Pozsonyi Imre: Egy magyar futball-legenda kalandos élete és hatása a közép-európai labdarúgásra
Pozsonyi Imre, a magyar és nemzetközi labdarúgás kiemelkedő alakja, 1882. február 26-án született a Komárom megyei Kisbéren, és Budapesten hunyt el 1963. október 2-án. Kalandos életét még a sporttörténet iránt érdeklődő közönség is kevéssé ismeri. Civil foglalkozása építész volt, de pályafutása során játékosként, játékvezetőként és sikeres edzőként is maradandót alkotott, jelentősen hozzájárulva a közép-európai labdarúgás fejlődéséhez.

Korai évek és játékos karrierje
Pozsonyi Imre gyerekkorát már Budapesten töltötte, így a magyar futball megteremtésében aktív szerepet vállalhatott. Anyai ágon Fischer Mórnak, a herendi porcelángyár alapítójának dédunokája volt. Labdarúgóként a MÚE (Magyar Úszó Egyesület) és az MTK válogatott játékosa volt.
A játékosévek és a válogatott
1901-1902-ben a MÚE (Magyar Úszó Egyesület) középpályás (akkori szóhasználattal fedezet) labdarúgója, emellett játszott az Újpest második vonalbeli gárdájában is - ezt az akkori szabályok lehetővé tették. Az 1901-es, első labdarúgó bajnokságban csapatával ezüstérmes, 1902-ben az 5. helyen végeztek. 1901. április 11-én Pozsonyi játszott a magyar válogatott első nemzetközi mérkőzésén az angol Richmond ellen. Azonban 1902-ben a magyar válogatott első hivatalos találkozóján is pályára lépett Bécsben, az Ausztria elleni mérkőzésen. Klub hova tartozása egyetlen válogatottbeli szereplésekor (1902. október 12.), későbbi átigazolása az MTK-ba hosszú ideig nem volt tisztázott. A hivatalos források a válogatottban a MÚE játékosaként tüntetik fel, s a korabeli sajtó is ezt írja. Az MTK 1 / 1. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 5. tagja volt.
1902-ben átigazolt az MTK-ba, ahol 1903-ban a 3. helyen végeztek. Két évvel később, immár a csapat kapitányaként ünnepelhette a klub történetének első bajnoki címét. Az Angliában uralkodó „kick and rush” (rúgd és fuss) helyett a skót „passing game”-et (passzolós játék) került már ekkor előtérbe az MTK-nál. Ennek ellenére 1906-ban hirtelen abbahagyta játékospályafutását és az építészetet választotta.
Építészként és háborús tapasztalatok
Az Egyesült Államokban szerzett mesteri diplomát, majd hazatérve Kaposváron telepedett le. A somogyi megyeszékhelyen többek kötött a tüdőszanatórium és a mozi is az ő tervei alapján épült. Az első világháború kitörése után behívót kapott, a Przemyśl-erőd védelmében harcolt Galíciában, majd a kapituláció után orosz fogságba került. Bizonyára megkönnyítette a helyzetét, hogy az izraelita vallástól áttért a római katolikus hitre, erről 1939-ben található adat.

Játékvezetői és edzői pályafutása
Pozsonyi Imre sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy játékvezetőként is kipróbálta magát. 1903-ban Budapesten az MLSZ Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtt elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ által kiírt bajnokságokban tevékenykedett, és az MLSZ BB javaslatára NB II-es bíró és partbíró is volt.
A lengyelországi kezdetek: Cracovia és a nemzeti válogatott
Edzőként 1921 és 1923 között Lengyelországban a KS Cracovia Kraków csapatát irányította. 1921 elején került Krakkóba Fischer Tibor, a nehézsúlyú birkózás egykori világbajnoka közvetítésével. Fischer éppúgy MTK-s volt, mint Pozsonyi, ráadásul mindketten építésznek tanultak. A magyar edző munkája rendkívül sikeres volt. Az 1921-ben, öt csapat részvételével induló labdarúgó-bajnokságban bajnokok lettek. A Cracovia 14 kerületi bajnoki mérkőzéséből 13-at megnyert, egyet pedig döntetlenre hozott. 1922-ben a két csoportra osztott bajnokság döntőjében nem tudtak részt venni, mert csoportjukban a másodikak lettek. A rájátszásban a 3. helyen végeztek.
