A Real Madrid és az adóügyek: A klubok kedvezményes státuszától Ancelotti peréig
A spanyol labdarúgásban az adókedvezmények és az adócsalás témája régóta visszatérő probléma, amely nemcsak a kiemelkedő klubokat, hanem azok kulcsfiguráit is érinti. Ez a cikk részletesen bemutatja a spanyol futballklubok által évtizedekig élvezett adóelőnyök összetett történetét, beleértve a Real Madridot is, valamint feltárja az olyan egyének elleni közelmúltbeli, magas rangú adócsalási vádakat, mint például Carlo Ancelotti edző.
A spanyol futballklubok kedvezményes adózásának története
Az Európai Unió Törvényszéke megállapította, hogy a nyereséges fociklubok nonprofit szervezetként működhettek évtizedeken át, amely kedvezményes társasági adózást biztosított számukra. Az 1990. október 15‑i Ley 10/1990 del Deporte (a sportról szóló 10/1990. sz. törvény) 19. cikkének (1) bekezdése valamennyi spanyolországi hivatásos sportklubot arra kötelezte, hogy sportrészvénytársasággá (a továbbiakban: SAS) alakuljon.
Ugyanakkor a 10/1990. sz. törvény a hetedik kiegészítő rendelkezésében kivételt írt elő azon hivatásos sportklubok tekintetében, amelyek a törvény elfogadását megelőző években pozitív eredményt értek el. A Fútbol Club Barcelona, valamint három másik hivatásos labdarúgóklub esett a 10/1990. sz. törvényben szabályozott kivétel hatálya alá. Ezek közé tartozott a Real Madrid, a Club Atlético Osasuna és az Athletic Club.
Az SAS‑ektől eltérően ezek a sportklubok továbbra is nonprofit jogi személyeknek minősültek, amelyek e jogállásukra tekintettel jövedelmük után egyedi adómérték szerint adóztak. Ez a helyzet évtizedeken át fennállt, mielőtt az Európai Bizottság vizsgálatot indított. Az alábbi táblázat összefoglalja a 10/1990. sz. törvény által érintett főbb klubok jogállását:
| Klub neve | Nonprofit státusz | SAS státusz | A 10/1990. sz. törvény kivétele alá esett |
|---|---|---|---|
| FC Barcelona | Igen | Nem | Igen |
| Club Atlético Osasuna | Igen | Nem | Igen |
| Athletic Club | Igen | Nem | Igen |
| Real Madrid | Igen | Nem | Igen |
| Egyéb professzionális klubok | Nem | Igen | Nem |
Az Európai Bizottság fellépése és az állami támogatás fogalma
A Bizottság a 2013. december 18‑i levelében értesítette a Spanyol Királyságot arról, hogy az SAS‑ekhez képest a négy hivatásos labdarúgóklubnak - köztük a felperesnek - biztosított esetleges kedvezményes adójogi bánásmód tekintetében megindítja az EUMSZ 108. cikk szerinti eljárást. A vizsgálat eredményeként a Bizottság megállapította, hogy a 10/1990. sz. törvénnyel a Spanyol Királyság néhány labdarúgóklub, különösen az FC Barcelona, a Club Atlético Osasuna, az Athletic Club és a Real Madrid részére a társasági adó tekintetében, adókedvezmény formájában jogellenes támogatást nyújtott, megsértve ezzel az EUMSZ 108. cikk rendelkezéseit.
Az EUB állandó ítélkezési gyakorlata szerint ahhoz, hogy valamely nemzeti intézkedés az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami támogatásnak” minősüljön, valamennyi alábbi feltétel teljesülése szükséges:
- Először is, a beavatkozásnak az állam által vagy állami forrásból kell történnie.
- Másodszor, e beavatkozásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy érintse a tagállamok közötti kereskedelmet.
- Harmadszor, a kedvezményezett számára szelektív előnyt kell biztosítania.
Ebből következően azon adókedvezményt biztosító nemzeti intézkedések, amelyek ugyan nem járnak együtt állami források átruházásával, de a kedvezményezetteket a többi adóalanynál kedvezőbb pénzügyi helyzetbe hozzák, szelektív előnyt biztosíthatnak a kedvezményezettek számára, ennélfogva pedig az EUMSZ 107. cikk hatálya alá eshetnek.
