A Röplabda Kosár- és Alkarérintési Technikája: Részletes Útmutató
A röplabdázás egyik speciális alapérintése a kosárérintés. Az alapkosárérintés egy igen sajátos érintési mód, melyben az ujjak meghatározó szerepet kapnak az egyszeri és elpattanó érintés kialakításában. Az elsajátítása igen nehéz, sok gyakorlást igényel. Kezdőknek már a tanítás elején meg kell ismerniük és tudni kell alkalmazni ezt az érintő felületet, hiszen a labda megjátszása és játékban tartása a kosárérintésen alapszik. Mindaddig, míg a tanulók nem sajátítják el kellő technikai tudással, addig nem is tud létrejönni szabályos és élvezetes röplabda játék. Az elpattanó felület kialakítása, illetve onnan a labda továbbítása nem tartozik a természetes mozgásformák közé, ezért sokszori bemutatásra és magyarázatra szorul. Kosárérintéssel történik a feladás, mellyel a labdát gyorsan és pontosan lehet a megfelelő helyre (befejező játékoshoz) irányítani. A kosárérintéssel történő megjátszás alapjában véve saját társtól érkező labda, a játékban második érintésként szerepel, és gyakran nyitásfogadáshoz, illetve bizonyos esetekben a mezőnyvédekezésben is alkalmazzuk.
A Kosárérintés Alapjai
Az Alapállás és Kézformája
A labda felé történő helyezkedés és igazodás után a tanuló vállszélességű terpeszállásba kerül, egyik láb kissé előrébb helyezkedik el, biztosítva a stabil egyensúlyi helyzet kialakítását. A láb bokában és térdben hajlított, a törzs lazán kissé előre dől, tekintet a labdán, a kar könyökben hajlított, a labda felé mutat. A súly inkább a láb első részére nehezedjen, a sarkak ne legyenek leterhelve, akár el is emelkedhetnek a talajtól.
Az érintéskor a csukló hátrafeszített állapotban van, az ujjak kényelmesen nyújtottak, tártan egy síkban vannak. A tenyér az ujjak segítségével kosarat formál. A hüvelykujjak egymás felé mutatnak, nem az érkező labda és nem az arc felé. Ebben a tartásban a mutatóujjak egymástól való távolsága 5-6 cm, a hüvelykujjaké kb. 3 cm. A kéz kisujj felőli éle az érkező labda felé néz.
A kézből az ujjak segítségével kialakított kosár az érkező labdával a fej fölött, kissé előtte, mintegy 15-20 cm-re találkozik. Ha a hulló labdát a játékos elengedné a két keze közt, az éppen a homlokára esne. A labda érintése nemcsak az ujjak hegyével, hanem az ujjbeggyel történik, leginkább a mutató és a középső ujjakkal, míg a hüvelykujj elsősorban tartja a labdát. A tenyér nem érintheti a labdát.
A Kosárérintés Végrehajtása
Az ujjak belső ujjpercein jön létre az érintés, melynek egyidejű és elpattanónak kell lennie. Ezt azzal érjük el, hogy ujjaink enyhén hajlítva, tónusos állapotban vannak. A labdát megfogni, és megtartani nem lehet. Az érintés egyenes vonalú lökő mozdulat, a továbbítás irányába mutat.
Az érintés előtti pillanatban a könyök hajlásszöge kisebb lesz, (bekísérve a labdát), ám az érintés pillanatától azonnal nagyobb, a karok pedig teljesen kinyúlnak, és ezzel a lehető leghosszabb úton kísérik a labdát. A feladás (kosárérintés) mozdulata a hátul lévő láb kinyúlásával kezdődik, ez a mozgató erő a csípőt a cél felé löki. Ezután szinte egyidejűleg bekapcsolódik a mozgásba a váll, a könyök és a csukló. A kipattanó labdát a könyök nyúlása segíti, a tenyér utána mutat a labdának. A karok az érintés után párhuzamosak, és nem nyílnak szét. Csuklóval rábólintani nem szabad, a tenyér nem érintheti, a labdának lehetőleg forgás nélkül kell haladnia a feladás irányába. Távolság növelésére fokozottabb térd- és könyökhajlítással végrehajtott érintést alkalmazunk. A labda pontos végrehajtása és időzítése az egyik legfontosabb alapfeltétel, fokozatosan fejlesztik és finomítják a kezek összehangoltságát, az érintés helyes kialakítását.
