Gödöllői Röplabda Club

Röplabda rávezető gyakorlatok: Átfogó útmutató a bemelegítéstől a technikai alapokig

2026.06.20

A röplabda egy dinamikus és komplex sportág, amely megfelelő felkészülést igényel a sérülések elkerülése és a jobb teljesítmény elérése érdekében. A bemelegítés alapvető fontosságú eleme minden edzésnek és mérkőzésnek, hiszen a szervezet nyugalmi állapotából terheléses állapotba való átvezetést szolgálja. Ennek során mozgásosan, vagyis fizikailag, és mentálisan, vagyis pszichikailag készítjük elő sportolóinkat az edzés vagy mérkőzés terhelésének elviseléséhez, és a jobb teljesítményhez.

A helyes bemelegítéssel az esetleges sportsérülések megelőzése is cél. A bemelegítés alatt a fokozatosság elve domináns tényező. A felkészülés, vagyis az edzés, és a mérkőzés előtti bemelegítés szerkezetének hasonlónak kell lennie. A felkészülés során, az edzéseken lehet, és kell begyakoroltatni azokat az automatizmusokat, amelyek következtében a sportolók az egyszerű lekövetés, és edzői utasítások végrehajtásából fejlődnek a versenyzői attitűdök irányába.

Az általános bemelegítés céljai és felépítése

Az általános bemelegítésnek több alapvető célja van:

  • Keringés fokozása, ízületek olajozása.
  • Összes izomcsoport nyújtása (boka, térd, csípő, gerinc, nyak, váll, vállöv, könyök, csukló). Fontos, hogy ezt lassú vagy statikus nyújtó hatású gyakorlatokkal végezzük, kerülve a miotatikus reflexet kiváltó utánmozgásokat és rugózásokat.
  • A keringési rendszer teljes „bejáratása”, magasabb szívfrekvencia elérése. Ezt közepes iramú futásokkal és szökdelésekkel érhetjük el.
  • A sportági mozgásanyag optimális végrehajtásához szükséges erőkifejtés mértékének elérése.

Az általános bemelegítés első blokkjai, melyek az alapvető keringésfokozást és nyújtást tartalmazzák, körülbelül 12-20 percig tarthatnak. Ezt követően kell elkezdeni a speciális bemelegítést. A terhelést személyre szabottan ellenőrizzük. 15 éves kor felett az optimális terhelés elérése érdekében Karvonen pulzuskalkulációját érdemes alkalmazni.

Általános bemelegítő gyakorlatok röplabdásoknak

A speciális röplabda bemelegítés

Az általános bemelegítés után a röplabda sportág mozgásanyagára legjellemzőbb mozgásformák bejáratása, az ideg-izomkapcsolatok felfrissítése a cél. A mozgásanyag a sportágra jellemző, ezért más eljárással nem pótolható. A labda nélküli mozgások, valamint a labdás technika kiemelt jelentőségűek a bemelegítésnek ebben a részében.

A mérkőzések előtti speciális bemelegítést viszont meghatározzák a játékszabályok is. A labda nélküli mozgások és a labdakezelés kerül a blokk első részébe. Ebbe a részbe kerül a mezőnyvédekezés mozgásanyagával kapcsolatos, csapattal történő gyakorlás is. Például a csapat taktikájához igazított szerkezetben a saját térfélen helyezkedő játékosokat mozgatják az edzők vagy segítő játékosok. Lehet labda nélkül csak a helyezkedést, vagy labda megjátszással a védekezési taktikát felidézni. Ilyenkor a labdát általában a hálótól a 4-es és 2-es helyről indítják az edzők vagy segítő játékosok.

Ezután kerül sor a sportágspecifikus blokk második részében a hálónál történő bemelegítésre. Ekkor kerül sor a feladás és a feladásból a támadás mozgásanyagának a felidézésére, bejáratására. Minden támadási helyen végezzük el a mozgásokat: a 4-es, 3-as, 2-es, 1-es helyekről. Alkalmazhatjuk a 6-os helyről történő támadást is. Ezt figyelmesen kell végeztetni, mert esetleges sérülést okozhat az ellenfél térfelén, ha nem jelezzük! Célszerű azonos tempóban, egyszerre mindkét oldalról elvégezni ezt a mozgásanyagot, így elkerülhetjük a váratlan, esetleg sérülést okozó ellentérfélből érkező labdákat. Jó gyakorlat, ha a játékosok vagy az edző hangosan, szóval jelzi, hogy hol, melyik támadási helyen következik az ütés.

