulladt. Most döbbennek csak rá, hogy a tavaly oly könnyű szívvel, villámháborúba vetett hittel elkezdett háború egész más befejezést ígér, mint amire számítottak. Most kezdik látni annak az elkerülhetetlen vereségnek körvonalait, mely pusztulással fenyegeti nem - mint ők hirdetik - a magyar népet, hanem népellenes, országpusztító uralmukat. Van is kapkodás most a magyar reakció berkeiben, Kállay csak úgy ontja az ígéreteket: olcsó lakást a munkásnak, földet, meg termelőszövetkezetet a parasztnak, közéleti tisztaságot, az élelem és a javak igazságosabb elosztását, ezt főleg a háború után. Ugyanakkor gőzerővel dolgoznak az elrettentés szervei, a Kállay szerint feladatuk magaslatán álló csendőrök, rendőrök, detektívek ezrével hurcolják börtönökbe, gyűjtőtáborokba azokat, akik egyre növekvő számban a háború ellen lépnek fel. S teljes gőzzel dolgozik az állami propaganda. Mint a gramofon hajtogatja, hogy nem rablóháború ez, nem idegen, német fasiszta ügyért folyik, hanem a keresztény civilizáció harca, meg az „új Európa” felépítése színtiszta magyar érdekekért. Szent Lászlóig visszamennek történelmi hasonlatok felsorakoztatásában, lázasan kutatnak minden kis lehetőséget, mely megédesítené Magyarország számára Hitler háborújának keserveit.

Ezzel szemben a Szovjetunió nagy vezére, Sztálin elvtárs, bátran tárja ki hadicéljait: a betolakodó rablók kiverését és az elnyomott, német fasiszta megszállás alatt szenvedő szovjet nép felszabadítását. A német fasizmus és csatlósai, köztük Horthyék, ezt nem tehetik: az igazat, hogy rabolni mennek, hogy szabad népek leigázására törnek, nem mondhatják el. De belső érintkezésben, különösen, ha azt hiszik, hogy nem kerül nyilvánosságra, amit mondanak, ők is nevén nevezik a gyermeket és megmondják nyíltan, hogy rabolni akarnak. Egy ilyen okiratot, Göring birodalmi marsall úgynevezett „Zöld mappáját” hozta részleteiben is nyilvánosságra a szovjet sajtó. Ezt a mappát a múlt év nyarán, a Szovjetunió elleni orvtámadást megelőző napokban küldte szét Göring a német hadsereg vezetőinek. A mappa tartalmazza mindazokat az utasításokat, melyek a Szovjetunió kirablásával voltak kapcsolatban. Göring a háború célját így körvonalazza: A lehető legtöbb élelmiszert és ásványolajat nyerni Németország számára. Ez az akció legfontosabb része.

Emlékezünk még rá, hogy a budapesti rádió és sajtó tavaly júniusban, mikor a magyar kormány nem tudta, hogy részt fog venni Hitler rablóháborújában, kendőzetlenül megmondta: a támadást a németek az orosz búza és a bakui petróleum meghódításáért kezdték. És, mint Göring mappája mutatja, nem tévedtek. Az élelem elrablása és elszállítása mellett a német fasisztákat főleg a petróleum izgatta, és mivel biztosra mentek, a mappa már közli, hogy a petróleumterületeket, főleg Baku kitermelését egy kontinentális petróleumtársaság fogja intézni. A mappa úgy beszél Leningrád, Moszkva kirablásáról, az árukészletek lefoglalásáról, elrekvirálásáról és Németországba szállításáról, mint befejezett tényről. Rendelkezik a lakosság kényszermunkájáról, a fenyegetésekről, a megrettentésekről. Részletesen felsorolja, hogyan kell a nemzetiségek belső ellentéteit a németek javára szítani és kihasználni. Általában ez a kifejezés „Németország javára” állandóan visszatér. Göring „Zöld mappája” a német hadicélok valóságos kiskátéja és ezért, természetesen, ilyen jelszavak, mint a civilizáció kereszteshadjárata, meg az európai újjárendezés, teljesen hiányoznak belőle. Barbár rablóterveik csak a szovjet népek hősies ellenállásán hiúsultak meg. Ukrán búzát nem kaptak s a bakui petróleumot sem tudták megszerezni. Göring „Zöld mappája” minden részletében igazolja Molotov orosz külügyi népbiztos vádját, hogy e háború rabló, barbár módját felülről, a német fasiszta kormány részéről szervesen, előre kidolgozva szabták meg.

