A Röplabda Aranyszett – A Döntő Pillanatok és Szabályok
A röplabdában az "aranyszett" egy különleges és rendkívül izgalmas játékmód, amely a szoros párharcok eldöntésére szolgál, amikor a hagyományos pontszámítás vagy szettarány nem képes egyértelmű győztest hirdetni. Ez a kiegészítő játszma tizenöt pontig tart, és valóságos idegpróbát jelent mind a játékosok, mind a szurkolók számára.
A röplabdában speciális szabályrendszer működik a mérkőzések pontozását illetően. A 3:0-s és a 3:1-es siker is három pontot ér a győztes csapat számára, míg egy 3:2-es végeredménynél a győztes két, a vesztes egy pontot kap. Amennyiben egy oda-visszavágós párharc során mindkét csapat ugyanannyi pontot szerez (például mindkét csapat nyer egy-egy mérkőzést 3:0-ra, vagy az egyik 3:0-ra, a másik 3:1-re, így a pontok kiegyenlítődnek), akkor egy úgynevezett aranyszett következik, amely 15 pontig tart, és eldönti a továbbjutó vagy a bajnok kilétét.
Az Aranyszett Szerepe a Női Európa-liga Döntőjében
A női röplabda Európa-liga döntőjének visszavágóját Izmirben játszották a török és a magyar válogatott között. A mieink az első mérkőzésen 3:0-ra legyőzték ellenfelüket, így a visszavágón két nyert szett is elegendő lett volna a végső sikerhez.
A visszavágó rendkívül feszültre sikeredett. A magyar válogatott az első játszmában is vezettek, ám a törökök fordítani tudtak, és végül 3:1-re nyerték a mérkőzést. Ezzel a szettaránnyal a pontok kiegyenlítődtek, így következett az úgynevezett aranyszett, amelyet a magyar csapat óriási csatában, 15:13-ra megnyert, ezzel elhódítva az Európa-liga trófeáját.
A Visszavágó Játszmái az Aranyszettig
Az első szett hasonlóan szorosan indult, mint az első meccs Érden. Bár a mieink a második szünetben három ponttal vezettek, ezt követően a törökök egy 8:1-es sorozattal fordítottak (21:17). A magyar csapat ugyan még fel tudott zárkózni egyre, de rontott nyitások és technikai hibák után ismét három volt a különbség (23:20). A mieink azonban ekkor sem adták fel, és Pallag Ágnes remek nyitásaival megfordították a szettet (23:25), megszerezve ezzel az első játszmagyőzelmet.
A második játszmát a magyar csapat kezdte jobban, vezetett három-négy ponttal, a második technikai szünetre azonban fordítottak a hazaiak. Egyszer még sikerült ledolgozni egy hárompontos hátrányt, ám a végjátékban nagyon jól összeállt a törökök blokkja, így végül ez a szett a hazaiaké lett (25:21).
A harmadik játszmát megint a mieink kezdték jobban, s Sándor Renáta vezérletével már hét ponttal is vezettek (7:14). Sajnos a hazaiak innen is fel tudtak állni, előbb egyenlítettek, majd a végjátékban a vezetést is átvették (25:21).
A magyar csapatnak ekkor némileg szétesett a nyitásfogadása, s ez a negyedik szettben is folytatódott. A törökök 6:0-lal kezdtek, s bár a mieink feljöttek egy pontra, ezt követően két játékvezetői tévedés is sújtotta a magyarokat, sőt egy piros lapot is kapott a csapat Jan De Brandt reklamálásai után. Végül nagyon simán, 25:18-ra nyerte ezt a szettet a hazai csapat, igaz a végén a mieinknél már a cseresor játszott. Így alakult ki a 3:1-es török győzelem a visszavágón, ami elengedhetetlenné tette az aranyszettet.
Az Izmiri Aranyszett
Az aranyszettre a magyar csapat a pihent első sorral kezdett, és vezettek is 3:0-ra. Bár a törökök többször is visszazárkóztak, így is nekik kellett futniuk az eredmény után. Sajnos a térfélcsere után sorozatban négy pontot szereztek a hazaiak, de szerencsére Liliom Rita beállása után sikerült visszaszerezni a vezetést. 14:13-nál a mieinknek volt meccslabdája, s stílszerűen, a sorozat legeredményesebb játékosának, Sándor Renátának a bombáját már nem tudták hárítani a törökök (13:15), így a magyar válogatott az aranyjátszmával megnyerte az Európa-ligát.
