Franciaország – Marokkó: Történelmi Elődöntő és Politikai Visszhangok a Katari Világbajnokságon
A futball mögött sokszor meghúzódik a politika - derült ki az elmúlt évtizedekben. A 2022-es katari VB-elődöntő sem kivétel ez alól az ökölszabály alól: míg a futballpályán két válogatott csap össze, a háttérben két ország közötti diplomáciai meccs zajlik, méghozzá több szinten is. Milyen háttérindulatok fűtik a szurkolókat? Mi húzódik a két ország közötti feszültség hátterében?
A Futballpályán Túl: Politikai és Történelmi Háttér
A Franciaországba érkező, észak-afrikai bevándorlók egyik fő bázisa a Párizstól északra található külvárosokban található. Saint-Denis, Bobigny, Bondy - csak néhány azon települések közül, ahol nagy számban élnek marokkói, algír és tunéziai származású franciák. A bondy-i piac zöldség-gyümölcs standjai közt így érthető módon nem más a téma ezen a szerdán, mint az esti Franciaország-Marokkó meccs, pontosabban az, hogy ki melyik csapatnak fog drukkolni.
- Franciaország mindig a befogadó hazánk lesz, de a szívem mélyén én mégis a marokkóiakat támogatom. Amit idáig elértek, az hihetetlen - fejtette ki a Le Monde-nak, hozzátéve: kifejezetten boldog, amiért egy afrikai ország bejutott az elődöntőbe. - Jó látni, hogy nem mindig ugyanazok a nemzetek kerülnek be a döntőbe. A közösségi médiában is azt látom, hogy az arab világ, és az afrikai kontinens egésze őket támogatja.
Daif, a 27 éves francia újságíró azt mondja, szerinte Marokkó történelmi győzelme összehozta az arab világot és Afrikát. Egy esetleges marokkói vb-győzelem pedig igazán kifejező jelképe volna annak, ahogy az egykori gyarmatosított legyőzi gyarmatosítóját. A szerdai meccsen a Kékek (vagyis a franciák) és az Atlasz oroszlánjai (vagyis a marokkóiak) összecsapása sokak lelkében téphet fel a gyarmatosítás, a hatvanas évekbeli bevándorlás, vagy épp a mai migráció alatt szerzett sebeket.
Gyarmati Múlt és Jelenlegi Feszültségek
Franciaország gyarmatosító múltja és a Marokkó történetében játszott szerepe hivatalosan több mint fél évtizedig, 1912-től 1956-ig tartott. A két ország különválása után, az 1960-as, '70-es években rengeteg marokkói érkezett Franciaországba vendégmunkásként, ahol gyárakban, építkezéseken dolgoztak. A legtöbben maradtak is. Egy 2015-ös parlamenti jelentésből az derül ki, hogy hivatalos nyilvántartás szerint ma Franciaországban legalább 1,5 millió marokkói él, több mint felük pedig kettős állampolgársággal rendelkezik. De a gyarmati múltat nehéz lesz a meccs közben elfelejteni.
A múlt mellett azonban a két ország jelenlegi kapcsolata is konfliktusokkal terhelt. A marokkóiakat leginkább sértő lépés Párizs 2021 szeptemberében bejelentett intézkedése volt, miszerint a marokkóiak számára kiadott vízumok számát a korábbi felére csökkenti - miután a területére belépő marokkóiak egyre nagyobb számban a vízum által megszabott határidő lejárta után sem hagyták el az országot.
De megszégyenítő volt számukra az a nyomozás is, amit 2014-ben a francia igazságszolgáltatás azért indított, hogy kiderüljön, megalapozottak-e azok a vádak, miszerint a marokkói titkosszolgálat egykori vezetője megkínozta az általa vallatottakat. A Nyugat-Szahara kérdése is örök tüske.
