A régió legfontosabb futballipari találkozója: a Football Forum Hungary és a magyar labdarúgás aktuális kérdései

Idén április 20-22. között a Puskás Arénában rendezték meg a közép-európai régió futballszakmai, illetve üzleti találkozójának számító Football Forum Hungaryt. Az esemény keddi, fő programjában szerepeltek a legkülönbözőbb futballszakmai előadások.

A programot Csisztu Zsuzsa, a Magyar Sportújságíró Szövetség alelnöke, a Nemzeti Sport főmunkatársa és az esemény házigazdája, Peter Hopwood nyitotta meg. Ez a negyedik Football Forum Hungary (FFH), amit először rendeznek meg a Puskás Arénában, ennek természetesen az az oka, hogy idén itt lesz a labdarúgó Bajnokok Ligája döntője is. Az FFH mára már a régió legfontosabb futballipari találkozójává nőtte ki magát.

„Minden évben egyre nagyobb, egyre fontosabb. Egy konferencia, amelyen találkozik a nyugat és a kelet labdarúgásának világa, amelyen mindannyiunk közös nyelve a labdarúgás” - nyitotta meg kedden a Puskás Arénában a Football Forum Hungary idei fő programját Peter Hopwood, az esemény házigazdája.

A 2025-ös rendezvényen több mint 750 szakmabeli vett részt közel 60 országból, több mint nyolcvan előadót lehetett meghallgatni, továbbá több mint hatvan európai futballklub képviseltette magát az eseményen.

„Egy, létszámában és jelentőségében folyamatosan növekvő eseményről beszélhetünk, amelyre mára már hetven országból érkeznek résztvevők, klubok képviselői és szakemberek a labdarúgáshoz köthető legkülönbözőbb területekről - mondta a megnyitón Csisztu Zsuzsa, a Magyar Sportújságíró Szövetség alelnöke, a Nemzeti Sport főmunkatársa. - Ez az esemény egyszerre szól a futball üzleti oldaláról, a futballszakmáról és a labdarúgás hálózatáról. Lehetőséget nyújt a futballszakma képviselőinek a találkozásra, kapcsolatok építésére, és a labdarúgással kapcsolatos ismeretek gyarapítására, új nézőpontok megismerésére.”

A megnyitón a résztvevők egyperces néma felállással adóztak a román válogatott április 7-én, 80 évesen elhunyt szövetségi kapitánya, Mircea Lucescu emléke előtt.

Klubfejlesztési modellek a régióban

Az előadások sora a fő helyszínen klubfejlesztési modellek összehasonlításával folytatódott Csisztu Zsuzsa moderálása mellett a felvidéki Kassa sportigazgatója, Geri Ádám, a vajdasági Topolya sportigazgatója, Palágyi Szabolcs és a DVTK sportigazgatója, Vincze Richárd részvételével.

„A legfontosabb, hogy önmagunkkal legyünk tisztában, a saját lehetőségeinkkel, ahhoz rendeljük hozzá a céljainkat és az ahhoz vezető stratégiát - kezdte a beszélgetést Geri Ádám. - Ha sikeresek akarunk lenni és gazdaságilag fenntartható modellt akarunk kialakítani, akkor innen kell indulni. Akkor van egyensúlyban egy klub, amikor nemcsak az eredmények miatt jönnek a szurkolók, hanem azért, mert a mérkőzés egy társadalmi esemény, ezért három vereség után is kilátogatnak a drukkerek. A klubnak közösen kell fejlődnie a szurkolókkal.”

