Az UEFA Kupa és a Vásárvárosok Kupája: Európai futballtörténelem

Az európai futballtrófeák közül elsőként az UEFA-kupa sorsa dől el: szerdán 20.45-kor Lisszabonban lép pályára az otthon szereplő Sporting Lisboa és az orosz CSZKA Moszkva, hogy megküzdjön a végső diadalért. A győztes csapat a 47. lesz a nyertesek sorában.

A kupa története és fejlődése

A sorozat 1958-ban még Vásárvárosok Kupája néven indult, 1971 óta nevezik UEFA-kupának. Az UEFA Kupa egy európai futballtorna, amely az 1971-72-es szezonban kezdődött, a Vásárvárosok Kupáját felváltva. Igaz, a tíz alapí­tó közül aztán a belga, a spanyol és a francia szövetség végül nem nevezte csapatát az első sorozatra, beszálltak viszont a keletnémetek, a skótok és az angolok. Így tíz csapat rajtolt az első kií­rásban, amelynek a nyitányát 1960. Igaz, talán akkor még csak maguk is csak sejtették, hogy egy mennyire sikeres sorozat születésénél bábáskodnak.

A torna, persze, 39 esztendő alatt alaposan kinőtte magát, Európa legeredményesebb klubjai között szinte nem is akad olyan, amely legalább egyszer ne jutott volna döntőbe a sorozat valamelyik kií­rásában. Az európai második számú kupasorozat presztízse "papíron" megnőtt azáltal, hogy 2000-ben megszűnt a Kupagyőztesek Európa Kupája, míg a Bajnokok Ligájától - a 32 között búcsúzó 16 csapat közül - nyolc csoportharmadik is az UEFA-kupában folytatja szereplését.

A Kupagyőztesek Európa Kupája (KEK) történetét is érdemes megemlíteni. A Stadion könyvtársorozat ötödik kötete feldolgozza a Kupagyőztesek Európakupája 39 éves, teljes történetét, az első mérkőzéstől az utolsóig, a Birminghamben játszott Lazio-RCD Mallorca találkozóig.

A kiemelkedő győztesek és a nemzeti fölény

Az eddig lejátszott döntők olasz és angol fölényt hoztak, 10-10 elsőséggel. Az UEFA-kupa, illetve a VVK legeredményesebb csapatai az egyformán 3-3 elsőséget szerző spanyol FC Barcelona, az olasz Juventus és az Internazionale, valamint az angol FC Liverpool. Tavaly a spanyol Valencia 2-0-ra nyert az Olympique Marseille ellen.

Magyar csapatok az európai kupaporondon

Hamar jutott siker nekünk magyaroknak is, hiszen az Ujpesti Dózsa már a második évben az elődöntőig jutott. Magyar csapat ugyan soha nem nyerte el a trófeát, de az MTK 1964-ben, a Ferencváros pedig 1975-ben igazán a csúcs közelébe jutott.

A Ferencváros történelmi sikerei

A magyar résztvevők eddigi egyetlen sikerét 1965-ben az FTC aratta: a zöld-fehérek Fenyvesi Máté fejesgóljával 1-0-ra győzték le Torinóban a Juventust. A ferencvárosiak 1968-ban az angol Leeds Unitedtől kaptak ki a fináléban.

Az 1975. évi KEK-ezüstérem története alighanem 1973 októberében kezdődött! Ekkor vette át az FTC edzéseinek irányí­tását Dalnoki Jenő, a játékoskorában önmagát sem kí­mélő harcosságáról hí­res, az igazi „Fradi-szí­vet” szinte személyében jelképező szakember. Edzősége első bajnoki évében bajnoki ezüstig és MNK-győzelemig vezette a Ferencvárost, ám különböző okokból meghatározó játékosoktól kellett megválnia az esztendő folyamán, illetve az idény végén. 1974 nyarán eligazolt a csapattól a mester másik korábbi játékostársa, Páncsics Miklós, akiért a Fradi a szélvészgyorsaságú Pusztait kapta cserében a Honvédtól.