A Kosárérintés Változatai és Gyakorlatai
Testhelyzetek és Irányított Érintések
Kosárérintés a következő pozíciókban történhet: mély, közepes és magas testhelyzetekben, illetve levegőben. Az érintés történhet különböző módon: érintés oldalra, hátra és elfordulás után. A pontos labdatovábbítás érdekében a játékosok érintéskor a továbbítás helye felé fordulnak. Ez a befordulás szükséges. Ennek lényege, hogy a labda érintésekor a játékos a továbbítás iránya felé nézzen - lábfejei, teste, és arca egyaránt. Az érintés előtt meg kell történnie a befordulásnak, az igazodó mozgás után. A talajra érkezéskor a célirányba mutat, és előrébb van, mint a másik lábfej.
Hátrafelé történő Kosárérintés
A hátrafelé történő feladásban a vállak helyzete merőleges a feladás irányára. A hát nyújtott, hátrahajlított. A hátrafele történő feladáshoz magas kosárérintést alkalmazunk. Fokozott lábmunka mellet a labda továbbítása a karnyújtással a fül mellett hátrafele történik. Az előre és a hátrafele történő feladás között a különbség az érintő magasságban és a hüvelykujj szerepében van. Ilyen például a hátrafelé feladás. A mozdulatsor végrehajtása labda nélkül is gyakorolható. A tanuló háttal áll társának, majd a feldobott labdát kosárérintéssel neki íveli.
Tanuljunk röplabdázni feladás
Légi Kosárérintés
A légi kosárérintés során kevesebb idő marad a védekezőknek a helyezkedésre, ugyanakkor a kétkezes végrehajtás miatt pontosan irányítható. Fontosak a ritmusgyakorlatok labdafeldobásokkal, elkapásokkal, ahol a cél a labdával való találkozás az ugrás holtpontján. A tanuló magának dobja fel a labdát, majd felugrik érte, s a levegőben kosárérintéssel újra feljátssza. Légi kosárérintést lehet gyakorolni célpontokba ívelve - társnak, mozgó társnak, célterületre, vagy céltárgyra. Légi kosárérintés párokban folyamatosan háló nélkül, majd háló felett is végrehajtható.
Egykezes Kosárérintés
Az egykezes kosárérintést a játékban szinte kizárólag levegőben használjuk. Ez a speciális kosárérintés főleg ejtéshez, ami a támadások egyik formája. Egyik kézzel formálja meg a kosarat. Itt is egy pillanatnyi mozdulattal kell erőt adni a labdának! Mivel az egykezes kosárérintést legtöbbször nem fogadják el szabályosnak, ezért a fej előtt indítsák a tanulók.
A Kosárérintés Gyakorlatok és Módszertan
A kosárérintés elsajátítása lépcsőzetesen, számos gyakorlat segítségével történik. Az oktatás során a mozgástanulás általános elvei érvényesülnek, azaz az egyszerűbb feladatoktól haladunk a nehezebbek felé, fokozatosan építve a technikai tudást.
Kéz- és Ujjgyakorlatok
- Az érintőfelület bemutatása után a tanulók labda nélkül kialakítják a kosárformát.
- A tanár végig tudja járni a tanulókat, és felülről könnyen hozzáfér a kialakított kosarakhoz.
- A labda felvétele, a kialakított kosárformába helyezése.
- Ellenőrizhető, hogy a labda az ujjbegyeken nyugszik-e. A labda középső része nem érhet a labdához.
Falgyakorlatok
- A tanuló a fallal szemben áll, karja enyhén rézsútos magastartásban, majdnem teljesen nyújtott könyökkel. Ügyeljen arra, hogy a labda a fal és az ujjai között csak néhány cm-t mozog ide-oda.
- Ugyanez a feladat, de a labda kicsit „vándorol” a falon, körkörösen, vagy cikcakkban.
- Kosárérintés ülésből falra.
- Kosárérintés falra, magasan, majd pattanás után újra, és újra folyamatosan.
