Gyergyóremete, a jégkorong új fellegvára: Sport, politika és gazdaság Székelyföldön
A Gyergyói Hoki Klub - amely néhány hónapja történelmet írt az Erste Liga megnyerésével - hazai mérkőzéseit már nem Gyergyóban, hanem a közeli Gyergyóremetén játssza. A korong pattogását legfeljebb az utánpótlás edzésein hallani, a felnőtt csapat, a nagy meccsek felfokozott szurkolása és a győzelmek ünnepe már nem ide, a város szívébe tartozik. Ez a jelentős elmozdulás Gyergyószentmiklós hanyatló jégpályája és Gyergyóremete látványos felemelkedése közötti éles kontrasztot mutatja be, ahol a magyarországi kormány által biztosított közpénz teljesen átrejzolja a helyi erőviszonyokat.
Miközben Remete új korszakot kezdett, és a Gyergyói-medence, sőt Székelyföld legfejlődőképesebb községe lett, Gyergyószentmiklós városa legfeljebb a múlt dicsőségének emlékeibe kapaszkodhat fel a foltozott útjaival, leromlott infrastruktúrájával, ami az 50 éve épült jégpálya épületére halmozottan igaz.
A gyergyószentmiklósi jégpálya hanyatlása
A gyergyószentmiklósi városi jégcsarnok mára inkább a mulasztások mementója, mint impozáns sportlétesítmény: a falak omladoznak, lyukasak, a tartógerendákon penész- és gombatelepek burjánzanak - szakértők szerint legalább 42 különböző fajta. A lelátó székei néhol töröttek, a világítást pedig két alkalommal is újra kellett cserélni, mert a 2015-ös „felújítás” egy évig sem bírta. A belső mikroklíma és szigetelés is katasztrofális: míg a jégen 4 fokot mérnek, a tető alatt 19 fok van - a hőveszteség akkora, hogy a fenntartás valóságos pénznyelővé vált.
Kercsó Zoltán, a Városi Sportklub (VSK) vezetője szerint egy-egy szezonkezdetkor a pálya lefagyasztása akár három hétig is tarthat. A plafon és a jég közötti hőmérsékletkülönbség miatt a hűtés folyamatosan extrém energiafelhasználást igényel, így a költségek a 120 ezer lejhez képest is legalább 20 százalékkal magasabbak, mint egy rendesen szigetelt csarnok esetében. A város költségvetéséből ugyan minden évben kaptak forrást, de mindig a létminimumról kellett fenntartaniuk a jégpályát és a többi sportinfrastruktúrát.
„Ott sosem volt pénz, mindig abból gazdálkodtak, amilyük volt, néha saját zsebükbe nyúltak, ha akartak valamit” - fogalmazott egy forrásunk. Azzal érzékeltetve a helyzet súlyát, hogy már a VSK-t megelőzően is főleg a sportklub alkalmazottai újítgatták szezon előtt a létesítményt, például saját kezűleg festették le a palánkokat, mert pénz szakképzett munkaerőre nem jutott, a tűzoltásra viszont annál nagyobb szükség volt a lelakott épületben.
A Gyergyói Hoki Klub Remetére távozása kapcsán Kercsó Zoltán beismerte, szomorúan vették tudomásul. A jégpálya ugyan a GYHK felnőttcsapatát elvesztette, de nem marad teljesen üres: itt edz a Groningen U18-as csapata, a DVTK Jegesmedvék egy korosztályos együttese, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári műkorcsolyázók, valamint a GYHK U15-ös és fiatalabb korosztályai. A Fox Hockey női csapata is Gyergyóban készül, és a közönség is visszatérhet a jégre, amint a vastagság eléri a biztonságos szintet. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a csarnok a gyergyói közösség közös erőfeszítéséből épült: a hetvenes-nyolcvanas években mindenki köteles volt közmunkát vállalni az építkezésnél, aki nem tudott, pénzzel járult hozzá.
