Az MLSZ Utánpótlásképzésének Regionális Központjai és Struktúrája
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) célul tűzte ki egy olyan, az egész országot lefedő, megyei és régiós utánpótlásképző-centrumhálózat kialakítását, amely a legtehetségesebb fiatalok kiválasztását és fejlődését hivatott elősegíteni. Ennek a stratégiának köszönhetően az utánpótlás-nevelés szakmai és szervezeti fejlődése is prioritást élvez, melynek eredményeként a központokban folyó munka ellenőrzése és teljesítmény alapú finanszírozásának kialakítása is megvalósul.
A Háromszintű Utánpótlás-nevelési Piramis
Annak érdekében, hogy a kezdetektől fogva, egészen kisgyermek kortól biztosítva legyen a megfelelő minőségű szakmai munka, a kiválasztás, valamint a tehetségek felfelé áramoltatása országszerte akadálymentesen és szakszerűen történjen, az akadémiai és a tehetségközponti szintekhez illeszkedve létrejött egy körzetközponti szint is. A rendszer alapját a mintegy 1400 amatőrklub adja, melyek fő feladata, hogy minél több gyermeket csábítsanak a labdarúgásba.
A Kiválasztás és a Rendszer Szintjei
Az MLSZ elnöksége - a Double Pass független nemzetközi szakmai auditáló cég objektív visszajelzései alapján - választotta ki azokat az utánpótlásműhelyeket, amelyek területi alapon segítik elő a legtehetségesebb fiatalok kiválasztását és fejlődését. A Double Pass 2020 őszén részletesen felmérte a Bozsik-központként működő 73 utánpótlásnevelő sportszervezetet, és a minősítések alapján javaslatot tett a Tehetségközpontok (TK) kiválasztására.
A fiatalok számára a műhelyek az országban mindenhol könnyen elérhetővé váljanak, ezért megyénként jellemzően egy-egy Tehetségközpontot jelölt ki az Elnökség. Ezekhez a Tehetségközpontokhoz (TK) az ugyanazon megyében tevékenykedő Körzetközpontokból (KK) érkeznek a játékosok.
A rendszer főbb szintjei és feladatai a következők:
| Szint | Fő Feladat | Korosztály és Működés |
|---|---|---|
| Labdarúgó Akadémiák | Az elit utánpótlás-nevelés legmagasabb szintje | 2019. decemberétől tíz labdarúgó-akadémia szakmai felügyeletét és finanszírozását az EMMI sportért felelős államtitkársága látja el. |
| Tehetségközpontok (TK) | A legtehetségesebb gyermekek egyéni képzése, felkészítése az akadémiai szintre | Területi alapon szervezett központok főállású, képzett, ambiciózus szakemberekkel. U15-ös korosztálynál fiatalabb gyermekek képzése. |
| Körzetközpontok (KK) | Híd a grassroots/amatőr és az elit utánpótlás-képzés között | Elsődleges feladatuk, hogy a játékosok foglalkoztatása gyermekkorban a lakóhelyhez közel indulhasson el. Itt történik a futball megszerettetése, a tehetségesebbek kiválasztása és „feladása” a TK-ba. |
| Amatőr Klubok | Alapvető tömegbázis biztosítása | A piramis legalja, fő feladatuk, hogy minél több gyermeket csábítsanak a labdarúgásba. |
Az OTP Bank Bozsik Egyesületi Program Szerepe
Az új regionális utánpótlás-nevelési struktúrához alkalmazkodva, az egyesületek bevonásával folytatódik az OTP Bank Bozsik Egyesületi Program. A 2016/2017-es tavaszi szezontól 12 régió 71 alközpontjában, 200 csoportban futballozik 1.196 sportszervezet több mint 70.000 futballistapalántája. Az egyesületi program új struktúrában folytatódik: az ország 12 nagy utánpótlásműhelye regionális központként jelenik meg, és mindegyikhez hat-hat alközpont tartozik majd.
