Róth Antal: Egy meghatározó életút a magyar labdarúgásban

Ha valakiről, Róth Antalról nehéz elhinni, hogy betöltötte a hatvanat. Holott 2020. szeptember 14-én így történt. Róth Antal (Komló, 1960. szeptember 14. -) a Pécsi MSC, a Feyenoord, valamint a magyar labdarúgó-válogatott egykori meghatározó labdarúgója volt.

Játékosként: A kezdetektől a nemzetközi karrierig

Az ifjú tehetség Mázaszászváron és Pécsett

Mintha tegnap, na, jó, tegnapelőtt lett volna, hogy a Komlón született, Mázaszászváron felnövő fiatalember elkezdett futballozni a helyi Bányászban. Komlón született, Mázaszászváron nőtt fel, a helyi csapatban kezdett futballozni, először, mivel még túl fiatal volt, feketén. A legenda úgy tartja, a tehetsége megvolt ahhoz, hogy igazolt játékos legyen, a kora azonban nem - így játszott eleinte feketén. 1974-ben a Mázaszászvár korosztályos együttesében kezdett futballozni. Hazai klubpályafutását a Mázaszászvári Bányász (1973-1975) és a Pécsi MSC (1975-1986) tagjaként töltötte.

Idővel aztán piros-feketére váltott, de ehhez az is kellett, hogy 1975-ben Pécsre kerüljön, ahol 15 évesen mindjárt két intézménybe nyert felvételt: az építőipari szakközépiskolába és a sportiskolába. 1975-ben a Pécsi Sportiskolába került. Innen került 1975-ben a PMSC csapatához. Tehetségére hamarosan felfigyeltek és a serdülő-, az ifjúsági, majd az utánpótlás labdarúgó-válogatott keretének tagja lett. 1977 őszén - már a Pécsi MSC labdarúgójaként - hívták be az ifjúsági válogatottba, 1979-ig tizenháromszor szerepelt ott. Az első válogatottságát 1977-ben szerezte meg az ifjúsági válogatottban.

Debütálás az NB I-ben és sikerek Pécsett

A PMSC színeiben (piros-feketében, ugyebár) vált élvonalbeli játékossá, neki az utolsó jelentette az elsőt: az 1978-1979-es idényt záró Bp. Honvéd-Pécsi MSC meccsen mutatkozott be. 1979. június 16-án, az idény utolsó, a Bp. Honvéd elleni bajnokiján debütált az NB I-ben, azt csupán a történeti hűség kedvéért tesszük hozzá, hogy aznap vesztes csapat tagja volt (0-1). A Pécsi MSC felnőttcsapatában 1979-ben játszott először és hátvédként rövidesen a csapat meghatározó játékosává vált. A következő szezonban már rendszeresen játszott, és a következő években szinte már alapembere volt a csapatnak. A folytatásban jóval többször szerepelt győztes gárdában, teljesítményéről mindent elmond, hogy a „Munkásban” egyhamar alapemberré vált.

Legjobb eredményeként az 1985-1986-os bajnokságban ezüstérmet szerzett. Védő létére 23 gólt szerzett a pécsieknél töltött nyolc idény során az NB I-ben. Remek teljesítményei elismeréseként 1984-ben és 1986-ban is kiérdemelte az Év labdarúgója címet. 1985-1986-ban a Népsport osztályzatai alapján a bajnokság legjobbjának bizonyult. 1984-1985, majd 1985-1986 fordulóján, két egymást követő évben a Labdarúgás ankétján csak Détári Lajos előzte meg.

A válogatott stabil tagjaként és a mexikói VB

Mi több, az utánpótlás-válogatott védelmében is biztos helye volt. Egyik korosztályos válogatottbeli meghívó érkezett a másik után, mígnem 1983. szeptember hetedikén Mezey György úgy ítélte meg, hogy az A-válogatott hátsó alakzatában is megér egy próbát Róth Antal bevetése. A nagyválogatottban 1983. szeptember 7-én lépett először pályára, az NSZK ellen 1-1-re végzett a csapat a Népstadionban - az volt szövetségi kapitányként Mezey György első mérkőzése. Nem akárki, hanem az NSZK ellen. Végigjátszotta a találkozót beállósként, és állta a harcot a sztárokat (Hansi Müller, Littbarski, Völler) felvonultató németekkel szemben.