A csapatösszeállítás ekkor a következő volt: hátul, balról: Martos Győző, Vépi Péter, Juhász István, Bálint László, Rab Tibor, Megyesi István, Vlczkó Tamás. Az ideális edzőkorban lévő - 41 esztendős - tettvágyó, határozott Dalnokinak nem maradt más útja, mint a drasztikus, ugyanakkor megfontolt fiatalí­tás. A „csikócsapat” történelmi diadallal kezdett a KEK-ben: Nyilasi találata a 14. percben az FTC első európai kupagólja volt az új Üllői úti stadionban, Szabó „Ferike” viszont csak a 79. A visszavágótól sokan féltették a zöld-fehéreket - alaptalanul. Gól nélküli első félidő után a Fradi-ellencsapások 16 perc alatt három (!) gólt hoztak, s még a 80. percben született hazai szépí­tésre is volt „kontrája” a Fradinak, Máté János révén.

A második fordulóra igazi nagyágyút juttatott Fortuna a Ferencvárosnak: egy másik brit FA-kupa, az igazi, a „nagy” angol kupa győztesét, a Liverpoolt! Hogy felmérhessük a feladat nagyságát: a „vörösök” 1973 és 1978 között összesen négy európai kupadöntőben szerepeltek - két UEFA-kupa, két BEK -, és mindegyiket megnyerték! Bob Paisley másfél évvel korábbi (1973. május) és másfél évvel későbbi (1976 május) UEFA-kupa-győztes gárdájából 9, illetve 8 játékos szerepelt a Fradi elleni 1974. október-novemberi oda-visszavágós kupacsatán! Pedig a zöld-fehérek akár vagyonokat is hozhattak volna bátor hí­veiknek. Igaz, nem győzték le egyszer sem a favorit briteket - helyesebb í­gy í­rni, mint angoloknak, hiszen a valóban angol kétszeres aranylabdás Kevin Keegan mellett például az í­r Steve Heighway és a walesi John Toshack voltak a liverpooliak csatárcsillagai -, de egyszer sem kaptak ki tőlük. Az anfieldi 35 ezer Liverpool-fan elhűlve nézte, amint Géczi pazarnál pazarabb védésekkel kergeti az őrületbe a hazai támadókat - egyedül Keegan-nek kapitulált a 37. Máté széles, komótos „kengurucselekkel” szinte a Liverpool egész válogatott védelmét kicselezte, majd Clemence kapujába gurí­tott! Az Üllői úton élni is tudott vele: kemény, rugdosódós, parázs hangulatú csatában szó szerint kiharcolta a gól nélküli döntetlent s vele a továbbjutást is.