A speciális bemelegítés utolsó fázisában a nyitás és nyitásfogadás technikai elemek zárják le a mérkőzés megkezdése előtti bemelegítést. Ebben a blokkban már a legnagyobb fordulatszámon van a teljes izomzat. A blokk első része, amikor nem a hálónál melegítünk be, 5-10 percig tart. Gyakorlatvezetés módszere: Általában ebben a blokkban az edző szóban közléssel irányít. A leütések esetében az edző dobhatja, vagy szabályos érintéssel bejátszhatja a feladónak a labdát.

A specialisták bemelegítése

Szükséges még megemlíteni a „specialisták” - feladók, liberók - speciális bemelegítését.

  • Feladók: Jó, ha a háló mellett melegítenek be a labdakezelés során. Célszerű lehet, hogy a hálóhoz, a célpontba befutást is felidézik. Ez végeztethető labda nélkül néhányszor, vagy labda bedobásával. Azt a gyakorlatot is követhetjük, hogy nem a játékostársak játsszák be a labdát a feladónak, hanem az edző dobja be a hálóhoz. Ezzel is rákényszerítve a feladót, hogy ne csak helyben adjon fel, hanem a feladás helyének megközelítését is felidézze.
  • Liberók: A liberó játékos a sportágspecifikus bemelegítését esetenként a csapat többi tagjától függetlenül végezzük, végeztetjük. A liberó szerepköréből adódóan a mezőnyvédekezés, nyitásfogadás mozgásanyagát érdemes nagyobb arányban végrehajtani. Nagyszámú alkarérintéssel történő labdamegjátszás kifejezetten ajánlott. A pályaterületen kívül, a kifutóban minél több ütésvédés, messziről érkező labda megjátszását érdemes végezni, végeztetni, amíg a csapat többi tagja a hálónál üt. Ha két liberónk van, akkor ők ketten, ha van rá lehetőség másodedző, vagy egy, a feladattal megbízott játékos melegítsen a liberóval. A liberónak ellenfél oldaláról érkező leütések védésével is szükséges a bemelegítés során próbálkoznia.
Röplabda bemelegítés specialistáknak

A röplabda és a képességfejlesztés

A sportágválasztás nem elsősorban a gyermekeken múlik, leginkább a szülő dönt. Fontos, hogy ne csak "mindegy, mit sportol, a lényeg, hogy mozogjon" alapon válasszunk, ugyanis a különböző sportok különböző képességeket fejlesztenek. A mozgásfejlesztés megtörténik, mert a labdajátékok mozgásanyaga a kondicionális és koordinációs képességek megfelelő fejlettségi szintjére épül. A röplabda különösen fejleszti a koordinációs képességeket.

A legtöbb labdajátékban, például a labdarúgásban vagy a kosárlabdában sokat nézünk lefelé, a röplabdában leginkább fölfelé. Sajátosság, hogy a felfelé tekintés közben kell figyelni a lábra, karra, mozgásra. Nagyon nehéz megtanítani a gyerekeket arra, hogy miközben a labdára koncentrálnak, ne ütközzenek egymással. Térlátásra van szükség a játékban, ugyanis az ellenfél térfelén meg kell találni a „lukat”, ahova a labdát ütni kellene. Fontos a reakciógyorsaság, dinamikus váltásokra van szükség, hiszen szempillantásnyi idő alatt kell eljutni egyik helyről a másikra.

A koordináció fejlesztésében nagy szerepet játszik a ritmus, ezért a ritmusgyakorlatok, illetve a propriocepciót jól fejlesztő feladatok nagyon hasznosak. Az inak, szalagok és az izmok proprioceptív receptorokat tartalmaznak, melyek információt továbbítanak az agynak az ízület állásáról. A térbeli tájékozódás és ízületi hajlékonyság mellett a labdás sportágak megalapozására a labdás ügyességfejlesztés gyakorlatait használjuk. Edzéseinken sok eszközt használunk, például zsámolyt vagy padokat; a mély és magas helyzetek változtatásával többirányú a fejlesztés, más-más izom erősödik. A röplabda oktatásában felhasználható a ritmikus sportgimnasztika mozgásanyaga, mert az nagyon sokoldalúan fejleszt, például az ugrókötél erősíti a lábizmokat. Az RG-ből kölcsönzött labdás edzésmódszer eredménye a ruganyosság és a labdatechnikai képességek együttes fejlődése.