Politikai Tőkekovácsolás és Fokozott Biztonság
Hogyan próbál politikai tőkét kovácsolni magának a francia szélsőjobb a meccsből? A néppártosodó, épp ezért mérsékeltebb húrokat pengető Nemzeti Tömörülés, Marine Le Pen pártja szintén beleállt a marokkóiakba, csak éppen más miatt.
A december eleji, Belgium elleni marokkói győzelem után Brüsszelben valóságos utcai harc alakult ki. A párizsi Champs Elysées-t elárasztó, ünneplő marokkói tömeg képei láttán természetesen ismét lábra kapott a "nagy népességcseréről" szóló összeesküvés-elmélet is. A ma esti meccsre ezért intenzív rendőri jelenléttel készülnek: Gérald Darmanin francia belügyminiszter bejelentette, 10 ezer rendőrt állítottak készenlétbe az ország egész területén - felüket a párizsi régióban.
A Katari Világbajnokság Elődöntője: Franciaország - Marokkó
Franciaország 2-0-ra győzött Marokkó ellen a katari labdarúgó-világbajnokság második elődöntőjében és így a címvédő lesz Argentína ellenfele a vasárnapi fináléban, amely valamilyen szempontból biztosan történelmi lesz, hiszen Lionel Messi karrierje során először lehet vb-győztes, vagy Didier Deschamps csapata hatvan éve nem látott bravúrt vihet véghez.
A Kezdeti Felállás és Sérülések
Előzetesen a franciáknak, pontosabban Didier Deschamps-nak kellett átszervezni csapatukat, ugyanis megfázás miatt sem Rabiot sem Upamecano nem állt rendelkezésre, így az eddig igencsak mellőzött Youssouf Fofana és Ibrahima Konaté kerültek be a kezdőcsapata. A marokkóiak esetében előzetesen bizakodhattak, hiszen úgy tűnt, mind Agerd, mind Saiss, mint a védelem két fő pontja tudja vállalni a játékot, ám előbbi a bemelegítéskor megsérült, így végül ő kimaradt a kezdőből. Nem indult jól a találkozó marokkói szempontból, mert Najef Aguerdet ugyan a kezdőbe nevezte Valid Regragui, de a bemelegítés közben kiderült, a védelem oszlopa mégsem tudja vállalni a meccset. Ráadásul a csapatkapitány, Romain Saiss is lekéredzkedett sérülés miatt mindössze 20 perc után. Nem volt teljesen egészséges már a találkozó előtt sem, egy visszajátszás során pedig lehetett látni, hogy a csapatkapitány maga jelezte, hogy cseréljék le. Félidőben Noussari Mazraouit is kénytelenek voltak lecserélni.
Az Első Félidő Eseményei
Raphael Varane jól ugratta ki Antoine Griezmannt, aki középre centerezett, de elsőre nem sikerült kaput találni, a felpattanó labdát viszont Theo Hernández már a gólvonalról túlra juttatta. Az 1958-as világbajnokság óta ez volt a leggyorsabb gól az elődöntők során, csupán az ötödik percben jártunk, amikor az afrikaiak először kaptak gólt közvetlenül az ellenfelüktől.
Nem sokkal később kettőre nőhetett volna a címvédő előnye, ám Giroud távoli lövése csak a jobb kapufán csattant. A 35. percben a világbajnokságon eddig öt gólos Kylian Mbappé is helyzetbe került, majd a válogatott történetének legeredményesebb csatára is újra próbálkozhatott, de a 'Les Bleus' nem sáfárkodott jól a lehetőségeivel, maradt az 1-0.
A marokkóiak becsülettel próbálkoztak, Azzedine Unahi távoli lövése dolgoztatta meg Hugo Llorist. Az első marokkói szögletet a besegítő Giroud fejelte ki kicsit röviden, de nagyon magasan. Meglepetésre Al-Jamiq ollózva próbált gólt lőni nagyjából 14 méterről, a lövése pedig a kapufán csattant.
