Rónay Ferenc és a magyar labdarúgás történelmi mérföldkövei
A magyar labdarúgás története tele van kiemelkedő egyéniségekkel és sorsfordító pillanatokkal. A magyar labdarúgás (is) mérhetetlen károkat szenvedett a trianoni döntéssel. Bár a sportág alapvetően Budapest-centrikus volt, elveszítette tízes évekbeli legfontosabb vidéki bázisai közül Temesvárt, Nagyváradot, Aradot, Pozsonyt és Kassát. Emellett elveszített több száz csapatot és több ezer futballistát. Különösen nagy tragédiát jelentett a mai Románia területére eső részek elveszítése.
Ebben a nehéz korszakban tűnt fel az egyik legmeghatározóbb alak, Rónay Ferenc. A román válogatott 1922. június 8-án játszotta első mérkőzését. A tizenegyben egy román (Aurel Guga) nemzetiségű kapott helyet, romániai magyarok és szászok mellett. Köztük volt Rónay Ferenc, aki 1943-1944-ben edzőként bajnoki címet nyert a Nagyváradi AC-vel.
A Nagyváradi AC és a trianoni hatások
Az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának napja, a döntés 90. évfordulója, 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja. Aradon jóval korábban, legalább tizenöt évvel hamarabb már futballoztak, mint Bukarestben, a temesvári labdarúgást pedig egyáltalán nem túlzás a minőségi román futball bölcsőjének nevezni. Hihetetlen erős dózisú injekciót jelentett aztán a romániai labdarúgás számára a trianoni döntés.
A bécsi döntésekkel a történelmi Magyarország jelentős területei visszatértek. A Felvidék, a Kárpátalja, Észak-Erdély, majd a Délvidék csapatai bekapcsolódtak a magyar bajnoki rendszerbe. A legnagyobb sikereiket az 1943-1944-es idény hozta, amelyben a bajnok Nagyváradi AC mögött harmadik lett az egyébként a Ferencváros ellen kupadöntőt is vívó Kolozsvári AC, hatodik pedig az Újvidéki AC.
Magyar nemzetiségű játékosok a korszakban
Érdemes végignézni a kereteket, amelyekben domináltak a magyar nemzetiségű futballisták. Az alábbi táblázat összefoglalja a korszak néhány meghatározó labdarúgóját és eredményeit a rendelkezésre álló adatok alapján:
| Játékos neve | Kiemelkedő eredmény / Város | Időszak |
|---|---|---|
| Rónay Ferenc | Bajnoki cím a Nagyváradi AC-vel (edzőként) | 1943-1944 |
| Bodola Gyula | 48 találkozón 30 gólt szerzett román színekben | 1931-1939 |
| Raffinsky László | Tíz gólt lőtt egy bajnoki mérkőzésen | 1929-1930 |
| Kovács I Miklós | Három világbajnokságon szerepelt | 1930, 1934, 1938 |
Bodola a magyar bajnokságban legnagyobb sikerét az 1943-1944-es idényben érte el, amikor bajnok lett a Nagyváradi AC-val, az első vidéki magyar bajnokkal.
Válogatott mérkőzések és a Megyeri úti hangulat
A magyar labdarugók ezen a találkozón is bebizonyították, hogy jó formában vannak, hiszen ritkán látott, nagyszerű játékban, meglepő fölénnyel fektették két vállra olimpiai bajnok svéd ellenfelüket. Vasárnap az újpesti stadionban zsúfolt nézőtér előtt játszotta a magyar labdarúgó válogatott ez évi utolsó mérkőzését Svédország csapata ellen. Újpest, Megyeri úti stadion, a csapatok a játékvezetők (bíró: George Reader) vezetésével befutnak a pályára.
A felsorakozott játékosok, a magyarok Rákosi-címeres mezben játszottak. A dísztribünben pedig olyan nevek foglaltak helyet, mint:
- Dobi,
- Marosán,
- Rónai,
- Darvas,
- Ortutay és mások.
A mérkőzés eseménydúsan alakult. Kocsis hozza fel most a labdát, középre játszik, majd ismét hozzá kerül a labda, cselt csinál, lő, gól! A kilencedik percben tehát tombolva ünnepelheti a közönség az első magyar gólt, Kocsis gólját. Félidő derekán tehát Puskás lövése nyomán megszültetett a második magyar gól is. És ez a gól újabb lendületet adott a magyar csapat támadásainak.
Az utánpótlás sikerei és Hoffer József munkássága
Az 1950-es években az utánpótlás-nevelés is központi szerepet kapott. 1953 és 1965 között a magyar ifjúsági labdarúgó válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett Hoffer József, aki 1953-ban és 1960-ban Ifjúsági Torna győztes is volt a csapataival. Az 1953-as április 6-i döntőben mi vertük a fiatal plávikat 2:0-ra Karácsonyi és Tichy góljaival. A tornát tehát kapott gól nélkül hoztuk le, a gólkirályi címet pedig Karácsonyi György nyerte el.
A csapat játékosai ezután lettek ismertek, érdekesség, hogy nagy karriert sokan befutottak közülük:
- Rajna, aki az Újpesti Dózsában több mint 200 bajnoki találkozón szerepelt.
- Tichy, aki ezután került a Bp. Honvédba.
- Szimcsák és Bukovi, akik az MTK-ban lettek később magyar bajnokok.
1960 kora tavaszán egy előkészületi meccs után a magyar ifjúsági labdarúgó válogatott olyan fiatal tehetségekkel egészült ki, mint Mészöly Kálmán, Farkas János, Dunai II. Antal, Káposzta Benő és Száger György. Leginkább azzal a lelki plusszal utazott el ifjúsági válogatottunk Ausztriába, hogy az MLSZ-ben nem deklaráltak célkitűzést a fiatalok felé.
Az MTK gyökerei és a magyar sport hajnala
A magyar sportélet nem létezhetne az MTK alapítása nélkül. Kezdetben vala a káosz… azaz esetünkben kezdetben vala a Nemzeti Torna Egylet. Az NTE a hazai sportmozgalom úttörőjének számított a XIX. század második felében. 1888. november 16-án délután 4 órakor Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót és társaik megalakították az új egyesületet. Az MTK vagy ahogy akkor írták az M.T.K. tagsága gyorsan gyarapodásnak indult.
„A kék-fehér színek megkezdték világhódító diadalukat.” 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcs, melyet Malcsiner Gyula ért el 1000 méteren. Ugyanebben az évben, szeptember 10-én Deutsch Gyula 2000 méteres távon lett Magyarország úszóbajnoka. Ezek az úttörő lépések alapozták meg azt a szellemiséget, amely a későbbi évtizedek válogatott sikereihez is vezetett.
tags: #ronay #zoltan #valogatott #labdarugo