Csapj az asztalra! (kezdő szint) - figyelemfejlesztő gyakorlat a legkisebbeknek (3 kézjellel)

Röplabda technikai elemei és módszertani ajánlások

A technikai elemek oktatásának sorrendjét illetően nincs aranyszabály, de vannak megfontolásra érdemes szempontok. Az egyes elemek tanítása során a mozgástanulás általános elvei érvényesülnek, vagyis az egyszerűbb feladatoktól haladunk a nehezebbek felé. A háló nélküli gyakorlást követi ugyanannak a feladatnak a hálónál történő végrehajtása. A mozgásrészek megtanulása után azokat összekötjük, majd komplex feladatokban, végül a játékban is alkalmazzuk. A hibás technika rögzülése rossz teljesítményt eredményez, ezért a hibajavítás kiemelt fontosságú.

Alapvető technikai elemek és oktatásuk

A leglényegesebb a két alapérintés megtanítása, valamint valamelyik alapnyitás és a nyitásfogadás oktatása. Ezen elemek elsajátítása után a röplabda játszható tanórán, vagy szabadidős formában. A mozgások megtanításához elegendő, metodikailag jól szervezett feladatanyaggal ismertetjük a támadás előkészítését és az alapvető támadási formákat.

1. Labdaérintések és fogadás

A nyitásfogadást a nyitásokkal párhuzamosan oktatjuk, mert a fogadás feltételezi az előtte megtörtént nyitást. A labdaérintés történhet alkarérintéssel, a kosárérintés is gyakori módja. A pontos végrehajtás érdekében fontos, hogy a tanulók a labda érkezése előtt eldöntsék, melyik technikát alkalmazzák. Az intenzívebb gyakorlás miatt eleinte kedvezőek a páros gyakorlatok - egyik tanuló nyit, másik fogadja. Gyakori hibák lehetnek, hogy a labda leesik - a tanulók a másikra várnak, vagy túl statikusak, vagy rosszul helyezkednek, illetve a tanulók összefutnak - az ügyesebb, mozgékonyabb tanulók hajlamosak a többi fogadó zónájába is behatolni.

Gyakorlatok:

  • Labda elkapások homlok előtt, fölött. Elkapáskor a lábak vállszélességű, kis harántterpeszben vannak, és a törzs enyhén előre dől. A tanuló saját magának, vagy falra is dobhatja a labdát, az elkapás helyben, vagy kis elmozdulással, fordulattal történik. Fontos a labdához való igazodó futás előre és hátra, valamint oldalirányba is.
  • Labda elkapások rézsútos mélytartásban. Elkapáskor a lábak vállszélességű, kis harántterpeszben vannak, és a törzs előre dől.
  • Gurítás, passzolás hason fekvésben, kétkezes mellső átadással. Ez a gyakorlat a kosárérintéskor fontos szélesebb könyöktartást idézi elő. Medicinlabdával végezve erősítő hatása is van.
  • Labdavezetés helyben, vagy haladással, a tanulók a labdát feszes tenyérrel ütik a földhöz.
  • Labdatáncoltatás a levegőben. Végezhető helyben, vagy mozgás közben is.
  • Egykezes felső átadás fal mellett. Két tanuló egymással szembe áll a fal mellett. Lábuk enyhe harántterpeszben, a faltól távolabbi láb kissé előrébb. A gyakorlat közben a fal megakadályozza a könyök oldalirányú leengedését, előkészítve ezzel az ütőmozdulatot.

2. Feladás

A feladás lényege, hogy játékostársunkat minél kedvezőbb támadási pozícióba hozzuk. A feladást általában kosárérintéssel, máskor alkarérintéssel hajtja végre a feladó játékos. A feladó pozíciót jelent, nem posztot, mert még nincs szakosodás. A feladás oktatási feladatai komplexek, leggyakrabban a bejátszással és a támadással együtt gyakoroltatjuk. Gyakorolják a tanulók a feladást alkarérintéssel is.

3. Támadás (Ütés és Ejtés)

A támadás célja a pontszerzés, vagy közvetlenül, vagy az ellenfél hibára késztetése révén. A hatékony támadások a feladó és az ütő játékos közti együttműködés magas szintjét követelik meg. A támadás leggyakoribb formája a leütés és az ejtés. Az ütés a röplabda bonyolult technikai eleme.