És ebbe a háborúba, hála Hitler magyar cselédeinek, Magyarországot is egyre jobban belerántják. A magyar reakció egyre több katonát akar adni Hitlernek, a magyar honvédet a legaljasabb, legvérengzőbb feladatokkal, gyermekek, nők legyilkolásával bízzák meg. S ahogy a német fasiszták rabolnak, úgy rabolnak már a magyar katonák is. A métely ragadós és már a magyar lakosság is nem egyszer részt kér a rablásból. Előttem fekszik egy csomó magyarországi levél, amit elesett, vagy fogságba került honvédeknél találtak, s bennük is elég gyakori, hogy rablásra uszítják a katonát. Tipikusan ilyen levél a Csáki Margité, a zalamegyei Rigácsról. Ebben azt írja fivérének, Csáki Sándornak, a 47. ezred, III. zászlóalj, 8. századában szolgáló tizedesnek: „Azok, akik tavaly innen berukkoltak, mind hoztak magukkal szép bekecset feleségeiknek. Hozzál nekem is, lehetőleg ujjasat, akinek nincs ujja, az nekem nem kell, ne legyen nagyon sötét, kicsit világos legyen.” Ilyen női bekecsmegrendelések másutt is előfordulnak, de kérnek hajasbabát: „alvót, olyat, akinek mozog a szeme”, meg egyebet is. Az ilyen Csáki Margitok jól tudják, hogy ezeket a bekecseket télvíz idején az ukrán asszonyoktól rabolja el a katona, hogy az alvó hajasbabát síró szovjet gyerektől ragadják el. De úgylátszik, hogy ez nem zavarja őket. Pedig éppen most hajtogatják Kállayék, hogy mindenért meg kell fizetni: ezeknek a rablásoknak is eljön a számonkérési ideje, hamarabb, mint ahogy a magyar reakció gondolja. Jól tudom én, hogy a magyarság zöme távol áll ezektől, hogy a nép nagy többsége nemcsak ellenzi és elítéli a háborút, hanem egyre többen cselekvőleg is fellépnek ellene és nem rettenti őket az egyre gyakoribb bitófa sem. Ők a magyar nép becsületének megmentői, a szabadságharcosok igazi unokái. Bizonyos, hogy számuk most, hogy Hitler veresége egyre nyilvánvalóbb, rohamosan szaporodni fog és felrobbant hadiüzemek, katonafelkelések, tömegtüntetések és sztrájkok végülis győzelemre viszik a magyar nép békeakaratát és lemossák róla azt a gyalázatot, melyet a Hitlerrel szövetkezett magyar reakció rákent (1942 május 10.).

A magyar nép ellenállása és a Szovjetunió iránti rokonszenv

A cikkek hangsúlyozzák a magyar nép ellenállását és rokonszenvét a Szovjetunió iránt. A magyar nép nem akarta ezt a háborút, a magyar nép a legnagyobb rokonszenvvel viseltetik a Szovjetunió népe iránt és láncai ellenére talált módot arra, hogy kifejezze együttérzését a Szovjetunióval. A Szovjetunió kormánya néhány hónappal ezelőtt nagylelkűen visszaadta Magyarországnak az 1848-as forradalom lobogóit. A zászlók átadásánál Budapesten a sokezer főből álló tömeg zajos tüntetése mutatta, hogy a magyar nép megértéssel és elismeréssel adózott a Szovjetunió e barátságos gesztusának. Mindössze két hónappal ezelőtt a budapesti tavaszi vásáron a szovjetpavilon előtt még hatalmasabb tüntetések fejezték ki a Szovjetunió iránt érzett barátságot. Több mint egymillió ember látogatta meg a szovjetpavilont. A magyar tömegek valóságos zarándoklása volt ez. Ezer módon, a legmeghatóbb eszközökkel adták tanújelét a magyarok a Szovjetunió iránt érzett szeretetüknek.

Nem a magyar nép harcolt a Szovjetunió ellen, hanem a hivatalos Magyarország, a megvesztegethető, kapzsi mágnások, a német fasiszták kitartottjai. A magyar nép, a dolgozók, az értelmiség milliói ma éppúgy megvetik a német fasisztákat és magyar bérenceiket, mint azelőtt. A magyar nép lelke mélyén teljesen a szabadságért küzdő Szovjetunió oldalán áll. „Ebben a felszabadító háborúban - mondotta Sztálin elvtárs - nem leszünk egyedül. Ebben a nagy háborúban hű szövetségeseink lesznek Európa és Amerika népei, köztük a német nép is, melyet a hitleri zsarnokság tart rabságban.” A magyar nép a német fasiszták és magyar zsoldosaik kettős igájában nyög. A szovjet nép felszabadító harca egyben a magyar nép felszabadításáért is folyik. A szovjet nép ügye ezért egyben a magyar nép ügye is. A Szovjetunió győzelme hozza a magyar népnek is a felszabadulást a német elnyomás alól, elhárítja felőle az elnémetesítés veszélyét, lehetővé teszi nemzeti és állami függetlenségének megmentését (Megjelent a „Pravda” 1941 július 10-i számában).