Edzői és Játékosi Reakciók
Jan De Brandt szövetségi kapitány a mérkőzés után elmondta:
„Nagyon kemény munkát végeztünk a négy hónappal ezelőtti kezdés óta. A mai napon meg lett az eredménye, hiszen egy nagy trófeát sikerült nyernünk. Nagyon boldogok vagyunk most!”
Sándor Renáta, a csapat egyik húzóembere hozzátette:
„Nagyon nehéz volt a meccs. Az elején nekik mentünk, de utána megijedtünk attól, hogy nyerhetünk, miközben nekik kellett volna izgulniuk. Szerencsére az aranyszettre helyén volt a csapat szíve és meg tudtuk nyeri a találkozót, s ezzel az Európa-ligát. Nagyon-nagyon elfáradtunk, de az a boldogság, amit most érzek és érzünk mindannyian, felbecsülhetetlen. Nagyon köszönjük minden támogatónknak, az otthon ülőknek, akik nézték a meccset és szurkoltak nekünk. Éreztük, hogy velünk voltak, és már értük is meg akartuk nyerni ezt a gigászi csatát.”
MAGYARORSZÁG AZERBAJDZSÁN NŐI RÖPLABDA EURÓPA BAJNOKSÁG 2019 BUDAPEST 3 FORDULÓ
| Esemény | Eredmény | Játszmaállás | Aranyszett | Helyszín | Nézőszám |
|---|---|---|---|---|---|
| Női Európa-liga visszavágó | Törökország 3:1 Magyarország | (-23, 21, 21, 18) | 13:15 | Izmir | 4500 |
Aranyszett a Férfi Európa-liga Ezüst Divíziójában
A férfi röplabdában is előfordul az aranyszettre való kiírás. A magyar férfi röplabda-válogatott aranyszettben győzte le Ciprust Békéscsabán, az Európa-liga ezüst divíziójának elődöntős párharcának visszavágóján, ezzel bejutva a fináléba.
Ifjabb Nagy Péter együttesének a békéscsabai visszavágón 3-0-s, vagy 3-1-es sikerre, valamint az aranyjátszma megnyerésére volt szüksége a továbbjutáshoz. A magyar csapat a csoportkörben Georgiát mindkétszer simán, 3-0-ra verte, míg az osztrákokat idegenben 3-2-re, hazai pályán pedig három játszmában múlta felül. Az ellenfél, Ciprus, a másik trióban a lettektől mindkétszer kikapott, a Feröer-szigetek válogatottját ugyanakkor kétszer legyőzte.
Az első szettben a sokat hibázó ciprusiak nem tudtak mit kezdeni az összeszedetten röplabdázó és jól védekező magyarokkal, akik a támadásaikat is remekül építették fel, játszmában győzelmük pedig nem forgott igazi veszélyben. A hazaiak végül 25-13-mal teljesen megérdemelten behúzták az első játékrészt. A második szett során sem változott a játék képe, a vendégek változatlanul sokat hibáztak, rendre pontatlanok voltak, ezt pedig a magyar válogatott ki is használta. A játszma elején megnyugtató előnyre tett szert a hazai együttes, így nem jelentett gondot neki lezárni a szettet, amelyet 25 perc alatt 25-16-ra nyert meg.
A harmadik játszmát teljesen más felfogásban indította a ciprusi csapat, amely ebben a játékrészben vezetett először a meccsen, 5-6-nál. A folytatásban 7-10-nél ifjabb Nagy Péter a találkozó során először kért időt, változtatásai pedig lassan, de biztosan célt értek. A magyarok 10-15-ről óriási küzdelemben 17-18-ra feljöttek, majd fordítaniuk is sikerült, de 24-22-nél mindkét meccslabdát kivédekezték a ciprusiak. Ezen szett eredménye kulcsfontosságúvá tette az aranyszettet, amelyben a magyar válogatott végül diadalmaskodott, így döntős lett az ezüst divízióban.
Aranyszett a Magyar Kupa Selejtezőben
A Magyar Kupa selejtezőjének utolsó három mérkőzését kedd este játszották le, ezzel pedig kialakult a 16-os főtábla mezőnye és párosítása is a férfiaknál és a nőknél is egyaránt. A legizgalmasabb meccset Jászberényben játszották le, ahová az Eötvös DSE 3:1-es előnnyel érkezett, majd nagy csatában megnyerte az első játszmát is. A mérkőzés olyan szoros volt, hogy a párharc eldöntésére aranyszettre került sor.
