A Ferencvárosi Torna Club saját nevelésű játékosainak története és jelene

A Ferencvárosi Torna Club (FTC, Fradi) 1899. május 3-án alakult meg, Dr. Springer Ferenc, a kerület kedvelt ügyvédjének elnöklete alatt. A klub színe a zöld-fehér lett, jelmondata pedig az „Erkölcs, Erő, Egyetértés”. A címerben lévő öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, Ferencvárost szimbolizálja, míg a zöld pajzsban elhelyezett három egymáshoz fordított E betű a jelmondatra utal. A labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti éveiben Manno Miltiades tervei alapján készült, fő alakja egy bronz turul, karmai között futball-labdát szorongat.

A labdarúgó szakosztály megalakulása és első évei

Noha a Ferencvárosi Torna Clubot eredetileg labdarúgócsapatként alapították, a labdarúgó szakosztályt hivatalosan csak több mint másfél évvel a klub létrejötte után, 1900. december 3-án alapították meg. Két hónappal később, 1901. február 10-én rendezték meg az első magyar bajnoki mérkőzést a Ferencváros és a Budapesti TC között, ám ezt a Magyar Labdarúgó-szövetség nem ismerte el hivatalosként. Az első hivatalos bajnoki mérkőzését így 1901. április 21-én játszotta a Ferencváros a MUE ellen, ahol 5-3-as vereséget szenvedtek a zöld-fehérek. Az FTC első hivatalos bajnoki gólját Borbás Gáspár, a 17 éves balszélső szerezte. Az első pontot a Műegyetem elleni 2-2-es döntetlen után jegyezték fel, míg az első győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni (FTC-Budapesti SC 5-1).

Érdekesség, hogy a Fradi hivatalosan hamarabb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a hazai pontvadászatban. 1901. március 25-én a bécsi Cricketer 9-0-ra verte a magyar csapatot. Május 5-én az Old Cricketer ellen aratott 5-0-s győzelemmel szerezték az első nemzetközi sikert, ekkor viseltek először zománcozott kis jelvényt, mely öt zöld és négy fehér csíkot, valamint a zöld pajzsban elhelyezett három egymáshoz fordított E betűt tartalmazott. Történetének legsúlyosabb vereségét 1902-ben szenvedte el a Fradi, amikor az angol Oxford FC ellen 16-0 arányban kapott ki. Mindössze egy évvel később, 1903-ban ünnepelhette a Fradi az első bajnoki címét, majd két évre rá, 1905-ben a másodikat. Ezt még három elsőség követte az 1900-as években (1906/07, 1908/09, 1909/10). 1909. június 6-án az FTC végleg megnyerte az első magyar labdarúgó vándordíjat, miután ötödször nyerte el az Ezüstlabdát. Szintén ez az év hozta az első ferencvárosi nemzetközi kupagyőzelmet, június 13-án a Fradi a Wiener ellen aratott 2-1-es győzelmével megnyerte a Monarchia-bajnokságot.

Az Üllői úti stadion és az első sikerek

1911. február 12-én avatták fel a Ferencváros új, immár Üllői úti stadionját, ahol jelenleg is szerepel. Az új létesítmény első zöld-fehér gólja a korszak egyik legismertebb magyar játékosának, Schlosser Imrének a nevéhez fűződik. 1911-ben sorozatban harmadik bajnoki címét szerezte a klub és ebben az idényben 21 mérkőzésen keresztül veretlenek is voltak. 1912-ben a Ferencváros a Working FC-t legyőzve első alkalommal nyert angol csapat ellen Angliában. Még ugyanebben az évben a III. kerületet 11-3-ra győzték le. Ezen a mérkőzésen Schlosser Imre nyolcszor volt eredményes, ami mind a mai napig rekordnak számít az egy mérkőzésen szerzett gólok számát illetően. Az 1911/12-es bajnokság ismét ferencvárosi elsőséget hozott, ez már a klub történetének hetedik bajnoki címe volt.

A profizmus korszaka és a nemzetközi áttörés

Az első világháború kitörése, 1914. augusztus 2-a szomorú nap volt a ferencvárosi labdarúgók számára, szinte az egész csapat behívót kapott, és sajnos nem mindenki tért vissza. Az 1920-as évek első fele nem volt túlságosan sikeres a Ferencváros számára, a háborút követően a nagy rivális MTK Hungária FC zsinórban 10 bajnoki címet szerzett. Az 1924/25-ös bajnokságban a Ferencváros 11-2 arányban kapott ki riválisától, ami mindmáig a legsúlyosabb veresége a magyar bajnokságban. Aztán 1926-ban sikerült megszakítani az MTK uralmát és tizenhárom év után ismét a Ferencváros lett a magyar bajnok. Ez volt az utolsó amatőr bajnokság, mivel a következő évtől bevezették a profizmust.

