A Labdarúgó Edző Szerepe és Kihívásai a Magyar Futballban: Krisztián, a Helyi Sportvezető
Nem volt átlagos az állás. Hogy is lett volna az, amikor nevezték már tüzes trónnak is azt az ülőalkalmatosságot, amin az edzők ültek. Igen, amikor nem ment az általuk vezetett csapatnak, akkor forróvá vált az a kispad, amit csak az eredményekkel, a jó eredményekkel lehetett hűteni. Publikum, szurkolók, vezetők, játékosok, ellenfelek, mind-mind olyan tényezők, amelyek akár napról-napra befolyásolhatták egy-egy edző sorsát. Ilyen környezetben azokat külön is meg kell süvegelni, akik több évet kibírtak funkciójukban a kispadon.
A Tréneri Szerep Evolúciója: Az FTC Példáján Keresztül
Az FTC Football Osztálya 1900. december 3-án alakult, 1901-től dokumentálták a csapat mérkőzéseit. Ám ekkor még nem hogy vezetőedző, edző sem létezett a csapat mellett. A labdarúgás tudományát az ősi FTC-ben autodidakta módon tanulták a játékosok és a velük foglalkozó vezetők. Az első időkben ez a vezető a csapat ún. I. számú kapitánya, később az intézője lett. Ők „vezették” a tréningeket, ők állították össze a mérkőzésekre a csapatot.
Ez az abszolút tréner nélküli állapot egészen sokáig, 1912. augusztusáig tartott. Ekkor az angol Barney Gannon személyében, aki lényegében az I. világháború kitöréséig trenírozta a csapatot, megérkezett az első erőnléti edző. A világháborúban visszatért az „eredeti állapot”, újra az intéző volt a mindenes. A nagy vetélytárs MTK mindvégig angol trénerrel dolgozott, így egyre erősödtek a hangok, hogy az FTC-ben is valami hasonlóval kellene foglalkozni. A „hangok” az 1920/21-es bajnokság kezdetén találtak meghallgatásra, amikor a zöld-fehérek is önálló trénert „kaptak” a csapat egykori játékoslegendája, Bródy Sándor személyében. Innétől kezdve ő felelt a csapat felkészítéséért és a mérkőzéseken a játékáért, természetesen ő állította össze a csapatot, ő határozta meg a taktikát. Az előbbiek szerint megtaláltuk az első vezetőedzőt illetve az ő működésének a kezdő időpontját.
Legendás Alakok az FTC Kispadján
Bródy Sándor volt az első a dedikált edzők sorában. Amikor edzőként is szerepet vállalt szeretett csapatánál, egyáltalán nem kellett őt bemutatni a ferencvárosi szurkolóknak, hiszen álmukból felkeltve is tudták a korábbi játékoslegenda nevét. Első napja igazán eseménydúsra sikeredett, hiszen a harmadik számú csapatba állították, ahol egy vasárnap délelőtt játszott, majd délutánra bekerült egy hiányzó játékos helyére a második csapatba. Nem mehetett neki rosszul a játék, hiszen egy hét múlva már az első csapathoz hívták. Összességében jobb eredményeket produkált, mint az első szerepvállalásakor, a bajnoki helyezések is jobbak lettek, ám a hőn áhított bajnoki cím, az MTK trónfosztása nem jött össze. Bródy Sándor egészségi állapota jobbra fordult, már nem tért vissza a kispadra, „jó volt neki” a csapat körül a vezető beosztásokban is dolgozni. Sajnos, származása miatt munkaszolgálatba rendelték, 1944-ben ismeretlen időben és helyen az életét vesztette.
Pataky Mihály az FTC történelmének univerzális alakja. A labdarúgásban szinte nem volt olyan funkció, amelyet ő ne „próbált volna ki”. Volt korának híres, természetesen válogatott középcsatára, azaz legendás játékosa. Mivel már játékosként a pályán is hathatósan irányította a csatársort, csakúgy mint csapattársa, Blum Zoltán a fedezetsort, a vezetőknek adta magát az ötlet, hogy Bródy Sándor távozása után ők ketten vegyék át a csapat tréneri feladatait. Mindketten vállalták ezt, ám a játéktól sem akartak - akkor még - elszakadni, így játékosedzők lettek. Pályafutását megakasztotta és kettészelte az I. világháború. A tehetséges ifjú jött, látott és győzött, rögtön alapemberré vált, általa az addig is gólerős csatársor még imponálóbb lett. Az öt bajnoki cím mellett három Magyar Kupa győzelemnek is részese volt. 1927-ben elbúcsúzott az aktív játéktól, de a Fraditól és a focitól nem tudott elszakadni. Nagy elméleti tudásával továbbra is segítette a Ferencváros edzőit, a háttérből a csapat sikereinek egyik fő irányítója volt egészen 1944-ig.
Blum Zoltán Pápáról indulva lett az FTC többszörös legendája. Kereskedő szülei hamar a fővárosba költöztek, így a XX. század elejének új őrülete, a futball nagyon hamar meghódította őt is. A 14. születésnapja után nem sokkal lett a Ferencvárosi Torna Club tagja. Végigjárta a fejlődéshez nélkülözhetetlen lépcsőket, az FTC ifjúsági csapatában kezdett el játszani, onnan került a felnőtt III., II. majd végül 1911-ben az első csapathoz. Ehhez az első csapathoz, amely akkorra már hatszoros bajnokcsapat, Magyarország legjobb csapata volt. Olyan csupaszív labdarúgó volt, akinek legfőbb jellemzői a nagyszerű helyezkedés, a kitűnő fejjáték és a szinte páratlan küzdőszellem voltak. Ő is volt a háborúban, ahol többszörösen kitüntette magát, utána azonban ő nem hagyta abba a játékot, a csapat kapitányaként folytatta. Pataky Mihállyal párban bő egy éven át játékosedzőként is irányította a csapatot.
