Reformátusok és futball: A hit és a sport közössége
Kereszt és futball-labda? Első látásra nem is állhatna távolabb a hit és labdarúgás, hiszen míg előbbi a transzcendensre tekint, utóbbi nagyon is e világi műfaj. A keresztyénség egyik legcsodálatosabb üzenete éppen az emberi törésvonalak meghaladásáról szól. Ahogy Pál apostol fogalmaz a galatákhoz írott levelében: „Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok Krisztus Jézusban.”
A futball mindig is fontos volt az identitás kifejezésére, támogatás vagy tiltakozás kinyilvánítására. A kulcsszó a közösség: a futball őshazájának számító Angliában meglepően sok klubot alapítottak hitüket gyakorló gyülekezeti tagok, fiatal férfiak. Például 1874-ben Birminghamben az egymást a gyülekezetből ismerő krikettezők alapították meg az Aston Villa csapatát. A liverpooli Everton klubot pedig egyenesen egy metodista lelkész alapította helyi fiataloknak. A Manchester City szintén az evangelizáció eszközeként született meg, Szent Márk néven jött létre az anglikán templomban.
A magyar válogatott és a futball története
A téma különösen időszerű, miután a magyar válogatott veretlenül megnyerte Európa-bajnoki selejtezőcsoportját, és immár sorozatban harmadszor jut ki a kontinensviadalra. A magyar labdarúgás történetében 1902. október 12-e nemes évforduló, ekkor játszotta első hivatalos mérkőzését a válogatott Ausztria ellen. A labdarúgásról hazánkban először 1879-ben írtak, az első szervezett mérkőzésre pedig 1896. november 1-jén került sor a Pékerdőben.
Dicsőséges évtizedek és a futball társadalmi szerepe
A két világháború közötti korszakban a futball a nemzeti identitás és a társadalmi konszolidáció eszközévé vált. A sportpolitika egyfajta lepelként funkcionált, amely mögött a férfinépességet fizikailag fel lehetett készíteni egy háborús helyzetre. A professzionális labdarúgócsapatok nálunk 1926-ban jelentek meg, ekkor huszonnégy klub vált hivatalosan profivá. A korszakban a Fradi dominálta a hazai versengéseket, de az MTK és az UTE is jelentős sikereket ért el.
A futball és az egyház kapcsolata Magyarországon
Az egyház és a futball közötti határátlépésre idehaza is vannak esetek, még a legsötétebb ateista diktatúra idejéből is. Kovács Sándor hajdúsági református lelkész az ötvenes-hatvanas években a debreceni DVSC meghatározó játékosa volt. Napjainkban is találkozhatunk hasonló kezdeményezésekkel: jótékonysági labdarúgó-mérkőzést rendeztek a Nagydobronyi Református Irgalmas Samaritánus Gyermekotthon támogatására, és a Felzárkózó települések program keretében is rendszeresen szerveznek futballbajnokságokat a református közösségek bevonásával.
| Időszak | Esemény |
|---|---|
| 1896 | Első szervezett mérkőzés Magyarországon |
| 1902 | Első hivatalos válogatott mérkőzés |
| 1926 | A professzionális bajnokság kezdete |
| 1938 | Világbajnoki döntő (Magyarország ezüstérme) |
Persze a futballhoz vagy a válogatotthoz való viszony semmiképpen sem lehet magyarság- vagy hitmérce. Szerencsére a nemzet és az egyház is sokkal erősebb, sokszínűbb közösség annál, mintsem hogy ilyen sorompókkal korlátozza magát. A mai magyar valóságban élő hívőknek igenis érdemes valahogy viszonyulniuk a labdarúgáshoz, hiszen a sport képes összehozni az embereket és közösséget építeni.
tags: #reformatus #futball #valogatott