Deme Gábor edző a találkozó után így nyilatkozott:
„Akik ma kilátogattak a mérkőzésre, a röplabda minden szépségével találkozhattak, hiszen volt itt minden: küzdelem, izgalom, aranyszett. A lányok végig koncentráltak és mindannyian jól játszottak, nagyon elégedett vagyok velük.”
A Röplabda Alapvető Szabályai és Technikái
A röplabda játék dinamikus és stratégiai sportág, amely számos specifikus szabállyal és technikával rendelkezik, amelyek hozzájárulnak a játék élvezhetőségéhez és komplexitásához. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabbakat.
A Játéktér és a Játékosok
- A játéktér mérete: 9×18 m.
- A támadóvonal 3 m-re van a felezővonaltól.
- A játékosok száma: 12 fő, de egyszerre hatan vannak a pályán.
Cserék és a Liberó Szerepe
Játszmánként és csapatonként 6-6 csere lehetséges, holtidőben. A liberó cseréje nem számít bele ebbe a limitbe, őt korlátlan számban be lehet cserélni.
A liberó más színű mezben játszik, és csak a hátsó sorba állhat be. Nem üthet, nem nyithat, nem sáncolhat, és nem adhatja fel ütésre a labdát a hármas vonalon túlról. Feladni feladhatja, de csak a hármas vonal mögül.
A Nyitás és Labdaérintés
A nyitás során a sípszó után maximum 8 másodperc áll rendelkezésre, és csak egyszer lehet próbálkozni. A nyitózónából, a vonalakat nem érintve (felugorva is lehet), a labdát tisztán megütve egy kézzel vagy a kar bármely részével, pattintó érintéssel kell végrehajtani (dobni nem lehet). Ha a nyitó csapat nyeri a labdamenetet, az a játékos nyit újból, aki az előző nyitást végezte.
A labdaérintés során a test bármely részével (lábbal is) lehet a labdát érinteni. Kettős érintés akkor hiba, ha egy játékos egymás után több mint egyszer érinti a labdát anélkül, hogy közben azt egy másik játékos is érintette volna.
Támadás és Sánc
A támadóérintés az, amikor a játékos a labdát az ellenfél térfelére küldi. Hátsósorköteles játékos ezt csak a hármas vonal (támadóvonal) mögül végezheti. Hibás a támadóérintés, ha a játékos az ellenfél térfelében lévő labdát üti meg.
A sánc csak az elsősorköteles játékosok részére megengedett. Sánc az, ha egy hálóközelben lévő játékos egyik vagy mindkét kezét a hálószint fölé emeli és megérinti a labdát. A sánc szabályos, ha a labdát akkor sáncolják, amikor az ellenfél már végrehajtotta támadóérintését.
Érintési Technikák: Kosár- és Alkarérintés
Kosárérintés
A kosárérintés egy igen sajátos érintési mód, melyben az ujjak meghatározó szerepet kapnak az egyszeri és elpattanó érintés kialakításában. Az elsajátítása igen nehéz, sok gyakorlást igényel. Kezdőknek már a tanítás elején meg kell ismerniük és tudni kell alkalmazni ezt az érintő felületet, hiszen a labda megjátszása és játékban tartása a kosárérintésen alapszik.
Az elpattanó felület kialakítása, illetve onnan a labda továbbítása nem tartozik a természetes mozgásformák közé, ezért sokszori bemutatásra és magyarázatra szorul. A kosárérintéssel történő megjátszás alapjában véve saját társtól érkező labda, a játékban második érintésként szerepel. Kosárérintéssel történik a feladás, mellyel a labdát gyorsan és pontosan lehet a megfelelő helyre (befejező játékoshoz) irányítani. Kosárérintés a következő pozíciókban történhet: mély, közepes és magas testhelyzetekben, illetve levegőben. Az érintés történhet különböző módon: érintés oldalra, hátra és elfordulás után.
Alkarérintés
A kosárérintés mellett a másik érintési mód az alkarérintés, mely biztonságos, és gyakoriságát tekintve alkalmazása a kosárérintéssel egyforma. A nyitással indított labda játékban való megtartása, majd megjátszása az alkarérintés eredményes végrehajtásán alapszik. Elsősorban a támadás elhárítására alkalmas, hogy az ellenfél közvetlenül nyitásból ne szerezhessen pontot, illetve az érintésnek már az ellentámadás szervezésében is jelentős szerepe van.
