A kosárlabda játékszabályai
A kosárlabda hazánkban az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő csapatsport. A kosárlabdázás napjaink egyik legnépszerűbb teremben űzhető csapatsportja világszerte. A sportág történetének kezdete egy amerikai testnevelő tanár nevéhez fűződik. Dr. James A. Naismith 1891-ben dolgozta ki az első szabályokat. Célja egy olyan labdajáték létrehozása volt, melyet az amerikai focisták és atléták télen, teremben űzhetnek. A 10 láb, vagyis 305 cm magasságba elhelyezett kosárba dobandó labda sportját, 1892-ben már be is mutatták Naismith egyetemista diákjai. Még ebben az évben Mexikóban megrendezték az első hivatalos mérkőzést. A szabályok rengeteget változtak, formálódtak egésget 1932-ig, amikor megalakult a nemzetközi szövetség, a FIBA. Ekkorra azonban már komoly eltérések voltak az alkalmazott szabályokban az amerikai és az európai kontinensen. A NOB mindenesetre 1935-ben felvette a sportágat az olimpiai listára, és az 1936-os berlini játékokon bemutatkozhattak a kosárlabdázók. Ettől kezdődően minden olimpiai évben a FIBA technikai bizottsága értékeli a szabályrendszert, és szükség esetén módosít is rajta. Az új évezredben az alábbi fő szabályokkal űzik a sportágat.
A kosárlabda egy izgalmas csapatjáték, szabályai viszonylag egyszerűek, eszközigénye pedig igen csekély, ha a pálya rendelkezésre áll. A kosárlabda egy izgalmas csapatjáték, szabályai viszonylag egyszerűek, eszközigénye pedig igen csekély, ha a pálya rendelkezésre áll.
A játék alapjai
A kosárlabda egy labdajáték, melyet általában két ötfős csapat játszik. Mindkét csapatnak van egy-egy a pályán egymással szemben 3,05 méter gyűrűmagasságú hálós fémgyűrűje(kosara). A csapatok célja a szabályszerű játék során az, hogy a labdát az ellenfél kosarán felülről-lefelé keresztül juttassák, illetve hogy megakadályozzák a másik csapatot ugyanebben. A játéknak nemzetközileg elfogadott szabályai vannak, de ezeknek a szabályoknak több eltérő ága létezik kontinensek, korcsoportok és nemek szerint. Elsősorban teremsport, de szabadtéri változatai is ismertek (például az utcai kosárlabda, azaz a streetball. csak egy palánkra játszik 3-3 ember, sokkal lazább szabályok). Ezeknek teljesen eltérőek a szabályai, mint az amerikai Nemzeti Kosárlabda Szövetség (am.eng. National Basketball Association, NBA) vagy a Nemzetközi Kosárlabda-szövetség (fr. A kosárlabdát gyorsasága, mozgalmassága és sokszínű lehetőségei teszik rendkívül látványossá, emiatt napjainkra az egyik legnépszerűbb sportág világszerte. Az NBA külön szabályokkal rendelkezik, mint az általunk megszokott "európai" kosárlabda. Az NBA csapataiban vegyesen vannak az egész világból játékosok. A kosárlabda lepattintása (labdavezetés) nélkül a labdával nem lehet két lépésnél többet haladni. Ha ezt a játékos nem tartja be, akkor lépéshibát ítélnek ellene, és az ellenfél folytathatja a játékot. A kosárlabdázás alapvetően érintkezés nélküli játék. Ha a támadó csapat a félpályán átvitte a labdát, azt már nem szabad visszavinni a védő térfélre, mert az visszajátszás, és ilyenkor az ellenfél kapja meg a labdát. Egy labda akkor van kinn, hogyha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan, vagy olyan játékost vagy tárgyat érint, aki/ami szintén kint van. Ha nem pattan le vagy rájuk, és vissza tudják juttatni a pályára, a játék folytatódhat. A támadó játékos nem tartózkodhat (az NBA-ben a védekező játékos sem) a büntetőterületen (a gyűrű alatti - esetlegesen - festett zóna) belül egyhuzamban 3 másodpercnél tovább. A támadó csapatnak 24 másodperce (támadóideje) van, hogy kosárra dobjon. Ha lejár a támadóidő, elveszítik a labdát. Ha a labda érinti a gyűrűt, akkor 14 másodpercet ismét kap a támadó csapat. Ha a játékidő leteltével az eredmény döntetlen, akkor 5 perc hosszabbítás következik. A napokban ér véget a kosárlabda Európa-bajnokság, amelyen a magyar csapat a történelmi nyolcadik helyet érte el. Magyarország 48 éve nem szerepelt ilyen jól. Szeptemberi sorozatunkban ezért három részben a kosárlabdával foglalkozunk.
