A Römi Kártyajáték és Változatai: Szabályok és Stratégiák

A römi (Rummy) kártyajátékok egy csoportjának összefoglaló neve. Közös bennük, hogy a játék során a hasonló kártyalapokat össze kell párosítani. A römi az ügyességen alapuló kártyajáték, mely remek kikapcsolódási lehetőséget nyújt otthoni időtöltéshez, családi és baráti összejövetelekhez vagy utazáshoz egyaránt.

A Hagyományos Römi Kártyajáték

A römit 2-4 személy játszhatja. A hagyományos römit 2-4 ember tudja játszani, 2 pakli francia kártyával. A römijáték általános célja, hogy te legyél az első, aki megszabadul minden lapjától. A játék célja, hogy a kézben lévő lapokat különböző kombinációkban az asztalra tegyük mindaddig, amíg a végén egyetlen dobó lap marad a kezünkben.

Kártyapaklik és Lapok

A világon a legismertebb és a legelterjedtebb kártya a francia kártya. Két fontos tulajdonsága van egy kártyalapnak: a színe és az értéke. Egy pakli négyféle, egyenként tizenhárom lapból álló sorozatból áll, így egy pakliban 52 (4×13) különböző lap található. A 4 szín: a fekete pikk, a piros káró, a fekete treff és a piros szív, avagy kőr. A sorok: 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, bubi (J), dáma (Q), király (K), és ász (A) lapokból állnak. A römi legtöbb változatát dzsókerekkel kiegészített francia kártyával játsszák.

• 2-4 személy játékánál 2 csomag francia sorozatjelű kártyát használunk.
• 5-6 játékos 3 csomag kártyával játszunk, 3×52 lappal és 9 dzsókerrel.

Közös megegyezéssel a dzsókerek használata mellőzhető, sőt a szerencse elemek csökkentése miatt ajánlatos. Ha a játékosok megállapodtak dzsókerek használatában, bármely sor és csoport egy lapját dzsóker helyettesítheti.

Osztás és Kezdés

A römi minden mozzanata jobbra tartással történik. A játékosok közösen keverik meg a kártyacsomagot. Az osztó egyesíti a különválasztott halmokat, újra kever rajta, és emelésre kínálja azt a tőle balra ülő játékosnak. Ő tetszése szerinti halmot emel a kártyacsomagból. Az alsó kártyát képével felfelé fordítva az asztal közepére teszi (ezt nevezzük cserelapnak). Az emelt rész kerül alulra, az asztalon hagyott rész pedig felülre.

Dzsókerrel történő játéknál különös ceremónia kísérheti az emelést. Az emelő a kártyahalom alsó lapjait bemutatja a játékosoknak, és ha dzsókert talál ezek között, az alábbiak szerint osztja ki: első lapként az emelőé, másodikként az osztóé, a többi pedig balra tartással az ülésrend szerint kerül kiosztásra.

Az osztó egyesével, kettesével vagy hármasával zártan adja a lapokat a játékosoknak. Minden játékos kap 10 kártyát. A tőle jobbra ülő 15, a többiek 14-14 kártyát kapnak. Aki esetleg az emelésnél dzsókert kapott, annak egy lappal kevesebbet osztanak. A megmaradó csomagot a cserelapra helyezi, félig fedve azt. A cserelap szerepe kettős. Először az osztást követő húzáskörben cserélheti a soron következő játékos egy tetszőleges lapra. A megmaradó kártyák az asztal közepére kerülnek (talon). Ebből a kártya mennyiségből lehet majd a játékosoknak húzni a játék során, vagy a legfelsőt dobott lapokból.

Kombinációk Képzése és Lerakás

A játékosok kézbe vett lapjaikból színsor-, vagy csoport kezdeményeket különítenek el, kijelölik az eldobásra szánt kártyákat. A lapok rendezésénél általában eldől a játék stratégiája is. Kiválasztásra kerül, hogy milyen színű és rangú kártyákat tartunk meg, azaz várunk hozzájuk lapokat.