- A feladat végeztethető versenyszerűen is - ki rontja el később?
Guggolásból és Ülésből végzett Gyakorlatok
- Kimondottan a karmunka tanításához könnyen ki tudjuk iktatni a láb szerepét fekvésben, vagy ülésben végeztetett gyakorlatokkal.
- Hason fekvésben a párok egymással szemben „tolják át" kosárérintéssel a labdát erőteljes könyöknyújtással.
- Ülésben kosárérintés fej fölé - egyesével, majd folyamatosan.
- Egyszeri kosárérintés fej fölé, majd a labda pattanása homlokon.
- Magasra feldobott labda megjátszása pattanás után guggolásból, végig nyújtott könyökkel.
- Az érintés előtt a labdának pattanni kell a talajon, így alacsonyabb labda megjátszására kerül sor, ezért az aláhelyezkedés létrejön.
Páros és Csoportos Gyakorlatok
- Két tanuló egymással szemben áll, folyamatos átadások kosárérintéssel, de középen a labda mindig pattan egyet.
- Folyamatos labdapasszolgatás kosárérintéssel, különböző ívekben, vagy szabadon. Később az érintések között kiegészítő feladatok végzése (pl. fordulat).
- Labdapasszolgatás kosárérintéssel, átadás mindig egy fej fölé játszás után.
- Labdapasszolgatás kosárérintéssel háló, vagy gumiszalag fölött.
- Passzolgatás kosárérintéssel párokban, két labdával. Az érkező labdát el kell kapni!
- Kosárérintés háló felett célterületre, karikába, stb.
- Kosárérintés fej fölé folyamatosan, előre haladással.
A Kosárérintés Gyakori Hibái és Javításuk
A kosárérintés elsajátítása során számos hiba előfordulhat. A hibák felismerése és korrigálása alapvető fontosságú a helyes technika rögzítéséhez.
- A labda pörög, forog: Az érintőfelület kialakítása nem megfelelő.
- A labda előre/hátrafelé kipördül a kosárformából: Hibás érintőfelület.
- A labdatovábbítás nem ívelten, felfelé történik, a labda egyenesen előre száll: Nem megfelelő láb-, törzs- és karerőátvitel.
- A labda nem pattan ki az ujjakról, a labdaérintés sokáig tart (tartott labda): Az ujjak és a csukló merevsége, vagy a labda „megfogása”.
- A labda nem egyenesen, hanem oldalirányban száll: Hibás testhelyzet, vagy egyenlőtlen erőátvitel a kezek között.
- A labdatovábbítás túl rövid: Korlátozott térd- és könyöknyújtás.
- A tanuló a feje fölé engedi a labdát: A törzs nem dől előre, egyenes lesz, vagy akár hátra is hajlik kissé.
A hiba okának felismerése után vissza kell térni a hibás technikai elemet iskolázó oktatási feladatra, lehetőség szerint kényszerítő helyzetek alkalmazásával. Például a megfelelő lábhelyzetet kialakíthatjuk karika használatával, a törzs előredőlését a láb előtti akadály (pl. labda) segíti.
Az Alkarérintés Technika
Az Alkarérintés Alapjai és Célja
Az alkarérintés a kosárérintés mellett a röplabda játék másik alapérintése. Elsősorban a támadás elhárítására alkalmas, hogy az ellenfél közvetlenül nyitásból ne szerezhessen pontot, illetve az érintésnek már az ellentámadás szervezésében is jelentős szerepe van. Nyitásfogadás végezhető vele, és esetenként a labda ellentérfélre juttatása is alkarral történik, a játékhelyzet függvényében. A nyitással indított labda játékban való megtartása, majd megjátszása az alkarérintés eredményes végrehajtásán alapszik. Az alkarérintés biztonságos és gyakoriságát tekintve alkalmazása a kosárérintéssel egyforma.
Az Alkarérintés Testtartása és Érintőfelülete
A labda felé haladva a térdek enyhén hajlítottak, a sarok kissé emelkedik. A törzs csípőből enyhén előre dől, karok oldalt a test mellett. A térdek hajlításának szögét a játékhelyzet határozza meg - nyitásfogadásnál kissé, átlagos támadás védésénél jobban, hálóhoz közeli, várhatóan meredek támadás esetén nagyon mélyen hajlítottak. Az előredőlés, a sarok emelése az elindulás gyorsasága miatt fontos, a karokat pedig úgy kell felkészíteni, hogy bármely érintésre gyorsan összerakhatóak legyenek.