A kosárlabda pálya téglalap alakú, középen felezővonal választja el a két térfelet. A pálya két végén 3,05 méter magas található egy-egy kosár. A csapatoknak ezekbe kell betalálniuk a pontszerzéshez.
A hárompontos vonalon kívülről szerzett kosarak három pontot érnek, az azon belülről szerzett pontok kettőt. A büntetődobások pedig egy pontot érnek.
A 28x15 méteres pályán két 5 fős csapat játszik. Céljuk a labda bedobása a pálya végén található palánkokra szerelt 305 cm magasan lévő gyűrűbe. A támadó játékos a labdával kézben nem futhat, csak folyamatos labdapattogtatással, labdavezetéssel haladhat. Ha a labdát vezető játékos egyszer megáll, akkor már nem indulhat újra, csak sarkazhat. A védekező játékosok a támadót nem lökhetik meg, a labdát maximum úgy vehetik ki a támadó kezéből, hogy közben nem ütnek rá annak kezére. A gyűrűtől 675 cm távolságú félkörön belülről értékesített dobás 2, az azon kívülről értékesített dobás 3 pontot ér. Ha a védők dobás közben szabálytalankodnak a támadóval szemben, akkor a támadó a büntetővonalról végezhet el dobásokat. A sikeres büntetők 1-1 pontot érnek.
A gyűrű 3,05 m (10 láb) magasan van a földtől. Szinte kivétel nélkül a bajnokságokon és a nemzetközi játékon ez az elfogadott méret, mióta a játék megszületett, csak a legkisebbek gyűrűjét helyezik időnként alacsonyabbra. A palánk téglalap alakú, 180 centiméter széles és 105 centiméter magas. A játéktér fölé 1,2 méter mélységben nyúlik be. A kosár gyűrűből és hálóból áll.
Játékidő és Időzítés
A kosárlabda négy negyedből áll, ezeknek a hossza egyenként 10 perc. Ha szabálytalanság történik, vagy kimegy a labda, akkor az óra megáll, így a valóságban a mérkőzések jóval hosszabra nyúlnak, mint csak a negyedek hossza.
A játék a középkörben feldobással kezdődik. Két ugrójátékos versenyez a labdáért, amit akkor üthetnek el, miután az elérte a legmagasabb pontját.
A játék nem érhet véget döntetlennel, így a negyedik negyed végén ha döntetlen az állás, akkor 5 perc hosszabbítás következik. Ha a hosszabbítás végén is döntetlen, akkor újabb hosszabbítás következik.
Egy csapatnak 24 másodperce van támadni, ezt nevezik támadóidőnek. Ha lejár a 24 másodperc és a csapat nem dobott kosárra, akkor az ellenfél kapja meg a labdát.
A támadó csapatnak 8 másodperce van átjutni a felezővonalon. Miután a támadó csapat átjuttatta a labdát a felezővonalon tilos visszajuttatnia azt a saját térfelére, ebben az esetben visszajátszást követnek el.
Egy játékosnál legfeljebb 5 másodpercig lehet a labda úgy, hogy nem kezdi el vezetni, nem passzol vagy nem dobja kosárra.
Egy támadó játékos az ellenfél büntető területén belül legfeljebb 3 másodpercig tartózkodhat.
Időkérés
Az időkérés hossza mindig egy perc. Az első félidőben 2 időkérése van egy csapatnak, a második félidőben három. Az utolsó negyed utolsó két percében legfeljebb két időkérés használható. Hosszabbításonként egy időkérés jár. A negyedekben fel nem használt időkéréseket nem lehet átvinni a következő negyedekre.
Labdavezetés és Kapcsolódó Szabályok
A labdával kétfeleképpen lehet haladni a pályán: vagy a földre lepattintva vezetve vagy pedig passzokkal. A labdavezetéshez több szabály is kapcsolódik:
- Lépéshiba: Az a játékos, aki egynél többet lép a labda leütése nélkül lépéshibát követ el.
- Kétszer indulás: Az a játékos, aki vezeti a labdát, megfogja két kézzel, majd újra leüti kétszer indulást követ el.
- Szabálytalan labdavezetés: Az a játékos is szabálytalanságot követ el, akinek labdavezetés közben a tenyere a labda alá kerül.
- Sarkazás: A labdavezetés befejeztével a játékos azzal a lábával még lépkedhet (sarkazhat), amelyiket utoljára tette le. A másik (támasztóláb) lábbal viszont nem szabad elmozdulnia.
Ha a csapatok megszegik ezeket, vagy a játékidővel kapcsolatos szabályokat, akkor az ellenfél csapat kapja meg a labdát és az oldalvonal mellől dobhatják be azt.
