A Budapesti Labdarúgó Szövetség (BLSZ) Bajnokságainak Története és A Magyar Futball Gyökerei

A magyar labdarúgás története gazdag és eseménydús, melynek gyökerei egészen a 19. század végéig nyúlnak vissza. Az országos szövetség, a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ) 1901. január 19-én alakult meg, de már ezelőtt is élénk volt a futballélet.

A Magyar Labdarúgás Hajnala és Az MLSZ Megalakulása

A Millenáris Sporttelep, amelyet eredetileg kerékpárosoknak építettek 1896-ban, lett a magyar labdarúgás bölcsője. Az első nyilvános mérkőzésre 1897. október 31-én került sor, amikor az 1885-ben alapított BTC (labdarúgó-szakosztálya 1897-ben jött létre) fogadta az 1894 óta működő osztrák Vienna Cricket and Football Clubot. A mérkőzést 1400 néző előtt játszották, és a BTC csupán 2:0-s vereséget szenvedett a bécsi csapat ellen, ami kellemes meglepetést okozott az akkori erőviszonyokat figyelembe véve. A BTC csapatában Ray Ferenc kapitány és hű társa, Yolland Artúr kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.

Ray Ferenc angol diáktársai révén Lausanne-ban ismerkedett meg a sportággal, és Stobbe Ferenc felkérésére hazatérve magával hozott egy igazi angol futball-labdát, ami az elsők között került magyar földre. Stobbe Ferenc a sportág meghonosítója, ő ültette át magyar nyelvre az angol labdarúgószabályokat, és ő volt a szövetségi kapitány is 1904 és 1908 között tíz alkalommal.

Az 1890-es években sorra alakultak a futballklubok: a már említett BTC mellett a Magyar Úszó Egyesület (MÚE) 1893-ban, a Műegyetemi Football Club (MFC) 1897-ben, a Ferencvárosi Torna Club (FTC) 1899-ben, a Budapesti Sport Club (BSC) 1900-ban jött létre. Ezek az együttesek vették részt az első, 1901-ben kiírt nyolcfordulós bajnokságban.

Az új játék népszerűségét Dr. Földessy János is feljegyezte, miszerint „Rossz időben is folytak a labdarúgók edzései, mégpedig a fedett Nemzeti Lovardában.” Az 1898-as év meghozta az első „igazi”, két klub közötti találkozót, melyet a BTC és az MFC vívott. Az 1899-es évben a műegyetemisták első nemzetközi sikerüket is elérték, 3:0-ra nyertek az osztrák Athletiksport Club Viktoria Wien ellen. Egy hétre rá a BTC a Práterben 1:1-et játszott a Cricketerek ellen. Az év novemberében megalakult a BEAC, a második egyetemi egyesület. Az egyre több együttes, a növekvő mérkőzésszám és a bajnoki megméretés igénye szükségessé tette a sportág továbbszerveződését.

A Magyar Labdarúgók Szövetsége végül 1901. január 19-én alakult meg az Akadémia utcai István Főherceg Szálló különtermében. 13 sportegyesület és a versenypálya-szövetség küldöttei alapították az MLSZ-t. A testület elnöke titkos szavazással a Magyar Futball Club tagja, Jász Géza lett, a két alelnök Gillemot Ferenc és Füzesséry Árpád.

Az Első Bajnokságok és A Labdarúgás Terjedése

Az MLSZ megalakulását követően, február 4-én döntöttek arról, hogy angol mintára kiírják a bajnokságot, ahol a győztes két pontot, a döntetlenért egy pontot kap. Az első bajnoki mérkőzést február 17-én játszotta a BTC és a BSC, melyen az előbbi Róka János három és Ray Ferenc egy góljával 4:0-ra győzött. A BTC az első bajnoki idény végén 16 ponttal, hatpontos előnnyel zárt a MÚE előtt, veretlenül. A gólkirály az aranyérmes csatára, Manno Miltiádesz lett 17 góllal. Az első hazai vándordíjat, az Ezüstlabdát is a fradisták nyerték, akik öt kiírásban (1903-1909) győztek, és így a szép trófea végleg az FTC-é lett.