Stanisław Mielech, a Cracovia hőskorszakának egyik legendás játékosa később így emlékezett a magyar mesterre, akit a »krakkói iskola« társalapítójának tartanak: „Pozsonyi nagy hangsúlyt helyezett az erőnlétre és a taktikára. […] Kiváló edző és teoretikus volt, a skót stílus ismerője, amely bonyolultságát képes volt nagyon egyszerűen elmagyarázni. Na, nem a pályán, hanem a Bizánc kávéházban. Ujjait sörbe mártva jelölte ki a játékosok helyzetét az asztallapon, hogy az adott pozícióban hogyan kell játszani, hogyan kell helyezkedni és hogyan kell megszabadulni az ellenféltől.”
A Lengyel Labdarúgó Szövetség felkérésére a lengyel labdarúgó válogatott első mérkőzésén szövetségi edző (szövetségi kapitány) volt 1921-ben. 2021. december 18-án volt éppen 100 esztendeje, hogy ezen a helyen, a régi MTK stadionban játszotta le első nemzetközi mérkőzését a lengyel labdarúgó-válogatott, történetesen a magyar válogatott ellen. A lengyelek számára ez fontos történelmi esemény. Ugyanakkor számunkra is fontos, hiszen a lengyel nemzeti tizenegyet éppen egy magyar szakember, Pozsonyi Imre irányította. 1921 kora őszén igazi szenzációt okozott a Cracovia Budapesten. A lengyel szövetség vezetője teljes szabadságot adott Pozsonyinak a játékosok kiválasztásában és felkészítésében a találkozóra. A magyar szurkolók jó mérkőzésre és könnyű győzelemre számítottak, de csalódniuk kellett. A magyar válogatott a pályán fölényben volt, de gólokkal nem tudta bizonyítani. A lengyel kapus, a tizenkilenc éves Loth II. remek formában védett, és nagyszerű bravúrokat mutatott be. A sportszerű küzdelemre kiváló példa, amikor a 26. percben Wacław Kuchar a lengyelek támadója egy erőteljes lövéssel fejbe találta Zsák kapust, aki néhány percre eszméletét vesztette. Kuchar ahelyett, hogy az üres kapuba helyezte volna a labdát, a fekvő kapus megmentésére sietett. Ez lehetett volna a lengyel válogatott első történelmi gólja. Pozsonyi Imre még egy évig Krakkóban maradt.
Nemzetközi sikerek: Barcelona, Zágráb és Mexikó
Ezt követően az FC Barcelona vezetőedzője volt 1924 és 1925 között. Ebben az idényben a csapat megnyerte a katalán bajnokságot és a spanyol kupát. Mérkőzéseinek száma a Barcelonával: 47 (30 győzelem, 9 döntetlen, 8 vereség).
1926 és 1928 között a jugoszláv bajnokságban szereplő HŠK Građanski Zagreb csapatát vezette. Két bajnoki (1926, 1928) címet nyert az együttessel. Ugyanebben az időszakban, 1926 és 1928 között nem csak a zágrábi csapat mellett, de az NB I-ben szereplő Újpest FC szakvezetőjeként is dolgozott. Az 1926-1927-es idényben ezüstérmesek, az 1927-1928-asban bronzérmesek lettek.
Később, 1925 és 1932 között dolgozott még Prágában, valamint az MTK-nál is. 1929-ben az US Fiumana, 1930-1931-ben pedig a mexikói Real Club España edzője volt, amellyel megnyerte a mexikói bajnokságot. Pozsonyi 1932-ben a New York Hakoah kispadján fejezte be edzői pályafutását.
