Sebes Gusztáv: A Magyar Labdarúgás Újító Szelleme és Az Aranycsapat Építője

A magyar labdarúgás történetének egyik legkiemelkedőbb alakja, Sebes Gusztáv, a világbajnoki ezüstérmes szakember, aki Scharenpeck Gusztáv néven született 1906. január 22-én Budapesten. Később magyarosította nevét Sebesre, s játékosként az MTK (akkori Hungária) mezében vált ismertté, majd edzőként írta be magát a futballtörténelembe. Életútja során nem csupán a magyar futball, hanem a nemzetközi sportdiplomácia meghatározó szereplőjévé is vált.

Ifjúkora és Játékos Pályafutása

Sebes Gusztáv ifjúkorában épületlakatos szakmát tanult egy Lázár utcai kisiparosnál, majd fiatal segédként a Röck I. Gépgyárban kapott munkát. Akkoriban kezdte rúgni a bőrt a Vasas ifjúsági csapatában, ahol 1920 és 1924 között szerepelt. Még a gépgyárban dolgozott, amikor egy sztrájk során a fiatalok nevében ő beszélt a sztrájkot kimondó gyűlésen, és őt küldték tárgyalni az igazgatóságra is. A sztrájk győzelemmel ért véget, de egy jóakarója tanácsára, 1923-ban, inkább kilépett a gyárból.

1924-ben Párizsba ment dolgozni, ami meghatározó élmény lett számára. „Ott sem volt könnyű munkát találni - emlékszik. - Ráadásul a nyelvet sem ismertem. Szótárral a hónom alatt jártam az idegen nagyváros utcáit, böngésztem a gyárak hirdetményeit 18 éves fejjel.” Franciaországban kiscsapatokban futballozott: 1925-26-ban a Sauvages Nomades, 1926-27-ben pedig a Club Olympique Billancourt labdarúgója volt. Egy alkalommal, amikor magyar fiatalokkal futballoztak a Bois de Boulogne-ban, a rendőrök a „nomádok” kifejezéssel illették őket, innen eredhetett a Sauvages Nomades név is.

1927-ben tért haza, s a MOM játékosa lett, ahol fél évet a gyárban is dolgozott. Fél évvel később, a Hungária FC-hez, azaz az MTK-hoz igazolt. Magyarországon 1926-ban vezették be a profi labdarúgást, az MTK labdarúgó szakosztálya ekkor vette fel az Hungária FC nevét. Sebes Gusztáv jobb fedezet volt, aki a fedezetsor mindhárom helyén és az összekötő posztján is játszott. 1927-től 1940-ig szolgálta a klubot, valamint 1945-ben 7 bajnoki mérkőzésen még pályára lépett az MTK színeiben. Háromszor nyert bajnoki címet a kék-fehérekkel (1928-1929, 1935-1936, 1936-1937), és 1936-ban egyszer lehetőséget kapott a magyar labdarúgó-válogatottban is.

A Szakmai és Politikai Átmenet

Az idézett határozat, az MTK feloszlatása után Sebes Gusztáv elhatározta: nem futballozik addig, amíg a fasiszta rendszer fennáll. Ekkor az Elektromos Műveknél volt szerelő, és az ottani csapatnál vállalt edzői megbízatást. Legeredményesebb kapitányunk 1940-ben a Szentlőrinci AC trénereként kezdte nagyszerű edzői pályafutását. 1944-ben behívót kapott, ám egy jóakarójától megtudta, hogy büntetőszázadba hívták, így nem vonult be. Karácsony napján, 1944.

Az igazán jelentős, politikai szerepvállalással összefonódó sportszakmai karrierje 1945-ben kezdődött, amikor az MLSZ Edzői Testülete elnökének választották. Sebes Gusztáv, a régi munkásmozgalmi ember azok közé tartozott, akik pártmunkaként kezdték el a felszabadult országban a magyar sport újjászervezését. 1948 áprilisától 1960-ig a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökeként dolgozott. 1951-től a sportirányítás legfőbb szerve, az Országos Testnevelési és Sportbizottság (OTSB) elnökhelyettese is volt, ami komoly hatalmat és befolyást jelentett a magyar sportéletben.