1926. július 26-án hivatalosan is megalakult az FTC profi labdarúgó-alakulata, a Ferencváros FC. Az első professzionális magyar bajnokságot (1926/27) a Ferencváros nyerte meg, hétpontos előnnyel, ráadásul a bajnoki cím mellett a kupagyőzelmet is begyűjtötte. Mindezt egy évvel később megismételték, emellett a Közép-európai Kupa (KK) serlegét is elhódították a zöld-fehérek, ahol a döntőben 10-6-os összesítéssel győzték le az osztrák SK Rapid Wien gárdáját. Ez volt a Ferencváros történetének első nemzetközi kupagyőzelme.

Az 1930-as években négy bajnoki címet (1931/32, 1933/34, 1937/38, 1939/40) és két kupagyőzelmet (1933, 1935) szerzett a Ferencváros. Az 1931/32-es bajnoki cím a legendás 100%-os bajnokság néven maradt emlékezetes, ugyanis mind a 22 mérkőzést megnyerték a zöld-fehérek. Ezt a bravúrt azóta soha egyetlen csapatnak sem sikerült elérnie. Ez a korszak nem csak erről maradt emlékezetes, hanem a legendás T-betűs csatársorról, melynek tagjai voltak: Táncos, Takács II, Turay, Toldi és Kohut. Ebben a felállásban összesen 64 mérkőzésen léptek pályára és öten együtt 239 gólt szereztek. 1937-ben másodszor nyerték meg a Közép-európai Kupát, amikor is Budapesten a döntőben a Laziót győzték le 4-2-re.

Az 1940-es évek is jól indultak. Az 1940/41-es idényben megvédte bajnoki címét a Ferencváros, ráadásul a rúgott gólok száma meghaladta a százat. Az ezt követő években bajnokságot nem nyertek, de sikerült három magyar kupagyőzelmet bezsebelniük (1942, 1943, 1944). Az 1948/49-es szezon végén a klub alapításának 50. évfordulóját bajnoki címmel ünnepelték. Ekkor a Ferencváros 140 rúgott góllal nyerte meg a bajnokságot, Deák Ferenc 30 meccsen elért 59 találattal lett gólkirály, ennek azóta a közelébe sem jutott senki.

Nehéz idők és újjászületés

Az 1950-es évek a Ferencváros történetének egyik legsikertelenebb időszaka volt. 1950. február 16-án a csapat egybeolvadt az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szakszervezete Sport Egyesületével, így a csapat neve ÉDOSZ SE lett, majd 1951-ben Budapesti Kinizsire, a klub színe pedig piros-fehérre változott a Rákosi Mátyás vezette politikai hatalom nyomására. Öt év után, 1956 őszén aztán ismét visszakapta eredeti nevét és klubszíneit az egyesület. Tizennégy évnyi várakozás után, 1962/63-ban szereztünk ismét bajnoki címet. Az 1960-as években további három bajnoki címet nyertek, a Ferencváros és a teljes magyar klubfutball legnagyobb sikere azonban az 1964/65-ös idényre datálódik, amikor megnyerték az Európa Liga elődjét, a Vásárvárosok Kupáját (VVK). A fináléba a Zbrojovka Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao és a Manchester United legyőzésével vezetett az út. A döntőben, melyet Torinóban rendeztek 1965. június 23-án, az olasz Juventust győzték le 1-0-ra Fenyvesi Máté góljával. Ezáltal a Ferencváros mind a mai napig az egyetlen magyar csapat, aki rangos európai kupát nyert. A korszak legendás csatársora volt: Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi, mely ötös sok gólt helyezett el az ellenfelek kapuiban. Ebben az évtizedben a magyar bajnokságot négy alkalommal nyerték meg. 1967-ben történetük 20. bajnoki elsőségét ünnepelhették a zöld-fehérek, úgy hogy 28 mérkőzésen keresztül voltak veretlenek. Még ugyanebben az évtizedben a Ferencváros egész története legnagyobb és egyben az egyik legismertebb játékosának, Albert Flóriánnak ítélték oda az 1967-es Aranylabdát.