A kombinációk lerakása történhet szakaszosan vagy handolással. Handolásnál a játékos valamennyi lapját egyszerre teszi le, szakaszos lerakásnál pedig kombinációi több részletben kerülnek az asztalra. Kézből történő befejezésnél nem kötelező a lerakási minimum teljesítése.

1. Sorok (színsorok)

• Azonos színű, rangban egymást követő, legalább három lapból álló sorozatok.
• Például: pikk 4, pikk 5, pikk 6 vagy kőr 9, kőr 10, kőr bubi, kőr dáma, kőr király.
• Az ászokat felhasználhatjuk ász, 2, 3, illetve a dáma, király, ász kombinációkban is.
• Az ász tehát lehet egy sorozatban a legkisebb és a legmagasabb lap is.
• A teljes színsorozatban csak egy helyen szerepelhet az ász: vagy a 2, vagy a király mellett.
• A lejátszásban a sorok utólagos megosztására, átrendezésére nincs lehetőség.

2. Csoportok (szettek, tercek, kvártok)

• Azonos rangú, de különböző színű lapok.
• Például három lapból álló csoport: kőr 8, pikk 8, treff 8 (terc).
• Négy lapból álló csoport: káró ász, kőr ász, pikk ász, treff ász (kvárt).

Játékmenet

Az osztótól jobbra ülő játékos kezdi a lejátszást. Kezéből egy számára semleges lapot képével felfelé fordítva az asztal közepére helyez, a dobó halom első kártyájaként. Amikor sorra kerülsz, venned fel kell egy kártyát az asztalról. Te döntöd el, hogy fedett, vagy nyílt kártyát veszel fel. Felveheti a dobó halom felső lapját akkor is, ha korábban már rakott az asztalra kombinációkat.

Később csak akkor veheti fel a dobó halom felső lapját, ha képes a kezéből legalább 50 vagy 51 pontos lerakási minimumot szabályos kombinációkban az asztalra teríteni. Kézlapjaihoz hozzá számíthatja a felvett lap pontértékét is. Általában követelmény, hogy dobó halomból csak két természetes laphoz (nem dzsókerhez) vehető fel kártya. Aki már teljesítette a lerakási minimumot, úgy is felvehet a dobó halomból, hogy a kártyát az asztalon heverő, bárki által lerakott kombináció kiegészítésére használja fel.

A dobó halomban senki sem „turkálhat”, azaz nem nézheti meg a már eldobott kártyákat. Minden húzás után el kell dobni egy kártyát nyitottan a dobóhalomba. Ha elfogynak az asztalról a leborított kártyák, az elvetett kártyákat megkeverik, és ezeket teszik ki. Ha elfogyott a talon, a ledobott lapokat meg kell keverni, és az asztalra tenni. Fontos megfigyelni, hogy ellenfeled melyik kártyákat dobja el és veszi fel.

Szúrás és Szabálytalanságok

A römiben szúrásnak nevezik az asztalon elhelyezett kombinációk kiegészítését. Minden játékos élhet ezzel a lehetőséggel, ha sorra kerül:

• Színsorból: A természetes lap lerakásával felveheti a dzsókert.
• Csoportból: Három azonos rangú kártya mellől felveheti a dzsókert a játékos, ha a negyediket is az asztalra helyezi. Például: pikk 5, treff 5, káró 5, dzsóker (kőr 5): a kőr 5 lerakásával vehető fel a helyettesítő lap.

Három lapos csoportból nem vehető fel a dzsóker! A szúrással szerzett dzsókert azonnal fel kell használni. Ennek egyik lehetősége, hogy két kézlapot rakunk hozzá. Ám erre gyakran nincs lehetőség.

A játékosok közösen ellenőrzik a lerakott kombinációkat. A felfedezett szabálytalanságot bármelyikük jelezheti. A lerakónak ilyenkor ki kell javítani a hibát, pótolni a hiányosságot. Nem számít szabálytalanságnak, ha valaki rossz sorrendben rakta le sorozatát. Figyelmeztetni kell tévedésére, és a sorrend javítása után tovább mehet a játék. A négy természetes lapból álló, teljes csoportokat az áttekinthetőség javítása érdekében a dobó halomba szokták rakni, hiszen ezeknek már nincs szerepe a játékban.