Palágyi Szabolcs a Topolya példáját mutatta be: „A Topolyánál a nemzetközi szereplések után mi most érezzük azt a hullámvölgyet, ami a jó szereplések után sok klubnál elő szokott fordulni. Egy egész kicsi klubtól indulva lettünk nemzetközi szereplők. Ehhez Zsemberi János klubelnökkel közösen meg kellett határoznunk a magunk útját, aminek az alapját a 2018-tól kialakított akadémia adta, hogy a saját nevelésű játékosokra tudjunk építeni. Érdekes mód 2020-ban egy emlékezetes vereséggel tettük le a névjegyünket az európai porondon. Az FCSB elleni 6-6-os döntetlennel, ami után tizenegyesekkel ugyan vereséget szenvedtünk, de ez a meccs egy olyan ismertséget adott nekünk, amire később tudtunk építeni, felhívtuk magunkra a figyelmet, hogy fel tudjuk venni a versenyt a nagy klubokkal is, később pedig már eredményeket, győzelmeket is sikerült felmutatnunk a nemzetközi porondon. Most pedig az a célunk, hogy vissza tudjunk majd kerülni a nemzetközi porondra.”

Vincze Richárd, a DVTK sportigazgatója a változásokról beszélt: „Egyetértek azzal, hogy a sikert a kiszámíthatóság, az állandóság hozza meg, de nálunk az elmúlt időszakban a változás volt az állandó. Ezek a változások pedig oda vezettek, hogy az első csapatunk a hétvégén kiesett az első osztályból. A klub vízióját azonban ennek nem szabad befolyásolnia. Én egy hónapja dolgozom a jelenlegi pozíciómban, addig az akadémián tevékenykedtem és az akadémián is az alapok meghatározását tartottam fontosnak. Sokszor nem kommunikálunk őszintén a szurkolókkal, így csak szombattól szombatig látnak, de a sikeres kluboknál ez nem így működik. A folyamatokat kell nézni, amit egy klubnak fel kell építeni.”

Hozzátette: „Most megvan az a vízió, hogyan kell működnie a futballnak Diósgyőrben, mit szeretnénk felépíteni. Nálunk a pálya mellett van egy gyár, amiben negyvenezeren dolgoztak a fénykorában. Ebből is következően mi egy dolgos, munkás csapat vagyunk, ezt a víziót kell képviselnünk a pályán. Ha tudjuk, milyen csapat vagyunk, tudjuk milyen edzőre, játékosokra van szükségünk, de mindennek az alapja a kiszámíthatóság és az állandóság. Ahhoz, hogy új útra lépjünk, hogy például régiós szakembereket tudjunk a klubhoz hozni, talán nem is baj, hogy kiestünk. Viszont le kell szögezni, hogy jelenleg legalább két NB II-es klubbal szemben lépéshátrányban vagyunk. Ezért reális célokat kell megfogalmazni a szurkolók felé.”

A beszélgető partnerek egyetértettek abban, hogy minden klubfejlesztés alapja annak meghatározása, mire épül, milyen közösségre, szurkolói bázisra, mi az alapvető célja, hova akar eljutni a klub és ehhez milyen anyagi és egyéb feltételek állnak a rendelkezésére.

A konferencia további programjában pódiumbeszélgetéseken vettek részt hazai klubok vezetői, így az MTK, a Kisvárda, a Vasas, a Pécsi MFC és az Újpest FC részéről.

Fiatal tehetségek és a Nagy Magyar Fociteszt

Kovács-Polyák András, a budapesti Veres Pálné Gimnázium tanulója nyerte a Nagy Magyar Fociteszt Diákoknak versenyt. A futball-fanatikus András több mint 30 ezer fiatal közül végzett az első helyen. Maga is kergeti a labdát a Rákosszentmihály színeiben, nagy Barca-drukker, és kedvenc játékosa Messi.

A DUE Médiahálózat és az MTK Budapest egy nagyszabású játékot indított Nagy Magyar Fociteszt Diákoknak néven, tisztelegve a száz évvel ezelőtt született MTK Örökös Bajnoka és Örökös tagja, az Aranycsapat csatára, Hidegkuti Nándor előtt. Az online teszt kitöltői közül az ezer legjobb játékos kapott meghívást a középdöntőbe, melyet május 26-án rendeztek Budapesten, a 30. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál keretében az újpesti UP Rendezvénytérben.

Itt zajlott az országos játék döntője is, ahová a középdöntőből a legeredményesebb 10 játékos jutott be, kilenc fiú és egy lány. A 10 döntős egy nagyszabású televíziós show keretében bizonyította tudását, és az elmúlt bő 100 év magyar futballját érintő kérdésekre kellett válaszolniuk. Téma volt Dzsudzsák Balázs, Mészöly Kálmán, Marco Rossi és Puhl Sándor is.