Ezért a gyergyóiak joggal érzik úgy, hogy a csarnok az övék - nagyapák és nagyanyák munkáját, áldozatát hordozza. Most pedig azt látják, hogy mindez lassan a semmibe vész: a felnőtt csapat már elköltözött, a ballonpályát aligha indítják újra, a nagy meccsek ideje lejárt. A kerítésre kifüggesztett felirat mondja ki a legőszintébben: Vigyázat, omlásveszély! - és ez ma a gyergyói sportinfrastruktúra egészére vonatkoztatható. A városi tanács 2025. augusztus 21-i ülésén eredetileg napirendi pont lett volna a VSK költségvetése is, de végül elálltak az erről szóló szavazástól.
A Remete Ice Aréna és Gyergyóremete felemelkedése
Idén nyáron átadják az ország legmodernebb jégcsarnokának tartott Remete Ice Arénát. A Bayer cégcsoport beruházásában és a Bayer Geo Energy kivitelezésében másfél év alatt felhúzott létesítmény nemcsak technikai színvonalában, hanem látványában és szolgáltatásaiban is európai mércét állít. A 2200 férőhelyes lelátó minden pontjáról tiszta a rálátás a 60×26 méteres jégfelületre, amelyet NHL-stílusú, rugalmas palánkrendszer vesz körül. A gyorsabb, dinamikusabb játékot segítik a szabványhoz igazított támadóharmadok és a gondosan kialakított kanyarok.
Pedig a történet akár másként is alakulhatott volna. Gyergyószentmiklóson már 2018-ban elkészült a látványterv a helyi jégpálya teljes felújítására, és a projektet a CNI (Országos Befektetési Társaság) elé is beterjesztették. Csakhogy a 2021-ben beadott pályázatot elkaszálták, mondhatni „véletlen balszerencse” és politikusi baklövés keveréke miatt: az állapotfelmérésből kifelejtették a tartógerendákat, amelyekről utólag derült ki, hogy gombásak, korhadtak és cserére szorulnak. Ez a hiba új pályázatot tett szükségessé, években mérhető késedelmet okozva. A gyergyói aréna így parkolópályára került, miközben a befektetők és helyi vállalkozók - „beváltva az időt” - felhúzták Remetén a jégcsarnokot. A politikai háttér sem elhanyagolható: a gyergyói projekt sokáig arra várt, hogy ne csak papíron kapjon jóváhagyást, hanem a budapesti kormány is rábólintson, méghozzá olyan feltételekkel, amelyek hosszú távon is kedvezőek. Mire ez bekövetkezhetett volna, a remetei beruházás már célegyenesben járt.
A sportolók kényelmét az új csarnokban tizenkét korszerű öltöző, külön konditerem - ahol egyszerre ötvenen is edzhetnek -, valamint videóelemzésekhez és taktikai oktatáshoz berendezett tanterem szolgálja. A jégcsarnok hővisszanyerő rendszere a jégkészítés során keletkező energiát fűtésre és vízmelegítésre hasznosítja, a tetőre szerelt napkollektorok pedig tovább csökkentik az üzemeltetés költségeit. A szellőztető és klimatizáló rendszerek szintén a fenntarthatóságot és a komfortot szolgálják.
A közönséget sem hagyták figyelmen kívül: a jég fölött nyolcszögletű LED-kijelző függ, a folyosókat íves fényfalak és visszaszámlálós monitorok díszítik. A csarnok körül 950 parkolóhely várja az autósokat, és tíz forgókapu biztosítja a gyors bejutást. A családosokra is gondoltak: a büfék és a szabadtéri szórakoztató zónák a mérkőzéseket közösségi élménnyé emelik. A Remete Ice Arena nem csupán a Gyergyói Hoki Klub felnőtt csapatának ad otthont: itt játszanak az utánpótlás csapatok is U16-tól felfelé. Olyannyira, hogy a Bayer cégcsoport magát a hokisokkal reklámoztatja, nem csak helyi szinten.