A kosárlabda lepattintása (labdavezetés) nélkül a labdával nem lehet két lépésnél többet haladni. Ha ezt a játékos nem tartja be, akkor lépéshibát ítélnek ellene, és az ellenfél folytathatja a játékot.
A támadó csapatnak 8 (az NBA-ben 10) másodperce van átjutni a vonalon. Ha nem sikerül, a védekező csapatnál a labda. Ha a támadók egyszer átjutottak a felezővonalon, nem hátrálhatnak vissza mögé, különben elveszítik a labdát.
Személyi Hibák (Faultok)
A játékosoknak tilos egy másik játékost: meglökni, megfogni, megütni, elgáncsolni, széttárt karral, lábbal, csípővel akadályozni az előrehaladásban. Ezen szabályok megszegéséért személyi hibát (fault) kap az elkövető.
Ha dobás közben történt a fault, akkor büntetődobás(ok) következnek. Amennyiben sikeres volt a dobás egy büntetődobás következik. Amennyiben sikertelen, 2 vagy 3 dobás, attól függően, hogy hány pontot ért volna a dobás, ha sikeres lesz.
Ha nem dobás közben történt, akkor pedig az oldalvonal mellől jön a csapat, akinek játékosa ellen szabálytalanságot követtek el.
Ha egy játékos egy mérkőzésen 5 személyi hibát követ el, akkor ki kell állni a játékból.
Ha egy csapat egy negyeden belül négynél több személyi hibát követ el, akkor az ötödik hibától kezdve minden hiba után két büntetőt dob az ellenfél.
Sportszerűtlen és Technikai Hibák
Sportszerűtlen hiba: A sportszerűtlen hiba olyan erőszakos hiba, amelyet a bíró megítélése szerint a játékos szándékosan követ el. Egy játékos általán egy mérkőzésen elkövetett második sportszerűtlen hiba kiállítást von maga után.
Technikai hiba: Technikai hibát ítélhetnek a bírók a játékot akadályozó, sportszerűtlen viselkedésért. Ilyenek például: káromkodás, a bíró szidalmazása időkérés, amikor a csapatnak már nincsen több időkérési lehetősége szándékos időhúzás és még rengeteg egyéb helyzet. A technikai hibát elszenvedő csapat dobhat egy büntetőt és utána az hozza játékba a labdát, aki a hiba elkövetésekor birtokolta.
Büntetődobás
A büntetődobásokat a büntető vonal mögül kell elvégezni. A dobó játékos nem érintheti a büntetővonalat, amíg a labda nem érintette a gyűrűt.
A büntető terület mellett a támadó csapatból két ember, a védekezőből három állhat, a kijelölt helyeken. Csak akkor léphetnek be a büntetőterületen belülre, amikor a labda elhagyja a dobó játékos kezét. Tilos a büntetőt dobó játékost zavarni dobás közben.
További Szabályok
Egy labda akkor megy ki a pályáról, ha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan vagy ott hozzáér egy játékoshoz vagy tárgyhoz. Amennyiben a labda nem pattan le és egy játékos ugrás közben vissza tudja juttatni a labdát a pályára, úgy folytatódhat a játék.
Ha kimegy a labda, annak a csapatnak az ellenfele folytathatja a játékot bedobással, aki utoljára ért labdához.
Kosárra tartó, leszálló ágban lévő labdát tilos védekező játékosnak blokkolnia.
A labdát kosárra vezető támadójátékos ellen elkövetett szabálytalanság minden esetben három büntetővel szankcionálandó.
Kisebb szabálytalanságokért csak akkor jár szabaddobás, ha sok van belőlük, ekkor 1+1 esélyt kap a támadó csapat: ha az első büntetőből pontot szerez, másodikat is dobhat, ha az elsőt kihagyja, a lepattanó játékban marad.
A kosárlabda egyik ősének tekinthető labdajátékot az amerikai bennszülöttek játszották. A maják és az aztékok változatában egy falra erősített fémgyűrűn kellett átütni a csapattagoknak egy golyót. A maják játéka kegyetlen volt: a vesztes csapatot feláldozták az isteneknek. A kosárlabdához hasonló játékokat már évszázadok óta játszanak; legrégebbi ismert változata a „pok-ta-pok”, amelyet 3000 évvel ezelőtt a mexikói olmékok játszottak.
A csapatok félidőben térfelet cserélnek.
A negyedek úgy kezdődnek, hogy a bíró a kezdőkörben feldobja a labdát, amiért a két csapat egy-egy játékosa felugrik és igyekszik saját csapatához juttatni a labdát.
A labda akkor van kint, ha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan, ameddig nem pattan le, játékban marad, tehát a levegőből vissza lehet juttatni a játéktérre.