Az érintőfelület kialakítása: A két kart a test előtt egymás mellé helyezzük. Az egyik tenyér a másik kézhátat fogja. Egymásra helyezés után úgy kell összezárni a kezeket, hogy a hüvelykujjak egymás mellett párhuzamosan helyezkedjenek el és előre mutassanak. A kezek összefogása után a csuklót lefelé kell feszíteni, az alkarokat közelíteni, és kifordítani, hogy minél nagyobb egységes felület keletkezzen. Az érintést a csukló és a könyökhajlat közti területen kell végrehajtani. Elsődleges szempont, hogy az alkarérintést a test előtt hajtsuk végre, ezért a labdához igyekezzenek a tanulók lábbal igazodni, ha van rá idő. Ha a labda hirtelen jön, akkor a játékos kénytelen a test mellett végrehajtani, mert lábbal igazodáshoz nincs elég idő. Ilyenkor nem elég a törzs elfordítása, mert így a labda az alkarérintés után a test mellett oldalt tovább pattan. Alkarérintésnél kulcsfontosságú a labdától való távolság.
Az Alkarérintés Végrehajtása
Az érintés végrehajtásakor a labda emelését nem a kar, hanem a lábak, és a vállak végzik. A térd nyújtása mellett tehát a nyújtott karok és a test által bezárt szög alig változik, ugyanakkor a váll emelkedik, és előre tolódik.
Tanuljunk röplabdázni feladás
Alkarérintés Gyakorlatok
Az alkarérintés oktatásakor előnyös, hogy a kosárérintést már elsajátították a tanulók, így azt már felhasználhatjuk segítő érintésként.
- Az érintőfelület bemutatása, összerakása ülésben.
- A tanuló padon, zsámolyon ülve feldobja magának a labdát, majd alkarérintéssel kissé felüti.
- Falra passzolás alkarérintéssel egyesével, majd folyamatosan padon ülve.
- A tanuló padon ülve a társától kapott (dobott, kosárérintéssel passzolt) labdát visszaadja alkarérintéssel.
- Az egyik tanuló térdel, a másik áll, és ívelten passzolja a térdelőnek a labdát, aki alkarral adja vissza.
- Alkarérintés ülésből felállás közben, társ által ívelt labda visszajátszásával.
- Háló alatt alacsonyan átpattintott labda átadása háló felett társnak, alkarérintéssel.
- A tanulók nagy ívbe, de pontatlanul kapott labdákért helyezkedjenek futómozgással, majd passzolják vissza alkarérintéssel.
- Alkarjáték kapura. Alacsony kapura, vagy falon kijelölt területre célba dobás, amit a kapus alkarral védhet csak.
Az Alkarérintés Gyakori Hibái és Javításuk
Az alkarérintésnél is fontos a hibák mielőbbi felismerése és korrekciója a hatékony elsajátítás érdekében.
- A labda fej fölé, vagy a tanuló mögé száll: Hibás testtartás, vagy a váll emelő munkájának hiánya.
- A labda nem száll elég messzire, nem pattan fel eléggé: A váll emelő munkája elégtelen.
- A tanuló nem éri el az ívelt labdákat sem: Helytelen mozgáskoordináció, vagy a labda megközelítésének lassúsága.
- A megközelítést lassítja, amikor a tanulók futva, összefogott alkarérintéssel közelítik meg a labdát: A megfelelő lábmunka hiánya.
- Az alkarérintést a tanuló nem tudja összetenni, ezért csak ösztönösen belekap a labdába: Nem rögzült a helyes kéztartás és érintőfelület.
A hibák javítására, csakúgy, mint a kosárérintésnél, a megfelelő oktatási feladatokra kell visszatérni. A kényszerítő feladatok sokkal hatékonyabbak a szimpla verbális utasításoknál, vagy az egyszer már kipróbált, de nem kellően eredményes feladatoknál.
tags: #roplabda #alkar #es #kosarerintes