A jelen korszaka és a sikerek folytatása

Az 1990-es évek elején Nyilasi Tibor már edzőként irányította a zöld-fehéreket, és rögtön, 1991-ben ezüstéremmel, illetve magyar kupa győzelemmel nyitott. Az 1991/92-es bajnokság őszi szezonja nem sikerült túlságosan jól, azonban Fodor és Wukovics vezérletével egy nagy tavaszi hajrát produkálva meg sem álltak a dobogó legfelső csúcsáig. Ez volt a csapat 24. bajnoki címe. A klub korábbi kiváló játékosa, Novák Dezső irányításával az 1994/95-ös bajnokságot megnyerte a Fradi, és első magyar csapatként a belga RSC Anderlecht legyőzésével (összesítésben: 2-1) a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott 1995-ben. 1995. szeptember 13-án az első Bajnokok Ligája mérkőzésükön nem kis meglepetésre a Grasshoppers-t idegenben verték 3-0-ra Lisztes és Vincze két góljával. Egy évvel később, 1996-ban megvédték bajnoki címüket, amely a Ferencváros történetének 26. elsősége volt.

A 2000-es évek első szezonjának végén, 2001-ben ismét a Ferencváros szerezte meg a bajnoki címet. Ezt két második hely és egy kupagyőzelem (2003) követte, majd 2004-ben ismét bajnok és kupagyőztes lett. A klub menedzsmentje azonban nem tudott élni a sikernek köszönhető lehetőségekkel, a korszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete katasztrofálissá vált. Az MLSZ jogszerűtlen eljárásának következtében a futballcsapat 2006-ban az NB.II-be került, ahol három szezont is eltöltött. A csapat fokozatosan tért vissza a magyarországi csúcsra: 2013-ban megnyerte a Ligakupát, 2015-ben a Magyar Kupát, majd 2016-ban a magyarországi duplát. A 29. bajnoki címet ráadásul rekordot jelentő, 21 pontos előnnyel szerezték meg, 2019-ben pedig meglett a 30. A Ferencváros labdarúgócsapata 2020-ban megvédte bajnoki címét, majd egy évvel később a 32. NB I-es trófeáját is begyűjtötte. 2021-ben és 2022-ben ismét Európa-liga csoportkörben vett részt a csapat, és 2022-ben, szintén első magyar csapatként tovább is jutott a csoportkörből a nyolcaddöntőbe, méghozzá csoportelsőként. Az elért 33 bajnoki cím rekord Magyarországon. A Ferencváros nyerte a legtöbb alkalommal a Magyar Kupát is. Ezek mellett hatszor nyerte el a magyar szuperkupát (szintén rekord), valamint kétszer az azóta megszűnt Ligakupát is.

Az edzők szerepe és kihívásai a Fradinál

A Ferencvárosnál az edzői pozíció mindig is "tüzes trónnak" számított, ahol a türelem sosem volt a ferencvárosi publikum erőssége, és a vezetők reagálása is nagyban függött a szurkolók hangulatától. Publikok, szurkolók, vezetők, játékosok, ellenfelek - mind-mind olyan tényezők, amelyek akár napról-napra befolyásolhatták egy-egy edző sorsát. Ebben a környezetben különösen meg kell becsülni azokat, akik több évet kibírtak funkciójukban a kispadon.

Az FTC Football Osztálya 1900. december 3-án alakult, és 1901-től dokumentálták a csapat mérkőzéseit. Ám ekkor még nem hogy vezetőedző, edző sem létezett a csapat mellett. A labdarúgás tudományát az ősi FTC-ben autodidakta módon tanulták a játékosok és a velük foglalkozó vezetők. Az első időkben ez a vezető a csapat ún. I. számú kapitánya, később az intézője lett. Ők „vezették” a tréningeket, ők állították össze a mérkőzésekre a csapatot. Ez az abszolút tréner nélküli állapot egészen sokáig, 1912. augusztusáig tartott, akkor az intéző szerepét betöltő Malaky Mihály beadta a derekát, ha önálló trénert még nem is, a játékosok kondíciójáért felelős erőnléti edzőt már szerződtetett az angol Barney Gannon személyében, aki lényegében az I. világháború kitöréséig trenírozta a csapatot. A világháborúban visszatért az „eredeti állapot”, újra az intéző volt a mindenes. Mindeközben a nagy vetélytárs MTK mindvégig angol trénerrel dolgozott, így egyre erősödtek a hangok, hogy az FTC-ben is valami hasonlóval kellene foglalkozni. A „hangok” az 1920/21-es bajnokság kezdetén találtak meghallgatásra, amikor a zöld-fehérek is önálló trénert „kaptak” a csapat egykori játékoslegendája, Bródy Sándor személyében.

