A magyar labdarúgás és kézilabda históriája: Kiemelkedő személyiségek és klubtörténeti adatok
A magyar sport, különösen a labdarúgás és a kézilabda, gazdag és sokszínű múlttal rendelkezik. Az alábbiakban áttekintünk néhány kulcsfontosságú adatot és információt, amelyek bepillantást engednek az MTK sportszakosztályainak, valamint két legendás magyar futballista, Orth György és Guttmann Béla pályafutásába. Ezen információk a magyar sport adatbázisainak értékes részét képezik, hozzájárulva a múlt megértéséhez és a jövő építéséhez.
Az MTK, Orth György és Guttmann Béla - A magyar futball öröksége
Készülnek, és jövőre, 2024-ben készen is lesznek azok a filmek, amelyek két legendás játékosunk életéről szólnak. Az 1901. április 30-án Budapesten született Orth 1914-ben a Terézvárosi SK kölyök csapatában kezdte a labdarúgást, 1915-ben a Vasas ifjúsági gárdájához került, majd 1917-ben az MTK középcsatára lett. Terézvárosban egy grundon Révész Béla, az MTK többszörös bajnok, válogatott játékosa látta futballozni, csábította a kék-fehérekhez, ahova aztán kis kitérővel került.
Az MTK elnöke, Brüll Alfréd vette szárnyai alá Orth Györgyöt, a kék-fehérek és a magyar futball csatárlegendáját. Brüll a nevelt fiának tekintette, a legtöbbször náluk ebédelt az Andrássy út 9. szám alatti Brüll-palotában, kapott zsebpénzt is, amit hazavitt az őt egyedül nevelő édesanyjának. Ruházták, taníttatták, a Vas utcai felső kereskedelmi iskolába járt, érettségi után pedig az angol-osztrák bankban helyezték el. 1928-ig erősítette az MTK-t, majd a Hungária FC-t.
1918-ban az Év labdarúgójává választották. A válogatottban 16 éves és 188 napos korában mutatkozott be. Csak három olyan játékos van (Horváth József - BTC, Bíró Gyula - MTK, Holits Ödön - MÚE, MTK), akik nála is fiatalabbak voltak, amikor először szerepeltek a nemzeti tizenegyben. Orth 1917 és 1927 között 32 alkalommal játszott a címeres mezben, és 13 gólt szerzett. Tagja volt az 1924-es párizsi nyári olimpián, ahol Faludy néven játszott a válogatottban. Sokoldalúsága is szinte páratlan. Kapustól balszélsőig talán minden helyen játszott - válogatott színvonalon.
Szereplése a legjobb tizenegyben így oszlik meg: középcsatár 19, középfedezet 5, jobbösszekötő 3, jobbfedezet 2, balfedezet 1 mérkőzésen volt. A sérült Zsák helyett a kapuba is többször „beugrott”, sikerrel. Zseniális taktikusnak bizonyult. A legváratlanabb pillanatokban, a másodperc törtrésze alatt kedvező helyzetet tudott teremteni saját vagy társai számára. Orth Györgynek két házassága, meglehetősen viharos magánélete volt. 1925-ben Krisztiány Vilmát vette feleségül, akitől 1927-ben elvált.
Az 1899-ben született Guttmann Béla az MTK-hoz történt igazolása után vált igazán ismert labdarúgóvá. Edzőként hatalmas nemzetközi karriert futott be! Guttmann Béla pályafutása során 12 ország 25 csapatát irányította, de sehol sem maradt sokáig. Ennek két oka volt: egyrészt a nehéz természete, másrészt mert hű maradt a mottójához, „a harmadik szezon végzetes" (vagyis nem szabad megvárni...). Az egyik legnagyobb és legismertebb magyar edző volt. Ő honosította meg Brazíliában a 4-2-4-es formációt, amivel 1958-ban világbajnokok lettek. Egymás után kétszer BEK-győzelemre vezette a Benficát.
És ami egyetlen, Guttmann Bélával kapcsolatos írásból sem maradhat ki: a Guttmann átok! 1962-ben egymás után a második Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) trófeáját is megnyerte a Benficával, ezért Guttmann extraprémiumot követelt a klubelnöktől, dr. António Mundrungától, aki azt felelte, hogy ez nem szerepel a szerződésben. Guttmann Béla dühbe jött, s mielőtt rácsapta volna az ajtót a szerinte zsugori főnökre, megátkozta a klubot azzal, hogy soha többé (más források szerint 100 évig) nem nyer európai kupát a csapat. Azóta 8 finálét is elbukott a Benfica.