1901. december 1-jén játszotta első nyilvános mérkőzését az MTK csapata a későbbi nagy rivális FTC ellen, melyet az FTC 5-1-re nyert meg. Az 1902-es bajnokságot ismét a BTC csapata nyerte, de már becsúszott egy döntetlen is. Az MTK 1902-ben nevezett először a másodosztályba és a második helyen végezve rögtön fel is jutott az élvonalba, ahol 1904-ben már meg is szerezte első bajnoki címét. Ekkor kezdődött az "örökrangadó", ugyanis az FTC és az MTK uralta a bajnokság korai évtizedeit.

A labdarúgás népszerűsége és befolyása a politikai életre már ekkor is jelentős volt. 1907-ben Apponyi Albert kultuszminiszter, akit az MLSZ tiszteletbeli tagjává választott, támogatta a labdarúgás nemzetközi kapcsolatainak kialakítását. Még ebben az évben a FIFA (a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) teljes önállósággal felvette tagjai közé hazánkat. Az 1909-es FIFA-kongresszust már Budapesten rendezték, ami újabb sportdiplomáciai sikernek számított.

Az Amatőr-Profi Szétválasztás és A Budapesti Labdarúgó Szövetség (BLASZ/BLSZ) Megalakulása (1926)

A szervezett futballunk, a Magyar Labdarúgók Szövetsége 1926-ban már 25. születésnapját ünnepelte. Az 1926-os esztendő legfontosabb eseménye az „amatőr-profi szétválasztás” volt. Ekkor alakultak meg a korábban is domináló nagy klubok profi alakulatai, és kerültek - az 1926-1927-es bajnokságban először - vidéki csapatok is a bajnokság I. osztályába.

A szétválasztás nem csak a profikat érintette. 1926. szeptember 20-án, este 7 órakor ültek össze első ízben az amatőr-profi szétválasztás után a budapesti amatőr egyesületek, hogy megválasszák a Budapesti Labdarúgók Szövetsége első tisztikarát. Az első tisztikar így festett: Zsarnóczay János, Laky Dezső dr. társelnökök, Bíró Dezső, Springer Ferenc dr., Toldy Zoltán dr., Pártos Gyula, Kovácsházy Vilmos, Labiner Gyula alelnökök. A szövetség, amely némi jogi csatározás után nem BLSZ, hanem BLASZ néven működött, hatalmas erőt képviselt. Az első ízben kiírt BLASZ-bajnokságban (1926-1927) 131 csapat indult három szinten:

• BLASZ I.: két csoportban, 33 csapattal
• BLASZ II.: két csoportban, 30 csapattal
• BLASZ III.: öt csoportban, 68 csapattal

Az amatőr egyesületek nagy többsége még a legszükségesebb kiadásokat sem tudta fedezni, így a szövetség kénytelen volt néhány csapatot kizárni a bajnokságból, de egyúttal megengedte nekik, hogy versenyen kívül lejátszhassák mérkőzéseiket. A nehézségek ellenére a fővárosi szövetség nagy hangsúlyt helyezett a nemzetközi kapcsolatokra is. Olyan erős bázisa alakult ki Budapesten a magyar amatőr labdarúgásnak, amelynek nyomai máig látszanak.

A BLSZ Mint Szervezet és Az Amatőr Futball Színfalai Mögött

A magyar labdarúgás alsó régiójába a BLSZ, illetve a megyei labdarúgó-szövetségek által üzemeltetett bajnokságok tartoznak. A BLSZ feladata pontosan az, ami - elvben - az MLSZ-é: a bajnokságok lebonyolítása (sorsolás, játékvezető-küldés, fegyelmi ügyek) és a válogatott(ak) fenntartása. Fa Sándor, a BLSZ ügyvezető elnöke szerint a budapesti szövetség 19 000 játékost tart nyilván, ebből 15 000-re tehető az aktívan sportolók száma, a serdülő hattól az ifiken és az öregfiúk százcsapatos mezőnyén át a BLSZ felnőtt első osztályáig. Ezt az irdatlanul sok sporttársat a BLSZ hatfős fizetett apparátusa mozgatja, meg társadalmi munkában a szövetség körül sertepertélő öregek.