Ezüstérmes lett Rábai Gellért, aki egy Samsung Galaxy 5G mobiltelefont vihetett haza. A győztes Kovács-Polyák András egy 4 napos utazást nyert Londonba, ahol szeretne megtekinteni egy Arsenal-mérkőzést. András itthon a Ferencvárosnak szurkol, külföldön a Barcelonának. Legnagyobb futballélménye eddig egy katalán rangadó volt, azaz a Barcelona-Espanyol összecsapás helyszíni megtekintése. Kedvenc játékosa Messi, és maga is kergeti a labdát a Rákosszentmihály színeiben, a BLASZ U17 bajnokságban, belső védőként.

A magyar válogatott statisztikai adatai és nemzetközi összehasonlítása

A kutatásba ötven válogatott 1785 játékosát vonták be. Mindenki Szoboszlaira kíváncsi, a válogatott kapitánya már a világ 25. A csapatok közül a legfiatalabb Nigériáé volt 2015-ben, ahol a futballisták átlagéletkora 24,7 év. A magyar csapat is az öregek közé számít, mögötte csak skótok állnak, igaz, a szlovén, az ukrán és az orosz válogatottnál is ugyanannyi, 28,7 év volt az átlagéletkor.

A vizsgált csapatoknál a román Cristian Manea volt a legfiatalabb, 17,4 évesen játszotta utolsó meccsét, a legidősebb Király Gábor volt, 39,6 évesen védte a norvégok ellen a kaput. A kilókban is jól áll Magyarország, az ötven csapat között a harmadik legnehezebb a 80,0 átlagkilóval.

A vizsgálat kitért arra is, hogy a válogatott játékosok hány százaléka játszik külföldön. A magas szám jelezheti azt is, hogy tele van tehetségekkel egy ország, de azt is, hogy pocsék a saját bajnokságuk. A bosnyák, a szenegáli és az északír válogatottban például egyetlen olyan játékos sem volt, aki otthon futballozott volna. A másik véglet Anglia, a válogatottjukban egyetlen légiós sincs, az oroszok sem rajzottak ki, a csapatból 0,7 százalék játszik külföldön.

A statisztika arra is rámutat, hogy mely csapatok voltak ügyesek a honosításban. Ebben Algéria vezet, a játékidő 77,4 százalékát külföldön született futballisták vitték el, valószínűleg a francia utánpótlásképzés eredményeit használják fel. Egész sok olyan csapat van, amely nem nyúlt a határon túlra, Dánia, Brazília, Kolumbia, Csehország, Irán, Izrael, Románia, Oroszország és Szerbia is csak bennszülötteket küldött pályára. A magyar válogatottban több olyan játékos is van, aki a határainkon túl született, például Nikolics, Priskin és Leandro is.

A labdarúgás és a társadalmi-vallási kérdések

Az Európa-bajnokság idején felmerült a kérdés a hit és a futball kapcsolatáról. „Amikor csak tudom, nézem a magyarok mérkőzéseit, de sajnos pont a harmadikat, a portugálok ellenit nem láttam, pedig az elmondások szerint az eddigi legjobb volt az Eb-n. Fontos papi találkozót tartottunk Milejszegen, Zalaegerszeg mellett, és azért bármennyire is szeretem a focit, a paptestvéreim mégis fontosabbak.”

„Visszatérve a foci-Eb-re: azt hiszem nemcsak mi, szurkolók, hanem maguk a fiúk sem gondolták volna, hogy a legmerészebb álmaikat is felülmúlva, csoportelsőként jutnak tovább a nyolcaddöntőbe.”