Guttmann Béla volt az első három edző egyike, aki Brazíliában európaiként sikeres munkát végzett. A másik két edző is magyar: Mándi Gyula és Kürschner Izidor. Guttmann a France Football által 2019-ben összeállított listán, ahol a valaha volt legnagyobb futballedzőket rangsorolták, a huszadik helyen végzett.
Az Olajbányász csapata és az NB II. bajnoki címe
A labdarúgó NB II-ben, két fordulóval a befejezés előtt bajnokságot nyert az Olajbányász csapata. A bajnokcsapat tagjai a felső sorban balról jobbra: Csáki, Gyulai, Iványi, Kiss, Készei Ferenc edző, Filipovics, Vidóczi, Kepe, Czigoth. Középen: Horváth Sándor szakosztály-elnök, Fuisz, Dómján, Koller, Visnovics, Baranyai István ügyvezető elnök.
Az MTK kézilabda múltja és jelene
Az MTK-ban nagy hagyománya volt a kézilabdának. Igaz, főleg nagypályán. Az 1950-es években remek férfi csapatunk és még jobb női csapatunk volt. Utóbbiak bajnokságokat nyertek. Az átállás a kispályára nem jött be nekünk. A lányok egy darabig még az első osztályban szerepeltek, aztán már az NB I. B és az NB II. között ingáztak, míg az 1970-es évek végén megszűnt a csapat. Bő három évtizeden át hiányzott ez a szép sportág az MTK-ból, amíg az MTK és a BSE fúziója révén ismét szurkolhattunk - szurkolhatunk kézilabdameccsen is a kék-fehéreknek.
Nem indult jól. Az első év végén kieső helyen végzett a csapat és csak annak köszönhettük első osztályú létünk meghosszabbodását, hogy senki nem akart feljutni az NB II-ből. De egyértelműen egy folyamatos tervszerű munka folyt a klubnál, aminek köszönhetően évről évre egy picit előbbre léptek a lányok. A kispadon eleinte sűrűn váltották egymást az edzők, míg idekerült Vlagyimir Golovin. Ő aztán éveket töltött nálunk. Sikeres éveket. Utolsó teljes MTK-s évében az Európa Ligába juttatta a csapatot és ott is derekasan helytállt a lányokkal.
Amikor ő lett a szövetségi kapitány, tudtuk, hogy pótolhatatlan űrt hagy maga után. Utódja, Vida Gergő szinte lehetetlen feladatra vállalkozott, amikor egy klubikont kellett volna pótolnia. Bele is tört a bicskája. Most ismét új edzővel, Vágó Attilával készül a csapat. Néhány mérkőzés után nehéz még értékelni, de eddig az új seprő valóban jól seper. Vágó Attila sosem egyszerű beugróként átvenni egy csapatot, úgy, hogy az még nem az én csapatom, nem én formáltam, nem én alakítottam ki a keretet, nem én irányítottam a felkészülést, láttam persze játszani az MTK-t, de más TV-ben látni, más ellenfélként és más, amikor velük dolgozom.
Örültem az MTK Budapest megkeresésének. Nagyon nagy megtiszteltetés, hogy egy ilyen patinás klub keresett meg, egy olyan csapat, ahol az elődök már letettek valamit az asztalra. Amikor elkezdtünk beszélgetni az MTK Budapest vezetőivel, akkor elkezdtem visszanézni a mérkőzéseket, próbáltam elemezni, mik lehettek a hiányosságok, de láttam, hogy nagyon jó a játékosállomány. Jó a keret összetétele, nagy öregekkel, akik válogatottak voltak, nemzetközi kupákban szerepeltek és tehetséges fiatalokkal utóbbiak is nemzetközi tapasztalattal, olyanok, akik korosztályos világversenyeket nyertek. Minden posztra legalább két jó játékossal. Ez egy jó csapat, valamiért nem jött ki a szezon elején, amit elterveztek. Ez volt a kiindulópont.
A szerződéskötés napján kiderült, hogy máris van egy mínusz, Koronczai Petra megsérült, hónapokig nem számíthatok rá. Majd egyetlen közös edzés után az első bajnoki meccsen ugyanarról a posztról Anna Kekezovity is megsérült, ugyanúgy szalagszakadás, ugyanúgy hónapokig nem számíthatunk rá. Időközben mindkét játékos sikeres műtéten esett át. Majd még ugyanazon a héten jött még egy játékos mínusz. Úgy számoltunk, hogy Mihálffy Adrienn sérülése után már a december végi meccseken szerepelhet, de még nem forrt össze a keze, így rá is újabb 5 hét kihagyás várt. Január közepén kezdett el száz százalékosan edzeni. Ő rövidesen már játszhat.