A bajnokságok zajlását számos emlék színesíti. Emlékszünk például egy Donka nevű bíróra, aki játékvezetés közben effektíve az ellenfélnek szurkolt, 0:0-nál "na, lődd már be, bazeg" kiáltással biztatta a KSC középcsatárát. Végül a 89. percben ítélt meg egy jogtalan tizenegyest, amivel 1:0 lett az eredmény, és a KSC feljutott. Mindez a blasz háromban, azaz a Budapesti Labdarúgó Szövetség III. osztályában zajló bajnoki találkozón történt. A bírónak állítólag azért volt fontos a KSC feljutása, mert az asszony működtette a pálya melletti büfét, márpedig a magasabb osztály több nézőt és több bevételt jelentett. Donka nem az egyetlen színfoltja volt a BLSZ-ben eltöltött éveknek, melyet a nagy jellemek és a sunyi rugdosódók az ellenfél soraiban, a bonyolult viszonyrendszer a csapaton belül, az együtt átélt traumák, és a környezet, amiben a bajnokságok zajlanak, jellemeznek.

A Gamma olajos salakja, amit napokig nem lehet kimosni a horzsolásos sebekből, a partvonal felrajzolására szolgáló mészporos talicska, amelynek kacskaringóit a pályagondnokban dolgozó szesz diktálja, az örökös széngázszag a Duna Cipő öltözőiben, és a BLSZ idős, társadalmi munkás ügyintézői, akik még Orthot is látták, mind-mind hozzátartoznak ehhez a világhoz. És persze, főként és mindenekelőtt, a játék; a gyep, ahogy az ember viszi felfelé a labdát, és körbenéz, és akkor tényleg ő a maldini. Szóval: nagypályán focizni.

A BLSZ Finanszírozása és Működése

A szövetség némi fővárosi önkormányzati támogatásból és az úgynevezett játékosengedélyekből, illetve a nevezési díjakból befolyó összegekből tartja fenn magát, az MLSZ-től függetlenül. Az elmúlt években sorra szűntek meg egykor BLSZ-ben játszó csapatok, leginkább azok, amelyeket egy-egy vállalat tartott fenn. Ennek ellenére még a budapesti harmadosztályban, azaz a magyar labdarúgás hatodik vonalában is akad csapat, amelyik szerény meccspénzt tud fizetni a játékosainak, egy- és ötezer forint körüli összegekről van szó fejenként, amit szponzorok adnak össze. Vidéken gyakran előfordul, hogy a helyi kocsmáros „dob fel ötven rongyot a fiúknak”. Van, ahol a helyi önkormányzat csönget egymilliót az éves működésre.

Ahhoz, hogy futballozni lehessen, mindenekelőtt pályára van szükség. A budapesti "kiscsapatok" pályáinak tulajdonjoga pont annyira zavaros, mint minden, a tulajdonlással kapcsolatos kérdés ebben az országban. A bezárás és/vagy privatizálás előtt/után tartó vállalatok számára a céghez tartozó futballpálya több tízmilliós érték, hiszen a telekre építkezni lehet. A sporttörvény tervezete ugyan tartalmaz egy olyan kitételt, amelynek értelmében az új tulajdonosnak 15 évig eredeti funkciójában kell működtetnie a sportpályát, ám ez a rendelkezés könnyen kijátszható. Fa Sándor szerint a pályákat a kerületi önkormányzatoknak kellene megvenniük, ez jelenthetne garanciát a fennmaradásukra.