A negyeddöntőben a Fradinak talán kedvezett a sorsolás, hiszen elkerülte a rettegett, még álló nagyágyúk közül a Benficát, a Real Madridot, az UEFA-kupa-védő PSV-t, de megkapta a svéd kupagyőztes Malmöt. Azért a „talán” határozó, mert az égszí­nkékek csapata sem akármilyen futballistákból állt. A malmöi mérkőzés azonban átütő vendégsikert hozott: a lendületes, gyors és szellemes kontrajátékot bemutató FTC a nagyszerűen játszó Nyilasi vezérletével már 3-0-ra is vezetett, végül egy gólt bekapva is magabiztosan győzött. Az utolsó előtti akadályt a Crvena zvezda jelentette a zöld-fehérek számára. A belgrádi vörös csillagosok a negyeddöntőben gigászi küzdelemben, a madridi 0-2 után a Marakanában kiharcolt 2-0-lal, majd 11-esekkel búcsúztatták a Real Madridot. Az április 9-i első meccsen, a Népstadionban azonban meg kellett hajolniuk a Fradi nagyobb tudása előtt: Branikovits vezető gólját még kiegyenlí­tette Dusán Szavics, Magyar „Csóka” találatára azonban már nem volt válasza. A Marakana több mint százezres nézőserege sem tudta megfélemlí­teni az ekkorra már nagy csatákban edződött Fradi-fiúkat a visszavágón. A fordulatos, nagy csatában a korai FTC-vezetést (Pusztai, 7. perc) csak a második félidőben tudta egalizálni a Zvezda, ám a 70. Hosszabbí­tásra állt tehát a meccs, de a 83. percben a német bí­ró - és általa az FTC -„egyenlí­tett”. Igaz, a fináléban már cseppnyi esélye sem volt a kirobbanó formában futballozó Dinamó Kijevvel szemben. Bálinton kí­vül - akit a bajnokságban alig néhányszor és a kupában is csak Liverpoolban játszó Pataki dr. helyettesí­tett - Pusztai sem állhatott Dalnoki rendelkezésére, ráadásul a finálé előtt négy nappal küzdelmes, fárasztó bajnokit játszott a csapat Békéscsabán, ám ettől még igaz: a Szent Jakab stadionban az ukránok „lefocizták a pályáról” a zöld-fehéreket.

További magyar döntősök

Az Újpesti Dózsa egy évvel később, 1969-ben a Newcastle United ellen maradt alul a döntőben. A Videoton 1985-ben a világhírű Real Madriddal játszott a trófeáért, s a hazai 3-0-s vereség után a spanyolországi visszavágón az 1998-ban elhunyt Májer Lajos góljával 1-0-ra nyert.

Az UEFA Kupa emlékezetes pillanatai: A Juventus sikerei

Az 1977-es UEFA Kupa győzelem

Trapattoni Juventusa 1976 szeptemberében a Manchester City személyében egy veszélyes ellenfél ellen kezdte meg európai körútját az UEFA Kupa első fordulójában. Az első mérkőzésre Angliában került sor, melyen csak Zoff világklasszis teljesítményének volt köszönhető a mindössze 1-0-s vereség. A szeptember 29-ei visszavágó viszont teljesen más mérkőzést hozott: a Bianconeri előbb kiegyenlítette az összesítésbeli hátrányát Scirea góljával, majd Boninsegnának köszönhetően már előnyben volt a hazai csapat. A következő fordulóban ismét Anglia, és ismét Manchester volt az úticél, de ezúttal a United ellen játszott a Bianconeri. Az első meccs az első manchesteri meccshez hasonlóan alakult (1-0-s vereség). A visszavágón egyértelmű győzelem született, Boninsegna két és Benetti egy góljával (3-0). A legjobb 16 között kevésbé ismert ellenfél, az ukrán Shakhtar Donetsk jött szembe. A negyeddöntőben a kelet-német Magdeburg volt az ellenfél, de már az első, németországi meccsen eldöntötte a továbbjutást a Juventus, mivel a bajnokságban mutatott nagyszerű formát át tudták menteni erre a meccsre is, így Cuccureddu, Benetti és Boninsegna góljaival 3-1-re nyertek. A kétmeccses fináléban a baszk Athletic Bilbao ellen lépett pályára a Bianconeri. Két hatalmas csata volt, az elsőn, Torinóban Tardelli góljával 1-0-ra nyert a Juventus. A bilbaói visszavágón egy pokoli hangulatú stadion várta a csapatokat, de a Juve így is szenzációsan kezdte a meccset, köszönhetően Bettega góljának. Ugyanakkor ezt követően a Bilbao visszajött a meccsbe, sőt két góllal meg is fordította a mérkőzés állását, kiegyenlítve így az összesített állást, azonban több gól már nem született, így idegenben szerzett több góllal a Juventus nyerte az ezévi UEFA Kupát. Az 1977-es győztes csapat tagjai között volt Zoff, Benetti, Cuccureddu, Scirea, Bettega, Tardelli, Causio, Gentile, Boninsegna, Morino, Furini, Spinosi, Marchetti A., Gori S., Cabrini.