Vágó Attila azt érezte, hogy örömmel fogadott itt mindenki a klubnál. Dolgozott már több helyen, de itt nagyon megadták annak a módját, amikor egy új edzőt bejelentenek. Találkoztak a stadionban, fotókat csináltak, sajtónyilvánosság volt. Volt egy olyan körítés, hogy látszott, fontos, aki ideérkezik, az edző személye, másrészt pedig azt a körítést, amit egy NB I-es klubnál kell azt mellé is tették. Az NB I. Furcsa ez a magyar NB I. Van két csapat, aki bajnoki címért küzd, másik kettő a harmadik helyet szeretné elérni és van 2-3 csapat, akik csak szeretnének nem kiesni. A köztük lévő 7-8 csapat az, aki valóban bajnokságszerűen harcol. Ebben van az MTK is.
Nyilván hiányzik az 3-4 pont, ami tulajdonképpen lehetett volna szerencsés esetben akár 6 is. Persze, ha ez meglett volna, akkor nem beszélgetnénk, nem Vágó Attila lenne az MTK Budapest edzője. Úgy gondolja, a hétvégén egy nagyon fontos mérkőzésük lesz a NEKA ellen. Ez arról fog dönteni, hogy a középmezőny elején az 5-9. helyért fognak-e csatázni, vagy csak a 9-12 hely lebeghet a szemük előtt és lecsúsznak abba a társaságba, akiknek a biztos bennmaradás a célja. Vízválasztó lesz ez a meccs. Időközben lejátszottuk és megnyertük ezt a meccset. Az eredmény: MTK Budapest - NEKA 28-25.
Úgy gondolja, hogy jó formában vannak, jó hullámban lovagolnak éppen. Ha ezt át tudják vinni még erre a mérkőzésre is, akkor lesz annyi pontjuk, hogy hátra már ne kelljen nézegetni. Biztos NB I-es tagok legyenek a következő szezonban is, és egy jó tavasszal még elérhetik azokat a célkitűzéseket is amik az előzetes célkitűzései voltak a klubnak. A célkitűzés az 5-8. hely. Gyakorlatilag egy másodperc híján veretlen az MTK-val. Az elvégzett munkában hisz. Amit az ember az edzésen dolgozik egész héten, azt kapja vissza a mérkőzésen.
De ebben természetesen nem csak Vágó Attila munkája van benne. Ebben benne van az elődök munkája is és a stáb többi tagjának a munkája is. Plusz annak a pár átmeneti hétnek a munkája, amikor Gergő már nem volt itt, Vágó Attila még nem volt itt. Ezt az időszakot az akkor két meccset is beleértve nagyon szépen megoldotta Kekezovity Marinkó és Rutka Péter, valamint a stáb többi tagja Tóth Péter erőnléti edző, Albert Helga gyógytornász és Sándor Dániel masszőr. Az ő munkájuk kellett ahhoz, hogy ne egy mentálisan szétesett, fizikailag leamortizálódott csapatot vegyen át, hanem egy olyan társaságot, akik fizikailag teljesen rendben voltak, egy pici önbizalomhiányuk persze a sikertelenség miatt volt.
Amikor a Debrecentől kikaptunk azzal a bizonyos utolsó másodperces góllal, Vágó Attila egy napja volt az MTK Budapest edzője. Szerinte az a meccs is más lett volna, meg a Budaörs-meccs is. Idő kellett, hogy úgy megismerje a játékosokat, hogy tudja, egy mérkőzésen belül kire mikor milyen szerep osztható. Ki az, aki mentálisan annyira erős, hogy számíthat rá egy szoros végjátékban, ki az aki annyira vagány, aki elvállalja a helyzetet és be is tudja lőni. Van olyan, aki ezt a részét nem bírja, de a meccs többi szakaszában nagyon jól tud teljesíteni. Még nem volt elég ez a kevés idő. Szezon közben vette át a csapatot, a következő bajnokság lesz az első „sajátja”.
Az első feladat természetesen az idei csapat stabilizálása volt. De a jövő évi csapatépítés is a feladata lesz, bizalmat kapott ezen a téren is Kuti Mátétól és Rutka Pétertől is. Mikor érkezett, már elkezdődött az átigazolási szezon. Hihetetlen és egyáltalán nem jó, hogy novemberben már arról kell beszélni, hogy a következő ősszel ki hol fog kézilabdázni. Ez a téma nem túl régen még csak tavasszal jött elő.
