Röplabda Gyakorlatok Gyerekeknek: Fejlesszük a Mozgást és a Csapatmunkát
A sportágválasztás nem elsősorban a gyermekeken múlik. Leginkább a szülő dönt, és majd csak menet közben válik el, hogy a gyerek mennyire alkalmas az adott sportágra, vagy mennyire szereti azt meg. Aki tanácstalan, hogy mit sportoljon a gyermeke, sokszor a tanárhoz fordul segítségért. Általános nézet az, hogy mindegy, mit sportol, a lényeg, hogy mozogjon. Csakhogy több szempont megfontolása után kiderül, mégsem mindegy. Ugyanis a különböző sportok különböző képességeket fejlesztenek. A mozgásfejlesztése megtörténik, mert a labdajátékok mozgásanyaga a kondicionális és koordinációs képességek megfelelő fejlettségi szintjére épül.
A röplabda különösen fejleszti a koordinációs képességeket. A legtöbb labdajátékban, például a labdarúgásban vagy a kosárlabdában sokat nézünk lefelé, a röplabdában leginkább fölfelé. Sajátosság, hogy a felfelé tekintés közben kell figyelni a lábra, karra, mozgásra. Nagyon nehéz megtanítani a gyerekeket arra, hogy miközben a labdára koncentrálnak, ne ütközzenek egymással. Térlátásra van szükség a játékban, ugyanis az ellenfél térfelén meg kell találni a „lukat”, ahova a labdát ütni kellene.
A röplabda oktatásában felhasználom korábbi versenysportom, a ritmikus sportgimnasztika mozgásanyagát, mert az nagyon sokoldalúan fejleszt. Például az ugrókötél erősíti a lábizmokat. Az RG-ből kölcsönzött labdás edzésmódszer eredménye a ruganyosság és a labdatechnikai képességek együttes fejlődése. Fontos a reakciógyorsaság, dinamikus váltásokra van szükség, hiszen szempillantásnyi idő alatt kell eljutni egyik helyről a másikra. Edzéseinken sok eszközt használunk, például zsámolyt vagy padokat; a mély és magas helyzetek változtatásával többirányú a fejlesztés, más-más izom erősödik.
A Röplabda Technikai Elemei és Módszertani Ajánlások
A technikai elemek oktatásának sorrendjét illetően nincs aranyszabály, de vannak megfontolásra érdemes szempontok. Az egyes elemek tanítása során a mozgástanulás általános elvei érvényesek, vagyis az egyszerűbb feladatoktól haladunk a nehezebbek felé. A háló nélküli gyakorlást követi ugyanannak a feladatnak a hálónál történő végrehajtása. A mozgásrészek megtanulása után azokat összekötjük, majd komplex feladatokban, végül a játékban is alkalmazzuk. Aki tanácstalan, hogy mit sportoljon a gyermeke, sokszor a tanárhoz fordul segítségért. Általános nézet az, hogy mindegy, mit sportol, a lényeg, hogy mozogjon. Csakhogy több szempont megfontolása után kiderül, mégsem mindegy. Ugyanis a különböző sportok különböző képességeket fejlesztenek.
Alapvető Technikai Elemek és Oktatásuk
A leglényegesebb a két alapérintés megtanítása, valamint valamelyik alapnyitás, és a nyitásfogadás oktatása. Módon tudják játszani a röplabdát, akár tanórán, akár szabadidős formában, ezért könyvünkben hangsúlyosan ezekkel foglalkozunk. A mozgások megtanításához elegendő, metodikailag jól szervezett feladatanyaggal ismertetjük a támadás előkészítését, és az alapvető támadási formákat.
1. Labdaérintések és Fogadás
A nyitásfogadást a nyitásokkal párhuzamosan oktatjuk, mert a fogadás feltételezi az előtte megtörtént nyitást. A labdaérintés történhet alkarérintéssel, a kosárérintés is gyakori módja. A pontos végrehajtás érdekében fontos, hogy a tanulók a labda érkezése előtt eldöntsék, melyik technikát alkalmazzák. Az intenzívebb gyakorlás miatt eleinte kedvezőek a páros gyakorlatok - egyik tanuló nyit, másik fogadja. A labda leesik - a tanulók a másikra várnak, vagy túl statikusak, vagy rosszul helyezkednek. A tanulók összefutnak - az ügyesebb, mozgékonyabb tanulók hajlamosak a többi fogadó zónájába is behatolni.
Gyakorlatok:
- Labda elkapások homlok előtt, fölött.
- Labda elkapások rézsútos mélytartásban.
- Gurítás, passzolás hason fekvésben, kétkezes mellső átadással.
- Labdavezetés helyben, vagy haladással.
- Labdatáncoltatás a levegőben.
- Egykezes felső átadás fal mellett.