Gyakorlatok:

  • A tanulók álljanak a fallal szembe, labdával a kézben. Alacsonyan, majd egyre magasabban tartott labdát üssenek ütőmozdulattal a földre - a labda a földről a falra pattan, majd vissza a tanulóhoz. A gyakorlat folyamatosan, a visszapattanó labda újbóli megütésével (falazás).
  • A játékos 3-4 méterről indulva saját magának dobja fel a labdát ütéshez.
  • Ütés rálépés (3-as lépés) gyakorlása 2-es és 4-es helyen saját feldobást követően.
  • A támadó játékos egy boxon állva dobott labdából próbál a blokkállvány ellen blockout-ot ütni.
  • A támadó játékos 3-as vonalról indulva üti a blokkállvány ellen az edző által dobott labdát. A játékos blokkout-ot próbál ütni, visszajövő esetén a libero játékos próbálja felvédeni a labdát.
  • A támadó játékos 4 méterről indulva üti a blokkállvány ellen az edző által dobott labdát. A játékos blokkout-ot próbál ütni, visszajövő esetén a libero játékos próbálja felvédeni a labdát.
  • A támadó játékos a dobott labdát földről üti a blokkállványra. A labdát felfelé üti annak érdekében, hogy a labda hosszan jöjjön vissza a blokkról.
  • A támadó játékos a dobott labdát támadja ugrásból.

4. Sáncolás

A sáncolás a csapatvédekezés első vonala, a három első sorköteles játékos próbálkozása, hogy az ellenfél erős támadásait megszűrje. Megpattintják a labdát, ami lelassítja a támadást, így a mezőnyvédőknek több idejük marad reagálni. Sáncvédekezéskor elsődlegesen két dologra kell figyelni - jó helyen és jó időben ugorjon a sáncoló játékos. Ez azt jelenti, hogy a hálónak azon a részén, ahol a labda várhatóan áthalad. A sáncolást nyilván a támadás, leütés oktatását követően, majd azzal párhuzamosan tanítjuk.

5. Mentések

Tanításuk komoly előkészítést, elsajátításuk bátorságot igényel. Látványosak, ezért a változatosság kedvéért az ügyesebb, bátrabb tanulóknak érdemes megtanítani. Ezek a mozdulatok olyan technikai elemek, amelyeket lábon történő igazodással már nem lehet elérni.

Kosárérintés: részletes elemzés és gyakorlatok

A röplabdázás egyik speciális alapérintése a kosárérintés. Ezt a feladó alkalmazza, és gyakran nyitásfogadáshoz, illetve bizonyos esetekben a mezőnyvédekezésben is alkalmazzuk. Végezhető állásból (mozgás közben), illetve egy kézzel is.

A kosárérintés technikája

  • Alapállás: Vállszélességű terpeszállásba, egyik láb kissé előrébb helyezkedik el, a test alátámasztása stabil. A súlypont a láb első részére nehezedjen, a sarkak ne legyenek leterhelve, akár el is emelkedhetnek a talajtól.
  • Kézpozíció: A kezek hátrafeszítettek, az ujjak tártan egy síkban vannak. A tenyér kosarat formál. A mutatóujjak egymás felé mutatnak, nem az érkező labda és nem az arc felé. Ebben a tartásban a mutatóujjak egymástól való távolsága 5-6 cm, a hüvelykujjaké kb. 3 cm. A kéz kisujj felőli éle az érkező labda felé néz.
  • Labdaérintés: A labdával a homlok fölött 15-20 cm-re találkozik. Ha a hulló labdát a játékos elengedné a két keze közt, az éppen a homlokára esne. Az érintés nem a tenyérrel, hanem az ujjbeggyel történik, leginkább a mutató és a középső ujjakkal, míg a hüvelykujj elsősorban tartja a labdát. A tenyér nem érintheti a labdát.
  • Mozdulat: Az érintés egyenes vonalú lökő mozdulat, a továbbítás irányába mutat. Az érintés pillanatától azonnal nagyobb, a karok pedig teljesen kinyúlnak, és ezzel a lehető leghosszabb úton kísérik a labdát. A mozdulat a hátul lévő láb kinyúlásával kezdődik, ez a mozgató erő a csípőt a cél felé löki. Ezután mozgásba jön a váll, a könyök és a csukló. A karok az érintés után párhuzamosak, és nem nyílnak szét.

