Röplabda Labdás Ügyességfejlesztő Játékok és Gyakorlatok

A röplabda egy dinamikus sportág, amely számos képességet igényel. A labdás sportágak megalapozására a labdás ügyességfejlesztés gyakorlatait használjuk, melyek elengedhetetlenül hozzájárulnak a játékosok komplex fejlődéséhez. A labdajátékok mozgásanyaga a kondicionális és koordinációs képességek megfelelő fejlettségi szintjére épül, így azok fejlesztése is megtörténik.

Kiemelten fontos a mozgástanulás általános elveinek érvényesítése, mely szerint az egyszerűbb feladatoktól haladunk a nehezebbek felé. A technikai elemek oktatásának sorrendjét illetően nincs aranyszabály, de vannak megfontolásra érdemes szempontok. A gyakorlatokat végeztessük mindkét irányba, és mindkét kézzel (karral)! Az oktatási folyamat lényegi része a hibajavítás, ami csoportos és egyéni szinten is meg kell jelenjen!

Az Ügyességfejlesztés Fontossága és Metodikai Alapjai

A labdás ügyességfejlesztésen túl a röplabda sajátos mozgásanyaga számos más képességre is épít és azokat fejleszti. A gyors hely- és helyzetváltoztatás szintén a röplabda játék jellemzői, a rajt- és reflexgyakorlatok ezek fejlesztését szolgálják. A térbeli tájékozódás, ízületi hajlékonyság, stb. - mellett a labdás sportágak megalapozására a labdás ügyességfejlesztés gyakorlatait használjuk.

Ha a röplabda alapjait nem megfelelő módon tanítjuk, akkor nem lesz hatékony, sőt, a tanulók a sikerélmény hiánya miatt a sportág iránti érdeklődésüket is elveszíthetik. Éppen ezért a tantervi anyag feldolgozásával a vártnál gyorsabban lehet haladni, ha a módszertan megfelelő. A technikai elemek oktatásának leírásakor a leglényegesebb a két alapérintés megtanítása, valamint valamelyik alapnyitás és a nyitásfogadás oktatása. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók megfelelő módon tudják játszani a röplabdát, akár tanórán, akár szabadidős formában.

A gyakorlatot segítő társnak kulcsszerepe van! Nagyon fontos a három gyerek-két labda felállások alkalmazása. Az erősítéskor törekedjünk a két oldal kiegyensúlyozottságára. Amennyire lehet, ragaszkodjunk az oktatott ideális technikához! Vegyük figyelembe az eredményességet - ha a tanuló az adott módon hiba nélkül tudja megjátszani a labdát, akkor a végrehajtás elfogadható. Fontos megjegyezni, hogy az egyéni testmagasság, karok hossza, stb., és a motoros képességek különbségei (pl.: ízületi mozgékonyság) befolyásolják a mozgásvégrehajtás módját. Ha a hibás technikát nem javítjuk, akkor rosszul rögzül, így minden végrehajtáskor rontja a teljesítményt. Ha utólag, módosult technikát akarunk javítani, akkor az erőfeszítéseink kárba vesznek, sőt, a tanuló eredményessége romolhat.

Alapmozgások és Bemelegítő Gyakorlatok

Minden sportági specifikus gyakorlat előtt érdemes az alapmozgásokat gyakorolni. Ezek a feladatok elősegítik a röplabda játékhoz szükséges gyors hely- és helyzetváltoztatásokat.

• A tanulók a félpálya vonalán helyezkednek el (állásban, nyújtott ülésben, törökülésben, hason fekvésben, hanyatt fekvésben stb.).
• A tanulók a röplabdapálya felfestése mentén (mindkét oldalon) röplabdaspecifikus alapmozgásokat végeznek.
• Nyitásfogadás, alkarérintés lábmunkájának előkészítése: futás a létra fokaiba lépve, minden 4. létrafoknál kilépés oldalirányba, kitámasztás, alkarérintéssel történő nyitásfogadás alaphelyzetének felvétele.
• Futás szabadon, sípszóra válasszon mindenki egy állomást magának, és ott 20 másodpercig végezzen egy szabadon, maga által választott gyakorlatot.
• A tanulók párosával egymás mögött (egymással szemben) helyezkednek el. A pár egyik tagja röplabdaspecifikus alapmozgásokat végez (pl. kosárérintés imitálása; hajlított térddel, harántterpeszállásban, előre döntött törzzsel utánlépések és kitámasztások; felugrások sánc- vagy támadóérintések imitálásával; gurulás stb.).
• Alakítsunk 3-4 fős csoportokat! Minden csoport előtt van egy kisméretű tornaszőnyeg, egyet pedig a fejük felett tartanak.