„Mindenképpen a magas színvonalú szakmai munka. Bernd Storck és segítője, Andy Möller nagyon sokat tesztelték a játékosokat, és személy szerint mindenkinek elmondták, mindenkivel begyakoroltatták, mit kell tennie. A pszichés tényezőket illetően pedig az lehet az ok, hogy kezdünk értéket látni abban, hogy magyarok vagyunk, hogy nem kell nekünk ezt az országot elhagynunk azért, hogy sikeresek legyünk. Lehet, hogy a mi népünk, a mi országunk nem olyan gazdag, mint a nyugatiak, de itt is vannak értékek, és felelősségünk van abban, hogy ezt megőrizzük. Futballhagyományaink is vannak. Azt látom még ezekben a sportolókban, hogy szeretnének példaképek is lenni.”

„Már az óriási eredmény, hogy 44 év után Európa-bajnoki porondra, harminc év után világversenyre kijutottunk. Ezáltal már nincsen elvárás, már ha mind a három meccsen kikaptak volna a fiúk, akkor is olyan eredmény születik, amit magyar futballisták már nagyon régen értek el. Amit eddig megtettünk, az is felrázta a magyarságot, az embereket, a szurkolókat. Ezt a sikert nyugalommal, szabadsággal, görcsösség nélküli játékkal tudta elérni a csapat. Nincsenek sztárjaink vagy nagyon kiugró személyiségek, de a csapatszellem, az egymásért küzdés nagyszerűen működik. Emiatt a szabad csapatjáték miatt látok a szereplésükben további meglepetéseket is. Azt hiszem, vasárnap is így mehetnek pályára a belgák ellen.”

Az Európa-bajnokságon vannak olyanok is, akik rámutatnak arra, hogy hívőként is lehet játszani a játékot. Ha valaki gólt lő, azért az égieknek ad hálát - mint a magyarok közül Gera Zoltán.

„Ha már a hit és a futball kapcsolata szóba került: a foci, vagy tágabban értelmezve a sport a katolikus pasztorációban és misszióban mindig is fontos eszköz volt, különösen a fiatalokat lehetett, lehet megnyerni vele. Elég, ha Don Bosco pedagógiájára gondolunk.”

„A játéknak, a játékosságnak nagyon fontos szerepe van az ember életében, nemcsak szórakoztat, hanem nagyon sok mindenre meg is tanít. Arra nevel, milyen lényeges, hogy egymásért küzdjünk, hogy a másik embert, aki velem egy csapatban játszik, helyzetbe hozzam, hogy ne az legyen a fontos, hogy én lőjem a gólt, hanem hogy nyerjen a csapatunk, hogy elérjük a célunkat. Én azt tanultam meg a labdarúgástól, hogy másokkal közösségben egymásért küzdjünk és vállaljunk áldozatot egymásért. Hogyha együtt játszunk valakivel, az nemcsak a játékot jelenti, hanem a közösséget, az együtt létezést. Azt is focizás közben tanultam, hogy a másikat tisztelni kell, az ellenfél nem ellenség, és ha nemes küzdelemben játszunk is egymással szemben egy mérkőzést, attól még barátok is lehetünk. A foci megismertet a játék örömével és azzal is, hogy nem mindig úgy alakul az életünk, ahogy azt szeretnénk, ezáltal megtanulunk veszíteni is. Don Bosco nevelési módszerének épp az a lényege, hogy fontosnak tartom azt, amit a gyermek fontosnak tart, hogy aztán ő is lényegesnek találja, ami nekem az: Isten ügyét.”

„A portugálok elleni meccs előtt rengetegen gyűltek össze az egyik lyoni templomban, hogy együtt imádkozzanak a magyar válogatottért. A találkozónk miatt csak utólag értesültem erről, de természetesen mindig nagyon örülök, ha az emberek együtt imádkoznak. Mi, keresztények, fontosnak tartjuk, hogy dolgainkat Istennel kezdjük, és vele is fejezzük be, egy fontos futballmeccs is tartozhat ebbe a kategóriába. Imádkozhatunk egy mérkőzés előtt, hogy győzzünk, de nem ez a legfontosabb, hanem hogy Isten szeretetének parancsa szerint teljen el a játék ideje, és ha Isten úgy akarja, nyerjünk, de ha nem, adjon erőt, hogy meg tudjunk birkózni a vereséggel.”