Jogi kötelezettségek és a tagállami adóautonómia határai
Valamely támogatási rendszer esetében különbséget kell tenni e rendszer elfogadása és az annak alapján nyújtott támogatások között. A bejelentési kötelezettség az EUM‑Szerződés által az állami támogatások területén bevezetett ellenőrzési rendszer egyik alapvető eleme. E rendszer keretében a tagállamok kötelesek egyfelől bejelenteni a Bizottsághoz minden olyan intézkedést, amely az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatás bevezetésére vagy módosítására irányul, másfelől az EUMSZ 108. cikk előírásait is figyelembe kell venniük.
A főtanácsnok az indítványának a 112. és 113. pontjában lényegében rámutatott, hogy a szóban forgó támogatási programot határozatlan időre hozták létre, így az adójóváírás formájában történő halasztásnak az esetleges lehetőségeit figyelembe véve soha nem zárható ki teljesen, hogy a szóban forgó adólevonás a vitatott intézkedés olyan időbeli kiegyenlítődését eredményezi, amely valamely későbbi időpontban alkalmas lehet a kedvezményes adómérték ellensúlyozására. A Spanyol Királyság által mind a beadványaiban, mind a tárgyaláson kifejtett, a tagállamok adójogi autonómiájára alapított érvelés egyáltalán nem kérdőjelezheti meg e megállapításokat.
Az EUB állandó ítélkezési gyakorlata értelmében ugyanis a tagállamok a közvetlen adóztatás területén kötelesek hatáskörüket az uniós jog, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, és különösen az EUM‑Szerződés által az állami támogatások területén bevezetett szabályok tiszteletben tartásával gyakorolni. A tagállamoknak tehát e hatáskörük gyakorlása során tartózkodniuk kell az EUMSZ 107. cikk megsértésétől.
Adócsalási ügyek a Real Madrid játékosai és edzői ellen - Carlo Ancelotti esete
A spanyol adóhatóság figyelme nemcsak a klubok intézményi adózására, hanem a kiemelkedő labdarúgók és edzők személyes jövedelmére is kiterjed. Ancelotti neve nem az első, amely felbukkan a spanyol adóhatóság által vizsgált futballhírességek listáján. Korábban olyan sztárok kerültek a célkeresztbe, mint Cristiano Ronaldo vagy Diego Costa, akik végül jelentős büntetés megfizetése mellett peren kívül rendezték az ügyeiket. Xabi Alonso, aki ma már a Bayer Leverkusen edzője, viszont nem volt hajlandó peren kívül megegyezni; 2023-ban elment a legfelsőbb bíróságig, ahol sikeresen tisztázta magát.
A spanyol adóhatóság szerint Ancelotti csak a Real Madridtól kapott fizetését vallotta be, a többi jövedelmet pedig eltitkolta. A spanyol ügyészség tavaly márciusban négy év kilenc hónap börtönbüntetést kért az olasz szakvezetőre jövedelme eltitkolása és így adóbefizetés elkerülése miatt. A vád szerint Ancelotti az első madridi edzői korszaka során, 2014-ben és 2015-ben több mint egymillió euróval károsította meg az államkasszát. Az ügyészség meglehetősen kemény büntetést kér Ancelottira: négy év és kilenc hónap börtönt, valamint 3,2 millió eurós pénzbírságot. A hírek szerint az adóhatóság már korábban lefoglalta az adótartozást és a kamatokat Ancelotti számlájáról.
Egy 2023-ból származó bírósági dokumentum szerint a tréner a nyomozás során elismerte bűnösségét. A madridi bíróság szóvivője szerint a 65 éves Ancelottinak kötelessége jelen lenni a tárgyalásokon, ezt pénteken ő maga is megerősítette. Hozzátette, hogy már volt egy tárgyalás, és elsőfokon neki adtak igazat, de az ügyészség fellebbezett. Ancelotti a helyzettel kapcsolatban elmondta: "Vakon bízom a törvényekben és az igazságszolgáltatásban."
tags: #real #madrid #adocsalas