Pozsonyi Imre edzői pályafutása számokban
| Klub/Válogatott | Időszak | Legfontosabb eredmények |
|---|---|---|
| KS Cracovia Kraków | 1921-1923 | Lengyel bajnok (1921) |
| Lengyel válogatott | 1921 | Az első hivatalos mérkőzés szövetségi edzője |
| FC Barcelona | 1924-1925 | Katalán bajnok, Spanyol kupa győztes |
| HŠK Građanski Zagreb | 1926-1928 | Jugoszláv bajnok (1926, 1928) |
| Újpest FC | 1926-1928 | NB I ezüstérem (1926-27), bronzérem (1927-28) |
| Real Club España | 1930-1931 | Mexikói bajnok |

Élete alkonyán és öröksége
Halálhírét keltették, de Pozsonyi Imre nem halt meg New Yorkban 1932. május 9-én, ahogy több lengyel sporttörténeti könyvben és enciklopédiában olvasható. A Nemzeti Sport bő egy hónappal később közölte, hogy Pozsonyi Imre, akinek „az amerikai lapok közlése nyomán halálhírét költötték, hazaérkezett szabadságra”. Pozsonyi Imre 1932 és 1935 között rendszeresen szerepelt a magyar sportlapokban, mint szakértő. Ezt követően eltűnt a nyilvánosság elől, és ismét építészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.
Legközelebb 1945 nyarán bukkant fel a sajtóban, amikor a negyvenhárom évvel korábbi első magyar-osztrák mérkőzésről kérdezték. Hogy mi történt vele az azt megelőző tíz évben, nem tudjuk. A legendás futballista és edző a háború után is csak ritkán került előtérbe. Az első válogatott mérkőzés 60. évfordulójára rendezett eseményen még megjelent. Utolsó nyilvános szereplése az 1961 nyarán lejátszott Magyarország-Ausztria válogatott meccs alkalmából történt. Az Ország-Világ újságírója "kapta el" Pozsonyi Imre bácsit egy rövid beszélgetésre a mérkőzés után. 1961 novemberében még részt vett az MLSZ megalakulásának 60. évfordulóján. Pozsonyi Imre távozott utoljára az élők sorából az első magyar nemzeti tizenegy tagjai közül, 1963. október 2-án hunyt el. Hamvait a budapesti Farkasréti Temető egyik urnafalában helyezték örök nyugalomra, az E/1628 számú urnafülkében. Urnája születésének 141. évfordulóján is megemlékezést tartottak.
Pozsonyi Imre emlékezete és a magyar-lengyel futballkapcsolatok
Nemcsak a Cracovia, hanem a lengyel labdarúgás fejlődése szempontjából is fontos személyiség volt. A Cracovia tavaly ünnepelte fennállásának 115. és az első lengyel bajnokság megnyerésének 100. évfordulóját. Akkoriban hatalmas megtiszteltetésnek számított külföldi edzőt alkalmazni, és még nagyobb megtiszteltetés volt, hogy egy ilyen kiváló embertől tanulni. A magyar futball akkoriban követendő példa volt. Azzal a tudással, amit Imre akkor átadott nekünk, az Önök országa felbecsülhetetlen mértékben járult hozzá ahhoz, hogy klubunk ma ott tart, ahol. Pozsonyi Imre emléke még mindig él a lengyelek és persze különösen a Cracovia-szurkolók körében. Szeretnénk megköszönni neki, hogy gazdagította Lengyelország legrégebbi sportklubjának történelmét. Ezekben a nehéz időkben sem feledkezünk meg magyar testvéreinkről és barátainkról, és örömmel emlékezünk meg a lengyel ügyekért tett szolgálataikról és áldozataikról, amelyek nemcsak a sporthoz, hanem a mindennapi élethez is kapcsolódnak.
Az MTK, a Cracovia, a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Lengyel Labdarúgó-szövetség, Kisbér városa és a Magyar Sportújságíró Szövetség (MSÚSZ) Nagy Béla Programja a magyar - lengyel futball kapcsolatok jegyében - Mitrovics Miklós polonista, lengyel szakértő, futball-történész kezdeményezésére - 2022-ben emlékhelyet avatott Pozsonyi Imre tiszteletére. Tudtommal ez az első emlékhely, ami a magyar-lengyel - rendkívül gazdag - sportkapcsolatokra emlékeztet. Fontosnak tartom, hogy ápoljuk sporthagyományainkat is, hiszen csak a múlt ismeretével építhetünk sikeres jövőt!
tags: #schaar #izidor #valogatott #labdarugo





