Real Madrid, magyar és uruguayi futballkapcsolatok: legendák és mérföldkövek
A futball nem csupán egy sport, hanem hidakat is épít a nemzetek és kultúrák között. A Real Madrid, a magyar labdarúgás és az uruguayi válogatott történelme számos ponton összefonódik, legendás játékosok, edzők és emlékezetes mérkőzések révén. Ebben a cikkben bemutatjuk ezeket a kapcsolatokat, különös tekintettel José Santamaría, Puskás Ferenc és a magyar-uruguayi futball összekapcsolódására.
José Santamaría: az uruguayi-spanyol legenda és a magyarokkal vívott csaták
José Santamaría, a legendás hátvéd 1929. július 31-én született Montevideóban, Uruguay fővárosában. Santamaría hazája válogatottjában Uruguay második vb-győzelme után (1950), 1952-től 1957-ig húsz mérkőzésen szerepelt. Az „uruk” színeiben 1952-ben harmadik volt a Pánamerikai játékokon, két évvel később világbajnoki negyedik lett. A svájci vb-n minden találkozón kezdőként lépett pályára, így a magyarok ellen 4-2-re elveszített elődöntőben, valamint az osztrákok ellen 3-1-re elbukott bronzmeccsen.
A legendás játékos 1957-ben költözött Spanyolországba, ahol a Real Madridot kilenc éven át erősítette. Az első idényében rögtön bajnokságot és Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK) nyert a „királyi gárdával”. A BEK-ben a legjobb négy között a címvédő és későbbi győztes Real Madrid a magyar bajnokkal (1957 tavasz), a Vasassal találkozott. Így Santamaría a svájci vb után ismét összecsaphatott a magyarokkal. A madridi mérkőzésen a „királyiak” győztek 4-0-ra, majd a budapesti visszavágón első magyar csapatként a Vasas győzte le 2-0-ra a Real Madridot. Az uruguayi-spanyol védő mindkét meccset végigjátszotta, ahogyan 1961-ben.
Santamaría és Puskás Ferenc: csapattársak és barátok
Santamaría és Puskás Ferenc 1958-ban lettek csapattársak a Real Madridban. Ketten együtt az 1966-os visszavonulásukig ötször nyertek spanyol bajnokságot, háromszor voltak BEK-győztesek, illetve 1-1 alkalommal ünnepelhettek Interkontinentális Kupa-győzelmet és spanyol kupa-diadalt. Santamaría 1958-ban mutatkozott be a spanyol válogatottban és összesen 16 mérkőzésen játszott.
Santamaría 337 mérkőzésen rúgta a bőrt a Real Madridban, és az ő hívására érkezett a Real Madridhoz utánpótlásedzőnek Tóth-Zele József. Santamaría 2016-ban részt vett a Puskás Ferenc-emlékesten a Santiago Bernabéu Stadionban, ahol a Puskás Intézet minikiállítást rendezett. Ekkor Amancio Amaro, Pachín, Gento és Santamaría Puskás Ferenc szobránál tisztelegtek a Real Madrid edzőközpontjának, a Valdebebas bejáratánál.
Santamaría az 1966-os visszavonulását követően a Spanyol Labdarúgó-szövetségnél kapott munkát korosztályos edzőként és az olimpia válogatott szakvezetőjeként. Az 1968-as mexikói világbajnokságon ő dirigálta Spanyolországot. 1971-től 1977-ig a barcelonai Espanyol vezetőedzőjeként dolgozott. 1980-ban Kubala László helyett őt nevezték ki a spanyol válogatott szövetségi kapitányának, ő irányította a nemzeti csapatot a hazai rendezésű 1982-es világbajnokságon.
A Real Madrid és a magyar futball
A Real Madrid, a spanyol óriás elődjét, a Football Sky Club nevű egyesületet 1897-ben alapították madridi egyetem tanárai és diákjai. A klub 1902. március 6-án Madrid FC néven jött létre. A „királyi gárda” kivételes történelmét honfitársaink is gazdagították.
Magyar játékosok és edzők a Real Madridban
1932-ben a Real Madrid első spanyol bajnoki címét magyar vezetőedzővel, Hertzka Lipóttal nyerte. A klub első magyar játékosa Alberti Gyula volt, aki 1935 februárjában igazolt a debreceni Bocskai FC-től. Fél évvel később csatlakozott hozzá Buzássy Ferenc a miskolci Attila FC-ből, illetve Soroksárról Kelemen Vilmos. Buzássy Ferencről sokáig tévesen azt hitték, hogy nem játszott a Real Madrid első csapatában, de 1935 szeptemberében a Zaragoza ellen 1-0-ra megnyert bajnokin biztosan pályára lépett.
Az 1950-1951-es szezonban Nemes György ölthette magára a fehér mezt. A Real Madridban tétmérkőzésen pályára lépő ötödik magyar játékos Puskás Ferenc volt. Puskás a Real Madrid játékosaként ötször spanyol bajnokságot, egyszer spanyol kupát, háromszor BEK-et, illetve egyszer Interkontinentális Kupát nyert. Az Aranycsapat kiválósága számos rekordot tart a „királyi gárda” klubtörténelmében. Puskás a klub valaha volt legidősebb pályára lépő játékosa, valamint legidősebb gólszerzője (38 évesen és 233 naposan). Alberto Di Stéfanóval karöltve 7-7 gólig jutottak a BEK-finálékban.
Napjainkban is van magyar vonatkozása a Real Madridnak. Ivan Vázquez Rech 2021-ben került a Real Madrid akadémiájára. A fiatal kapusnak az édesanyja magyar, így egy nap akár a magyar válogatottban is védhet. A magyar szövetség már hívta korosztálya kiválasztó táborába, de ekkor nem mehetett, mert a Realnak is szüksége volt rá. Később viszont, ha lesz még rá lehetősége, a szülők elmondása szerint szívesen jönne és amikor lehet, családi körben gyakorolja a magyar nyelvet is.