Politika és identitás a magyar futballban

Dübörög az Európa-bajnokság, magyar zászlók mindenütt, a futball pedig gyors ütemben és láthatóan erősíti az összetartozást - vagy mégsem? 2024 nyara más, mint a többi, idén ugyanis a labdarúgó-Európa-bajnokság éve van, amelyen a magyar válogatott is pályára lép, keményen küzd, és tölti be legalább néhány kósza pillanatra a hatalom által rávarrt „társadalom-összekovácsoló” szerepet. A futball ugyanis a miénk, csakis a miénk. Ria-ria - aki ezt nem látja, az hazaáruló, de jobb esetben is egy csapott vállú libsi. De hogyan jutottunk el odáig, hogy a futballhoz való viszony meghatározhatja az ember hazájához való viszonyát és erkölcsi nívóját?

A magyar miniszterelnök bensőséges kapcsolatát a futballal nem kell bemutatni. Orbán Viktor a magyar-német meccsen 2024 nyarán. Ennek a cikknek nem célja, hogy a magyar futballra áldozott pénz-, energia- és erőforrásmennyiség tényét taglalja, vagy arról folytasson okfejtést, hogy vajon mindez megérte-e pénzügyi-, avagy erkölcsi szempontból - erről már számtalan anyag született és fog is születni. Az világos, hogy a magyar foci átpolitizáltsága nem újkeletű jelenség. Így volt ez a méltán legendás ötvenes években is, amikor a kommunista diktatúra legsötétebb éveiben az Aranycsapat presztízse mentette valamelyest a magyarok arcát a nemzetközi színtéren.

Orbán ugyanis nem „csak” egy olyan politikus, aki rajong a fociért, és akit focista fiataléveiből fakadó szentimentalizmusa olykor elragadtat, amikor a sportra szánt milliárdokról van szó. Orbánnak a futball azonos a politikai- és életstílusával: macsóizmus, öltözőkultúra, állandó győzelmi kényszer (lásd Rényi Pál Dániel kötete), összekacsintáson alapuló vasszilárd lojalitás és magyar nacionalizmus (amely most már a magyar kivételesség ideáját csapdossa). Hajrá, Magyarország! Na jó, de a foci legalább összeköt, nem kell ezen nyavalyogni, sem túlanalizálni, élvezni kell, és szurkolni a magyar csapatnak. Félreértés ne essék, szurkolni szerintem is jó buli, és a foci, vagy tágabb értelemben a sport, összekovácsoló erejét sem szeretném elvitatni, és még csak nem is a focirajongókat pécéztem ki magamnak.

Kezdjük azzal, hogy az orbáni politikai attitűd vigyázó tekintete alatt felépített focikultúra nemcsak olyan viselkedésformákat normalizál, mint az ordító szexizmus, rasszizmus, vagy homofóbia, de önmagában választóvonalat is képez a magyar társadalomban. Jó, végül is plusz egy ide, vagy oda, ennyi tátongó szakadék között lavírozva már igazán nem olyan nagy ügy, ám azért a magyar foci politikai szerepe és identitáskérdéssé tétele mégis szembetűnő tud lenni. Például amikor a magyar válogatott olasz szövetségi kapitánya hevességében szégyenkezésre inti a futballért nem rajongó magyarokat, annak megvan a pikantériája. Az a fajta módszeres disztingválás, amelyet a bő évtizede és jelenleg is uralkodó magyar politikai kultúra és közélet kihangosít és felhasznál, masszívan magába foglalja a magyar focit is, amelynek itt is önmagán túlmutató jelentősége van. Ne tessék megsértődni, a kettő csoport természetesen nem homogén, van bőven átjárás a Calvin Klein és a SZABAD. feliratos pólósok között.