Az 1990-es UEFA Kupa diadal

1989 szeptemberében egy újjáalakult Juventus, Zoffal a kispadon, kezdte meg menetelését az UEFA Kupában. A lengyelországi Gornikban szerepelt először a Bianconeri, ahol Zavarov góljával győzelmet aratott, így a visszavágó (melyen 4-2-re győzött az Öreg Hölgy, Schillaci duplájával) már csak formalitás volt. A következő fordulóban a Paris St. Germain következett. Az első mérkőzés a Parc des Princes-ben került megrendezésre, amelyen a keményen védekező Juventus egy klasszikus kontratámadással (Rui Barros góljával) szerezte meg a győztes gólt. A legjobb 16 között a német FC Karl-Marx-Stadt csapata látogatott Torinóba. A ködben lejátszott mérkőzés második félidejének közepén hátrányba került a hazai csapat, és már úgy tűnt, hogy vereség lesz a vége, de a mérkőzés utolsó 10 percében Schillaci és Casiraghi góljaival megfordította az állást a Juventus. A negyeddöntőben lehetősége nyílt a Bianconerinek, hogy bosszút álljon a 7 évvel korábbi BEK-döntőbeli vereség miatt a Hamburg csapatán. A torinói csapat élt is a lehetőséggel, ugyanis Németországban Schillaci és Casiraghi góljaival 2-0-ra nyert, igaz, a visszavágón egy váratlan 2-1-es vereség csúszott be, de ez nem változtatott a továbbjutó személyén. Az elődöntőben ismét egy német csapat jött szembe, a Köln, Thomas Hasslerrel a soraiban (aki nemsokára a Juventus játékosa lett), akik úgy tűnt, hogy összecsuklanak a Stadio Comunaléban, de a háromgólos hátrányból visszajöttek, és mindössze 3-2-re kaptak ki. Egy teljesen olasz döntő! Az ellenfél a Werder Brement legyőző Fiorentina volt. A finálé első mérkőzése - 1990. május 2-án - volt a hivatalos búcsú az öreg Stadio Comunalétól. A Juventus 3-1-re győzött, a gólokat Galia, Casiraghi és De Agostini szerezték.

Későbbi kampányok

Egy olyan szezonban, melyben a bajnokságban nem a legszebben játszott a Juventus, csak az UEFA Kupa volt az, ami érdeklődést és ambíciókat hozott magával. Ebben a kupában jobban mentek a dolgok: a ciprusi Anarthosis, a görög Panathinaikos és a cseh Sigma Olomouc elleni győzelmek után a Juventus a negyeddöntőben találta magát, ahol márciusban a nagyszerű Benficával kerültek szembe. Az elődöntőben a George Weah vezette Paris St. Germain érkezett Torinóba. Itt Weah szerzett vezetést a vendégeknek, viszont a kirobbanó formában lévő Roberto Baggio két góljával fordítani tudott a hazai csapat, így megmaradtak a remények a továbbjutásra. 4 nappal a visszavágó előtt a San Siróban vendégeskedett a Juventus, ahol régóta várt nagyszerű győzelmet aratott (3-1) a Milan ellen, így a Bianconeri visszavette a vezetést a bajnokságban.

Az UEFA Kupa döntők krónikája (válogatás)

Az UEFA Kupa, illetve elődje, a Vásárvárosok Kupája hosszú és gazdag történelme során számos emlékezetes döntőnek adott otthont. Az alábbi táblázat néhány kiemelkedő finálét mutat be:

tags: #real #uefa #kupa

Népszerű bejegyzések:

• Legendás NBA mezszámok
• Az utánpótlás-válogatottakról bővebben
• futballpályák szabványos méretei
• Egy DAC-szurkoló története
• A magyar röplabdasport elhivatott mestere