Reformkor, forradalom és szabadságharc: A polgári átalakulás útja
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti hőstörténet részévé vált.
A reformkor előzményei és a polgári átalakulás programja
Az 1848-as tavaszi átalakulás programja majdnem két évtizedes előkészítő munka eredménye. A polgári átalakulásért folytatott küzdelmet a nemesség vezette, mert nem volt nagy és erős polgárságunk. Széchenyi István, a reformok első megfogalmazója, Hitel című művével (1830) elindította a reformkort. A nemesség felismerte, hogy kiváltságai egy részéről le kell mondania, polgári változásokra van szükség, de reformok útján, hogy elkerüljék a forradalmat.
Kossuth Lajos, a nemes pályatárs a Pesti Hírlap főszerkesztőjeként országosan ismertté tette a reformgondolatokat, különösen a kötelező örökváltság és közteherviselés fontosságát. Az 1847 novemberében Pozsonyban összeült rendi országgyűlésen a reformpárti erők és a „fontolva haladókat” tömörítő Konzervatív Párt lépett föl határozott programmal.
| Reformkori követelések | Célkitűzések |
|---|---|
| Közteherviselés | Nemesi adómentesség eltörlése. |
| Jobbágyfelszabadítás | Feudális terhek megszüntetése. |
| Ősiség eltörlése | Nemesi föld eladhatóságának biztosítása. |
A márciusi forradalom és az áprilisi törvények
A téli hónapok során patthelyzet alakult ki, ebbe a helyzetbe hozott döntő fordulatot a február 22-ei párizsi forradalom híre. Kossuth Lajos március 3-án elmondott beszéde fogalmazta meg programszerűen az ellenzék követeléseit: független magyar bank felállítását, a honvédelmi rendszer átalakítását, jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt. 1848. március 15-én Pesten a forradalmi ifjúság Petőfi, Jókai és Vasvári vezetésével kihirdette a 12 pontot és a Nemzeti dalt.
Az utolsó rendi országgyűlés által elfogadott áprilisi törvényeket az uralkodó, V. Ferdinánd király április 11-én szentesítette. Ez fordulópontot jelentett a magyar történelemben, az ország gazdasági-politikai-kormányzási rendszere óriási változáson ment keresztül. Az áprilisi törvények alapján Magyarország csaknem független ország lett, megkezdődött a jobbágyrendszeren és a nemesi kiváltságokon alapuló feudális rendszer felszámolása.
A szabadságharc és a nemzeti ellenállás
Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. 1848. szeptember 29-én a pákozdi csatában a magyar honvédsereg Móga János vezetésével megállította Jellasics előrenyomulását. A tavaszi hadjárat 1849. április-májusában bontakozott ki, melynek célja az osztrák fősereg bekerítése és megsemmisítése volt.
Tavaszi hadjárat 1849 április 2 - május 21.
A katonai vereségek és a Függetlenségi Nyilatkozat hatására Ferenc József katonai segítséget kért I. Miklós orosz cártól. Görgei Artúr a reménytelen katonai helyzet miatt augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert az orosz hadsereg előtt. Noha Kossuth Lajos később árulónak nevezte a tábornokot, a modern történetírás elvetette a hazaárulás vádját, igazolva, hogy Görgei a politikai vezetés döntésével összhangban cselekedett.
tags: #reformkor #forradalom #szabadsagharc #valogatott #tanulmanyok