A Program Céljai és Működése
Elsődleges cél továbbra is a játék- és élményközpontú labdarúgás megteremtése, valamint az utóbbi években jelentősen megnövekedett egyesületi tömegbázis megtartása. A 6-9 éves gyerekek fesztiválokon, különböző játékokon keresztül ismerkednek meg a labdarúgás alapjaival. Az ügyességi feladatokkal és labdás technikai elemekkel színesített fesztiválokon minden résztvevő gyermek a lehető legtöbb labdaérintés mellett juthat sikerélményhez.
A 10-13 éves focisták számára a csoporttornák mellett regionális tornákon való részvétel jelenti a minőségi előrelépést. A gyerekek felkészítésében szerepet vállaló 1200 szakember mindegyike legalább MLSZ Grassroots C vagy annál magasabb UEFA (B, A, Pro) edzői végzettséggel rendelkezik. A tornákon továbbra sem az eredmény az elsődleges szempont, ennél sokkal fontosabb a játék öröme, a gyerekek sportág melletti elkötelezettségének erősítése.
Alközponti Működés Példája: Baja
Múlt hét csütörtökön A Labdarúgás Utánpótlásáért Alapítvány tartott alközponti tájékoztatót Baján a Malom étteremben. Az MLSZ Bács-Kiskun megyei igazgatóságát Herczeg Ferenc képviselte, aki az átszervezések lényegéről beszélt. A bajai alközponthoz nem csak a környék községei tartoznak, hanem Jánoshalma és Kalocsa is.
Az Alközponti Kijelölés Körülményei
Az alközponti kinevezéséért két egyesület is versenyt futott Baján: a LUA és a BLSE. A kényes döntésben végül Fercsák Róbert, Baja város polgármestere a LUA-nak írt alá szándéknyilatkozatot a pályahasználattal kapcsolatban, és az MLSZ Bács-Kiskun megyei igazgatósága is a LUA mellett tette le a voksát. Herczeg Ferenctől megtudhattuk, hogy a megyei MLSZ-ben nem ő döntött a kérdésben, de kikérték a véleményét.
A szakember korábban többször járt Baján és Vaskúton is edzéseket ellenőrizni, és azt tapasztalta, hogy bár nagyon jó csapatai vannak a BLSÉ-nek, sokkal jobban látszik a LUA-s csapatok felszereltségén a TAO-s támogatások felhasználása, és náluk az edzésvázlatok is mindig rendben voltak. Beszélt arról is, hogy leveleket kapott egy buszos vállalkozótól, aki arra panaszkodott, hogy rengeteg elmaradása van felé a BLSÉ-nek, és hogy ő így nem fogja a csapatot elvinni a régiós Bozsik tornákra. Azt is megtudhattuk, hogy fél éve bekérték mindkét egyesülettől azt a listát, hogy hány és milyen képesítésű edzővel rendelkeznek. Ekkor a LUÁ-tól egyből jött az információ, a BLSÉ-től meg szinte könyörögni kellett érte.
A Bozsik Tornák Szintezése
Megtudhattuk, hogy innentől kezdve 3 szinten fognak Bozsik tornákat rendezni Baján:
- A szintűn: a regionális központok válogatottjai játszanak egymás ellen.
- B szintűn: az alközpontok válogatottjai a régión belül.
- C szintűn: az egyesületek.
Jövőbeli Fejlesztések és Kihívások Baján
Goretich Krisztián elmondta, hogy szerinte Baján nem széthúzásnak kellene lennie, hanem összefogásnak. Szerinte jobb lenne, ha a jövőben nem három, hanem egy utánpótlás nevelő egyesület lenne a városban, és abban mindenki megtalálná a helyét. Beszélt a következő fejlesztésekről is. Augusztus közepéig egy a város által megnyert pályázatnak köszönhetően fel fogják újítani a Petőfi - szigeti „bütykös” pályát, ami nem a LUÁ-s, vagy BLSÉ-s, hanem minden bajai gyerekeknek fog épülni.