Balázs Attila, a NER-üstökös és Gyergyóremete gazdasági erős embere
Gyergyóremete egykor középkategóriás falu volt - ma pedig a Bayer cégcsoport óriási beruházásainak házigazdája, amelynek élén Balázs Attila áll. A vállalkozónak 2019-ben ítélték oda a Hargita Megyéért Díjat, amiért magyarországi sikereit a szülőföldjén kamatoztatta: cége több mint ezer embert foglalkoztat, közreműködött többek között a Puskás Aréna építésében, és stabil hátteret ad a Gyergyói Hoki Klubnak is.
A Bayer Construct vezetőjeként helytálló szereplője lett a magyar állami beruházásoknak: nem csak alvállalkozóként vett részt nagy projektekben (például a Puskás Aréna vagy az MTK sportpark esetében), de Magyarországról érkező vissza nem térítendő támogatásokból is jelentős összegeket nyert el, többek között gyárai és hotelje finanszírozására. 2023-ban megvalósult egyik álma: magánrepülőtér épült Remetén, ahová Budapestről másfél óra alatt érkezhetnek a gépek - a kivitelezést szintén a saját cége biztosította. Ugyanebben az évben jelentették be a Remete Ice Arena építését is, amely szintén Balázs támogatásával valósult meg, és amelynek avatóján a magyar jégkorong-válogatott is pályára lépett.
Bár sikertörténetnek tűnik, szálai szorosan összefonódnak a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) világával: Tiborcz Istvánnal közös érdekeltségeken keresztül bukkant fel, a Forbes szerint pedig nemrég újabb magángépet vásárolt - egy Beechcraft King Air B200GT-t - 1,2-1,5 milliárd forintos áron.
A helyiek szerint Balázs Attila abban a „kiegyenlítődésben” lát küldetést, hogy Gyergyóremete ne maradjon elvándorló falu, hanem modellértékű fejlesztési csomópont legyen. Egy olyan beruházáshalmaz, amely egyszerre szolgálja a vidékfejlesztést és a helyi büszkeséget - a hokit, a gazdaságot, a közösséget és persze őt magát is, akinek Remete mellett valóságos birodalma épült ki mostanra.
A Gyergyói Hoki Klub megalapítása és a politikai-gazdasági háló
A Gyergyói Hoki Klub 2018 júliusi megalapításának bejelentése egyszerre volt sportmentő akció és politikai-gazdasági projekt. A Székelyhon tudósítása szerint a kezdeményezők között kulcsszerepet játszott Balázs Attila, aki nyíltan elmondta: „Barti Tihamér barátom tudta, hogy amatőr szinten hokizom, és meggyőzött arról, hogy vegyük kézbe a gyergyói jégkorong sorsát.” A baráti unszolásból megszületett új klub rögtön az Erste Ligát célozta meg, és amelynek Barti tiszteletbeli elnöke lett. Azóta is rendre ott van a csapattal, amikor siker körvonalazódik.
Balázs Attila ekkor úgy kommentálta, hogy úgy látták jobbnak, ha a múlttal nem foglalkozva, annak eredményeit és hibáit nem keresve, tiszta lappal, a nulláról építenek egy új klubot. És úgy tűnik, a helyszín esetében is hasonló stratégiát követtek volna, de a remetei jégpálya - valamiért - váratott magára, ezért a városi jégpálya ideiglenesen még megfelelt, de a háttérben ők hosszú távon nem rá alapoztak.
Nem mellékes szál ugyanis, hogy 2018 májusában - tehát még a klubalapítás bejelentése és a CNI pályázat előtt -, a Bayer Construct már egy forrásunk szerint bemutatta az Orbán-kormány tagjainak a Remete Ice Arena látványterveit - zárt kormányzati körben. Ez évekkel előzte meg a gyergyószentmiklósi jégpálya CNI-s felújítási projektjének első bukását, amelyet csak 2020-21-ben vontak vissza. A sorrend árulkodó: Remete előreugrott, Gyergyó parkolópályára került.