A Játék Befejezése és Pontozás

Véget ér a játék, ha az egyik résztvevő valamennyi kártyáját szabályos kombinációkban asztalra terítette és az utolsó lapot a dobó halomba rakta. Zárással - Az a játékos akinek elsőként sikerül megszabadulni az összes kártyától, nyer. A lapjait elfogyasztó személy megnyeri a játékot. Ezért (-) 10 vagy (-) 20 pontot írhat.

Handolásnál - A játékos egyszerre szabadul meg az összes kártyától, anélkül, hogy előzőleg letette volna az asztalra. Handolásnál a nyertes (-) 40 pontot ír, társai a kiszámolt pontok kétszeresét, illetve (+) 200 pontot.

A többiek a kezükben maradt kártyák értékeinek összes pontszámát írják fel (+) előjellel. Aki a játszma során nem volt képes kombinációkat az asztalra tenni, (+) 100 pontot ír. Aki megkezdte a lerakás műveletét, ám mégsem tudja teljesíteni a minimumot vagy elérni a játék befejezését, visszaveheti kártyáit. Egyetlen kötelezettsége, hogy visszaállítsa az eredeti asztali állapotot.

Kártyaértékek a Pontszámításnál

A kártyák értéke a végső elszámolásnál eltérő lehet a különböző változatokban:

Az osztásonként elért eredményeket a játékvezető papírra jegyzi, és folyamatosan összesíti. Egy játszma (buli) hét vagy tíz osztásból áll. A partit az a játékos nyeri, aki a legkevesebb pontot gyűjtötte. Szokás a römit pénzre is játszani.

Táblás Römi: Egy Másfajta Élmény

Talán a fából vagy műanyagból készült táblás römit kevesebben ismerik, mint a francia kártyával játszott hagyományos verziót. Ha valaki életében először játszik táblás römit, az szinte azonnal beleszeret. A fa vagy műanyag táblák és a négyféle színű kövek nagyon könnyen játszhatóvá teszik a játékot. Viszont talán pont ez az egyetlen hátránya is: a sok kő és a négy tábla súlyos, hogy csak úgy cipelgessük, ha elveszik belőle akár egy is, már megborítja az egész játékot.

Táblás Römi Alapok

A játék célja minden követ fel kell használni úgy, hogy egy zárókő maradjon a végén, amit ha leraksz, nyertél. Az oszlopba rendezés után megmaradt kő osztókőként szolgál, a játékban az oszlop tetején szépkőként emlegetjük, csak zárásnál használható. Az osztókövet felfordítjuk, aminek értékét leszámítjuk az összefüggő sor elejéről (balról jobbra haladva), majd a legfelső követ kicseréljük az osztókőre (arccal felfelé fordítjuk). Az így már 8 db kőből álló oszlopot kiosztjuk a kezdő játékosnak, majd a soron következő oszlopot a mellette ülőnek az óramutató járásával megegyező irányba. Amikor soron következik, a játékosnak húznia kell. Szabadon választhat, hogy az asztalon levő pakkból húz egy kártyát vagy az előtte levő játékos által eldobott kártyát veszi fel. Ha játék közben elfogynak az oszlopok, az asztalon lévő köveket megkeverjük és oszlopokba szedjük.

Táblás Römi Változatok

Alapvetően háromféle táblás römit különböztetünk meg.

1. Alapváltozat

• A kezdő játékos arccal lefelé letesz egy feleslegesnek ítélt követ.
• A második játékos húz az oszlopból, majd ha tercei elérik az 50 pontot és van legalább egy sor-terce, akkor kipakolhat.
• A következő játékos már nem muszáj a húzókövek közül szednie, hanem szedhet a földről is, de csak abban az esetben, ha azzal a kővel ki is tud pakolni.
• Csak az utoljára lerakott kővel lehet kezdeni kipakolást.
• Lehet táblára is gyűjteni a terceket, viszont ekkor elesünk a kipakolt kövek hasznosításától és a passzolási lehetőségtől.
• Ha minden kő tercbe van rendezve, és van egy zárókövünk is, akkor számolás nélkül a nyertes 300 pontot kap (ha a zárókő zsoli, akkor ez duplán).