Rávezető Gyakorlatok a Technikai Elemekhez

A röplabda technikai elemeire rávezető gyakorlatok elengedhetetlenek a mozgásanyag elsajátításához. Ezek a gyakorlatok jól előkészítik a röplabdázás felső tagozattól kezdődő, szisztematikusan felépített, sportág-specifikusan összeállított gyakorlatanyagát.

Labda elkapások

• Labda elkapások homlok előtt, fölött: Elkapáskor a lábak vállszélességű, kis harántterpeszben vannak, és a törzs enyhén előre dől. A tanuló saját magának, vagy falra is dobhatja a labdát, az elkapás helyben, vagy kis elmozdulással, fordulattal történik. A labda elkapása futás után, a labdához igazodva történik.
• Labda elkapások rézsútos mélytartásban: Elkapáskor a lábak vállszélességű, kis harántterpeszben vannak, és a törzs előre dől. Fontos, hogy ebben a helyzetben a kar lógatását - ami a törzs túlzott előre hajlításából eredhet - mellőzni kell! A karikában történő elkapás segíti a megfelelő terpesz kialakítását. A karikát helyettesítheti más eszköz, pl. egyszerűen csak egy vonal. Ilyenkor a társ által dobott labdának az eszköz (vonal) túloldalán kell lehullania, ami a törzs előrehajlítását kényszeríti ki.

Labdaátadások és -kezelés

• Gurítás, passzolás hason fekvésben, kétkezes mellső átadással: Ez a gyakorlat a kosárérintéskor fontos szélesebb könyöktartást idézi elő. Medicinlabdával végezve erősítő hatása is van.
• Labdavezetés helyben, vagy haladással: A tanulók a labdát feszes tenyérrel ütik a földhöz.
• Labdatáncoltatás a levegőben: Végezhető helyben, vagy mozgás közben is.
• Egykezes felső átadás fal mellett: Két tanuló egymással szembe áll a fal mellett. A könyöke a falhoz ér, vagy nagyon közel van hozzá. Lábuk enyhe harántterpeszben, a faltól távolabbi láb kissé előrébb. A gyakorlat közben a fal megakadályozza a könyök oldalirányú leengedését, előkészítve ezzel az ütőmozdulatot. Hatékonyabb, ha társ botot tart a falra merőlegesen, ezzel helyettesítve a hálót. Cél, hogy a labda ne eshessen le!

Kosárérintés és Alkarérintés

A gyerekeknél a kosárérintés elsajátítása megy könnyebben, ezért a gyorsabb sikerélmény miatt több szakkönyv ezt javasolja első oktatási anyagnak. A kosárérintést érdemes korán kezdeni, mert így több idő jut rá, ha az alkarérintés oktatásával párhuzamosan folytatjuk a gyakorlását. Az alkarérintés oktatásakor már fel tudjuk használni segítő érintésként.

A háló nélküli gyakorlást követi ugyanannak a feladatnak a hálónál történő végrehajtása. A mozgásrészek megtanulása után azokat összekötjük, majd komplex feladatokban, végül a játékban is alkalmazzuk.

Példák gyakorlatokra:

• A tanuló feláll az oldalvonalra, kosárérintéssel a pálya közepe felé passzolja a labdát (magasan, hogy legyen ideje a labda alá kerülni), majd a saját maga által passzolt labda mögé fut, és (egy korrigáló érintést követően) az ellenkező irányba passzolja a labdát.
• A tanuló kinéz magának egy vonalat a röplabdapályán. Feje fölé játssza (kosár- vagy alkarérintéssel) a labdát. Kilép a labda alól jobbra, megérinti kb. 20. lassú futás a hálóig, minden 4. lépés után.
• A párok a hálóra merőlegesen állnak, a pár egyik tagja a hálónál, a másik a pálya közepén. A hálónál lévő pár bejátssza a labdát a középen állónak, majd átfut az alapvonalhoz. A középen álló játékos fej fölé passzolja a labdát, 180°-os fordulatot végez, majd az alapvonalhoz érő társához passzolja a labdát.
• A háló egyik oldalán helyezkedik el két tanuló egymás mögött, az elsőnél labda van, velük szemben egy harmadik. A labdás tanuló kosárérintéssel átjátssza a labdát a háló felett a társnak, majd átfut a megjátszott tanuló mögé, és így tovább.
• Két tanuló egymásnak játszva kosárérintéssel tartja a labdát a levegőben, miközben a harmadik társ felváltva dob nekik egy második labdát, amit a harmadik embernek kell visszajátszani.

Nyitás

A nyitás oktatásánál fontos a labdafeldobás, az ütés pillanata és a lábmunka megfelelő elsajátítása.

• Labda feldobása: Két kézzel, kb. 1-1,5 m-rel az érintőmagasság fölé dobni a labdát úgy, hogy az a súlypont vetülete elé kb. 20-30 cm-re essen.
• Érintőfelület kialakítása: Fallal szemben az ütőkézzel ellentétes karral a labdát emeljük meg, támasszuk a falnak az ütőkéz elé, amilyen magasra csak tudjuk. Az ütőkéz tenyerével próbáljuk a labda közepét eltalálni.
• Lábak helyzete (felső nyitásnál): A két láb haránt helyzetben, az ütő kézzel ellentétes láb elől legyen.
• Ütő kar (felső nyitásnál): A kéz nyitott tenyérrel, a nyitáshoz képest kevésbé előfeszített állapotban. A kar könyökben hajlítottan, a test középvonalától hátrábbról indul, és az ütés pillanatában kinyúlik. A mozgás egy hajító mozdulathoz hasonlít.

Sáncolás

A sáncolást nyilván a támadás, leütés oktatását követően, majd azzal párhuzamosan tanítjuk.

• Kiinduló pozíció: helyből felugrással, vállszéles terpeszből, mély súlyponti helyzetből. Dinamikus helyből felugrás.
• Törzs helyzete: Az előkészítő súlypontsüllyesztésnél sem dől nagyon előre és emelt, előfeszített helyzetét az ugrás alatt végig megtartja.
• Karok: A karok a törzs vonala előtt vannak, tenyér arc magasságban. A játékos felkartávolságra van a hálótól. A két tenyér nyitott ujjakkal, a háló síkját kicsivel követve egymástól max. 10 cm-re.
• A tanulók álljanak párba a háló két oldalán, a hálótól kb. egy lábfejnyire! Az egyikük tartsa maga előtt a labdát a sáncérintés helyzetében fogva. Ugorjanak fel egyszerre, és a labdás tanuló nyomja át a labdát a háló felett a labda nélküli társ kezébe.
• Állítsuk a háló magasságát úgy, hogy a sánc gyakorlását végző tanulónak ugrás közben kb. 10 cm-t kelljen emelkednie, hogy elérje a felső szélét! Társa a túloldalon, zsámolyon állva nyújtsa fel a labdát a háló fölé, két kézzel tartva! A tartott labdához képest helyezkedjen a sáncoló kb. 30 centit balra (majd jobbra)!

Ügyességfejlesztő Játékok Különböző Életkorok Számára

Gyakorlatilag minden labdás játék ügyességfejlesztő játéknak is megfelel, hiszen a labdás technikai elemek játékhelyzetben történő alkalmazása a végrehajtás minőségére is hatással van. Az alábbiakban számos, különböző életkorú csoportok számára adaptálható játékot mutatunk be.

Közös Labdás Játékok

Ezek a játékok a labdakezelés, kooperáció és térbeli tájékozódás fejlesztésére szolgálnak.