A háttérben azonban nemcsak barátság és sport iránti szenvedély mozgott, hanem komoly gazdasági infrastruktúra is létesült Remetén. A magyar állam székelyföldi gazdaságfejlesztési programjait kezelő Pro Economica Alapítvány számos projektet finanszírozott Balázs Attila cégeinek: tejporgyárat, pityóka és erdei gyümölcs feldolgozó üzemet, luxushotelt, sőt Remetére a beruházásokhoz kapcsolódó energetikai fejlesztéseket és a Budapest-Remete közötti utakat is megkönnyítő repülőtér is megérkezett. A forráselosztásban kulcsszerepük volt az RMDSZ politikusainak, köztük Barti Tihamérnek, aki a megyei tanács alelnökeként közvetítő és legitimáló szerepet töltött be.
Így állt össze egy olyan háromszög, amelyben személyes barátság, politikai lojalitás és közpénz találkozott. A Gyergyói Hoki Klub létrejöttével Barti politikai tőkét, Balázs üzleti birodalma presztízst, a magyar kormány pedig látványos regionális sikert könyvelhetett el, hisz ami Felcsúton és Sepsiszentgyörgyön a foci, az Gyergyóban és Hargita megyében főleg hokiként van számon tartva. A gyergyói jégpálya ügye tehát bizonyítja: ahol a politikusok halogatnak és bakot lőnek, megbénítva egy város működését, ott a kapcsolatok és a pártlojalitás építik fel a régió számára fontos beruházásokat - csak épp nem ott, ahol a hagyomány és az illem kötelezne. A Gyergyói Hoki Klub távozása nemcsak sporttörténeti törés, hanem politikai ügy is lett, annak ellenére, hogy mind a hoki klub, mind pedig a csapat magánkézben van. A városban pedig sokan úgy látják, hogy nem a csapat akart jobb körülmények közé, de Remetére költözni, hanem a politikai döntéshozók mulasztásai űzték el a felnőtt hokit Gyergyó... A politikusok vékony jégen korcsolyáznak - és a végén saját súlyuk húzza őket a mélybe.
Az RMDSZ szerepe a támogatáspolitikában és a jégkorong
A magyar kormány mindig is kiemeltként kezelte a sportot, és ennek megfelelően adott pénzt rá. Külön fejezet foglalkozik a sporttámogatásokkal, ezek közül a labdarúgást, a jégkorongot és ökölvívást említi a kiadvány kiemeltként Erdélyben, de mint írják, 2022 óta programszerű támogatásban részesül a magyar lovassport is. Érezhető, hogy a szerkesztő ebben az esetben kerülte a kényes témákat, a sportakadémiai fejlesztéseket és a szakmai működtetésüket említik mint „nemzetpolitikai érdeket”. Ugyan ki háborodna fel azon, hogy a gyerekek sportolását és ezzel az egészségük megőrzését támogatják. A Székelyföldi Jégkorong Akadémia ügyvezető igazgatója, Nagy Attila egyenesen úgy fogalmaz, hogy a támogatás a székely nemzet sportját mentette meg és helyezte fejlődő pályára.
