Sikeres évet zárt a gödöllői utánpótlás

Az idei évben jelentős előrelépés történt a gödöllői utánpótlásban. Szabados István utánpótlás vezetőedzővel beszélgettünk.

Az elmúlt hétvégén lezárult a szezon a TEVA Gödöllői RC utánpótlás csapatai számára. A 2011/2012-es évad értékelésére a klub utánpótlás vezetőedzőjét, Szabados Istvánt kérdeztük.

Hogyan értékelné röviden az elmúlt szezon eredményeit?

Nehéz ezt röviden… Kezdeném a legidősebbektől a junior csapattal. A 2010/11-es bajnokság után a Magyar Röplabda Szövetség egy évvel csökkentette az első osztályú junior bajnokság korhatárát, így 1991-ről 1993-ra ugrott a legidősebbek születési évszáma. Ez azt jelentette, hogy a tavalyi 3. helyezett csapatunk 80 százaléka “kiöregedett”. Sajnos a létszámunk nem megfelelő ebben a korosztályban, így a 14-es junior keretből egyetlen junior korú (1993) és két ifjúsági korú (1994) mellett minden játékos még a serdülő, illetve gyerek korcsoportba tartozik. Mivel a versenykiírásban tiltás van a junior illetve a serdülő korosztályos versenyek között (aki játszik a juniorban, nem játszhat vissza a serdülőbe) döntenem kellett, hogy kik, hol versenyeznek az év során. A junior bajnokságnak úgy vágtunk neki, hogy az első évben nem az eredmény, hanem a folyamatos versenyzés általi fejlődés a fő cél, hiszen a csapat két évig együtt marad, egy játékos kivételével. Ennek ellenére jól kezdődött az év és az első mérkőzés után győztesen hagytuk el a pályát. Hazai környezetben különösen jól teljesítettünk, hiszen 11 mérkőzésből 7 alkalommal mi örülhettünk a meccs végén. 11 ellenfelünkből pedig nyolcat legyőztünk legalább egyszer. Az alapszakaszt a 9. helyen zártuk. A rájátszás két tornáján arra szereztünk jogot, hogy a 7-12. helyekért játszhattunk a TFSE-KRA otthonában. Itt a Miskolcot és a Palotát győztük le, de kikaptunk a nagy rivális hazaiak ellen, így a 8. helyen végzett a junior csapatunk.

Elégedettnek érzem a szavai alapján. Jövőre előrébb léphet a csapat?

Valóban elégedett lehetek a lányok teljesítményével, annak tükrében pláne, hogy végre 100%-ig saját nevelésű játékosokkal értük ezt el. Az előrelépés mindenképp lehetséges, hiszen motivált játékosok alkotják a csapatot, akik szeretnének többet kihozni magukból és a csapatból. Az még kérdéses, hogy a junior bajnokságban, vagy a MEVZA Ligás indulásunk esetén az NBII-ben fogunk-e versenyezni az alapszakaszban, de úgy gondolom a rájátszásban reális célunk lehet az országos döntőbe jutás.

Ami sikerült is egy korosztállyal lejjebb az ifjúsági csapattal. Milyen tapasztalatokkal tértek haza a kaposvári döntőről?