Ugyan az afrikai csapatnál volt többet a labda (56%), ez inkább csak erőlködést szült, valódi helyzeteket nem. Al-Jamiq ollózása ugyan szép volt, de csoda lett volna, ha bemegy, ezen kívül Unahi távoli próbálkozásában volt még fantázia, de ezt meg Lloris védte. A franciák viszont tízszer is próbáltak gólt lőni, ebből egy ráadásul be is ment. Franciaország az egyetlen kaput eltaláló lövését berúgta, Marokkónak két kapuralövése volt, de Lloris mindkét alkalommal védett. Kaput el nem találó lövésből a franciáknak volt még 9, Marokkónak 3.
A lelátón Gianni Infantino FIFA-elnök mellett Emmanuel Macron francia elnök is helyet foglalt.
A Második Félidő és a Döntő Gól
A szünet után kissé álmoskásan érkezett vissza a pályára Didier Deschamps együttese, sorra jöttek a marokkói helyzetek, de a francia védelem szépen állta a sarat. Ráadásul a kétszeres világbajnok 2006 óta, amikor előnybe került egy vb-meccsen, rendre vereség nélkül hozta le azt. Ezt a remek sorozatát pedig tovább írta a címvédő, ugyan voltak ígéretes helyzetek akár Mbappétól, akár a csereként beállt Thuramtól, de a meccset eldöntő találatot végül Kolo Muani szerezte a 79. percben, aki épphogy csak beállt, az első labdaérintéséből köszönt be.
Kolo Muani gólt lőtt! Egy perce sem volt még a pályán Kolo Muani, mégis gólt lőtt! Nem egészen egy perce volt pályán a Frankfurt 25 éves középpályása, amikor egy Mbappé-Thuram-Mbappé-akció után elé került a labda, és néhány méterről az üres kapuba könnyű dolga volt betalálnia. Ez volt az első válogatott gólja. A gól persze nem is annyira a gólszerző, mint inkább a két csapattárs érdeme. És Didier Deschamps-é, aki a szokásos Dembele-Coman-csere helyett húzott egy merészet - és bejött neki.
Nagyon hasznosan játszott Griezmann, aki nemcsak a szervezést vállalta a középpályán, hanem a saját tizenhatosa előterében keményen védekezett is, ha kellett. Griezmann védőmunkája is hasznos volt. A mérkőzés hajrájában még volt esélye szépíteni az Atlasz oroszlánjainak, de Franciaország végül 2-0-ra nyert és sorozatban második alkalommal jutott a világbajnokság döntőjébe.
Már Lloris is verve volt egy baloldali akció után, de Koundé tisztázni tudott. A VAR vizsgálta, hogy nem volt-e kezezés, de nem volt. Végül a játékvezető lefújta a mérkőzést. Franciaország 2018 után ismét döntős, ahol Argentína lesz az ellenfele. Marokkó az első meccsén, ahol gólt kapott, ki is kapott, és szombaton a bronzért játszhat Horvátország ellen. Igaz, ez így is sporttörténelmi siker az afrikai csapatnak.
Szenzációs utolsó pillanatos pillanatok
Statisztika (Félidő)
| Statisztika | Franciaország | Marokkó |
|---|---|---|
| Gólok | 1 | 0 |
| Labdabirtoklás | 44% | 56% |
| Kapura lövések (össz) | 10 | 3 |
| Kapura lövések (cél) | 1 | 2 |
A Döntő és a Bronzmérkőzés
Bárhogyan is alakul, biztosan történelmi lesz a finálé, hiszen vagy 1962 után ismét, hatvan év elteltével címvédés lesz, vagy pedig a hétszeres aranylabdás klasszis Messi teljessé teszi karrierje sikerlistáját. Marokkó a bronzmeccsen Horvátországgal találkozik. A két együttes egyébként a csoportkörben gól nélküli döntetlent játszott egymással. S ezúttal pedig a bronzmeccs sem a csalódott csapatok csatáját hozza majd, hiszen mind Marokkónak mind Horvátországnak komoly téttel és jelentős motivációval bír majd a harmadik helyért folyó összecsapás.
tags: #francia #marokko #meccs