Főbb sporttámogatások Erdélyben
Az alábbi táblázat az Orbán-kormány által biztosított jelentősebb sporttámogatásokat mutatja be erdélyi szervezeteknek a legutóbbi támogatási hullámból.
| Kedvezményezett | Cél | Támogatás (HUF) | Támogatás (EUR) |
|---|---|---|---|
| FK Csíkszereda Egyesület | Futballakadémia működtetése | 1,2 milliárd | 3,31 millió |
| Sepsi OSK Sportklub Egyesület | Futballakadémia működtetése | 400 millió | 1,1 millió |
| Club Sportiv Academia Partium | Futballakadémia működtetése | 350 millió | 966 ezer |
| Mens Sana Alapítvány (Székelyföldi Jégkorong Akadémia) | Jégkorong Akadémia működtetése | 250 millió | 690 ezer |
| Godako Ökölvívó Sportklub | Ökölvívás támogatása | 109 millió | 300 ezer |
Ezzel együtt három hónap leforgása alatt 750 millió forintot (2,07 millió euró) nyert az alapítvány. Összesen 2,309 milliárd forint (6,383 millió euró) támogatást ítéltek meg a sportra. Az RMDSZ alapítványainak 3,6 milliárd forintot szavaztak meg. Az Iskola Alapítvány a legnagyobb tételt - a hivatalos indoklás szerint - ingatlanjai fejlesztésére kapta, 1,586 milliárd forintot (4,379 millió eurót) szavaztak meg a nagyváradi fejlesztéseik támogatására. A Rákóczi Szövetséggel közösen bonyolított iskolabuszprogramnál és délutáni oktatással együtt említik meg az Iskola Alapítványt, amely bőven kapott közpénzt Magyarországról, az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom összesítése szerint csak 2021-ig 24,7 millió eurót.
Gyergyóremete: A jégkorong új központja és a jövő
Nemcsak a jégkorong szempontjából hoz változást a Remete Ice Aréna megnyitása, hanem magának a településnek, Gyergyóremetének is, hiszen a nagyközségbe mérkőzésről mérkőzésre több mint ezer vendég látogat el, természetesen a helyi hokirajongók mellett. Ez okoz némi fejtörést Laczkó-Albert Elemér polgármesternek is. Amint megkeresésünkre válaszolva elmondta: Gyergyóremete fel van készülve az infrastruktúra tekintetében az ilyen rendezvények fogadására. Hozzátette, van olyan elgondolás miszerint akár forgalom irányítással segítsék a körbe a faluban a csarnokhoz jutást és az onnan visszajutást, de ez még csak gondolat szinten létezik.
„Igazságtalan lenne és egy teljesen hamis képet üzenne, ha mi a Gyergyói Hoki Klubot remetei csapatnak tekintenénk. Erről semmiképpen nem lehet szó. A csapat az egész Gyergyó csapata, az egész Gyergyói-medencéé. A csarnok helyszíne ugyan egy új helyzetet teremtett, de úgy gondolom, hogy ez egy újabb lehetőség arra, hogy a gyergyói térségi közösségi identitás erősödjön. A GYHK tehát nem Újfalu, nem Alfalu, nem Szentmiklós, nem Remete csapata, hanem Gyergyó csapata, ahogy a nevében is van. Mi ebben szeretnénk partnerek lenni. És hajrá! Legyen sok siker, győzelem és hozzon ez örömet minden gyergyószéki számára, és sportszerűség, hivatástudat és profizmus legyen a jellemző mindig” - fogalmazott Gyergyóremete polgármestere.
Sokan lesznek, akik ezen a hétvégén látogatnak először Gyergyóremetére, és még többen lesznek, akik először néznek majd mérkőzést a Remete Ice Arénában. Számukra lehet hasznos az alábbi iránymutatás. Gyergyóremetére csak egy úton, Ditró irányából lehet érkezni. A Maros hídján átkelve nemsokára hármas elágazás következik. Aki a Remete Ice Arénát, vagyis a Gyergyói Hoki Klub új jégcsarnokát keresi az ne kanyarodjon se jobbra a főúton, se pedig balra, hanem egyenesen előre tartson az Új úton, amit egyébként 153C-jelű megyei útként tartanak nyilván. Ezen kell haladni a falu végéig és az utolsó házakat elhagyva jóval tovább is, míg a mező közepén, festői környezetben megpillantjuk a Remete Ice Arénát.