Hatalmas sikernek könyvelem el a döntőbe jutást! Az első csoport körben a BSE és a Kecskemét csapatát győztük le, majd az elődöntőben a Miskolc együttesét búcsúztattuk. Érdekesség, hogy az elődöntő második tornáján egy szettre volt csupán szükségünk a miskolciak ellen, ami nem volt könnyű feladat, hisz sérülések, betegségek hátráltatták a csapatot, de a még csupán gyerek korosztályú játékosok hősiesen segítették az “idősebbeket” a sikerhez. Remekül éreztük magunkat Kaposváron, ahol egy profin megrendezett döntőnek lehettünk a részesei. Több játékosnak is ez volt az első országos döntője (vannak, akik korábban diákolimpiai döntőn már részt vettek) így különös izgalommal vártuk és éltük meg az eseményeket. A csoportkörben a Kaposvár és a végső győztes Vasas voltak az ellenfeleink. Mindkét mérkőzésen voltak olyan időszakok, amikor az elvárt módon teljesítettek a lányok és érezhető volt, hogy mindent megtesznek a siker érdekében. De voltak rossz pillanatok is, amikor a feszültség és a görcsös akarás lett úrrá a játékosokon. Csoport harmadikként a másik trió második helyezettjével mérkőztünk az elődöntőbe jutásért. Próbáltam jól felkészíteni a lányokat mentálisan, de sajnos a KRA együttese végig a kezében tartotta a mérkőzést és sanszunk sem volt a győzelemre. Aminek nagyon örülök, hogy a csapat nem esett szét és el tudta, tudtuk viselni a kudarcok okozta fájdalmakat. Kivont karddal érkeztünk a csarnokba vasárnap reggel fél 9-kor (!), hogy megvívjuk azt a meccset, amire tulajdonképpen készültünk, a csatát az 5. helyért. Az UTE ellen fegyelmezetten játszva megnyertük az első játszmánkat a döntőben, majd újpesti egyenlítés után a második részsikert is elkönyvelhettük. A 4. játszmában 20:15-nél 5 pont választott el minket az ötödik helytől, de nem tudtuk megugrani a szintet. Szoros végjátékban döntő szettre kényszerültünk, ahol picit “elfogytunk”, így nem sikerült a bravúr.

Mi az amiben jobbak voltak az ellenfelek?

Én 6 éve kezdtem a munkát Gödöllőn, de ez idő alatt sosem volt olyan jó adottságú játékosunk, amilyenből minden csapatban van két-három-négy lány. Valamiért minden korosztályban picik vagyunk, ami ezen a szinten már különösen kiütközik. Ám ennek ellenére nem vagyok csalódott a döntőn nyújtott teljesítményünkkel kapcsolatban, és bizakodó vagyok a jövő évi OIK-t nézve, hiszen az ifjúsági csapatból is csupán egy játékos búcsúzik. Jövőre is megcélozzuk a döntőt!

A serdülő csapat 11. helyezett, a gyermek pedig 7. helyen végzett. Sok választotta el a csapatokat az országos döntőtől?

Az Országos Serdülő Bajnokságban és az Országos Gyermek Bajnokságban is az elődöntő tornákig jutottunk el. A serdülők itt a 4., míg a gyerekek a 3. helyen zártak. Az OSB-ben volt kevesebb esélyünk, hiszen a korosztály tiltás miatt (junior-serdülő) nem játszhattak azok a lányok, akik még ide tartoznak. Ezért főként az OGYB-s csapat játszotta a meccseket kiegészítve néhány, még jövőre is serdülő korú lánnyal. Már azt is nagy eredménynek tartom, hogy az elődöntőig jutottunk, és megszereztük a 11. helyet. A gyermek bajnokságban vérmesebb célokat tűztünk ki, ám nem sikerült bejutni a döntőbe. Az elődöntőben a Nyírsuli-Móricz volt, illetve lett volna a vetélytársunk, őket kellett volna legyőznünk legalább egyszer a döntőbe jutáshoz. Ez hazai pályán nem sikerült, csupán egy szettet tudtunk ellopni tőlük, így a második tornára rettentően lecsökkentek a továbbjutási esélyeink. Nem beszélve a Tatabánya elleni fiaskóról hazai pályán. A szegedi tornákon is előreléptünk, hiszen a tavalyi kiemelt 7. hely után idén ősszel 6. helyen, majd tavasszal az 5. helyen zártunk. Ebben a korosztályban küzdünk leginkább a magasság és erőbeli fölénnyel, ami az ellenfeleinket jellemzi. Szinte minden csapatnál van egy befejező ember, aki jó százalékkal “bombázza” be a labdákat.

Mi a helyzet a legkisebbeknél, a mini korosztályokban?