Csapatalapítás a BLSZ-ben

Ha tizenöt fiatalember úgy gondolja, hogy már idén szeptembertől nagypályás bajnokságban szeretne futballozni, ahhoz nem árt, ha valaki vagy valami állja a szórakozás költségeit. Ellenkező esetben saját maguknak kell kiköhögniük fejenként 10, de inkább 15 ezer forintot egy szezonra. A leglelkesebb közülük (ő lesz az intéző) azonnal telefonálhat a BLSZ Curia utca 3. alatt székelő irodájába, és keresheti Koszta Tibi bácsit. A BLSZ IV. osztályú bajnokságainak sorsolását július 15-én készítik el, szólni kell, hogy lesz még egy csapat. A Curia utcában aztán elégséges felvilágosítással látják majd el arra vonatkozóan, hogy hogyan kell megcsináltatni az igazolásokat, meg hogy mi a játékengedély, hol kell sportorvosit intézni, hol vehet egy garnitúra szerelést, meccsjelentőt, jegyzőkönyvet. Ezután már csak pályát kell találni: Budapesten némi utánjárással meccsenként 3000 forintért már lehet füves pályát találni. Aztán egy erős augusztusi alapozás, és szeptember elején kezdődhet is a bajnokság.

Az NB I Története és Domináns Csapatai

A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg, hagyományos neve NB I (nemzeti bajnokság), jelenlegi nevén Fizz Liga. Az MLSZ az első és második osztályt a csapatok különböző hazai és nemzetközi eredményeit figyelembe véve szervezte. Az FTC az első, az UTE a másodosztályba kapott besorolást. Az első osztály tagjai voltak még a BTC, a MÚE, MAFC és a BSC. Az MTK 1902-ben nevezett először a másodosztályba és a második helyen végezve rögtön fel is jutott az élvonalba, ahol 1904-ben már meg is szerezte első bajnoki címét.

A három legmeghatározóbb klub, mely már a kezdetektől jelen van a magyar bajnokság több, mint 110 éve íródó történetében, a Ferencvárosi TC, a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) és az Újpesti Torna Egylet (UTE). Legkorábban, 1885-ben, az UTE alakult meg, majd ezt követte három évvel később az MTK. S bár a három klub közül utolsóként alakult, mégis elsőként hozta létre labdarúgó szakosztályát az FTC, megalakulásakor, 1899-ben.

Politikai Befolyás és A Hatalmi Egyensúly Változása

1940 vízválasztó a magyar bajnokság életében, az addig viszonylag politikamentesen zajló bajnokságba durván beleszólt a politika, amihez a második világháború szolgáltatott tragikus hátteret. Az egyre szigorodó zsidótörvények miatt az MTK - amelyet anno a magyar arisztokrácia és a zsidó nagypolgárság alapított - meghatározatlan időre feloszlatta önmagát. Az FTC és az UTE vezetősége tiltakozott e döntés ellen, de az MTK labdarúgócsapata így négy idényben nem szerepelt (1940-44).

A háború zűrzavaros éveit követően az UTE találta meg először korábbi formáját, s lett sorozatban háromszor is bajnok. Az új politikai rendszer nagyobb hangsúlyt fektetett a sport és annak legnépszerűbb ága, a futball tömegformáló erejére, így felépítette saját csapatait. A Kispesti Atlétikai Club, melyet 1909-ben tanáremberek alapítottak, az 1916-17-es idényben mutatkozott be az élvonalban, és 1949 decemberében Bp. Honvéd néven nyerte első bajnokságát. 1950-ben politikai irányítással érkezett a Honvédba Grosics, majd két korábbi Fradi játékos, Kocsis és Budai II. A Honvéd az '50-es években összesen ötször nyert bajnoki címet.

Gyökeresen más volt azonban az FTC viszonya az új hatalommal. Miután rájuk sütötték a reakciós jelzőt, megpróbálták a klubot mindenféle módon ellehetetleníteni. Előbb ÉDOSZ, majd Bp. Kinizsi néven kellett szerepelnie, és zöld-fehér színeit is piros-fehérre kellett változtatnia. Az MTK folyamatosan nevet kellett, hogy váltson (Bp. Textiles/Bp. Bástya/Bp. Vörös Lobogó), de ezek alatt három bajnoki címet is nyert. Az UTE is átkeresztelésen esett át Budapesti Dózsa néven, de a csapatnak nem ment annyira.