Játékosposztok
- Center: Általában a csapat legmagasabb játékosa, aki támadáskor az ellenfél kosara előtt áll. Ilyenkor az a feladata, hogy passzt fogadjon és pontot szerezzen, valamint blokkolja a védőket, segítse csapattársai pontszerzését és értékesítse a lepattanókat. Védekezéskor fő feladata a támadók blokkolása, passzaik elcsípése, valamint a lepattanók megszerzése.
- Forward: A második legmagasabb játékos, aki szükség esetén a kosár alá is bejöhet, de fő feladata a szárnyakon és a szögletben való játék. Támadásnál passzokat fogadnak és tovább passzolnak, illetve kosárra dobnak a szélekről, védekezéskor feladatuk a szárnyakon való előretörés megállítása és a lepattanók megszerzése.
- Guard: Általában a legalacsonyabb játékos, gyorsasága a legfőbb erénye. Feladata a labdavezetés, irányítás, passzolás, jó támadóhelyzetek kialakítása. Támadásnál a távolabbi dobásokat is el kell vállalniuk, főként a szélekről, védekezésnél elsődleges feladatuk a passzok blokkolása, a labda megszerzése, ellentámadás indítása.
Gyakran Előforduló Hibák és Szabálytalanságok
- Lépéshiba: A kosárlabdában a labdát csak pattogtatva lehet vezetni, a labdának kettő lépésenként érintenie kell a talajt, másként nem szabad haladni vele. Ha a labdát vezető játékos ezt megsérti, a labda a másik csapaté lesz.
- Kétszerindulás: A kosárlabdában csak egyszer lehet a labdával elindulni. Ha a játékos a labdát megragadva megáll, passzolnia kell, máskülönben elveszíti a labdát. Ugyanez történik, ha a játékos a labdával felugrik, majd dobás nélkül két lábbal földet ér.
- Dobás közbeni fault: Ha a támadó játékos ellen dobás közben szabálytalankodnak, például lökik vagy megütik a kezét, de a dobás eredményes, a kosár érvényes, és utána egy büntetődobás is jár. Ha a kosár nem megy be, annyi büntetőt dobhat, ahány pontos kísérlet közben történt a fault.
- Kipontozódás: Ha egy játékos a mérkőzés során 5 (az NBA-ben 6) személyi hibát vét, kipontozódott, azaz csapatának le kell őt cserélni és azon a meccsen többé már nem térhet vissza a pályára. Személyi hibának számít az ellenféllel való bármilyen tiltott fizikai kontaktus, főként ütés, lökés, rúgás, gáncsolás.
- Technikai hiba: Ezt az edző és a játékosok egyaránt elkövethetik, különösen a sportszerűtlen viselkedés, a játékhoz nem méltó nyelvhasználat, agresszív viselkedés a játékvezetővel, de akár a reklamálás is ide tartozhat.
A sorozat következő részében az amerikai bajnoksággal, az NBA-vel foglalkozunk. Érdemes követni minket!
A kosárlabda alapvető szabályai | Kosárlabda
A kosárlabda egyik ősének tekinthető labdajátékot az amerikai bennszülöttek játszották. A maják és az aztékok változatában egy falra erősített fémgyűrűn kellett átütni a csapattagoknak egy golyót. A maják játéka kegyetlen volt: a vesztes csapatot feláldozták az isteneknek. A kosárlabdához hasonló játékokat már évszázadok óta játszanak; legrégebbi ismert változata a „pok-ta-pok”, amelyet 3000 évvel ezelőtt a mexikói olmékok játszottak.
A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége 1942-ben vált ki az atlétika szövetségből, és 1953-ban a FIBA tagja lett. A magyar kosárlabdázás férfi vonalon az 1950-es években volt a legsikeresebb. 1955-ben a Népstadionban Európa bajnokságot nyert a válogatott, és 1960-ban 9. helyet ért el az olimpián. Az elmúlt évtizedekben azonban kijutni sem sikerült. A hölgyek 7 alkalommal voltak dobogósok az Európa-bajnokságok történetében, legutóbb 1991-ben bronzérmesként. Olimpián eddig egy alkalommal tudtak szerepelni, 1980-ban 4. helyen végeztek. Az 1984-es olimpiára politikai okok miatt nem utazhattak el. Az elmúlt évtizedekben a magyar klubcsapatok sem értek el átütő sikert, bár jelenlétük női vonalon az Euroligában, és férfi vonalon különböző európai kupákban folyamatos.
Játékosaink közül legismertebb Dávid Kornél, aki első - és eddig egyetlen - magyarként 1999 és 2001 között játszott az NBA-ben. A nőknél hasonlóan sikeres karriert Balogh Judit futott be, aki európai top csapatok első számú játékosa volt.
tags: #roman #noi #kosarlabda