A Real Madrid magyarországi látogatásai
A Real Madrid kilenc alkalommal látogatott Magyarországra a klub történelme során. Az első mérkőzés 1931. augusztus 23-án volt, egy barátságos meccs formájában, amikor a madridi alakulat a Budapest-válogatottal játszott a Hungária úti stadionban. Ezt követően 27 évnek kellett eltelnie, hogy újra Magyarországra látogasson a Real Madrid.
| Év | Ellenfel | Eredmény | Helyszín | Esemény |
|---|---|---|---|---|
| 1931 | Budapest-válogatott | Barátságos | Hungária úti stadion | |
| 1958 | Vasas SC | 2-0 (Vasas nyert) | Népstadion | BEK |
| 1969 | Vasas SC | 0-2 (Real nyert) | BEK | |
| 1980 | Budapest Honvéd | 0-2 (Real nyert) | BEK | |
| 1981 | Tatabányai Bányász SC | UEFA-kupa | ||
| 1982 | Újpest | Megyeri úti stadion | KEK | |
| 1985 | Videoton | 3-0 (Real nyert) | Sóstói Stadion | UEFA-kupa döntő |
| 1995 | Ferencvárosi TC | 1-1 | Üllői úti stadion | Bajnokok Ligája |
| 2005 | Puskás Ferenc-válogatott | 3-1 (Real nyert) | Puskás-emlékmérkőzés |
A legemlékezetesebb magyar vonatkozású mérkőzés azonban vitathatatlanul az 1985-ös UEFA-kupa-döntő volt, ahol a Real Madrid ellenfele egy oda-visszavágós párharcban a Videoton együttese volt. 1985. május 8-án a Sóstói Stadionban 35 000 ember előtt a Real Madrid 3-0-ra nyert Míchel, Santillana és Valdano góljaival.
Az uruguayi futball és a magyar kapcsolatok
Az uruguayi válogatott 1901. május 16-án lejátszotta első mérkőzését. A futballtörténelem egyik legeredményesebb válogatottja, a kétszeres olimpiai és kétszeres világbajnok uruguayi vendégeskedett Budapesten, amikor a Puskás Arénát megnyitó mérkőzést játszották. Az uruguayi futball sokkal hamarabb önállósodott, mint a La Plata folyó másik oldalán elterülő szomszédé. A hőskorban Uruguay és Argentína számított Dél-Amerika két vezető futballnagyhatalmának, s hogy a Celeste eredményei még a nagy riválisét is felülmúlták.
Uruguay futballistái, akik 1942-ig tizenhat indulásból nyolcszor is megnyerték Dél-Amerika bajnokságát, Európát az 1924-es párizsi olimpia megnyerésével hódították meg. A Celeste 1928-ban Amszterdamban megvédte olimpiai elsőségét. Akkoriban sokan világbajnoknak titulálták a Celestét, mint a legfontosabb nemzetközi labdarúgó-torna győztesét, de valójában csak 1930-ban érdemelte ki a címet, amikor a házigazda Uruguay 4-2-re legyőzte Argentínát az első vb-döntőben.
Az „uruk” csupán húsz évvel később vettek részt ismét világbajnokságon, amikor Brazíliában, a torna utolsó kilencven percében, 2:1-re megverték a házigazda válogatottat, Alcides Ghiggia gólja a futballtörténelem egyik legnagyobb meglepetését koronázta meg. Így aztán, amikor 1954-ben a magyar Aranycsapat a brazilok elleni negyeddöntőből továbblépve az uruguayiakkal találkozott, egy olyan csapat állta az útját a döntőbe vezető úton, amely nemcsak az előző torna megnyerésével dicsekedhetett, hanem azzal is, hogy korábban még soha nem szenvedett vereséget világbajnoki mérkőzésen.
Magyar-uruguayi mérkőzések és kapcsolatok
A következő találkozásra - ami a hivatalos A-válogatott mérkőzéseket illeti - 1961-ben, Montevideóban került sor. Baróti Lajos chilei világbajnokságra készülő legénysége a szubkontinensen ismerkedett a körülményekkel és ért el az Estadio Centenarióban 1:1-es döntetlent, a gólunkat Solymosi Ernő lőtte. Ugyancsak 1:1-re végződött a két csapat 1962. áprilisi „visszavágója", amelyen az ünnepelt, a nemzeti tizenegytől búcsúzó, az akkori számítás szerint századszor válogatott Bozsik József egyenlített.
Kulcsszerepet játszott Jankovics Károly, az Uruguayi Magyar Otthon elnöke a magyar-uruguayi futballkapcsolatok felélénkítésében és a két válogatott november 15-i stadionavató mérkőzésének előkészítésében. A montevideói magyar közösség vezetője elmondta, még 2017-ben jelentkezett a Magyar Labdarúgó-szövetségnél az Uruguay elleni barátságos mérkőzés ötletével, egyúttal felajánlotta közvetítői segítségét.
Ha valaki fellapozza a Montevideóban őrzött régi emlékkönyveket, két sporttörténeti jelentőségű bejegyzést is találhat bennük: a kézírás alapján Puskás Ferenc 1958 augusztusában és 1971 februárjában is meglátogatta a montevideói magyarokat, először a Real Madrid játékosaként, másodszor a Nacional elleni Világkupa-mérkőzés alkalmából, a Panathinaikosz edzőjeként.
tags: #real #madrid #jatekosok #magyarorszag #uruguay