Hál’ istennek jól állunk ezen a fronton. Valahogy az élet úgy hozta, hogy mini korú játékosunk (1999) összesen kettő van, de a 2000-2001-esek összesen húszan. Így főként a kismini és a szupermini versenyszámokban voltunk eredményesek az év során. A Budapest bajnokságban, ami tornák sorozatából állt, a kismini csapatunk bronz érmes lett, míg a szuperminik megnyerték a budapesti szupermini kupa döntőt! A szegedi tornákon az idősebbek között idén egy 6. és egy 4. hellyel büszkélkedhetünk. Az Országos mini kupán, ami tulajdonképpen a hivatalos döntője ezeknek a korcsoportoknak is remek eredményeket értünk el. A kisminiknél a 8. helyen végzett a gödöllői csapat, megelőzve a KRA, Vasas és Békéscsaba csapatait is többek között. A legkisebbek szerezték meg idén a legszebb eredményt, hiszen egy hajszálon múlt a 4 közé jutás, ám végül nem sikerült, viszont az 5. helyet óriási csatában szerezték meg a lányok.

Diákolimpián tavaly és tavaly előtt is volt döntős csapata Gödöllőnek. Idén nem jött össze.

Valóban nem sikerült egyik korosztályban sem. De a mérlegünk nem mondható rossznak, hiszen a IV-V-VI. korcsoportok mindegyikében országos elődöntős ezüstünk van, a IV. korcsoportban kettő is. Ez azt jelenti, hogy éppen csak lecsúsztunk mindegyik döntőről. A diákolimpiai rendszer sajnos olyan, hogy nem biztos, hogy a legjobb 8 csapat kerül a döntőbe. Sőt! Csak egy példa: az Erkel és a Petőfi Iskola csapata is második lett az elődöntőben, ám ha csoportot “cseréltek” volna akkor az Erkeles lányok bejutottak volna a döntőbe. Mondom ezt azért, mert idén ők voltak a jobbak, hisz komplett csapatuk volt, míg a Petőfisek tulajdonképpen hárman küzdötték végig a tornákat kiegészítve fiatalabbakkal, és így is csoport másodikként végeztek. De nem bánkódom ezen, idén nem volt ebben szerencsénk.

Jövőre egy új csoport beindítását tervezik. Kik jelentkezhetnek?

Igen, elindítunk egy kezdő csoportot, ahová főleg 2002-2003-ban született lányokat várunk. Nem akadály természetesen, ha kicsit idősebbek. Ez azért fontos, hogy az eddig felépített rendszer ne legyen foghíjas. Van érdeklődés szép számmal, így a létszám miatt nem aggódom.

Mi aggasztja akkor?

A terem és az edző kérdés. Ez évek óta probléma, hogy nem találunk olyan lelkes szakembert, aki teljes körű edzői munkát tudna végezni a klubnál. Mivel megszűnő csoport nincs idén, így jövőre eggyel gyarapszik a csoportok száma, ami mindenképp új ember bevonását kívánja. Az elnökség utánpótlásért felelős helyettesével, Körösfői Lászlóval gőz erővel dolgozunk a kérdésen, de a kérdőjelek erdejében még nem látjuk a kiutat. A teremmel is összetett a probléma, hisz legalább 2 edzésnyi időre lenne szükségünk az eddigieken felül, illetve némi felújításra, fejlesztésre elsősorban a padlózat terén, hiszen egyre károsabb következményei lehetnek a rossz talaj okozta mikrosérüléseknek. Talán a tervezett tornaterem fejlesztések megoldhatják hamarosan ezt a problémát.

Mi a program szeptemberig?

Június 10-én tartjuk az utánpótlás évzárónkat, amelynek keretén belül sor kerül a Kungl Ferenc Emléktornára. Különböző díjakkal, ajándékokkal jutalmazzuk az arra érdemes játékosokat, és beszélünk a jövő évi tervekről is. Az élet viszont nem áll meg, hisz itt a strandröplabda szezon, aminek az első jelentős eseménye a diákolimpia lesz, amin 4 iskolával is képviseltetjük magunkat Nyíregyházán. Július elején Bécsbe utazunk 16 játékossal, ahol részt veszünk a World Sports Festivalon, majd augusztus elején egy edzőtáborral kezdjük a következő szezont.

Szeretném ezúton is megköszönni minden játékosomnak az egész éves kitartó munkát, és gratulálok az elért eredményekhez! Köszönöm a szülők, támogatók és az elnökség segítségét. Hajrá Gödöllő!

Köszönöm szépen az értékelést. Sok sikert a következő évadhoz.

-grcvolley.hu-