Magyar szurkolók a Magyarország-Szerbia Európa-bajnoki selejtező mérkőzésen a Puskás Arénában 2023-ban. A (férfiak által játszott) futball természetéből adódóan egy macsós műfaj. A mostanra maximumra járatott „fiúskodás”, ami a magyar focikultúrát övezi a már önmagában is rém patriarchális magyar társadalmat tovább lökdösi abba az irányba, ahol a férfi az EMBER, a nő pedig trófea/kiegészítő/státuszszimbólum/oldalborda - kinek mi. Hát a bulvár, az ilyen - mondaná kaján mosollyal Rogán Antal. Ám azért az eset mégsem olyan vicces. Orbán és a magyarok ugyanis szeretik a focit.

A magyar válogatott jobboldali szurkolói sértő kézmozdulattal reagálnak az LMBTQ-emberek mellett kiállók jelenlétére a magyarországi LMBTQ-ellenes törvények miatti tüntetések közepette 2021. június 23-án Münchenben. A futball esszenciájában férfidomináns közeg, ami megkívánja a „fiúskodás” egyes viselkedési formáit, úgy, mint a férfierő és -dominancia kendőzetlen kicsatornázását. Egy ilyen közeg nehezen tűri meg magában a nyílt szolidaritás vagy a lágyság jegyeit. Úgy tűnik, mintha a foci teret adna a frusztrációk, a kirekesztő érzések kicsatornázásának - amit máshol nem, azt a lelátón szabad. A homofóbia mellett masszívan megjelenik a rasszizmus is, 2021-ben például a nemzetközi sajtó szalagcímei is az angol játékosokat a Puskás stadionban érő rasszizmusról beszéltek. Ekkor és más alkalmakkal is jellemző volt ugyanis, hogy a magyar szurkolók az ellenfél csapat Black Lives Matter mozgalom melletti kiállását, nevezetesen a meccs előtti térdelést fütyüli ki, kifejezve ezzel, hogy köszönik szépen, ők nem kérnek a rasszizmus elleni kiállás ezen formájából.

A foci átpolitizálása és nemzeti identitássá tétele valójában nem az összekovácsolásunkat célozza, pontosabban nem a társadalmunk egészének magyarságtudatát hivatott erősíteni. Sokkal inkább képez a rendszer által kedvelt csoportot, akikre számítani lehet, akik jó magyarok. A jó magyar, a hazafi nem károg azon, hogy mennyi pénz megy el focira, nem kezdi el robotszerűen sorolni, hogy „oktatás, egészségügy”, amikor újabb stadion épül, és nem érdekli az sem, hogy ki nevelte ki Szoboszlait. (Hát magyar, és ki lett nevelve, nem?)

FK Csíkszereda: Küzdelmek és célok Erdélyben

Az FK Csíkszereda elnöke, Szondy Zoltán nyilatkozott a klub filozófiájáról és kihívásairól: „Ugyanolyan indíttatásból hoztunk korábban magyar játékosokat, mint amilyen indíttatásból most is hoznánk. A filozófiánk ugyanis az, hogy elsősorban helyi, erdélyi és magyarországi játékosokra alapozzunk - kezdte a Csakfocinak adott interjút Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke. - Ez már akkor is így volt, amikor a harmadosztályban szerepeltünk; az alapszabályzatunkban benne volt, hogy a felnőttcsapat keretének minimum 80 százalékát helyi vagy magyar játékosnak kell kitennie. Ez egészen mostanáig senkit nem zavart, amióta viszont a Csíkszereda feljutott az élvonalba, és valamivel nagyobb reflektorfénybe kerültünk, azóta kezdte ez zavarni az embereket Romániában.”

„Hozzátenném, hogy most télen gondot jelentett, hogy rendkívül rövid időnk volt az átigazolásokra, hiszen a román bajnokság már a héten kezdődik. Az igazolásoknál elsősorban a védelmet szerettük volna megerősíteni, de Magyarországon egyszerűen nem találtunk olyan szabad játékost ilyen rövid idő alatt, aki megfelelne a román bajnokság követelményeinek. Ezért végül egyfajta "tűzoltó megoldásként" a külföldi játékosok felé fordultunk. Értelemszerűen, mivel sok magyar játékosunk van, így nem meglepetés, hogy a távozók között is lesznek magyarok. Neveket nem szeretnék mondani, hiszen többekkel még tárgyalásban állunk.”