2. Feladás
A feladás lényege, hogy játékostársunkat minél kedvezőbb támadási pozícióba hozzuk. A feladást általában kosárérintéssel, máskor alkarérintéssel hajtja végre a feladó játékos. A feladó pozíciót jelent, nem posztot, mert még nincs szakosodás. A feladás oktatási feladatai komplexek, leggyakrabban a bejátszással és a támadással együtt gyakoroltatjuk. Gyakorolják a tanulók a feladást alkarérintéssel is.
3. Támadás (Ütés és Ejtés)
A támadás célja a pontszerzés, vagy közvetlenül, vagy az ellenfél hibára késztetése révén. A hatékony támadások a feladó és az ütő játékos közti együttműködés magas szintjét követelik meg. A támadás leggyakoribb formája a leütés, és az ejtés. Az ütés a röplabda bonyolult technikai eleme. A tanulók álljanak a fallal szembe, labdával a kézben. Alacsonyan, majd egyre magasabban tartott labdát üssenek ütőmozdulattal a földre - a labda a földről a falra pattan, majd vissza a tanulóhoz. A gyakorlat folyamatosan, a visszapattanó labda újbóli megütésével (falazás).
4. Sáncolás
A sáncolás a csapatvédekezés első vonala, a három első sorköteles játékos próbálkozása, hogy az ellenfél erős támadásait megszűrje. Megpattintják a labdát, ami lelassítja a támadást, így a mezőnyvédőknek több idejük marad reagálni. Sáncvédekezéskor elsődlegesen két dologra kell figyelni - jó helyen, és jó időben ugorjon a sáncoló játékos. Ez azt jelenti, hogy a hálónak azon a részén, ahol a labda várhatóan áthalad.
5. Mentések
Tanításuk komoly előkészítést, elsajátításuk bátorságot igényel. Látványosak, ezért a változatosság kedvéért az ügyesebb, bátrabb tanulóknak érdemes megtanítani. Ezek a mozdulatok olyan technikai elemek, amelyeket lábon történő igazodással már nem lehet elérni.
Metodikai Megfontolások a Gyakorlatok Összeállításánál
A gyakorlatokat végeztessük mindkét irányba, és mindkét kézzel (karral)! De az erősítéskor törekedjünk a két oldal kiegyensúlyozottságára. A gyakorlatot segítő társnak kulcsszerepe van! A technikai elemek oktatásának leírásakor könyvünkben nem mindegyikre fordítunk ugyanakkora figyelmet. Az oktatási folyamat lényegi része a hibajavítás, ami csoportos és egyéni szinten is meg kell jelenjen! Vegyük figyelembe az eredményességet - ha a tanuló az adott módon hiba nélkül tudja megjátszani a labdát, akkor a végrehajtás elfogadható.
Nagy Attila: Labdakezelés, ”ball-control” gyakorlatok U12-13-as korosztályban
A sáncolást nyilván a támadás, leütés oktatását követően, majd azzal párhuzamosan tanítjuk. A mozgástanulás elve, hogy az egyszerűbb feladatoktól haladunk a nehezebbek felé. A háló 9 m hosszú, ami bizonyos feladatoknál korlátozza a lehetőségeket. A hibás technika rögzülése rossz teljesítményt eredményez, ezért a hibajavítás kiemelt fontosságú.
A Röplabda Személyiségfejlesztő Hatása
A röplabda személyiségfejlesztő hatása természetes. Ha valaki az érkező labdára azt mondja: enyém, akkor a többieknek bízniuk kell benne, és félre kell állniuk a csapat érdekében, hiszen a társ jobb pozícióban van, hogy a labdát fogadja, őt kell segíteni. Ezt kell megtanulni, miközben mindenki szeretne labdába érni, játszani. Mégis, egy idő után magától értetődővé válik, hogy alárendeljük pillanatnyi vágyunkat a közös ügynek. Vagyis megtanulunk félreállni. Ez vérükké válik a röplabdásoknak, annyira, hogy befolyásolja a sporton kívüli életüket is. A felnőttek között milyen jó lenne, ha többen tudnának félreállni.
A röplabdát választó gyerekek között sok példa van arra, hogy a visszahúzódó alkatúak oldottabbak lesznek közösségükben. Van például egy kislány, aki az osztályában a perifériára szorult, a röplabdázásnak köszönhetően azonban sikerélményekhez jutott. Olyan ügyes lett, hogy ma már elsőnek választják a csapatba. Nőtt az önbizalma, és jobban tanul.
A kerettanterv (51/2012. (XII. röplabdázás felső tagozattól kezdődő, szisztematikusan felépített, sportág-specifikusan összeállított gyakorlatanyagának. Röplabda technikai elemeire rávezető gyakorlatok. Gyakorlatok jól előkészítik, az alábbiakban pedig a labdás elemek néhány rávezető gyakorlatát ismertetjük.
tags: #roplabda #gyakorlatok #gyerekeknek