Legendás edzők a Fradi élén

Bródy Sándor

Amikor Bródy Sándor edzőként is szerepet vállalt szeretett csapatánál, egyáltalán nem kellett őt bemutatni a ferencvárosi szurkolóknak, hiszen álmukból felkeltve is tudták a korábbi játékoslegenda nevét. Az 1890-es évek végén a Pannónia ifjúsági csapatában már rúgta a labdát, amikor 1900-ban egy régi barátja invitálta a kerület új klubjába, az FTC-be, ahová 1901-ben, 17 esztendősen be is lépett. Első napja igazán eseménydúsra sikeredett, hiszen a harmadik számú csapatba állították, ahol egy vasárnap délelőtt játszott, majd délutánra bekerült egy hiányzó játékos helyére a második csapatba. Nem mehetett neki rosszul a játék, hiszen egy hét múlva már az első csapathoz hívták. Aztán ott is ragadt, 1905-ben az elhunyt Berán József után őt választották csapatkapitánynak. Az I. világháború kitöréséig nyert 8 magyar bajnoki címet, négyszer második volt, nyert 6 hazai kupát (ötször az Ezüstlabdát, egyszer a Magyar Kupát), egy alkalommal pedig a Challenge Cup megnyerésével nemzetközi kupát. 17 alkalommal volt magyar válogatott, részt vett az 1912-es stockholmi olimpián. Ezt a játékos karriert törte derékba a világháború, amelynek azonnal részese lett, ment a hazáért harcolni. Fogságba esett, ahonnan 1920-ban tért haza. Tárt karokkal várta klubja, ahol azonban új karriert kezdett, nem a pályáról kapitányként, hanem az oldalvonal mellől edzőként irányította a szívének kedves csapatát. Ez volt az edzői debütálása. A szezon végén önként távozott, jött ugyanis egy svéd lehetőség, a göteborgi Kamraterna (IFK Göteborg) kínált neki szerződést, amit elfogadott. Amint hazatért, újra elfogadta az FTC felkérését, hogy újra a csapat edzője legyen. Összességében jobb eredményeket produkált, mint az első szerepvállalásakor, a bajnoki helyezések is jobbak lettek, ám a hőn áhított bajnoki cím, az MTK trónfosztása nem jött össze. A kispadról távozott, de a klubtól nem, továbbra is ott maradt annak vezető testületeiben. Bródy Sándor egészségi állapota később romlott, edzés közben szívrohamot kapott, és bár felépült, már nem tért vissza a kispadra. Származása miatt munkaszolgálatba rendelték, 1944-ben ismeretlen időben és helyen az életét vesztette.

Az alábbi táblázat Bródy Sándor edzői eredményeit mutatja:

Pataky Mihály

Pataky Mihály az FTC történelmének univerzális alakja. A labdarúgásban szinte nem volt olyan funkció, amelyet ő ne „próbált volna ki”. Volt korának híres, természetesen válogatott középcsatára, azaz legendás játékosa. Mivel már játékosként a pályán is hathatósan irányította a csatársort, csakúgy mint csapattársa, Blum Zoltán a fedezetsort, a vezetőknek adta magát az ötlet, hogy Bródy Sándor távozása után ők ketten vegyék át a csapat tréneri feladatait. Mindketten vállalták ezt, ám a játéktól sem akartak - akkor még - elszakadni, így játékosedzők lettek. Azt gondolták, ez csupán egy átmeneti feladat lesz, ám ez az átmenet több, mint egy évig tartott. Pataky Mihály 1893. december 7-én született. Már gyermekként a hatalmába kerítette az új játék, a futball, amit a Ferencvárosi Torna Clubban kezdett el művelni. Mindig csatárt, centercsatárt játszott, már az ifjúsági csapatban ontotta a gólokat, nem csoda, hogy már 17 esztendősen bemutatkozhatott a nagycsapatban. Pályafutását megakasztotta és kettészelte az I. világháború, majd a háború végén térhetett haza. Tudása azonban nem kopott meg, további egy évtizeden át játszott az élvonalban. Az öt bajnoki cím mellett három Magyar Kupa győzelemnek is részese volt. 1927-ben elbúcsúzott az aktív játéktól, de a Fraditól és a focitól nem tudott elszakadni. Nagy elméleti tudásával továbbra is segítette a Ferencváros edzőit, a háttérből a csapat sikereinek egyik fő irányítója volt egészen 1944-ig. 1930-ban, három mérkőzésen át a szövetségi kapitány tisztségét is betöltötte.