2. Táblánmaradós

A táblánmaradós - ahogy a neve is sugallja - annyiban különbözik az alapjátéktól, hogy itt a táblánkon játszunk. A szabályok megegyeznek az eredeti játékkal, csupán annyiban különbözik, hogy itt a lerakott kövek kupacot képeznek a soron következő játékos mellett, azt csak ő veheti fel, és csak az utóbbit (visszamenőleges felszedés ebben a játékban nem lehetséges). Az általunk lerakott köveket egy oszlopba gyűjtjük a soron következő játékos mellett. Ezeket a köveket csak ő veheti fel, és ő is csak a legutolsót. Nincs kipakolás, nincs lehetőség passzolásra, és az nyer akinek elsőként összeállnak a tábláján a tercek és marad záróköve. Ebben a játékban a táblán lévő tercek pontértékét számoljuk, és hozzáadjuk az esetleges zárókő pontértékét (50 pont). A zsolival zárás esetén a táblán levő terceket duplán számoljuk. A szépköves zárás itt is használható és ugyanúgy be kell helyettesíteni egy tercbe.

3. Rablórömi

Véleményünk szerint a rablórömi a legdinamikusabb változat. A táblát csak a kezdéshez és a kombináláshoz használjuk, de minden követ a játékmezőn pótolunk. A rablórömi jobbra tartással folyik. Minden kör elején húznunk kell egy követ a „bankból”, majd ha le tudjuk helyezni, tegyük is meg. Lapdobás nincs, mindenki kezében igyekszik szabályos kombinációkat összegyűjteni. A játék bármely fázisában rakható le kártya, a lerakási minimum három lapból álló kombináció. Aki teljesítette ezt, szabadon gazdálkodhat az asztalra helyezett összes lappal. Azaz tetszése szerint megváltoztathatja a kombinációk összetételét, lapokat szúrhat be, felvehet kártyákat, megbonthatja a sorozatokat és lapcsoportokat. Egy játékos, ha érdekei megkívánják, akár az összes asztali lapot felveheti. A többi résztvevő feladata, hogy ellenőrizze a kialakított lapcsoportokat. Egyetlen kötöttség, hogy a kiindulási helyzethez képest legalább egy lappal kevesebb maradhat a játékos kezében. Természetesen az asztalon csak szabályos kombinációk lehetnek. Negatív pontszámítás történik, azaz a vesztes játékosok „gyűjtik” a mínusz pontokat, míg a győztes nulláz. Játéknyerésért (+) 20 pont jár. A többiek a kezükben maradt kártyák összes pontértékét írják fel (-) előjellel.

Tippek és Stratégiák Táblás Römiben

• Érdemes az 1-est megtartani és lehetőleg nem sor-tercként felhasználni.
• A zsolit is hasznosabb zárókőként, és ha nem állunk nyerésre, még bárhová kirakhatjuk, vagy passzolhatunk vele.
• Érdemes minél többet felszedni az asztalról, még ha táblán sok is marad, mert így magas pontértéket érhetünk el.
• Érdemes szemmel tartani mások kipakolt terceit is, és passzolásra tartogatni a köveket.
• Érdemes handoláshoz gyűjteni, és közben élvezni mások szenvedését.
• Érdemes betartani a "vesztes kever és oszt" szabályt, hadd dolgozzon, addig a többiek pihennek, vagy utántöltik a poharakat, elkészítik a nasit.
• Szépkő használata: Akkor, ha csupán egy köved van pluszban (zárókő+1) és végezni akarsz, nem akarod megvárni a következő kört és haszontalan kő felvételét sem akarod megkockáztatni, felveszed a szépkövet, kiegészíted valamely tercedet, vagy másét, és maradék kővel borítasz. Nyertél.

tags: #romi #egy #jatekos #tobb #sor

Népszerű bejegyzések:

• DVSC belépők árai
• Innováció és kézilabda Magyarországon
• Terepfutó Válogatott Fejlődése
• Crystal Palace defeated by Manchester United
• Bajnokok Ligája csoportkörének zárása