Kosárérintés rávezető gyakorlatok

  1. A tanulók labda nélkül kialakítják a kosárformát. A tanár végig tudja járni a tanulókat, és felülről könnyen hozzáfér a kialakított kosarakhoz.
  2. A labda felvétele, a kialakított kosárformába helyezése. Ellenőrizhető, hogy a labda az ujjbegyeken nyugszik-e. A tenyér középső része nem érhet a labdához.
  3. A tanuló a fallal szemben áll, karja enyhén rézsútos magastartásban, majdnem teljesen nyújtott könyökkel. A labdát úgy helyezi el, hogy az a fal és az ujjai között csak néhány cm-t mozog ide-oda.
  4. A 3. feladat, de a labda kicsit „vándorol” a falon, körkörösen, vagy cikcakkban.
  5. Gyakorlatok fekvésben vagy ülésben a karmunka kiemelésére:
    • Két tanuló egymással szemben hason fekszik. A maguk elé földre helyezett labdát kosárérintéssel átgurítják a társuknak.
    • A tanuló maga elé helyezi, majd visszagurítja kosárérintéssel. A labdát úgy kell lerakni a földre, hogy a tanuló majdnem teljesen nyújtott karral érje el.
    • Ülésben kosárérintés fej fölé - egyesével, majd folyamatosan.
    • Egyszeri kosárérintés fej fölé, majd a labda pattanása homlokon.
    • Kosárérintés ülésből falra vagy közel álló társ fölött.
    • A tanulók kosárérintés előtt és után szamárfület mutatnak - hüvelykujjukat a homlokukhoz teszik.
  6. Állásban végzett feladatok a karmunka hangsúlyozására:
    • Kosárérintés fej fölé, ha a tanulók egészen a falnál állnak - lábfejük vége akár hozzá is ér a falhoz -, mert így a térd nem hajlítható.
    • Egymásnak, akár valamilyen célpontra (falra, kosárlabda gyűrűre stb.) végezhető kosárérintés csak karmunkával.
  7. Lábmunka kiiktatása és a térd dinamikus nyújtásának hangsúlyozása:
    • A tanuló fejelgesse a röplabdát saját magának levegőbe, vagy falra, illetve társnak. Ebben az esetben a labdát csak a térdek dinamikus nyújtása emeli.
    • Társ által tartott labda levegőbe ütése kosárérintéssel, közben felállás guggolásból, könyök végig nyújtva.
    • Magasra feldobott labda megjátszása pattanás után guggolásból, végig nyújtott könyökkel.
    • A kosárérintés előtti aláhelyezkedésnél, guggolásnál a tanulónak meg kell érintenie a talajt. Az érintés előtt a labdának pattanni kell a talajon, így alacsonyabb labda megjátszására kerül sor, ezért az aláhelyezkedés létrejön.
  8. Összehangolt mozgást fejlesztő gyakorlatok:
    • Kosárérintés alaphelyzetből falra, feldobott labdából, majd kosárérintéssel fej fölé játszott labdából.
    • Kosárérintés háló felett célterületre, karikába stb.
    • Kosárérintés fej fölé folyamatosan, előre haladással.
    • Két tanuló egymással szemben áll, folyamatos átadások kosárérintéssel, de középen a labda mindig pattan egyet.
Röplabda kosárérintés technika és gyakorlatok

Fordulás a passz irányába (Befordulás)

A pontos labdatovábbítás érdekében a játékosok érintéskor a továbbítás helye felé fordulnak. Ez kezdők oktatásakor elengedhetetlen. A befordulásnak a labda érintése előtt meg kell történnie, az igazodó mozgás után. A talajra érkezéskor a célirányba mutat, és előrébb van, mint a másik lábfej.

Gyakorlatok:

  • Két tanuló egymással szemben helyezkedik el. A labdát úgy kell adogatni, hogy a társnak balra-előre, majd a kiinduló helyzetbe visszahátrálás után jobbra-előre kelljen a labdáért futnia. A fogadó játékos a labda helyén befordul, kosárérintéssel visszaadja azt társának, majd hátramozgással a kiinduló pontra érkezik vissza.
  • Labdaadogatás kosárérintéssel hármas csoportokban. Eleinte a labda elkapásával, majd elkapás nélkül, mindkét irányban.
  • Labdapasszolgatás hármas csoportokban két labdával. A tanulók egyenlő oldalú háromszög alakban állnak fel, ´A´ és ´B´ tanulónál van labda. ´A´ dobja ívelten ´C´-nek, aki elfordulással kosárérintéssel továbbítja ´B´-nek. ´B´ közben átdobja a labdáját ´A´-nak. Nagy odafigyelést igényel, mert két labda mozog egyszerre.