Az alábbi táblázat Pataky Mihály edzői eredményeit mutatja:

Blum Zoltán

Blum Zoltán Pápáról indulva lett az FTC többszörös legendája. 14. születésnapja után nem sokkal lett a Ferencvárosi Torna Club tagja. Végigjárta a fejlődéshez nélkülözhetetlen lépcsőket, az FTC ifjúsági csapatában kezdett el játszani, onnan került a felnőtt III., II. majd végül 1911-ben az első csapathoz. Ahhoz az első csapathoz, amely akkorra már hatszoros bajnokcsapat, Magyarország legjobb csapata volt. Blum Zoltán azonban helyet követelt magának, beépült a fedezetsorba, annak meghatározó játékosa lett, így már tevékeny részese volt a klub további két bajnoki címének. Már 1912-ben a válogatottba is bekerült, onnan is kihagyhatatlan lett, mint Magyarország egyik legjobb baloldali fedezetjátékosa. Olyan csupaszív labdarúgó volt, akinek legfőbb jellemzői a nagyszerű helyezkedés, a kitűnő fejjáték és a szinte páratlan küzdőszellem voltak. Ő is volt a háborúban, ahol többszörösen kitüntette magát, utána azonban ő nem hagyta abba a játékot, a csapat kapitányaként folytatta. Láttuk, 1921-től bő egy éven át Pataky Mihállyal párban vezették a csapatot játékosedzőként.

Az alábbi táblázat Blum Zoltán edzői eredményeit mutatja:

A saját nevelésű játékosok szerepe és kihívásai napjainkban

Egy volt profi labdarúgó elmondása szerint: „A Fradi piaca már nem csak Magyarország, illetve a szerb, horvát és alacsonyabb osztályú brazil vonal, mint korábban. Sokkal nagyobb piacról válogathat a klub, illetve a külföldieknek is sokkal vonzóbb az FTC, folyamatosan európai csoportkörös a csapat, itt mindenki meg tudja magát mutatni, a bérezések is teljesen mások.” Ez a változás jelentős hatással van a saját nevelésű játékosok bekerülési esélyeire és karrierjére.

A saját nevelésű játékosoknak több mindent elnéznek a drukkerek is, jobban tudják őket sztárolni. Azonban a hirtelen jött siker és a médiafelhajtás nehezen kezelhető. „Nem volt azonban ekkor olyan segítségem, aki meg tudta volna mondani, hogy mivel jár a Ferencváros. Nehezen tudtam ezt kezelni, rányomta a bélyegét a teljesítményemre. Sajnálom, hogy akkoriban még nem igazán volt elterjedt az, hogy a focisták sportpszichológushoz járjanak. Ahogyan a kudarcot, úgy a sikert is nehéz kezelni.” A mentális felkészültség kulcsfontosságú, különösen a mai, sokkal nagyobb nyomással járó profi futballban. Egy játékos elmesélése szerint egy edzője azt mondta neki: „nem mindig a legjobb játékosok játszanak, hanem az alapján teszi össze a kezdőt, hogy csapatként hogyan tud a legjobban funkcionálni.” Ez rávilágít arra, hogy a tehetség mellett a csapatba való illeszkedés és a mentális erő is elengedhetetlen a sikerhez.

Fontos, hogy a fiatal tehetségeket, mint Tóth Alex vagy ifjabb Lisztes Krisztián, megfelelően támogassák és felkészítsék a sikerekre és a kudarcokra egyaránt. „Ha gyengén játszik, nem ő a legrosszabb játékos és nem kell temetni, de ha jól, nem is ő a legjobb. Mindent szépen próbáljanak meg a helyén kezelni, bármennyire is örülnek annak, hogy végre van egy tehetséges, saját nevelésű játékos.” Remélhetőleg Tóth Alexnál rendben lesznek a dolgok, és fel van készítve arra, hogy a siker után jönni fog a kudarc, és azt is ugyanúgy kell kezelni. Emellett a sérülések elkerülése is kulcsfontosságú. A fiatal tehetség hatalmas munkabírással rendelkezik, szenzációs a futómennyisége, egyre többet mutat meg a játékintelligenciájából, bátrabban vállal olyan megoldásokat, amik extrának számítanak. Minden adott ahhoz, hogy nagy játékos legyen.

tags: #sajat #nevelesek #a #fradinal

Népszerű bejegyzések:

• Készíts Real Madrid focitortát
• Olvasd el szerdai labdarúgó mérkőzések összefoglalóját
• az elhalasztott DVSC-Ferencváros mérkőzések
• Kászim pasa és Dzsoni aga futballcsapata
• MOL Fehérvár FC: Történelmi áttekintés