Vágó Attilának edzőként mindig vannak céljai. Gyerekekkel kezdett, akkor az volt a cél, hogy legyenek közös sikerek, legyenek olyan általa nevelt játékosok, akik majd eljutnak a felnőtt válogatottba. Ez sikerült. Aztán az volt a célja, hogy az utánpótlásban válogatott csapatnál tudjon dolgozni. Ezt is elérte. 10-12 utánpótlásban töltött év után NB I-es edző szeretett volna lenni. Ez is megvalósult. A következő célja, hogy nemzetközi kupában szereplő csapat edzője legyen. Úgy érzi, hogy az MTK-nál ennek a lehetősége adott, azt csak reméli, hogy a következő szezonban ennek megfelelő eredményt érnek el, abban viszont biztos, hogy a klubban folyó szisztematikus munka eredményként két éven belül nemzetközi kupaszereplésre jogosító helyen fognak végezni.
Tavaly játszott az MTK nemzetközi kupát. Borzasztó volt a hangulat. Szokás szerint voltak nézők, de néma csendben. Például az utolsó hazai meccsen a Siófok ellen nagyon sokan voltak. Ez volt az meccs, ahol 10 góllal vezettek, amikor gödörbe került a csapat. Jött fel az ellenfél, egyre közelebb kerültek. Az ilyen szituációkban biztosan segítene, ha lenne egy olyan kemény mag, egy-két dobbal, egy-két rigmussal, akik át tudják lendíteni a csapatot a holtponton. Ott a legvégén elkezdte valaki az MTK, MTK-t skandálni, biztos, hogy ez is segített.
Nem időben tervez Vágó Attila. Amíg van cél, amíg motivált tud lenni az ember addig érdemes maradni akár edzőről, akár játékosról legyen szó. Nyilván a játékoskeretben mindig van bizonyos rotáció. Az az edző, aki követi a trendeket, amik vannak a kézilabdában, mind edzésvezetésben, edzésgyakorlatokban, mind a taktikai dolgokban, továbbképzésekre elmegy, követi az igazán nagy csapatoknál lévő új terndeket, támadási figurákat, védekezési szisztémákat, az nem fog belesavanyodni, belefásulni. Az a legrosszabb, mikor valaki hátradől, hogy ő mindent tud, amit csinál, az minden jó, ilyenkor szokott jönni a nagy bukás. Vágó Attila is folyamatosan képzi magát, próbál fejlődni, vannak komoly tervei edzőként. Szeretné, hogy ezeket az MTK-val közösen tudják megvalósítani.
Az edző szerepéről beszélve, általában egy sportág színvonalában meghatározó, milyen edzőink vannak. A magyar kézilabda a világ élvonalában van. A magyar edzők jók. A magyar edzők nem rosszabbak, mint a külföldiek. Csak Magyarországon van egy olyan szemlélet, hogy a messziről jött ember biztosan sokat tud, biztos jobb, mint a mi kutyánk kölyke. Valamiért mi, magyar edzők kevesebb lehetőséget kapunk. Külföldön, például Németországban sokszor 26-28 évesen már első ligás csapatokat irányíthatnak az edzők. Nálunk ilyen szinte nem fordul elő.
Vágó Attilának is 15-16 éven keresztül kellett dolgoznia, hogy egy NB I-es csapathoz kerüljön és ő még fiatalnak számít itthon. Végigjárta a szamárlétrát kisgyerekektől, az NB I. B-n át vért izzadva hol jobb, hol rosszabb körülmények között. Két évvel ezelőtt 36 évesen került az első NB I-es klubjához Dunaújvárosban. Persze a szamárlétrát végig kell járni, de nem így. A jobban működő rendszerekben - ha látszik, hogy egy edző tehetséges, akkor őt akár csak néhány utánpótlásban eltöltött év után is maga mellé veszi egy felnőtt edző. Tanítja, felkarolja, részfeladatokat ad neki. Így gyorsabban lehet bekerülni az élvonalba. Ez hiányzik Magyarországon, itt edző edzőnek a farkasa. Mindenki őrzi a kis titkait, senki nem beszél arról, mit csinál az edzéseken, nem adják tovább a tudásukat. Vágó Attila sok sikert kíván, reméli - terveinek megfelelően - rövidesen az MTK nemzetközi kupaszerepléséről beszélgethetnek.
tags: #razsi #patrik #mlsz #adatbank