Az Aranycsapat Építője és Sikerei

Sebes Gusztáv edzőként írta be magát a futballtörténelembe. 1945-től 1949-ig a magyar válogatott edzője, 1949-től 1956-ig pedig szövetségi kapitánya volt. Ami Sebest igazán különlegessé tette, az nem csupán a taktikai érzéke volt, hanem az a szisztematikus, szinte katonás szervezettség, amellyel a csapatot felépítette. A módszer és a kiválasztás eredménye lett az a legendás időszak, amikor a magyar válogatott nem talált legyőzőre nemzetközi mérkőzésen. A nemzetközi futballsajtó gyakorta használja vele kapcsolatban azt a megállapítást, hogy az Aranycsapat mögött ő volt az agy.

Irányításával nemzeti együttesünk 1952-ben olimpiai bajnok lett Helsinkiben. A sporttörténelembe kitörölhetetlenül írta be nevét az 1953-as londoni, az évszázad mérkőzésén, ahol az általa vezetett Aranycsapat első Nagy-Britannián kívül érkezett csapatként 6:3-ra győzte le az addig verhetetlennek hitt angolokat a Wembley-ben. Pályafutásának csúcsa lehetett volna az 1954-es svájci világbajnokság, ahol a magyar csapat ezüstérmet szerzett, miután a döntőben vereséget szenvedett.

Sebes Gusztáv legfontosabb eredményei szövetségi kapitányként

Az 1954-es világbajnokság után itthon kitört a tömeghisztéria. A futballistákat Tatán várták, s az ünnepi vacsoránál az akkori belügyminiszter-helyettes megvigasztalta Sebes szövetségi kapitányt, hogy rendőrökkel védette meg a lakását. A világbajnoki döntő után még 18 mérkőzésen maradt veretlen a magyar csapat, 15-ször győzve és 3 találkozón döntetlent elérve. Összesen 87 mérkőzésre készítette fel a magyar válogatottat, részben szövetségi kapitányként, társadalmi munkában, hiszen közben az OTSB elnökhelyettese is volt. A hosszú veretlenségi sorozat tette a csapatot világszerte ismertté.

Filozófia és Menedzseri Stílus

Nem lehet azonban elválasztani Sebes Gusztáv munkáját a kor politikai környezetétől. Hithű kommunistaként és a sportállam intézményrendszerének részeként működött; ez a háttér segítette a válogatott szervezését, de vitákat is szült arról, mennyiben voltak a sikerek függetlenek a politikai befolyástól. „A tömegsport fejlesztésének szükségessége következik az új társadalom építésének alapelvéből: amilyen mértékben megoldjuk a társadalom valamennyi tagja testi és szellemi képességeinek mindenoldalú fejlesztését, olyan mértékben biztosítjuk a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet feltételeinek megteremtését. Miután a testnevelés a kommunista nevelés szerves részeként eszköze a mindenoldalúan fejlett személyiség kialakításának, a szocializmust építő állam kulturális nevelő funkciójából adódik a testnevelés és a sport tömegesítésének magasabb színvonalú fejlesztése. A sporttevékenység, mint kultúrigény, bizonyos mértékig fokmérője a társadalom fejlettségének, mivel kölcsönhatásban áll az anyagi jólét és a kulturális nevelőmunka színvonalának emelkedésével.” - elmélkedett Sebes az 1956-os Testneveléstudomány című folyóiratban.

Sok érdekes anekdota kering Sebesről. Egyik ismert történet, hogy menedzseri stílusa egyszerre volt szigorú és meglepően emberi: keményen követelte a fegyelmet, ugyanakkor személyes jegyzetfüzeteiben apró megfigyeléseket is vezetett a játékosok egyéni szokásairól és erényeiről. Egy alkalommal, amikor Brüll Alfréd, az MTK elnökigazgatója magához hívta, Sebes így válaszolt: „Igazgató úr - mondom én -, nekem nem pénz, hanem állás kell. Én nem akarok professzionista lenni. Én amatőr magyar futballista szeretnék lenni. Franciaországban a Renault gyárban melóztam...” - ez a beszélgetés Hoppe Pál-Szabó Ferenc: A Nyíl című könyvében jelent meg.