1956 újabb mérföldkő a magyar labdarúgásban. A forradalom után, november 1-jén a ferencvárosi sportolók megszüntették a Bp. Kinizsit és visszaállították az FTC-t. Még ugyanezen a napon újjáalakult az MTK is, immár második alkalommal. Az 1960-as évek az FTC sikersorozatát és a Vasas legjobb évtizedét hozták. Mindkét klub négyszer lett bajnok ebben az évtizedben, és az FTC, sporttörténelmet írva, első magyar csapatként nemzetközi kupát nyert 1965-ben, a Vásárvárosok Kupáját (a mai EL elődjét). Legendás csatáruk, Albert Flórián a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát kapta meg 1967-ben.

A Vidéki Csapatok Előtérbe Kerülése

Az Újpest és Csepel 1950-ig számított vidéki csapatnak. Első vidéki csapatként bajnoki címet az 1943-44-es bajnokságban a Nagyváradi AC nyert, mely a második világháború határváltozásai miatt játszott a magyar bajnokságban. Ezt követően 19 évet kellett várni vidéki sikerre, ekkor, az 1963-as őszi bajnokságban a Győri ETO nyert bajnoki címet. Újabb 20 év után ismét a Győr nyert vidéki csapatként 1982-ben, majd a következő évben megvédte címét. Győr a vidéki labdarúgás egyik fellegvárává nőtte ki magát, bár a 2000-es évek közepétől Debrecen átvette a legsikeresebb vidéki csapat címét, miután 2014-ben már hetedik bajnoki címét szerezte. Vidéki csapatok közül nyert még bajnoki címet a Vác (1993-94), a Dunaújváros (1999-2000), a Zalaegerszeg (2001-02) és a Székesfehérvár (2010-11, 2014-15, 2017-18) is. A 2009-10-es szezon volt az első olyan a magyar bajnokság történetében, hogy nem végzett budapesti csapat a dobogón.

Modern Fejlesztések és Kihívások

A videóbíró-rendszert négy éve vezették be Magyarországon a férfi NB I-es bajnokság mérkőzésein, de a működésével kapcsolatban a mai napig gyakran felvetődnek kérdések. Az MLSZ egy összefoglaló VAR-tájékoztatóval nyújt segítséget e kérdések megválaszolásához. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) által elindított VAR 3.0 képzési program nem csupán egy újabb szakmai továbbképzés, hanem a hazai játékvezetés jövőjét meghatározó, komplex fejlesztési projekt.

A magyar futsal válogatott is történelmet írt a 2026. márciusában rendezett Férfi Futsal Európa-bajnokságon, ahol nem csak az első Eb-pontját szerezte meg, hanem rögtön négyet. A világranglistán előttünk álló lengyeleket legyőzte, a címvédő Portugália ellen tisztesen helytállt, a szintén a világ élvonalába tartozó olaszok ellen pedig a mérkőzés hajrájáig vezetett.

A klubok életében is zajlanak változások. Botka Endre, a Ferencváros hátvédje, nyilatkozott pályafutása elmúlt nehéz éveiről, melyeket a klubon belüli kommunikációs problémák és a játéklehetőségek hiánya jellemeztek. A ferencvárosi klub már korábban három fiatalnak adott profi szerződést, többek között a felnőtteknél bemutatkozó Czéh Barnabásnak is. A 23 éves Szalai József, az NB II jelenleg második legjobb góllövője, a Paks NB I-es csapatát erősíti majd. Külföldre is igazolnak fiatal magyar tehetségek, például Vasziljevics Andrej a Bundesligában szereplő Hamburg SV-hez kerülhet, Maier Merse pedig a portugál negyedosztályú A.D. Limianos új igazolása.

tags: #regi #blsz #bajnoksagok

Népszerű bejegyzések:

• A magyar minifutball-válogatott a Világbajnokságon
• Aktuális hírek Herszonról és nemzetközi sportról
• A Groupama Aréna története
• A világ legjobb kapusa
• NHL témájú fejtörők