Nos, a bemutatkozása csak akkor sülhetett volna el jobban, ha Magyarország nem 1-1-re végez a Pierre Littbarski, Rudi Völler, Hans-Peter Briegel fémjelezte nyugatnémetek ellen, hanem legyőzi őket. Erről tanúskodik a másnapi értékelés a sportnapilapban: „Róth újonc létére úgy játszott, mint egy régi, tapasztalt válogatott. Nem kapkodott, hanem nyugodtan, körültekintően oldotta meg feladatát, sokszor leszerelte az előretolt csatárokat. Nem egyszer Littbarskit is! Méltán érdemel további bizalmat.”

Meg is kapta: az 1984. szeptember 26-án induló világbajnoki selejtező-sorozatban nemhogy egy meccset, egy percet sem hiányzott, sőt a Cipruson elért 2-1-es győzelemből góllal vette ki a részét. Ma már kevésszer kerül említésre, hogy a válogatottban rúgott egyetlen gólja mennyire fontos volt. Az 1984. november 17-i világbajnoki csoportmérkőzésen, Limasszolban lőtte. A 49. percig 1-0-ra vezettek a ciprusiak, s addig csak szenvedett Mezey György legénysége. Akkor azonban Róth Antalnak sikerült „megtörni a jeget”.

Válogatott pályafutása szorosan és szervesen összefonódott dr. Mezey György szövetségi kapitánykodásával. Fellépéseivel kulcsszerepet vállalt abban, hogy a Mezey-féle válogatottat egészen egyedi, területvédekezésen alapuló taktikájával a világ legjobbjai között jegyezték. A taktika egyik nélkülözhetetlen alapja az ék alakú Kardos-Róth-Nagy Antal belső hármas volt. Résztvett az 1986-os mexikói labdarúgó világbajnokságon, mindhárom csoportmeccsen szerepet kapott. Az 1986-os vébé előtti télen megoperálták, s ezzel még egyáltalán nem volt vége a kálváriájának.

Címeres mezben egy híján harminc fellépésig eljutott - abból hármat a mexikói vb-n könyvelhetett el. 1983 és 1989 között 29 alkalommal szerepelt a válogatottban és 1 gólt szerzett. Válogatott pályafutásának utolsó 3 évében, 1986 és 1989 között 6 (!!!!) szövetségi kapitány (név szerint Komora, Verebes, Garami, Bálint, újra Mezey és Bicskei) találta nélkülözhetetlennek. Sérülései miatt viszonylag korán, 1989. október 11-én intett végleg búcsút a címeres meznek, amelyet huszonkilencszer ölthetett magára.

Sérülések árnyékában a Feyenoordnál

Azonban 1986 azért is emlékezetes lehet neki, mert egyrészt - 1984 után másodszor - választották meg az Év játékosának idehaza, másrészt abban az esztendőben szerződött pályafutása második, egyben utolsó profi klubjába, a Feyenoordhoz. 1986 októberében, a Pécsi MSC a Feyenoord elleni UEFA-kupa-mérkőzései után 400 000 guldenért a rotterdami klubhoz igazolt. A magyar játékosok közül addig csak Nyilasi Tiborért fizettek magasabb összeget. Az mlsz.hu oldal azt írja, hogy a Feyenoord jelentős összeget, 400 ezer guldent fizetett érte, azt már mi tesszük hozzá, hogy a klubnál alighanem úgy gondolták, minden centet megért.