A Szovjetunió negyedszázados évfordulóján

A Szovjetunió negyedszázados évfordulójáról szóló írások kiemelik a Szovjetunió nemzetközi jelentőségét és a fasizmus elleni harcban betöltött szerepét. Lezajlott a Szovjetunió negyedszázados évfordulójának ünnepe. Nemcsak a szovjet nép ünnepelt: az Egyesült Államok elnökének üdvözletétől kezdve az egész haladó emberiség legjobb képviselőinek nyilatkozataiból és szerencsekívánataiból kiviláglik, hogy forró hála és rokonszenv hatott át e napon mindenkit, aki előtt szent a népek szabadságának eszméje. Az egész fasiszta barbárság veszélyeztette világ rótta le adóját, mikor elismerését és köszönetét fejezte ki a Vörös Hadseregnek, Moszkva, Leningrád és főleg Sztálingrád hős védőinek, akik gátat vetettek a német rablók s cinkosaik seregeinek. A szovjet nép érzelmeit s véleményét az évforduló előtt a sztálingrádi harcosok Sztálinhoz intézett levele tolmácsolta. „Hazánk minden dolgozója - mondja ez a rajvonalban írt levél - bárhol is legyen, bármivel is foglalkozzék, arra törekszik, hogy munkája teljét adja. Tudatában van annak, hogy minden páncélkocsi, repülőgép, lövedék, melyet a terven felül készít el, minden kilogramm kenyér és hús, melyet a határidő előtt beszolgáltat, segít nekünk az ellenség szétzúzásában. Az egész nép támogatása megtízszerezi erőinket s fokozza felelősségünket a hazával szemben. És nemcsak a Szovjetunió népei, az egész világ figyelme kíséri harcunkat.”

A népi demokrácia útja és az újjáépítés

A második világháború utáni időszakban a beszédek és cikkek a népi demokrácia építésére és az újjáépítés feladataira fókuszáltak. A magyar dolgozó nép is igyekszik levonni a két világháború tapasztalatainak tanulságait. Miután a hős Szovjet Hadsereg segítségével felszabadult a kapitalisták és földesurak igája alól, hozzálátott új hazájának építéséhez és hathatósan támogat minden olyan mozgalmat, amely a béke megvédésére irányul. A Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) jelentős politikai sikerei nagymértékben azzal magyarázhatók, hogy a dolgozó nép meggyőződött arról, hogy Pártunk a béke következetes harcosa. A folyó évi május 15-i parlamenti választásokon is a béke kérdése volt a döntő kérdés. A kötet tartalmaz cikkeket a népi demokrácia útjáról, a szanálás első eredményeiről, és a harcról az újjáépítésért.

A párt vezető szerepe és elméleti feladatai

Rákosi Mátyás írásai részletesen foglalkoznak a Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártjának vezető szerepével, ideológiai alapjaival és gyakorlati feladataival. A párt a „mártírok pártja” és „élcsapat”, amelynek feladatai között szerepel a föld, a kenyér és a szabadság biztosítása, valamint a dolgozó parasztság szövetkezés útján való vezetése. Beszédek szólnak a feladatokról az elmélet terén, a kádermunkáról és a kommunista magatartásról, valamint a párt kapcsolatainak erősítéséről a tömegekkel, a párton belüli demokrácia, a kritika és önkritika fejlesztéséről. A gyűjtemény kitér a Rajk-bandáról és a jugoszláv trockistákról szóló cikkekre is, melyek az imperializmus „rohamcsapataként” lettek bemutatva. Fontos téma a dolgozó nép alkotmánya és a termelékenység emelése nagyobb munkafegyelemmel és fokozott egyéni felelősséggel. Magyarország a Békefront erős bástyája jelszó is hangsúlyt kap, mint a Szovjetunióhoz való hűség kinyilvánítása Jugoszláviával ellentétben (1949). Az elméleti színvonal emelésének szükségessége és a 70 éves Sztálin köszöntése is helyet kap a válogatásban, aláhúzva a szovjet vezető jelentőségét a kommunista mozgalomban.

tags: #rakosi #matyas #valogatott #beszedek #es #cikkek

Népszerű bejegyzések:

• A kosárlabda alapvető szabályai
• az ókori konfliktus részletei
• a futsal alapjai
• miért kapcsol ki és vissza a ZTE telefonom
• Legfrissebb tenisz