Edzők a Magyar Labdarúgásban: Múlt és Jelen
Siófoki Foci: A Balaton-parti Hagyományok
A húszas években még az Erzsébet-strandon (a mai Petőfi sétány vége környékén) futballoztak földes-homokos pályán, a harmincas években költöztek fel a marhavásártelepre, ez a mai Révész Géza utca, a jelenlegi futballstadion. Első igazi sikerét 1967-ben érte el a siófoki focicsapat: feljutott az akkor harmadosztálynak számító NB II-be. Rózsa Tibor már a végén tart a siófoki labdarúgás 100 évét feldolgozó könyvének. Négy Gáspár-testvér is játszott abban a csapatban, s ahogyan Farkas Jenő felidézi, „a legidősebb, Karibácsi, aki később edzősködött is, 90 éves korában még korcsolyázásra oktatta a fiatalokat a téli Balaton jegén”. Mecénások mindig feltűntek, a negyvenes években például a helyi fogorvos, Kertész Dezső, ő hozta ide például a kitűnő képességű Zselyi Istvánt - erről is mesél majd Rózsa Tibor könyve.
MLSZ Irányelvek és a Jövő Edzői
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) közgyűlésén az NB II jövője is szóba kerülhet. A másodosztályt érintő tervezet szerint a 2025-2026-os évadtól kizárólag magyar vezetőedzőt alkalmazhatnak a klubok. Az új előterjesztés szerint az edzők is csak magyarok lehetnének a hazai szakemberek presztízsének javítása érdekében. A legnagyobb érdeklődés talán Lőw Zsolt szerepvállalását övezi, aki az RB Leipzig megbízott vezetőedzőjeként már nemzetközi tapasztalatokat is szerzett, és jelenleg is tagja az MLSZ szakmai bizottságának.
Krisztián, a Labdarúgó Edző: Kalamár Krisztián Példája
A hét végén újabb fordulóval folytatódtak a küzdelmek a Zala vármegyei labdarúgó-bajnokság III. osztályának Északi- és Déli-csoportjában. Ezen a szinten is számos edző és játékos-edző irányítja a csapatokat, biztosítva a helyi labdarúgás működését és fejlődését. Az egyik ilyen szakember Kalamár Krisztián, aki a Zalalövő II-Zalaháshágy csapatát edzi.
A Zalalövő II-Zalaháshágy a következő összeállításban lépett pályára: Horváth Cs. - Bősze, Laposa, Sárosi, Kovács Sz., Szőke, Kalamár, Gál, Málics, Hegedűs P., Hegedűs B. (Kulcsár). Edző: Kalamár Krisztián. Ez a példa jól mutatja, hogy a labdarúgó edzői szerepkör milyen széles körben, a legalsóbb osztályoktól egészen a nemzetközi szintig jelen van és meghatározó a sportágban.
Edzői Térkép a Zala Vármegyei III. Osztályban
A Zala vármegyei labdarúgó-bajnokság III. osztálya számos elkötelezett edzőnek ad otthont, akik a helyi futball szívét jelentik. Alább egy válogatás a közelmúltban említett edzőkből, akik a küzdelmek során irányították csapataikat:
- Karakai Tamás és Vizlendvai Martin - játékos-edzők (Police-Ola)
- Kocsis Sándor - edző (Hajba-Tech Botfa II)
- Kovács Balázs - játékos-edző (Zalaszentgyörgy)
- Péteri Gáspár - edző (Göcsej Németfalu)
- Szujker Attila - edző (General Construkt Salomvár)
- Devecser István - edző (Bagod-Boldogfa)
- Szabó Tamás - játékos-edző (Bocfölde II)
- Tóth László - edző (Tarr Andráshida SC)
- Pecsics Tibor - edző (Vasi Aszfalt-Gép Egervár)
- Kotnyek Mátyás - játékos-edző (Molnári)
- Kisharmadás Gábor - edző (Alu-Csat Bagola)
- Takács Árpád - edző (Letenye)
- Takó Gábor - játékos-edző (Gelse)
- Török Zoltán - edző (Újudvar)
- Tinó János - játékos-edző (Zalavár)
- Kiss Ferenc - edző (Hahót)
- Mihovics József - edző (Műszerautomatika FC Napred)
- Gérnyi István - edző (Sava-Bors(f)a Borsfa)
- Budai Barnabás - edző (Sand)
- Horváth József - játékos-edző (Szerdahely FC)
- Tóth Dominik - játékos-edző (Felsőrajk)
- Visnovics László - edző (Deák-Gizmó Murakeresztúr)
- Varga Dávid - edző (Belezna)
- Kuti Róbert Tibor - játékos-edző (Galambok)
- Kalamár Krisztián - edző (Zalalövő II-Zalaháshágy)
A Déli-csoportban a Belezna például 8-0-ra nyert hazai pályán, mindezt úgy, hogy a csapat edzője, Varga Dávid öt gólt is szerzett, és a szezonban már 24 találatot jegyez, amivel vezeti a góllövőlistát. Ez is jól példázza a játékos-edzők kettős szerepét és a helyi bajnokságok izgalmait.
tags: #sarossy #krisztian #balatonalmadi #foci #edzo