Hátrafelé feladás

A hátrafelé feladásnál fokozottabb térdhajlítás az előkészítés fázisában. A karhajlítás mérsékelt, az érintőfelület a fej fölé kerül. A könyöknyújtás a labdaérintés pillanatában erőteljes, s a törzs kissé hátrahajlik.

Gyakorlatok:

  • A mozdulatsor végrehajtása labda nélkül.
  • A tanuló háttal áll társának, majd a feldobott labdát kosárérintéssel neki íveli.
  • A tanulók hármas csoportokban állnak, ´A´ és ´B´ a két oldalvonalon egymással szemben, ´C´ kettejük között félúton ´A´-val szemben. ´A´ kosárérintéssel ´C´-nek, aki hátrafele kosárérintéssel adja ´B´-nek, majd 180 fokos fordulatot tesz. ´B´ kosárérintéssel ´C´-nek, aki hátrafelé kosárérintéssel passzol ´A´-nak, majd 180 fokos fordulatot tesz.

Légi kosárérintés

A kétkezes végrehajtás miatt pontosan irányítható, és kevesebb idő marad a védekezőknek a helyezkedésre. Ritmusgyakorlatok labdafeldobásokkal, elkapásokkal, cél a labdával való találkozás az ugrás holtpontján.

Gyakorlatok:

  • A tanuló magának dobja fel a labdát, majd felugrik érte, s a levegőben kosárérintéssel újra feljátssza.
  • Légi kosárérintés célpontokba ívelve - társnak, mozgó társnak, célterületre, vagy céltárgyra.
  • Légi kosárérintés párokban folyamatosan háló nélkül, majd háló felett.

Egykezes kosárérintés

Az egykezes kosárérintést a játékban szinte kizárólag levegőben használjuk, például az ejtéshez, ami a támadások egyik formája. Az ujjak formálják meg a kosarat. Fontos, hogy az érintés pillanatnyi legyen! Kezdőknél legtöbbször nem fogadják el szabályosnak, ezért a fej előtt indítsák a tanulók.

Gyakori hibák és javításuk kosárérintésnél

  1. A labda pörög, forog - az érintőfelület kialakítása nem megfelelő.
  2. A labda előrefelé kipördül a kosárformából.
  3. A labda hátrafelé kipördül a kosárformából.
  4. A labdatovábbítás nem ívelten, felfelé történik, a labda egyenesen előre száll.
  5. A labda nem pattan ki az ujjakról, a labdaérintés sokáig tart (tartott labda).
  6. A labda nem egyenesen, hanem oldalirányban száll.
  7. A labdatovábbítás túl rövid.
  8. Ha a tanuló a feje fölé engedi a labdát, akkor a törzs nem dől előre, egyenes lesz, vagy akár hátra is hajlik kissé.

A hiba okának felismerése után vissza kell térni a hibás technikai elemet iskolázó oktatási feladatra, lehetőség szerint kényszerítő helyzetek alkalmazásával. Például a hüvelykujj használatára. A megfelelő lábhelyzetet kialakíthatjuk karika használatával, a törzs előredőlését a láb előtti akadály (pl. pad, szekrény) segítheti.

Egyéb labdakezelési technikák és hibajavítás

  • Alkarérintés javítása: Teniszlabdát lehet használni. Az alkar bármely szakaszára helyezett labdát beszorítja a játékos, és így érinti a társ dobott labdáját. Nehezíthető oldalirányú mozgással, előre, valamint hátra irányuló dobással, a labda ívének változtatásával.
  • "Kobra" érintés: Amikor ütőmozdulatot hajt végre a támadó játékos, de nem tudja kivitelezni a támadást megfelelően. Így az ujjait visszahúzza a tenyeréhez, ujjbegyekhez, és a mutató és középsőujj „bütykeivel” koppint a labdára.
  • "Ujjas érintés": Amikor a labdát a mutató-középső és gyűrűs ujjak hegyével „bököm”/ütöm meg, és juttatjuk át a túloldalra a labdát.
  • "Pincér" érintés: Amikor a tenyérrel érintjük a labdát és irányítjuk felfelé. Ezt a kosárérintés helyett szokás alkalmazni.