Ez után egy olyan létesítményre fognak pályázni (ami előírás is az alközpontoknak), ami öltözőket, rehabilitációs szobát, kondi termet, orvos szobát, társalgót, éttermet fog tartalmazni lent a Petőfi - szigeten. Azt is megtudhattuk, hogy az alapítvány okiratában benne foglaltatik, hogy nem lehet felnőtt csapatuk, de annak nincs akadálya, hogy egy felnőtt gárdának a bajnokságban induláshoz szükséges összes utánpótlás csapatát biztosítsák, mint ahogy a létesítményeket is, illetve minden mást ami a nem pénzbeni működéshez szükség lenne. „Baja város önkormányzatának illetve a felnőtt csapatot működtető egyesületnek is el kell döntenie, hogy Baján milyen irányban szeretné a felnőtt futballt eltolni, de azt én merem mondani, hogy Baján biztos hogy lesz felnőtt csapat.”
Pályahasználati Gondok és Egyesületi Helyzet
A fórumon ott volt Aranyos Dániel is, a bajai pályákat üzemeltető kft igazgatója. Mondanivalóját azzal kezdte, hogy ő korábban 6 évet dolgozott a BLSE vezetésében, és amikor eljött akkor megfogadta, hogy soha nem fog rosszat mondani az egyesületről, és ehhez most is tartja magát. Megemlítette, hogy Búcsú Lajosnak elnöknek sokat köszönhet a BLSE. Az NB II-ben 4. helyezést ért el, és a Magyar kupában is a legjobb 8 közé került a felnőtt csapat. Majd elismerően nyilatkozott Zomborcsevics Matyi bácsiról is, akivel a pályafoglalásokat szokták intézni.
„Mára odáig jutottunk, hogy a harmadik forduló után, még mindig nem edzhettünk a város fő pályáján, edzéseinkért 7620 Ft/óra bérleti díjat fizetünk a műfüves pályán az üzemeltetőnek. Még bajnoki mérkőzést sem játszhattunk a fő pályán.” - A BLSE-nek kettő mérkőzést kellett játszania a műfüvön a füves pálya alkalmatlansága miatt. A mérkőzések és edzések idejét és helyszínét folyamatosan egyeztettük Zomborcsevics Matyi bácsival, aki az egyesület koordinátora. Kollégám és Viszmeg Balázs a felnőtt csapat másodedzője pálya bejárást is tartott. - A négy bajai labdarúgó egyesület kedvezményesen 6.000,- Ft + ÁFA/óra azaz bruttó 7.620,- Ft/óra bérleti díjért használja a nagy műfüves pályát. Ebben benne van az öltöző használat (víz, villany, fűtés) és ha kell a pálya világítás is.
A fórumon kérdések is elhangzottak, többek között, hogy van-e valami elvárás az alközpontoktól azzal kapcsolatban, hogy a korosztályos csapatai milyen osztályban játszanak a nagypályás bajnokságokban. A BLSE ugyanis jelenleg több korcsoportban is magasabb osztályban játszik a LUÁ-nál, ennek ellenére, mint láthattuk, ez nem befolyásolta a döntést. Aranyos Dánieltől azt is megkérdezték, hogy korábbi terveihez hasonlóan fontolgatja-e nagypályás csapat elindítását a következő szezonban megyei bajnokságban. Erre nemleges választ kaptunk.
Így, ha a BLSE tartja álláspontját, és ősszel nem indul a bajnokságban, akkor a Bajaszentistván lehet a város egyetlen nagypályás felnőtt csapata, mely jelenleg mindössze 3 megszerzett ponttal az utolsó helyen áll a megyei II. osztály déli csoportjában. Ha a megyei III. osztályból mindkét feljutó vállalná a magasabb osztályt, akkor a Bajaszentistván kiesne. A III. osztály déli csoportját vezető Hercegszántónál van ilyen szándék, a nyugati csoportban a Géderlaknál viszont aligha. Így elképzelhető, hogy megye 2-es maradhat a „Szentetyien”, vagy akár a BLSE csapat nélkülivé váló játékosaiból beerősítve akár a megyei I. osztályt is elvállalhatná (ha az MLSZ felkéri), hiszen ebben a ligában évek óta nincs 16 csapat, és most ráadásul eggyel fog fogyni a létszám.
tags: #regionalis #alkozpontok #mlsz