„Nyáron tulajdonképpen arról volt szó, hogy bizalmat szavaztunk azoknak a játékosoknak, akikkel feljutottunk - gyakorlatilag a Csíkszereda magját tartottuk meg, de jeleztük, hogy ez a bizalom addig fog működni, amíg helyt tudnak állni. Ez valakinek sikerült, valakinek nem - utóbbiaktól váltunk meg. Babati Benjamin október elsején távozott az együttestől. Ez egy szakmai kérdés, erről pedig a szakvezetők döntenek, nem pedig én, mint klubelnök. Babati esetében közölték velem, hogy nem megfelelő a játékos fizikai állapota és hozzáállása.”

Ilyés Róbert vezetőedző korábban nyilatkozott arról, hogy "szeretne pár játékost, akik az ő elveihez illeszkednének, de sajnos neki a klub filozófiáját kell követnie, és azokkal kell dolgoznia, akiket a klub leszerződtetett".

„Ezt a félmondatot a román sajtó kiemelte egy sajtótájékoztató után, ami nem egyedi eset, többször előfordult már, de valójában itt egészen másról volt szó. Én szeretnék több akadémistát látni a keretben, míg a stáb a rutinosabb, tapasztaltabb játékosokat részesíti előnyben. Ez nem kizárólag nálunk van így, szerintem minden élvonalbeli klubnál, ahol akadémia is működik, ott fennáll ez a jelenség. Ez a konfliktus egyébként is csak idézőjelben értendő: nem arról van szó, hogy komoly problémánk lenne, inkább arról, hogy van egy természetes feszültség - nekem is van erről egy véleményem. Ha már erre irányult a kérdés, elmondanám, hogy hatalmas sikernek tartom, hogy az akadémistáink, akiket magunkkal vittünk Törökországba, mind a heten bizalmat kaptak az előkészületi meccseken, és gyakorlatilag mindannyian teljesítették a rájuk bízott feladatot, egyikük sem okozott csalódást.”

Szondy Zoltán az akadémiai edzők fizetéseiről is beszélt: „Korábban arról beszélt, hogy Csíkszeredán egy pre-akadémiai edző ugyanannyit keres, mint a Red Bull Salzburg pre-akadémiáján dolgozó, gyerekekkel foglalkozó trénerek. Ezt kizárólag a gyerekedzőkre értettem, nem az akadémiai edzőkre. Tudjuk, hogy az akadémiákon a 13-15 éves korosztály után érkeznek be a fiatalok - én az akadémia előtti munkáról beszéltem, mert véleményem szerint ott van a probléma gyökere. Az akadémiáink képesek lennének kiemelkedő, jól képzett játékosokat nevelni, de az akadémiára érkező gyerekek gyakran hiányosságokkal érkeznek, ezért az edzők idejének nagy részét ezeknek a hiányosságoknak a pótlása köti le. Nálunk Erdélyben, a struktúránk és a módszertanunk nagy vonalakban hasonló a magyarországi akadémiákhoz.”

A román és magyar bajnokság összehasonlítása

„Amikor a román és a magyar bajnokságot szoktam összehasonlítani, mindig csak az elmúlt két nemzetközi párharcot hozom példának. Haraszti Zsoltot barátomnak nevezhetem, de a Paks - amely a Magyar Kupa győztese és az egyik legjobb magyar csapat - egymás után kétszer játszott román ellenféllel, és mindkét párharcot elveszítette. Ez persze nem azt jelenti, hogy például a Ferencváros ne tudna megverni egy román ellenfelet, hisz mindannyian tudjuk: a Ferencváros kilóg a mezőnyből. A magyar futballnak is vannak olyan erősségei, amelyek a román futballban nincsenek meg, és ez fordítva is igaz. Ha a klubszintű eredményeket nézzük, akkor nagyon kis különbséggel most éppen Magyarország áll Románia előtt, ami nagyrészt a Ferencvárosnak köszönhető. A román futball idén két csapatot adott a nemzetközi főtáblákra, míg Magyarországon gyakorlatilag egyedül a Ferencváros gyűjti a koefficiens pontokat. Romániában viszont van több jegyzett csapat is, ezért gondolom úgy, hogy a román futball alapja szélesebb. Többek között azért, mert Románia nagyobb ország, nálunk tizenhat csapat van az élvonalban, így könnyebb a fiataloknak is lehetőséget adni.”