Pályafutásának Későbbi Szakaszai és Nemzetközi Szerepvállalása

A záróakkord 1956-ban jött el. A hazatért játékosok ellen, Sebes megkérdezése nélkül, távollétükben hoztak fegyelmi határozatokat. Sebes Gusztáv ekkor lemondott szövetségi kapitányi megbízatásáról. Az 1956 utáni szakvezetői pályafutásának állomásai közé tartozott az Újpesti Dózsa szaktanácsadói posztja (1957-1960), majd a Bp. Honvéd szaktanácsadója (1960-1961), a magyar utánpótlás-válogatott szövetségi edzője (1963-1965), és a Diósgyőri VTK szaktanácsadója (1968). Amikor betöltötte a 60. évét, kérte nyugdíjazását.

Francia nyelvtudásának és a magyar labdarúgás tekintélyének köszönhetően Sebes Gusztáv fontos szerepet játszott az UEFA, az Európai Labdarúgó-szövetség megalapításában. 1955 és 1960 között a szervezet alelnöke is volt, és egy négytagú bizottság tagjaként ő dolgozta ki az Európa-bajnokság (akkori nevén Nemzetek Kupája) rendszerét.

Öröksége és Elismertsége

Sebes Gusztávról, az 1961-ben mesteredzői címmel kitüntetett szakemberről nem jelent meg könyv, de ő kettőt is írt. „Mint a labda szerelmese, legtöbbet olyan emberek társaságában vagyok, akik velem együtt, örülnek vagy bosszankodnak egy-egy labdarúgó-mérkőzés után. Beszélgetéseinkben nem mindig a játékról vagy a játékosok és a csapat teljesítményéről esik szó, hanem nagyon sok kedves, érdekes, olykor izgalmas élményünk is felszínre vetődik. Sokan tették már fel a kérdést, miért nem írom meg könyvben mindazt a sok élményt és tapasztalatot, melyeket előbb mint játékos, később pedig mint vezető szereztem. A labdarúgás hódolóinak emlékezetében úgy élnek, mint kiváló játékosok és nagy szaktudással rendelkező edzők, akik azonkívül, hogy jelentős sikereket értek el, sok barátot is szereztek hazánknak.” - írta az 1981-ben megjelent önéletrajzi memoárjában, az Örömök és csalódásokban. Az Arcanum Újságok között, ahol az egykori szakember nevére 26 701 találat lelhető fel.

Az ezredforduló körüli szavazásokon a Los Angeles Times minden idők harmadik legjobb futballedzőjének nevezte, kiemelve azt a finoman szólva is vitatható tételt, hogy „Sebes Gusztáv volt a lángész az 1950-es évek rendkívüli magyar csapata mögött.” Külföldön sokkal többre tartják, mint itthon. 80. születésnapja alkalmából a Néphadsereg folyóiratban megjelent írás szerint: „Sebes Gusztáv, a régi munkásmozgalmi ember azok közé tartozott, akik pártmunkaként kezdték el a felszabadult országban a magyar sport újjászervezését. Az akkori legfelsőbb sporthatóság elnökhelyetteseként, valamint labdarúgó szövetségi kapitányként tevékenykedett. És nemcsak azzal a bizonyos „aranycsapattal” foglalkozott, hanem az egész magyar labdarúgással, ő szervezte meg - kiváló szakemberekkel - azt a tehetségkutatást, amelyen az UEFA 1953-as belgiumi ifjúsági tornája előtt felfedezték Tichy Lajost.”

Sebes Gusztáv 1986. január 30-án hunyt el Budapesten, de öröksége él: az Aranycsapat legendája, a taktikai újítások és a szervezett, kollektív játék modellje mind a mai napig hat a magyar futball emlékezetére.

tags: #sebes #gusztav #a #magyar #labdarugas

Népszerű bejegyzések:

• A futballlabda kiválasztásának részletei
• Hanna Gubik tengerentúli strandröplabda sikerei
• Mesterdiploma a futball jövőjéért
• Magyar válogatott horgászok
• Szenvedély és Elegancia Találkozása Ékszerben