Rotterdamban ugyanazt elérte, amit Pécsen és a nemzeti együttesben: szerénységével, ugyanakkor kemény, de sportszerű játékával kivívta a szurkolók megbecsülését. 1986-tól 1989-ig a holland Feyenoord játékosa volt, ahol ellentmondást nem tűrő és szigorú védőjátéka miatt hamar megkedvelték a szurkolók. Még akkor, ha hollandiai pályafutását sérülések nehezítették - 1990-ben el is jött a fájó búcsú pillanata. 1990. december 3-val bezárólag azonban - gyakori és súlyos sérülései miatt - mindössze 32 hivatalos mérkőzést játszott. Az első kinti szezonjában a bajnokság 3. helyén végzett klubjával.

Edzői és sportvezetői karrier

Az edzői pálya kezdete és klubok

Egy kapu bezárult, egy kinyílt: Róth Antal 30 évesen már edzőként dolgozott - és dolgozik azóta is. Visszavonulása után edzőként kezdett dolgozni. Aktív pályafutása befejezése után visszatért Pécsre, ahol 1990-től a pályaedzői feladatokat látta el a csapatnál. 1990-től két esztendőn keresztül a PMSC-Fordan utánpótlásában tevékenykedett. 1992-1993-ban a Mohácsi FC-t irányította, majd 1993-1994-ben pécsi anyaegyesülete vezetőedzőjeként tevékenykedett. Ezt követően 1998-ig az utánpótlásért volt felelős.

Rengeteget tett a pécsi utánpótlásért, volt a PMSC vezetőedzője. 1998-tól 2000-ig a Matáv-Sopron kispadján ült, a szürke-bordókat felhozta az élvonalba. Ezután két évig az FC Sopron labdarúgócsapatát irányította, amely vezényletével feljutott a magyar élvonalba. 2001-től egy éven át a PMFC szakvezetője volt, majd 2001 áprilisától ismét a pécsi együttes vezetőedzője volt. Hat év elteltével ismét Pécsre vezetett az útja, onnan - 2009-ben - Szombathelyre, majd 2010-ben újra rábízták az U21-es válogatottat. 2008-tól ismét a Pécsi Mecsek FC vezetőedzője volt, egészen 2009-ig. Csapatát bejuttatta a második Ligakupa döntőjébe. Ekkor a rossz szereplés miatt távozni kényszerült a csapat éléről. 2009-től 2010-ig a Haladás VSE együttesét kormányozta.

Az U21-es válogatott élén és az MLSZ-ben

2002-ben nem csupán pro licences szakember lett, hanem az U21-es válogatott szövetségi edzője is. 2002-től az U21-es válogatottat készítette fel, ebben a pozíciójában 2008-ig maradt, akkor visszatért a PMFC-hez. 2002-től a magyar U21-es labdarúgó-válogatott szövetségi edzői tisztjét töltötte be 2008 márciusáig. 2010-ben újfent az U21-es válogatott élére került. Senki sem irányította nála hosszabb ideig az utánpótlás-válogatottat az elmúlt másfél évtizedben.

Napjainkban is a Magyar Labdarúgó-szövetség alkalmazásában áll. 2014 nyarán új pozíciót kapott, továbbra is az MLSZ alkalmazásában: az U15-U19-es korosztályos válogatottaknál folyó munkát koordinálta. 2014 óta a korosztályos válogatottaknál zajló munkát koordinálta. Nyár óta az MLSZ sportigazgató-helyettese, az utánpótlás-válogatottak felügyelője. 2020 óta az MLSZ sportigazgató-helyetteseként és az utánpótlás-válogatottak felügyelőjeként dolgozik.

Róth Antal edzői és vezetői pályafutásának mérföldkövei

tags: #roth #antal #mlsz

Népszerű bejegyzések:

• Olvassa el Nagy László gondolatait a kézilabda-válogatott jövőjéről
• Írások Vámos Miklóstól
• tudjon meg többet Dr. Horváth Zsolt pályafutásáról
• A Bajnokok Ligája budapesti döntője
• Így lett a diáksportból NB I-es sikertörténet Marcaliban