Nemzeti jelképek és politikai nyomás

Folyamatosan visszatérő probléma a magyar-román ellentét. Többször is nyilatkozott arról, hogy szankcionálják a Csíkszeredát a magyar nemzeti jelképek miatt, és hogy a futballvezetés részéről ellenszenv van az irányukba. „A nemzeti jelképekkel kapcsolatban jelenleg is zajlik egy jogi küzdelem. Nemrég Szijjártó Péter külügyminiszter ebben a folyamatban besegített nekünk: Bukarestben tárgyalt Razvan Burleanuval, a Román Szövetség elnökével, és jelezte, hogy a magyar nemzeti szimbólumokkal szembeni támadásokkal a Román Szövetség olyan nemzetközi dokumentumokat sért, amit a román állam írt alá. Azóta csitultak ezek a büntetések. Mi, erdélyi magyarok úgy látjuk, hogy jogainkat illetően már annyi mindenben engedtünk, hogy nincs hova tovább hátrálnunk. Ha például nem beszélnénk magyarul Erdélyben, hogy a román szomszédot ne sértsük, vagy nem használnánk a magyar zászlót, vagy nem taníttatnánk gyerekeinket magyar iskolában, az gyakorlatilag a magyarságról való lemondást jelentené. Az utánpótlásban is magyarul tartjuk az edzéseket, illetve a felnőtt csapatnál is magyarul és angolul kommunikálnak a játékosok.”

A Csíkszereda anyagi helyzete és céljai

Történelmi feljutás, nyári vérátömlesztés, hullámzó őszi szezon: nehezen indult be a Csíkszereda 2025/2026-os idénye. „Mivel nekünk az a célunk, hogy ne essünk ki, ezért képmutató lennék, ha azt mondanám, hogy csalódott vagyok - ugyanakkor nyilván az ember mindig többet vár. Láttuk, hogy hátul nagyon-nagyon sérülékenyek vagyunk, mi kaptuk a legtöbb gólt a ligában, ami azért bőven adott okot aggodalomra. Egy élvonalba felkerült klub működtetése jelentősen megdrágul, de korábban beszélt róla, hogy sem a város, sem a megye nem járul hozzá a mostani költségvetéshez. A romániai sportviszonyok, különösen a pénzügyi háttér teljesen más, mint Magyarországon. Nekünk azért esik rosszul az önkormányzati támogatás teljes hiánya, hiszen úgy érezzük, mintha az első osztályban megfeledkeztek volna rólunk. Ezzel szemben az ellenfelek komoly összegeket, eurómilliókat kapnak az önkormányzatoktól.”

„Nem egy olyan élvonalbeli csapat van, amely száz százalékban erre alapozza a működését. Ezek a csapatok önkormányzati háttérrel, vagy akár az önkormányzatok által létrehozott cégek támogatásán keresztül ugyanúgy profi módon működnek. Ez egy nagyon sok ismeretlenes egyenlet, hiszen a 16 csapatos Superligában több klub is jelenleg súlyos anyagi gondokkal küzd. Emiatt elképzelhető, hogy a rájátszásban egy-két mérkőzés nem a pályán dől el. Mi a 12. pozíciót szeretnénk elérni, hogy ne kelljen osztályozót játszanunk.”

A futball történeti mérföldkövei

A labdarúgás hosszú és gazdag története során számos változáson ment keresztül. Az alábbi táblázatban néhány fontos dátum és esemény található:

tags: #regi #foci #diak

Népszerű bejegyzések:

• Részletek a Ferencváros-Metz BL-rangadóról
• LoL Worlds favoritok és top játékosok
• részletes statisztikák a játékvezetőkről
• A soroksári foci öröksége
• Részletek a kaposvári stadion és akadémia rekonstrukciójáról