Módszertani megfontolások a gyakorlatok összeállításánál

  • A gyakorlatokat végeztessük mindkét irányba, és mindkét kézzel (karral)! De az erősítéskor törekedjünk a két oldal kiegyensúlyozottságára.
  • A gyakorlatot segítő társnak kulcsszerepe van!
  • Az oktatási folyamat lényegi része a hibajavítás, ami csoportos és egyéni szinten is meg kell jelenjen!
  • Vegyük figyelembe az eredményességet - ha a tanuló az adott módon hiba nélkül tudja megjátszani a labdát, akkor a végrehajtás elfogadható.
  • A háló 9 m hosszú, ami bizonyos feladatoknál korlátozza a lehetőségeket.

Bemelegítés korosztályok szerint

A bemelegítési szerkezetet korosztályonként is követjük, de bizonyos módosítások alkalmazhatóak az általános bemelegítés szerkezeti egységeire, időtartamára, terhelés ellenőrzésre és mozgásanyagra vonatkozólag. Az általános bemelegítés korosztályonként, az edzés céljából és jellegéből adódóan, valamint az edzés időtartamától függően változhat. Röplabda sportági bemelegítés esetén korosztályonként változik a minősége. Felnőtt korhoz közeli életkorokban egyre specializáltabb. Ebből következően az időtartama is változik, és az idősebb korosztályokban hosszabb ideig tart.

Manó U11, Szupermini U12 korosztály (általános iskolai 1-4. osztály)

  • Mozgásanyag: Szabadgyakorlati alapformájú 2-4 ütemű-, eszköz-, társas-, természetes gyakorlatok saját testsúllyal. Játékos, természetes- és határozott formájú gyakorlatokkal, szerep és utánzó játékokkal. Testnevelési játékok gimnasztikai feladattal, fogó, futó játékok, sor és váltóversenyek, egyéni, páros versengések.
  • Módosítások: Az első blokk elhagyható, a fő nyújtó hatású blokk gyakorlatait lassú mozdulatokkal célszerű bevezetni, a törzsgyakorlatokat szimmetrikus karmozgásokkal (körzésekkel) javasolt kiegészíteni, a dinamikus és statikus gyakorlatokat érdemes sűrűn váltogatni. A hiperaktivitás csökkentésére rögzített szereken (bordásfal, pad) javasolt a bemelegítés. Fokozatosság elve a többszöri nagyobb számú ismétléssel is elérhető.
  • Specifikus blokk: A bemelegítés sportágspecifikus blokkja ebben az életkorban sokszor nem csak előkészítő jellegű, hanem fejlesztő is. Ennek központi eleme a labdás ügyességfejlesztés. Nem szakmai hiba, ha esetenként összemosódik ez a blokk az edzés fő részével.
  • Versenyek előtt: Versenyen, mérkőzések előtt szükséges ügyelni, hogy a bemelegítés során ez a korosztály rövid idő alatt maximális „erőbedobással pörögve” akaratlanul is képes elfárasztani magát.
  • Intenzitás: Ne járjon fáradással.
  • Időtartam: 10 perc (mérsékelt nyújtás nélkül, minimum időtartamra törekedve, az edzés fő anyagához kapcsolódó speciális bemelegítéssel együtt). Ügyelni kell, hogy a 2. keringésfokozás blokkja ne vegye át a 4. blokk szerepét.
  • Gyakorlatvezetés módszere: Bemutatáson, bemutattatáson alapuló, többnyire egyszerű szóban közléssel, utánzó játékokkal, hasonlatokkal bevezetett szaknyelvi ismeretek bővítése sok hibajavítással, korosztályra jellemző motivációs célok megfogalmazásával.

Mini U13, Gyermek U15 korosztály (általános iskolai 5-8. osztály)

