Az utánpótlás-válogatottak átalakítása: Stratégia a nemzetközi versenyképességért
Egységes játékelvek, nemzetközi benchmarkok és mérhető teljesítménymutatók révén próbálja átalakítani az utánpótlás-válogatottakat a Magyar Labdarúgó-szövetség. A cél, hogy több magyar játékos jusson el a világ legerősebb bajnokságaiba - és onnan a felnőttválogatottba.
Szakmai szemléletváltás az utánpótlásban
A rendszer átalakításának egyik eleme a versenykorosztályoknál a folytonosság: az U17-et ugyanaz a szövetségi edző viszi végig az U19-ig, hogy valódi játékosismeret alakuljon ki, és ne az első összetartás alkalmával kelljen kapkodva meghozni döntéseket teljesítménykényszer alatt. A szakemberekkel szemben támasztott elvárások között szerepel, hogy éles helyzetben hozzák ki a potenciált a tehetségekből - Fehér Péter szerint ugyanis a magyarországi vélekedéssel ellentétben ezekben a korosztályokban már nem gyerekfoci zajlik, ez készít fel elsősorban a felnőttfutballra -, taktikai fegyelmet és ismeretet adjanak át nekik.
Az 51 éves Fehér Péter szakmai tudását Dániából hozta magával, a szakember alapvetése, hogy az utánpótlásban valójában nincs „igazi verseny”, mert a legjobbak gyakran már fiatalon a felnőttek között játszanak. A szakvezetés meghatározta azt is, milyen elképzelések szerint alakítaná ki a magyar utánpótlás-válogatottak játékstílusát. Nagy vonalakban előretekintő, intenzív, kontrollált, ravasz és hatékony futballt vár a korosztályos csapatoktól.
Az utánpótlás-válogatottak aktuális programja
Az MLSZ rendszeresen hirdet kereteket a korosztályos csapatok összetartásaira. A legfontosabb események és kerethirdetések az elmúlt időszakban:
- U15-ös női válogatott: Csányi Roland szövetségi edző 2026. április 5-10. között Békéscsabán tart edzőtábort.
- U18-as női válogatott: A csapat az Európa-bajnoki selejtező jegyében Dunakeszin készült, ahol három NBI Ligás mérkőzést is játszottak a januári MEVZA-selejtező előtt.
- U18-as férfi válogatott: A játékosok több etapban találkoztak, többek között Dabas adott otthont a felkészülésnek az NBII-es mérkőzések és a MEVZA-torna előtt.
Adatalapú fejlesztés és teljesítménymutatók
A folyamat a siker kulcsa, hiszen ha a mutatók javulnak, hosszú távon eredmény is párosul a játékhoz és egyre többen kerülnek ki a rendszerből. A cél nem a „fejjel a falnak” direkt futball, de nem is a passzív, mély védekezés. A hangsúly sokkal inkább a hatékonyságon van: úgy játszani, ahogyan az adott helyzetben a legnagyobb esély kínálkozik veszélyteremtésre. Ehhez objektív teljesítménymutatókat használnak adatelemző szoftverek segítségével, így kerülhetnek előtérbe az xG-, illetve a PPDA-mutatók.
A legfontosabb fejlesztési területek
- Fizikai és taktikai mérések: Az induló Talent Programban salzburgi mérési módszerekkel végeznek rendszeres fizikai, technikai, mentális és taktikai méréseket.
- Labdabirtoklás fejlesztése: Nemzetközi összevetésben a magyar csapatoknál rendkívül kevés a magas intenzitású futás, ezen a területen jelentős hiányosság mutatkozik.
- Tudatos területkihasználás: A korosztályos válogatottak célja, hogy a labdát a legveszélyesebb zónának számító félterületekbe juttassák, igazodva a nemzetközi trendekhez.
Mivel a szakember szerint identitás nélkül nincs teljesítmény, az utánpótlás-válogatottak értékrendje öt pillérre épül: ezek a nemzeti büszkeség, az egység, a szenvedély, a felelősség és a bátorság. A szemléletváltás érdekében Fehér Péter azt a példát hozta fel, miszerint a legnagyobb játékosok sem az utánpótlásban elért eredményeik miatt maradnak meg az emberek emlékezetében, hanem a felnőtteknél nyújtott teljesítmény és eredmény miatt.
tags: #roplabda #utanpotlas #valogatott