Versengő Labdás Játékok

• Szabadulás a labdától: A játékterületet felezővonallal, padokkal esetleg hálóval két térfélre osztjuk. A csapatok egy-egy térfélen szétszórtan helyezkednek el. Cél minél gyorsabban szabadulni, azaz visszadobni a labdát. Az a csapat nyer, amelyik térfelén nincs egyetlen labda sem, ha csak egy pillanatra is.
• Zsinórlabda játék: Cél, hogy a háló felett átdobott labda az ellenfél térfelén leessen! A játékot minden csapatban két játékos játssza. Dobással és elkapással játszunk. A játék célja: a labdát úgy kell átdobni, hogy az ellenfél ne tudja azt elkapni és az ott a földre essen. Csak két kézzel, a homlok fölött lehet labdát eldobni. A labda elkapása is lehetőleg homlok fölött történjen.
• Labdadobás célra: A teremben különböző helyekre, különböző módon, különböző eszközöket helyezünk ki (például karikát kötéllel felfüggesztünk a kosárlabdapalánkra, bordásfalhoz különböző dőlésszögű KTK-eszközöket akasztunk, zsámolyokat eltérő magasságú helyre teszünk), majd meghatározzuk a dobás helyét, módját és a helyszínek közötti haladási irányokat. Bordásfalra kifeszítünk páronként egy hulahopp karikát. A tanulók felváltva dobnak bele meghatározott távolságból, helyes technikával.
• Labdagyűjtés: Négy egyenlő létszámú csoportot alakítunk ki. Minden csoport egy vonal mögött áll fel. A játéktéren kiteszünk nagyon sok különböző labdát. Sípjelre a csoportok kifutnak és labdavezetéssel összegyűjtik a labdákat. Egyszerre csak egy labda hozható vissza. Az a csoport nyer, akinél több labda van.

Egyéb Labdás Ügyességfejlesztő Gyakorlatok

• Labdavezetés akadálypályán: Különböző szerekből akadálypályát építünk, az akadálypálya tartalmazzon minél több szert (dynair párna, tornapad, zsámoly, KTK, koordinációs létra)! A tanulóknak biztosítsunk megfelelő időt arra, hogy az általuk választott szerekkel önállóan „trükközzenek”, és próbálgassák határaikat!
• Terpeszállásos labdagurítás: A tanulókat párokba osztjuk. A párok egymás mögött helyezkednek el, és a hátul lévő tanulónál egy szivacskézilabda van. A hátul lévő tanuló előregurítja az elöl terpeszállásban álló és csak előre néző társa lába alatt a labdát.
• Felszabadító fogó: Alapvetően egy kiszabadítós fogójátékról van szó. Ha valakit megfognak, akkor szögállásban, magastartásban kell állnia addig, amíg valaki egy kijelölt pontról nem hoz labdavezetéssel egy labdát, át nem adja, és a kiszabadított vissza nem viszi a labdát a kijelölt helyre, így tud kiszabadulni.

Kreatív Játékok és Megoldások

A kreatív játékoknál a pedagógusnak mindig nyitott helyzeteket kell teremtenie. A feladatban, kivitelezésben bizonyos, a tanulás szempontjából fontos körülményeket meghatározunk, az elérendő célokat egyértelműen megfogalmazzuk, de a megoldás körülményeit, a kivitelezést a tanulókra bízzuk. Kreatív feladatmegoldásokról, játékokról beszélhetünk akkor is, ha a korábban megismertetett feladatokat, játékokat a tanulók bizonyos szempontok alapján maguk alakítják át. Az átalakítás vonatkozhat a szabályokra, végrehajtási módokra, taktikai megfontolásokra. Fontos, hogy ezeknél a feladatoknál, játékoknál valóban a tanulói kreativitás érvényesüljön. Itt a testnevelő tanárnak kellő türelmet kell mutatnia tanítványai felé, hogy az alkotó szándék ne kerüljön külső nyomás alá.

Példaként említhető a „Röplabda kosárpályán” játék. A játékot 3:3, 4:4 vagy 5:5 ellen is játszhatják. A játéktér nagysága a játékosok számához viszonyítva 8 × 16 m-től kosárpályaméretig terjedhet. A játék célja a röplabdát elpattanó érintésekkel megjátszani és a kosárgyűrűbe juttatni.

tags: #roplabda #labdas #ugyessegfejleszto #jatekok

Népszerű bejegyzések:

• A későn érő center, Kovács Péter sikerei
• játékvezetői viták a Barcelona meccsén
• Információk a Mezőkövesd Zsóry SE szurkolóinak
• Vidi és Chelsea: a szurkolói rigmusok világa
• A ZTE Axon 7 tesztje