  • Mozgásanyag: Szabadgyakorlati alapformájú 4-8 ütemű-, kéziszer (kézisúlyzó, babzsák, tornabot, labda, karika, kötél, Thera-band szalag, Thera-band labda)-, szer-, társas-, természetes gyakorlatokkal, saját testsúllyal. Koordináció fejlesztését célzó játékos természetes- és határozott formájú gyakorlatokkal. Testnevelési játékok gimnasztikai feladattal, fogó, futó játékok, sor és váltóversenyek, egyéni, páros versengések, küzdőjátékok.
  • Módosítások: Az első blokk elhagyható, a fő nyújtó hatású blokk gyakorlatait lassú mozdulatokkal célszerű bevezetni, a törzsgyakorlatokat szimmetrikus, aszimmetrikus karmozgásokkal (körzésekkel) javasolt kiegészíteni, a dinamikus és statikus gyakorlatokat érdemes sűrűn váltogatni. A rögzített szerek (bordásfal, pad) mellett javasolt az egyéb szerek használata (zsámoly, szekrény) bemelegítés alatt.
  • Intenzitás: Ne járjon fáradással.
  • Gyakorlatvezetés módszere: Bemutatáson, bemutattatáson alapuló, többnyire egyszerű szóban közléssel, utánzó játékokkal, hasonlatokkal bevezetett szaknyelvi ismeretek bővítése sok hibajavítással, korosztályra jellemző motivációs célok megfogalmazásával.

Gyermek U15, Serdülő U17 korosztály (középiskolai 9-10. osztály)

  • Mozgásanyag: Szabadgyakorlati alapformájú 4-8 ütemű-, eszköz-, kéziszer (kézisúlyzó, babzsák, tornabot, labda, karika, kötél, Thera-band szalag, Thera-band labda)-, 4-8 ütemű összefüggő szabadgyakorlattal, társas-, természetes és határozott formájú gyakorlatokkal, saját testsúllyal. Testnevelési játékok gimnasztikai feladattal, fogó, futó játékok, sor és váltóversenyek, egyéni, páros versengések, küzdőjátékok.
  • Módosítások: Az első blokk elhagyható, a fő nyújtó hatású blokk gyakorlatait lassú mozdulatokkal célszerű bevezetni, és statikus helyzetben célszerű rögzíteni 5-6 másodpercig (5-6 ütemen keresztül közepes tempó esetén). Változatos eszközhasználattal javasolt a bemelegítés. Fokozatosság elve főleg lassú mozgással bevezetett, időnként statikus nyújtóhatású gyakorlatokkal.
  • Specifikus fókusz: A labdás technika elemei közül az dominál, ami az edzés fő célja lesz. Célzott izomcsoportok nyújtása: mindegyikre terjedjen ki.
  • Intenzitás: Ne járjon fáradással.

Ifjúsági U19, Junior U21 korosztály (középiskolai 11-12. osztály)

  • Mozgásanyag: Szabadgyakorlati alapformájú 4-8-16 ütemű szabadgyakorlattal, -, kéziszer (kézisúlyzó, babzsák, tornabot, labda, karika, kötél, Thera-band szalag, Thera-band labda)-, eszköz-, társas-, természetes és határozott formájú gyakorlatokkal, saját testsúllyal.
  • Szerkezet: A teljes szerkezeti egységben (5 blokk). A fő nyújtó hatású blokk gyakorlatait lassú mozdulatokkal célszerű bevezetni, és statikus helyzetben célszerű rögzíteni 5-6 másodpercig (5-6 ütemen keresztül közepes tempó esetén).
  • Célzott izomcsoportok: Nyújtása mindegyikre terjedjen ki.
  • Intenzitás: Ne járjon fáradással.
  • Időtartam: 12-16 perc (az 1. blokk is benne foglaltatik).
  • Mozgásanyag specifikum: A röplabda sportági technika minden technikai elemének bejáratása.

A röplabda személyiségfejlesztő hatása

A röplabda személyiségfejlesztő hatása természetes. Ha valaki az érkező labdára azt mondja: enyém, akkor a többieknek bízniuk kell benne, és félre kell állniuk a csapat érdekében, hiszen a társ jobb pozícióban van, hogy a labdát fogadja, őt kell segíteni. Ezt kell megtanulni, miközben mindenki szeretne labdába érni, játszani. Mégis, egy idő után magától értetődővé válik, hogy alárendeljük pillanatnyi vágyunkat a közös ügynek. Vagyis megtanulunk félreállni. Ez vérükké válik a röplabdásoknak, annyira, hogy befolyásolja a sporton kívüli életüket is.

A röplabdát választó gyerekek között sok példa van arra, hogy a visszahúzódó alkatúak oldottabbak lesznek közösségükben. Van például egy kislány, aki az osztályában a perifériára szorult, a röplabdázásnak köszönhetően azonban sikerélményekhez jutott. Olyan ügyes lett, hogy ma már elsőnek választják a csapatba. Nőtt az önbizalma, és jobban tanul.

tags: #roplabda #ravezeto #gyakorlatok

Népszerű bejegyzések:

GRC