Schwalm Béla: A Magyar Jégkorong Válogatott Olimpikonja és Ferencvárosi Legendája
Schwalm Béla válogatott jégkorongozó, olimpikon, aki jelentős nyomot hagyott a magyar jégkorongtörténelemben. Tagja volt az 1964-es (Innsbruck, 16. helyezés) téli olimpián szerepelt válogatottnak. Születési ideje 1941. október 25.
A Korai Évek és a Ferencvárosi Debütálás
Schwalm Béla 1958-ban, 17 éves korában mutatkozott be az első osztályú bajnokságban a Ferencvárosi Torna Club (FTC) színeiben. Még ifikorúként a korszak olyan kiválóságai játékát élvezhette testközelből, mint Pozsonyi, Rajkai, Kondorosi vagy Raffa.
Ebben az időszakban a jégkorong még más körülmények között zajlott. Volt idő, amikor még a kapusoknak sem volt kötelező a fejvédő, és olyan is, hogy lesni kellett, mínuszba kússzon a hőmérő higanyszála, mert különben nincs jég. A szabadtéri varázslat a csarnokban sem szűnt meg.
Első bajnoki címét 1961-ben ünnepelhette a Ferencvárossal, melyet még három követett (1962, 1964, 1967), mind zöld-fehér mezben. Ezek a sikerek megalapozták az FTC későbbi dominanciáját.
A Válogatott Játékos és az Innsbrucki Olimpia
1962 és 1969 között Schwalm Béla összesen 45 alkalommal viselte a címeres mezt, és 1964-ben ő is tagja volt az innsbrucki téli olimpiát megjárt válogatottnak. Az 1964-es innsbrucki olimpia alatt már a Népsport lelkes olvasójaként tisztában voltak azzal, hogy a téli játékokon nekünk nem osztanak lapot - érmet pláne nem -, de azon azért meglepődtek, hogy hokiválogatottunk az első meccsén 19:1-re kikapott a Szovjetuniótól.
Az olimpián mind a nyolc meccsünket elvesztettük, a 16. helyre kerültünk a 16 csapatból. Az utókor mégis úgy emlékszik Vladimír Kominekre, a cseh(szlovák) szövetségi kapitányra, hogy új edzésmódszereivel nagyot lendített a magyar hokin.
Gabor, biztos, hogy jól döntöttél? - Innsbruck Winter Olympics 1964
Egy esztendővel az olimpia után (1965) a B-csoportos vb-n a magyar válogatott negyedik lett, ami azt jelentette, hogy a világranglistán a 12. volt. Nekünk legyen mondva egy ilyen előkelő helyezés.
Klub Sikerek, Becenév és Mészöly András érkezése
Schwalm Béla a Ferencváros meghatározó játékosa volt abban az időben, és a szurkolók között is ismeretes volt. A Fradi-mezben kikorcsolyázó Schwalm Béla az újpesti szurkolóknak egyszerűen csak „Nagyfejű" volt. A rivalizálás a korszakban kiemelten erős volt, például az Ú. Dózsa-FTC meccseken, ha a Fradiból átigazoló Bárány Istvánhoz került a korong, a zöld-fehér drukkerek kórusban bégettek. De a kétlakiak mindig kaptak a nézőktől.
Később, amikor Mészöly András is a Ferencvároshoz került, Schwalm Béla és Horváth „Öcsi” mellé került, Jakabházy Lászlót szorítva ki a sorból. Mészöly András már az első felnőtt szezonja végén bronzérmet vehetett át. Az FTC 1971 és 1980 között minden bajnokságot megnyert, ezzel elindult egy szédítő sikerszéria. Mészöly András elsőként azt említi, hogy ideális volt a keret korösszetétele: a rutinos, pengés öregekhez tehetséges, sikerre éhes fiatalok csatlakoztak. Schwalm Béla is a rutinos, meghatározó játékosok közé tartozott, akik megalapozták ezt az aranykorszakot.
Váltás a BVSC-hez és a Magyar Hoki Átalakulása
Schwalm Béla 1970-ben elhagyta a Ferencvárost és két szezont a Budapesti Vasutas Sport Club (BVSC) szolgálatában töltött. Ebben az időszakban a magyar jégkorong komoly változásokon ment keresztül.
Utánanéztünk: 1965-ben és 1966-ban nyolccsapatos volt az első osztályú bajnokság, aztán kb. tíz év alatt eltűnt az Előre, a Spartacus, a Postás, az Építők, a Vörös Meteor, s a BVSC is. Hiába létezett a KSI, nem volt egyszerű a hatvanas-hetvenes években jégkorongozóvá válni. A Kisstadionban és a Megyeri úti Dózsa-pályán a magyar hoki ment élőben. Mivel valamennyi csapat a Kisstadionon osztozkodott, nagyon kevés volt a jégidő. Jobb híján este tíz és tizenegy óra között került sor az edzéseinkre.
A Hatvanas és Hetvenes Évek Jégkorong Világa
A tévében a legjobbak kergették a pakkot, a Szovjetunió vitte a prímet. Az elvtársak büszkék voltak, hogy ők nem profik, igaz, a sportállásban lévő játékosok éjjel-nappal a jégen voltak. Azt azért meg kell hagyni, szenzációsan játszottak: nem volt egyénieskedés, a kombinatív játék dominált. Egyszerű volt a képlet, aki nem állt be a sorba, azt Viktor Tyihonov edző a következő évben kihagyta a csapatból.
Klubszinten az évtized legnagyobb sikerét az FTC érte el, a BEK 1973-1974-es sorozatában az olasz Bolzano és a német Füssen kiverésével az elődöntőig jutott, ahol a holland Tilburg állította meg Mészöly Kandúrékat. A Kisstadion lelátóján hihetetlen hangulat uralkodott, a hazai meccseken majd' 10 ezer ember szurkolt, és nemegyszer Nyilasi Tibor vezetésével a klub futballistái is kimentek a hokisok találkozóira.
tags: #schwalm #bela #1961 #1962 #1964 #1967
